Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 13. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 10 1982. január 16., szombat VERŐCE MŰVÉSZE iga A Goffco -müreum részlete A Duna partján, festői környezetben, Váctól északra fekszik Verőcemaros. A kisközség hangulatos, mesebeli sárga, rózsaszín és fehér házai között napsütötte barokk templom emelkedik, amelyhez a dombra hosszú lépcsősor és kálvária vezet. Verőcemaros neve már 1323 óta összeforrt Gorka Géza nevével. Az akkor már elismert, jónevű művész ugyanis ekkor alapította itt a KERAMOS vállalatot, az iparszerű kerámiagyártó RT-t Gorka Géza 1894-ben született Nagytapolcsányban. Itt és Trencsénben képzőművészeti tanulmányokat folytatott Mezőtúron Badár Balázs országos hírű parasztfazekas hatására a kerámiát választatta hivatásul, bár előzőleg festőnek indult A 20-as években nősülés révén telepedett le Nógrádve- rőcén. Az emeletes villában, amelyben Gorka Géza keramikusművész élt és alkotott, halála után, 1975-ben kerámiamúzeumot nyitottak. A múzeumlátogatást a népies kerámiák megtekintésével kezdjük, amelyeket a földszint vitrinjeiben állítottak ki. A virág- és állatmotívumokkal díszített tálak, köcsögök, edények a népművészet ihletésére születtek. Színben, formában, motívumvilágában Gorka a népi fazekasművészet gazdag hagyományait használta fel a korszerű formaigények és a technika adta lehetőségek figyelembevételével. Nemcsak a népi fazekasság, hanem a habán fazekasművészet is hatott rá. Felismerte, hogy a habánok nemcsak mint mesterek, de mint művészek is szinte utolérhetetlen értékeket alkottak. Az első emeleten modem formájú vázák, tálak és edények sorakoznak Gorka egyedi, összetéveszthetetlen stílusában. „Gorka Géza a népművészet eredményeiből kiindulva, a majolikatechnikán át jutott el az ún. «-gorkai stilus-« kialakításáig. A népmű- '•ószetből alakította ki sajátos, egyéni stílusát, magasrendű művészetét. Gorka — éppen tanultsága következtében — hamar felismeri, hogy a máznak és az anyagnak »együtt kell élnie«. A máz ugyan a felületi díszítés eszköze, mégsem független attól, hanem azáltal színben, tulajdonságokban meghatározott, determinált” — írja Katona Imre. Gorka Gézánál elsődleges fontosságot kapott a kerámia használati jellege. A művész munkáiban sohasem törekedett szoborszerű dísztárgyak készítésére, hasonlóan a népi és a habán kerámiához, ahol különös jelentősége volt a tárgyak funkcionális rendeltetésének. Gorka Géza állatfigurái egy részét is edényformákkal ötvözte. A művész sokat fáradozott a kerámia technikai, technológiai problémáinak megoldásán és tökéletesítésén. A díszítést mindig összehangolta a formával. Ennek tulajdonítható, hogy mázai, színei átlényegülnek az anyaggal, s figurái, edényei anyaga a mázzal vagy színeivel szinte azonosulnak. A díszítést néhol a mázrepesztés helyettesítette. A polcokon egymás mellett sorakoznak a sajátos festésmóddal készült „ugrasztott mázas” edényei, vázái. A kerámia széles körű alkalmazási lehetőségeinek egyik szép példája a kerámia-üvegablak, melyből a művész néhány különleges szépségűt állított ki. Az egyik tárló őrzi a sokoldalú művész hivatalos elismeréseit. Gorka Géza 1958-ban Brüsz- szelben a világkiállítás Grand Prix-jét kapta, 1955-ben Munkácsy- és 1963-ban Kossuth- díjjal tüntették ki, 1959-ben érdemes művész elismerést kapott. A második