Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 21. szám

É5ZAK-MAGYARQRS2AG 4 1932. Január 26., kedd A képernyő előtt Elérkeztünk a Riporter kerestetik második elődöntőjéhez, amikorra már a közönség is hallathatta szavát. Ha ugyan a közönség szavát jelentheti, hogy a feltehetően négy-ötmilliós nézőtáborból hatezer-tizenketten szavaztak. Mindössze eny- nyien nyilvánították véleményüket. Gondoljunk zsák egyéb vetélkedők sok tízezres szavazataira. Ügy tűnik, ez a verseny messzire nem áll annyira a nagyközönség érdeklődésének elő­terében, mint elődei és egyes más versengések. Mint műsor sem igazolja mindig a rokonszenves ifjú riporter-jelöltek iránti fokozott érdeklődést. Most például olyan fáradt, unal­mas, végtelenül hosszúnak tűnő produkcióknak is részesei lehettünk, amelyek bármely, a mindennapi taposómalomba beleszürkült, „kötelező feladatokra” berendezkedett, közép­szerű öreg tévésnél is feltűntek volna, nem a bemutatkozásra különös gonddal felkészülő pályázóknál, akiknél sorsdöntő. lehet, hogy már annyi mindent láttunk a képernyőn, hogy túlzottan válogatósak vagyunk? De ha egy művelődési köz­pontot váltott erőkkel oly sokan mutatnak be, már nagyon érdekes dolgot keli. hogy mondjanak róla, mert egymást ütik agyon az információk. Ezért volt jó a siketnéma színjátszók­ról készült film, vagy a Nyíregyháziak kérik című élő riport, de ugyanott "már unalmas a helyi színházigazgató nyilatko­zattá bírása, mert ezt már évadkezdés óta igen sokszor hallot­tuk. Ami meg a zalaegerszegi csipkeházat illeti, hát azt job­ban megismerhettük, mintha benne laknánk, de leginkább az tagadott meg, hogy az építője se szívesen lakna benne. A hat versenyző között most nagyobb volt a színvonalbeli szóródás, mint az előző héten, a zsűri döntése igazságosnak tűnik, a többiek a két továbbjutottat nagyon távolról követték. De biztosan beszavaz a közönség most is egy harmadikat, mint az előző hetiek közül háromézer-egynéhány szavazattal to­vábbjutott most Sütő Péter. Igazságtalan lenne azonban egé­szében a pályázókat elmarasztalni. Alighanem szerkesztési hiba, hogy a két helyszínhez annyira kötődő témák dominál­nak. Az sem lenne baj, ha a zsűrinek a szemmel láthatóan gyenge produkciókhoz is lenne hozzáfűznivalója. Ács Zoltán felkészültsége, témaválasztása, Tárkányi Adrienn filmje a si­ketnéma színjátszókról igen jó emléket hagyott erről a for­dulóról. Ugyanakkor más versenyzőknél visszaköszöntek régi rossz manírok — például, a gyerekek nem tudnak a NÉKOSZ- ról, de a régiek egykori nékoszosok ezzel szemben ... —, felü­letes továbblépések — például érdekes lett volna tudni, hogy az egykori gyermekfilmszínész, aki igen rosszul beszél, de szín- művészeti főiskoiára vágyik, tanult szakmájában három év alatt miként lehetett üzletvezető-helyettes, kétszer üzletveze­tő, felszolgáló és most londiner, s hová mehet még lejjebb —, fel-felbukk.ant a riportok végén valami obligót optimista mondat és így tovább. De örüljünk, mert kél ígéretes fiatalt már megismerhettünk: Ács Zoltánt és Tárkányi Adriennt. A Tér ej ere viszonylag fiatal műsor, de már igen sok szer­kezeti változáson átment. Címe most már inkább hagyomány, mint a szerkezetére, hangvételére utaló jelzés. Sok apró da­rabból összetett tarka műsor, alcíme szerint „kabaré-varieté”, amelynek egyes darabjai valami gyenge, erőszakolt szálacská­val lazán kapcsolódnak egymáshoz. Ilyen formában- nehéz számon kérni a műsor egységét, egyes darabjai műfajilag, te­matikailag, színvonalt tekintve messze eltérnek egymástól. Szakállas kabarétréfák, jelenetek, különféle, kötetlennek tű­nő beszélgetések, epigrammák, egyebek csakúgy helyet -kap­tak benne, mint riportok. Az összekötő gondolat a dilettantiz­mus volt, több műsorszámban jelentkezett is valamilyen ér­telmezésben. A legeklatánsahban abban a riportban, amely bemutatta a csigákból épülő