Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-26 / 21. szám
É5ZAK-MAGYARQRS2AG 4 1932. Január 26., kedd A képernyő előtt Elérkeztünk a Riporter kerestetik második elődöntőjéhez, amikorra már a közönség is hallathatta szavát. Ha ugyan a közönség szavát jelentheti, hogy a feltehetően négy-ötmilliós nézőtáborból hatezer-tizenketten szavaztak. Mindössze eny- nyien nyilvánították véleményüket. Gondoljunk zsák egyéb vetélkedők sok tízezres szavazataira. Ügy tűnik, ez a verseny messzire nem áll annyira a nagyközönség érdeklődésének előterében, mint elődei és egyes más versengések. Mint műsor sem igazolja mindig a rokonszenves ifjú riporter-jelöltek iránti fokozott érdeklődést. Most például olyan fáradt, unalmas, végtelenül hosszúnak tűnő produkcióknak is részesei lehettünk, amelyek bármely, a mindennapi taposómalomba beleszürkült, „kötelező feladatokra” berendezkedett, középszerű öreg tévésnél is feltűntek volna, nem a bemutatkozásra különös gonddal felkészülő pályázóknál, akiknél sorsdöntő. lehet, hogy már annyi mindent láttunk a képernyőn, hogy túlzottan válogatósak vagyunk? De ha egy művelődési központot váltott erőkkel oly sokan mutatnak be, már nagyon érdekes dolgot keli. hogy mondjanak róla, mert egymást ütik agyon az információk. Ezért volt jó a siketnéma színjátszókról készült film, vagy a Nyíregyháziak kérik című élő riport, de ugyanott "már unalmas a helyi színházigazgató nyilatkozattá bírása, mert ezt már évadkezdés óta igen sokszor hallottuk. Ami meg a zalaegerszegi csipkeházat illeti, hát azt jobban megismerhettük, mintha benne laknánk, de leginkább az tagadott meg, hogy az építője se szívesen lakna benne. A hat versenyző között most nagyobb volt a színvonalbeli szóródás, mint az előző héten, a zsűri döntése igazságosnak tűnik, a többiek a két továbbjutottat nagyon távolról követték. De biztosan beszavaz a közönség most is egy harmadikat, mint az előző hetiek közül háromézer-egynéhány szavazattal továbbjutott most Sütő Péter. Igazságtalan lenne azonban egészében a pályázókat elmarasztalni. Alighanem szerkesztési hiba, hogy a két helyszínhez annyira kötődő témák dominálnak. Az sem lenne baj, ha a zsűrinek a szemmel láthatóan gyenge produkciókhoz is lenne hozzáfűznivalója. Ács Zoltán felkészültsége, témaválasztása, Tárkányi Adrienn filmje a siketnéma színjátszókról igen jó emléket hagyott erről a fordulóról. Ugyanakkor más versenyzőknél visszaköszöntek régi rossz manírok — például, a gyerekek nem tudnak a NÉKOSZ- ról, de a régiek egykori nékoszosok ezzel szemben ... —, felületes továbblépések — például érdekes lett volna tudni, hogy az egykori gyermekfilmszínész, aki igen rosszul beszél, de szín- művészeti főiskoiára vágyik, tanult szakmájában három év alatt miként lehetett üzletvezető-helyettes, kétszer üzletvezető, felszolgáló és most londiner, s hová mehet még lejjebb —, fel-felbukk.ant a riportok végén valami obligót optimista mondat és így tovább. De örüljünk, mert kél ígéretes fiatalt már megismerhettünk: Ács Zoltánt és Tárkányi Adriennt. A Tér ej ere viszonylag fiatal műsor, de már igen sok szerkezeti változáson átment. Címe most már inkább hagyomány, mint a szerkezetére, hangvételére utaló jelzés. Sok apró darabból összetett tarka műsor, alcíme szerint „kabaré-varieté”, amelynek egyes darabjai valami gyenge, erőszakolt szálacskával lazán kapcsolódnak egymáshoz. Ilyen formában- nehéz számon kérni a műsor egységét, egyes darabjai műfajilag, tematikailag, színvonalt tekintve messze eltérnek egymástól. Szakállas kabarétréfák, jelenetek, különféle, kötetlennek tűnő beszélgetések, epigrammák, egyebek csakúgy helyet -kaptak benne, mint riportok. Az összekötő gondolat a dilettantizmus volt, több műsorszámban jelentkezett is valamilyen értelmezésben. A legeklatánsahban abban a riportban, amely bemutatta a