parlamentet. Végre! Gyű faszá­ié >1 már olyan sokszor megcsinálták! Már nem terefere ez a Terefere és — alcímével ellentétben — nem varieté. Marad a kabaré. Amíg szerkesztői valami mást ki nem találnak Sugár Andrással régen találkoztunk. Most is igen messzi­ről hozott ötvenperces riportfilmet: Brazíliából. A nyitó kép­sorokban a Copacabana-öböl napsütötte képsorai talán va­lami könnyedebb híradást sejtettek, azonban Sugár alapve­tően külpolitikus és a rendelkezésére álló időben a mai Bra­zília néhány legfontosabb jellemzőjével ismertetett meg, ér­dekes interjúkkal tarkítva amúgy is élvezetes, „olvasmányos” beszámolóját. Már meg sem lepett, hogy a kakaóültelvény egyik főnöke Székesfehérvárról, a sokgyerekes főpincér meg az egykori ükovicsból származott. Meg kell még említeni a Méretek és emberek című riport- filmet a főváros legnagyobb új lakótelepéről, Újpalotáról. Mintha a közelebbi pátriánk lakótelepi gondjait hallanánk mintha itteni emberekkel beszélgetnénk. Az ott lakók két­harmada szeretne onnan elköltözni. Ez már nem kényeskedő lakók elszigetelt „nyűgös ködöse”. Benedek Miklós A mezőkövesdi járásban levő 2500 lakosú Szomolya község általá­nos iskolájának felső tagozatos tanulói az oktatási tervben szereplő testnevelési órák keretén belül sioktatásban részesülnek. Tóth Jó­zsef, az iskola igazgatója — egyben a testnevelést is ö tanítja —, foglalkozik 1971. óta a tanulók siokiaiásával. Neki is köszönhető, hogy a járási, megyei téli úttörő-olimpiák versenyén, tanulói rend­szeresen dobogós helyezéseket érnek el, Az 1982. január 16-17-én egyébként Bükkszentkereszten megrendezett megyei úttörő-olim­pia szánkóversenyén 3 első helyezési értek e! a szomolyai gyere­kek. Fotó: Kovács Mátyás Omi teil Iliié Az MSZBT Központi Gor­kij Nyelviskola borsodi ta­gozatán ebben az évben már közel Ü00 hallgató tanul. A különböző szintű tanfolya­mok száma mar meghalad­ja az ötvenet; a kurzusokon orosz anyanyelvű tanárok is oktatják a nyelvet. Az el­múlt év októbere új színt hozott a nyelviskola életébe: megszervezték az óvodások nyelvoktatását. A megyében elsőként az alsózsolcai 2-es számú óvo­dában vezették be a taní­tást. Kardos Ildikó és Szabó Zsuzsanna óvónők iieti egy alkalommal' — negyvenöt perces foglalkozásokon — huszonkét kisgyermekkel is­mertetik meg az orosz nyelv alapjait. — A tanévnyitó szülői ér­tekezleten megkérdeztük, kik azok, akik a gyermeküket szeretnék beíratni a tanfo­lyamra, — mondja Kardos Ildikó. — Az elmúlt nyáron Szekszárdon továbbképzésen vettem részt: hogyan, milyen módszerekkel oktassuk az óvodásokat a nyelvismeretre. Érdekes és tanulságos ta­lálkozót tartottak az elmúlt napokban az alsózsolcai 2- es számú óvodában. Az óvo­dai nyelvoktatás lehetőségeit bemutató tapasztalatcserére meghívták a megyei orosz szakos szakfelügyelőket is. Két foglalkozást tekintettek meg, s amint a vendégek meggyőződhettek róla, ebben a korban már Igen fogéko­nyak a gyerekek a nyel'’ alapjainak elsajátítására. Természetesen, az életkori sajátosságoknak megfelelő­en, játékos, érdekes módsze­rekkel teszik meg az. első lépéseket az. orosz nyelv ta­nulásában. Meglepő, milyen könnyen tanulják meg az új szavakat az óvodások, s mennyire megbízható a me­móriájuk. Az orosz nyelv ok­tatásával foglalkozó szakem­berek szerint rna már bizo­nyított tény: az ötéves gye­rek is képes elsajátítani azt a lexikai tudást, mit a tíz­éves, ötödik osztályos. A foglalkozásokon a mód­szerek széles lehetőségét használják fel az oktató óvónők. A bábozás, a rajzo­lás, a diavetítés, a játék, az ének — mind-mind hozzá­segít ahhoz, hogy a kicsik megtanulják a nyelvi szoká­sokat, szert tegyenek a be­szédkészségre. A tanfolyam kezdete óta — alig három és fél hónap alatt — már 60— 70 szót tudnak oroszul a nagycsoportosok, a főnevek, az igék mellett ismerik a nemeket. A szakemberek egyetértet­tek abban: az