csigákból épülő parlamentet. Végre! Gyű faszáié >1 már olyan sokszor megcsinálták! Már nem terefere ez a Terefere és — alcímével ellentétben — nem varieté. Marad a kabaré. Amíg szerkesztői valami mást ki nem találnak Sugár Andrással régen találkoztunk. Most is igen messziről hozott ötvenperces riportfilmet: Brazíliából. A nyitó képsorokban a Copacabana-öböl napsütötte képsorai talán valami könnyedebb híradást sejtettek, azonban Sugár alapvetően külpolitikus és a rendelkezésére álló időben a mai Brazília néhány legfontosabb jellemzőjével ismertetett meg, érdekes interjúkkal tarkítva amúgy is élvezetes, „olvasmányos” beszámolóját. Már meg sem lepett, hogy a kakaóültelvény egyik főnöke Székesfehérvárról, a sokgyerekes főpincér meg az egykori ükovicsból származott. Meg kell még említeni a Méretek és emberek című riport- filmet a főváros legnagyobb új lakótelepéről, Újpalotáról. Mintha a közelebbi pátriánk lakótelepi gondjait hallanánk mintha itteni emberekkel beszélgetnénk. Az ott lakók kétharmada szeretne onnan elköltözni. Ez már nem kényeskedő lakók elszigetelt „nyűgös ködöse”. Benedek Miklós A mezőkövesdi járásban levő 2500 lakosú Szomolya község általános iskolájának felső tagozatos tanulói az oktatási tervben szereplő testnevelési órák keretén belül sioktatásban részesülnek. Tóth József, az iskola igazgatója — egyben a testnevelést is ö tanítja —, foglalkozik 1971. óta a tanulók siokiaiásával. Neki is köszönhető, hogy a járási, megyei téli úttörő-olimpiák versenyén, tanulói rendszeresen dobogós helyezéseket érnek el, Az 1982. január 16-17-én egyébként Bükkszentkereszten megrendezett megyei úttörő-olimpia szánkóversenyén 3 első helyezési értek e! a szomolyai gyerekek. Fotó: Kovács Mátyás Omi teil Iliié Az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola borsodi tagozatán ebben az évben már közel Ü00 hallgató tanul. A különböző szintű tanfolyamok száma mar meghaladja az ötvenet; a kurzusokon orosz anyanyelvű tanárok is oktatják a nyelvet. Az elmúlt év októbere új színt hozott a nyelviskola életébe: megszervezték az óvodások nyelvoktatását. A megyében elsőként az alsózsolcai 2-es számú óvodában vezették be a tanítást. Kardos Ildikó és Szabó Zsuzsanna óvónők iieti egy alkalommal' — negyvenöt perces foglalkozásokon — huszonkét kisgyermekkel ismertetik meg az orosz nyelv alapjait. — A tanévnyitó szülői értekezleten megkérdeztük, kik azok, akik a gyermeküket szeretnék beíratni a tanfolyamra, — mondja Kardos Ildikó. — Az elmúlt nyáron Szekszárdon továbbképzésen vettem részt: hogyan, milyen módszerekkel oktassuk az óvodásokat a nyelvismeretre. Érdekes és tanulságos találkozót tartottak az elmúlt napokban az alsózsolcai 2- es számú óvodában. Az óvodai nyelvoktatás lehetőségeit bemutató tapasztalatcserére meghívták a megyei orosz szakos szakfelügyelőket is. Két foglalkozást tekintettek meg, s amint a vendégek meggyőződhettek róla, ebben a korban már Igen fogékonyak a gyerekek a nyel'’ alapjainak elsajátítására. Természetesen, az életkori sajátosságoknak megfelelően, játékos, érdekes módszerekkel teszik meg az. első lépéseket az. orosz nyelv tanulásában. Meglepő, milyen könnyen tanulják meg az új szavakat az óvodások, s mennyire megbízható a memóriájuk. Az orosz nyelv oktatásával foglalkozó szakemberek szerint rna már bizonyított tény: az ötéves gyerek is képes elsajátítani azt a lexikai tudást, mit a tízéves, ötödik osztályos. A foglalkozásokon a módszerek széles lehetőségét használják fel az oktató óvónők. A bábozás, a rajzolás, a diavetítés, a játék, az ének — mind-mind hozzásegít ahhoz, hogy a kicsik megtanulják a nyelvi szokásokat, szert tegyenek a beszédkészségre. A tanfolyam kezdete óta — alig három és fél hónap alatt — már 60— 70 szót tudnak oroszul a nagycsoportosok, a főnevek, az igék mellett ismerik a nemeket. A szakemberek egyetértettek abban: az iskolán kívüli nyelvoktatást hasznos kibővíteni az óvodai korosztályra, ám meg kell teremteni a lehetőséget arra is, hogy a tanulás folyamatos legyen. Nos, a Gorkij nyelviskola borsodi tagozata segítséget nyújt ehhez. (miikes) Hasznosítani a jót Az eddig megtartott ifjúsági parlamenteken felszólalók. véleményt alkotók döntő többségénél érezni lehetett a jobbító szándékot, hiszen sok volt a jó ötlet, az ésszerű javaslat. Igaz, arra is volt számos példa, hogy egyes dolgokban nemet kellett mondani egy-egy vállalat, intézmény vezetőjének, hiszen napjaink szűkösebb lehetőségei a sokszor jogos igényeknek is korlátokat szabnak és ezt tudomásul kell venni. Viszont szinte mindenütt bebizonyosodott, hogy a párt ifjúságpolitikai határozata nyomán létrejött ifjúsági parlamentek intézményrendszere jó, életképes. És ha netán néhol mégsem volt az. ott érdemes lenne feltárni az okokat. Megyénkben is több példa volt sikertelen, érdektelenségbe fulladt parlamentre; egyes vállalatok gyáregységeinél termelési tanácskozásokra hasonlítottak, máshol a felszólalók többségét a meghívott vendégek alkották; volt olyan vállalat, ahol a felszólaió fiatalok felkészületlensége, ismerethiánya volt feltűnő. A tapasztalatok elemzése után, az illetékesek bizonyára levonják a tanulságokat, amelyek hasznosak lehetnek a következő ifjúsági parlamentek rendezésekor. Például a miskolci szolgáltatóipari KISZ-esek önkritikus megállapítása szerint az 1981- es ifjúsági parlamentek színvonala a várakozás alatt maradt, az előző parlamentekhez képest nem léptek előre. Viszont sikeresek voltak több nagyvállalatnál, például az Ózdi Kohászati Üzemekben, vagy a Borsodi Szénbányáknál tartott parlamentek. A sikerek és a sikertelenségek okai sokfélék, de sok esetben az ifjúságpolitikai célok megvalósítását szolgáló helyi gyakorlat minősége a döntő. Tudomásul kell venni: az ifjúságnak vannak sajátos, csak rájuk jellemző, csak őket érintő gondjai, s ezekről nyíltan kell beszélni, mert csak így van értelme ezeknek a fórumoknak is. Mostanában készülnek a küldöttek az ágazati, felső szintű parlamentekre, ahol tolmácsolni akarják társaik véleményét, javaslatait. S ha minden szinten a jó, a megvalósítható ötletek, javaslatok beépülnek az új kollektív szerződésekbe, az oktatási intézmények rendtartásaiba, és mindén ifjúságot érintő döntésbe, akkor a mostani parlamenteken Is eredményes munkát végeztek a fiatalok. P. J. l Az ismeretterjesztés „számadása” Magyar nyelv hete és nyári egyelem Negyvenhárom helyi csoportja van a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezetének. Ezekben a napokban a helyi csoportok összegzik az elmúlt Öt év munkáját. Mint köztudott, az ismeretterjesztésben ez az esztendő amolyan számadásnak is tekinthető, sorrendben a helyi, a járási, városi, a megyei, majd az országos tisztújító közgyűléseket' és küldöttértekezleteket tartják meg. Jóllehet, a helyi csoportok számadó közgyűlései még csak félidejénél tartanak a megyében; az eddigi tapasztalatok biztatóak. A helyi, községi, üzemi tudományos ismeretterjesztő / csoportok működésének mérlege pozitív. S ez nemcsak a szervezethez való tartozásban jut kifejezésre-: a „végeken” dolgozó ismeretterjesztők jobban fel tudják mérni az igényeket, a lehetőségeket, s ez kifejezésre jut az előadások számának, látogatottságának emelkedésében is. S épp a helyi csoportok tevékenységében mutatkozott meg kita- pinthatóan: egyre nagyobb igény van az úgynevezett közhasznú tanfolyamok iránt. Az ismeretterjesztésben pedig épp ezek a közhasznú tanfolyamok jelentenek új lehetőségeket. Méghozzá az egyénnek és a társadalomnak egyaránt hasznos lehetőségeket. A társulat szervezeti életében tehát a végzett munka értékelése mindenképpen fontos mozzanatot jelent. A helyi csoportok közgyűlései