iskolán kívüli nyelvoktatást hasznos kibő­víteni az óvodai korosztály­ra, ám meg kell teremteni a lehetőséget arra is, hogy a tanulás folyamatos legyen. Nos, a Gorkij nyelviskola borsodi tagozata segítséget nyújt ehhez. (miikes) Hasznosítani a jót Az eddig megtartott ifjú­sági parlamenteken felszóla­lók. véleményt alkotók döntő többségénél érezni lehetett a jobbító szándékot, hiszen sok volt a jó ötlet, az ésszerű javaslat. Igaz, arra is volt számos példa, hogy egyes dol­gokban nemet kellett mon­dani egy-egy vállalat, intéz­mény vezetőjének, hiszen napjaink szűkösebb lehetősé­gei a sokszor jogos igények­nek is korlátokat szabnak és ezt tudomásul kell venni. Viszont szinte mindenütt be­bizonyosodott, hogy a párt ifjúságpolitikai határozata nyomán létrejött ifjúsági parlamentek intézményrend­szere jó, életképes. És ha ne­tán néhol mégsem volt az. ott érdemes lenne feltárni az okokat. Megyénkben is több példa volt sikertelen, érdek­telenségbe fulladt parlament­re; egyes vállalatok gyár­egységeinél termelési tanács­kozásokra hasonlítottak, más­hol a felszólalók többségét a meghívott vendégek alkották; volt olyan vállalat, ahol a felszólaió fiatalok felkészület­lensége, ismerethiánya volt feltűnő. A tapasztalatok elemzése után, az illetékesek bizonyára levonják a tanul­ságokat, amelyek hasznosak lehetnek a következő ifjúsá­gi parlamentek rendezésekor. Például a miskolci szolgálta­tóipari KISZ-esek önkritikus megállapítása szerint az 1981- es ifjúsági parlamentek szín­vonala a várakozás alatt ma­radt, az előző parlamentek­hez képest nem léptek előre. Viszont sikeresek voltak több nagyvállalatnál, például az Ózdi Kohászati Üzemekben, vagy a Borsodi Szénbányák­nál tartott parlamentek. A sikerek és a sikertelenségek okai sokfélék, de sok esetben az ifjúságpolitikai célok meg­valósítását szolgáló helyi gyakorlat minősége a döntő. Tudomásul kell venni: az if­júságnak vannak sajátos, csak rájuk jellemző, csak őket érintő gondjai, s ezek­ről nyíltan kell beszélni, mert csak így van értelme ezeknek a fórumoknak is. Mostanában készülnek a kül­döttek az ágazati, felső szintű parlamentekre, ahol tolmá­csolni akarják társaik véle­ményét, javaslatait. S ha minden szinten a jó, a meg­valósítható ötletek, javaslatok beépülnek az új kollektív szerződésekbe, az oktatási in­tézmények rendtartásaiba, és mindén ifjúságot érintő dön­tésbe, akkor a mostani par­lamenteken Is eredményes munkát végeztek a fiatalok. P. J. l Az ismeretterjesztés „számadása” Magyar nyelv hete és nyári egyelem Negyvenhárom helyi cso­portja van a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezeté­nek. Ezekben a napokban a helyi csoportok összegzik az elmúlt Öt év munkáját. Mint köztudott, az ismeretterjesz­tésben ez az esztendő amo­lyan számadásnak is tekint­hető, sorrendben a helyi, a járási, városi, a megyei, majd az országos tisztújító köz­gyűléseket' és küldöttérte­kezleteket tartják meg. Jól­lehet, a helyi csoportok számadó közgyűlései még csak félidejénél tartanak a megyében; az eddigi tapasz­talatok biztatóak. A helyi, községi, üzemi tudományos ismeretterjesztő / csoportok működésének mérlege pozi­tív. S ez nemcsak a szerve­zethez való tartozásban jut kifejezésre-: a „végeken” dol­gozó ismeretterjesztők job­ban fel tudják mérni az igé­nyeket, a lehetőségeket, s ez kifejezésre jut az előadások számának, látogatottságának emelkedésében is. S épp a helyi csoportok tevékenysé­gében mutatkozott meg kita- pinthatóan: egyre nagyobb igény van az úgynevezett közhasznú tanfolyamok iránt. Az ismeretterjesztésben pe­dig épp ezek a közhasznú tanfolyamok jelentenek új lehetőségeket. Méghozzá az egyénnek és a társadalom­nak egyaránt hasznos lehe­tőségeket. A társulat szervezeti éle­tében tehát a végzett munka értékelése mindenképpen fontos mozzanatot jelent. A helyi csoportok közgyűlései február 16-án fejeződnek