február 16-án fejeződnek be — az első mérleg megvonására a Hejőmenti Állami Gazdaságban került sor, január 8-án —, s ezt követően április 14-ig tartanak a járási-városi küldöttértekezletek. A Borsod megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat küldöttértekezletét május 15-én tartják meg, s júniusban kerül sor az országos beszámolóra. ♦ Az elmúlt öt év tapasztalatainak összegzése mellett természetesen tovább folyik a munka a szervezetben. Az első fél évben két igazán kiemelkedő, nagy rendezvénye lesz a megyei szervezetnek. Mindkettő hagyományosnak tekinthető. Tavasszal kerül sor a Magyar nyelv hetének megtartására. A márciusi anyanyelvi rendezvénysorozat ezúttal is elsősorban a fiatalok bevonásával számol. De már az elmúlt esztendőben is örvendetes tényként könyveltük el, hogy az anyanyelvi ismeretterjesztés iránt megnövekedett az üzemek érdeklődése is. Több vállalati kollektíva is kért és hallgatott nyelvhasználattal, a kulturált beszéddel foglalkozó előadást. Az idei rendezvénysorozat előadói között is találunk majd több, országosan is jól ismert előadót. Az általános iskolásoknak — de több középiskolánk is hagyományosan részt vesz e sorozatban — elsősorban játékos foglalkozásokat terveznek. De szó lesz á megszólalás felelősségéről, az anyanyelv szépen beszélésé- nek fontosságáról is. * Ugyancsak a hagyományos rendezvények között tartjuk számon a miskolci nyári egyetemet. Jóllehet, a nyár még messze van — júniusjúlius fordulóján rendezik meg — a szervezés már megkezdődött. Ismeretes, hogy az elmúlt időszakban változás történt a miskolci nyári egyetem programjában. Az idei rendezvény témája: Megújulási lehetőségek a szervezetek vezetésében. Néhány résztéma a megvitatásra kerülők közül. Szó lesz a gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésének lehetőségeiről, a társadalom- tudomány eredményeinek a döntéshozatalban való alkalmazásáról, a társadalmi megújulás lehetőségeiről, a műszaki-alkotó értelmiség belső struktúrájáról, az üzemi vezetők alkotóképességének fejlesztéséről. Már a néhány felsorolt téma is jelzi: elsősorban üzemi, vállalati vezetőket várnak a rendezők a nyári egyetem előadásaira, melynek előadói országos hírű szakemberek lesznek. A megyei szervezet egyébként már tovább lépett, mint a megvitatásra kerülő témák meghatározása. A nyári egyetem témaajánlásával ezekben a napokban 1200 üzemi vezetőt és ugyanennyi szakszervezeti bizottságot keresnek meg. S a tavalyi nagy érdeklődés alapján joggal bízhatnak abban, hogy az idén is nagy érdeklődés kíséri majd a nyári egyetem előadásait. (cs. a.) Széliéi! vetélkeds g KiSZÖY-ken Tavaly az ipari szövetkezetekben — a megyei szövetség kezdeményezésére —, az OKISZ VIII. kongresszusa alkalmából szellemi vetélkedőt szerveztek. A helyi versenyek után, a megyei döntőre tegnap délután n KISZÖV székházéban került sor, ahol hat szövetkezet öt-öt tagú csapata mérte össze tudását. Kitűnően megoldották a szövetkezeti demokráciával, a fórumok működésével, a munkavédelemmel, a szövetkezet- politikával. az irodalommal, a sporttal kapcsolatos bő ismereteket kívánó feladatokat. Ezen túlmenően a versenyzők választ tudtál: adni a még „ismeretlen” szervezetekkel: a kis vállalatokkal, a kis szövetkezetekkel. a szövetkezetek és tagok kapcsolatával. új anyagi ösztönzésekkel kapcsolatos kérdésekre is. A szoros vetélkedőben az első helyezett a sátoraljaújhelyi Toldi Vasipari, a következő a Méretes Ruházati és a harmadik a Miskolci Fényképész Szövetkezet psa- pata lett, ' akiknek Kolláth Sándor Kl.SZÜV-elnök nyújtotta át az okleveleket és a jutalmakat. ENGELS UTCA! PAPÍRBOLTUNKBAN AZ AVAS-DÉLEN, ÉS A MÜANYAGBOLTUNKBAN A BÚZA TÉREN O Hazai, import tapéta- és posztervásár EGYES CIKKEK 20 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL. AMÍG A KÉSZLET TART!