be — az első mérleg megvoná­sára a Hejőmenti Állami Gazdaságban került sor, ja­nuár 8-án —, s ezt követő­en április 14-ig tartanak a járási-városi küldöttértekez­letek. A Borsod megyei Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat küldöttértekezletét május 15-én tartják meg, s júniusban kerül sor az or­szágos beszámolóra. ♦ Az elmúlt öt év tapaszta­latainak összegzése mellett természetesen tovább folyik a munka a szervezetben. Az első fél évben két igazán ki­emelkedő, nagy rendezvénye lesz a megyei szervezetnek. Mindkettő hagyományosnak tekinthető. Tavasszal kerül sor a Ma­gyar nyelv hetének megtar­tására. A márciusi anya­nyelvi rendezvénysorozat ez­úttal is elsősorban a fiata­lok bevonásával számol. De már az elmúlt esztendőben is örvendetes tényként köny­veltük el, hogy az anyanyel­vi ismeretterjesztés iránt megnövekedett az üzemek érdeklődése is. Több válla­lati kollektíva is kért és hallgatott nyelvhasználattal, a kulturált beszéddel foglal­kozó előadást. Az idei ren­dezvénysorozat előadói kö­zött is találunk majd több, országosan is jól ismert elő­adót. Az általános iskolások­nak — de több középisko­lánk is hagyományosan részt vesz e sorozatban — első­sorban játékos foglalkozáso­kat terveznek. De szó lesz á megszólalás felelősségéről, az anyanyelv szépen beszélésé- nek fontosságáról is. * Ugyancsak a hagyományos rendezvények között tartjuk számon a miskolci nyári egyetemet. Jóllehet, a nyár még messze van — június­július fordulóján rendezik meg — a szervezés már megkezdődött. Ismeretes, hogy az elmúlt időszakban változás történt a miskolci nyári egyetem programjá­ban. Az idei rendezvény té­mája: Megújulási lehetősé­gek a szervezetek vezetésé­ben. Néhány résztéma a megvitatásra kerülők közül. Szó lesz a gazdasági mecha­nizmus továbbfejlesztésének lehetőségeiről, a társadalom- tudomány eredményeinek a döntéshozatalban való alkal­mazásáról, a társadalmi megújulás lehetőségeiről, a műszaki-alkotó értelmiség belső struktúrájáról, az üze­mi vezetők alkotóképességé­nek fejlesztéséről. Már a néhány felsorolt téma is jelzi: elsősorban üzemi, vállalati vezetőket várnak a rendezők a nyári egyetem előadásaira, mely­nek előadói országos hírű szakemberek lesznek. A megyei szervezet egyéb­ként már tovább lépett, mint a megvitatásra kerülő témák meghatározása. A nyári egyetem témaajánlásával ezekben a napokban 1200 üzemi vezetőt és ugyanennyi szakszervezeti bizottságot ke­resnek meg. S a tavalyi nagy érdeklődés alapján jog­gal bízhatnak abban, hogy az idén is nagy érdeklődés kíséri majd a nyári egyetem előadásait. (cs. a.) Széliéi! vetélkeds g KiSZÖY-ken Tavaly az ipari szövetkeze­tekben — a megyei szövetség kezdeményezésére —, az OKISZ VIII. kongresszusa al­kalmából szellemi vetélkedőt szerveztek. A helyi versenyek után, a megyei döntőre teg­nap délután n KISZÖV szék­házéban került sor, ahol hat szövetkezet öt-öt tagú csapata mérte össze tudását. Kitűnően megoldották a szövetkezeti demokráciával, a fórumok működésével, a mun­kavédelemmel, a szövetkezet- politikával. az irodalommal, a sporttal kapcsolatos bő is­mereteket kívánó feladatokat. Ezen túlmenően a versenyzők választ tudtál: adni a még „is­meretlen” szervezetekkel: a kis vállalatokkal, a kis szö­vetkezetekkel. a szövetke­zetek és tagok kapcso­latával. új anyagi ösztönzé­sekkel kapcsolatos kérdések­re is. A szoros vetélkedőben az első helyezett a sátoralja­újhelyi Toldi Vasipari, a kö­vetkező a Méretes Ruházati és a harmadik a Miskolci Fényképész Szövetkezet psa- pata lett, ' akiknek Kolláth Sándor Kl.SZÜV-elnök nyúj­totta át az okleveleket és a ju­talmakat. ENGELS UTCA! PAPÍRBOLTUNKBAN AZ AVAS-DÉLEN, ÉS A MÜANYAGBOLTUNKBAN A BÚZA TÉREN O Hazai, import tapéta- és posztervásár EGYES CIKKEK 20 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL. AMÍG A KÉSZLET TART!

Next

/
Oldalképek
Tartalom