emeleten a művész által a palócföldön gyűjtött népi tárgyak egy részét: köcsögöket, kanosokat, szőtteseket, tékákat állították: ki. A múzeum melleit az egykori műhelyben — mely fölött ott magaslik az égetőkemence emeletes kéménye — megismerkedhet a látogató a kérámiakészrtés technikájával. Korongozó, hagyományos és elektromos égetőkemence, s a polcokon félig kiégetett és mázatlan edények őrzik a művész keze nyomát. „Gorka kezében az agyag magasrendű emberi gondolatok kifejezési eszköze, anyaga volt. Alkotásain harmónia, fenség és mélységes emberi humánum érződik” — írja egyik méltatója. Kádár Erzsébet A közkedvelt fabábu egyik olasz ábrázolása (a képen jobbra). Az ismert, Walt Disney-féle figura: a tiroli ruhás kisfiú Szóló Tücsök társaságában (a képen balra). 100 éves Pinocchio w „itt küldöm Önnek ezt a kis csacskaságot” — írta Carlo Lot'enzini, amikor egy évszázaddal ezelőtt, 1881-ben egy római gyermekújság, a „Giomale per i Bambini” szerkesztőjének postázta a rakoncátlan fabáburól szóló meséjét. E szerény kezdethez képest tavaly igen széles körű ünnepségekkel emlékeztek meg a közkedvelt mesehősről, jövőre pedig a Pinoc- chio-könyv kiadásának lesz centenáriuma. (Ekkor készültek az első illusztrációk is a fabába történetéhez.) A mesehőshöz kapcsolódó kiállítást 1982-ben Tokiótól és a párizsi Pompidou kultúrköz- ponttól az Egyesült Államokig jó néhány helyen bemutatják. A „kis csacskaság” —, amelyet az akkor 54 éves olasz író a rossz nyelvek szerint csak azért írt, hogy a honoráriumból kifizethesse szorongató kártyaadósságait — azóta a gyermekirodalom talán legismertebb alakjává vált A számok legalábbis ezt bizonyítják: a Pinocchiót csalt Olaszországban 256- szor, angol nyelven pedig 111-szer adták ki. Évtizedek óta működik egy Pinocchio Társaság is Collodiban, Lo- renzini, szülőfalujában, amelynek nevét az író művésznévként használta. A Collodi- alapítvány elnökének — talán kissé túlzó — büszkélke- dése szerint a Pinocchio fordításainak számát (majdnem kilencvenet) csak a Bibliáé múlja felül. Tény, hogy Pinocchio rögtön megfogta a kis olvasókat. A mese közkedveltsége hamar megmutatkozott: amikor a szerző megunta a fabábu történetét, egyszerűen lezárta a cselekményt Pinocchio felakasztásával. A fiatal és felnőtt rajongók tiltakozó leveleinek hatására azonban (akárcsak Conan Doyle szuperdetektívjét, Sherlock Holmest) kénytelen vóií bősét — egy bájos tündér segítségével — „feléleszteni” és az eredetileg 15 részes mesesorozatot további 21 Itt a hideg téi, a ® disznóvágások, a disznótorok ideje. A család, a böllér örül a hideg időnek, hiszen a természetes jégkamra megakadályozza a hús romlását. Nyugodtan, kényelmesen lehet dolgozni. Állatorvosra, egészségügyi ellenőrzésre nincs szükség. De azért nem árt az óvatosság. A trichina a fonalférgekhez tartozó veszedelmes élősködő, mely egyes emlősök és az ember vékonybelében él. Nagyon apró, alig 3 milliméter a nőstény, a hím ennek a fele. Lárvája a sertés izomnyalábjai között 1 összecsavarodva kis tokba zártan él. A nőstény trichina kb. 2000 ilyen lárvát hoz világra. Ezek az egytized milliméteres lárvák befűrják magukat az érfalba, szétszélednek az egész testben, s a vér- és nyirokáram útján végül az izmokba jutva, megnőnek 1 milliméterre, s az előbb leírt módon betokolódnak. A tokban 20—30 évig is életben maradhatnak. Ez a tok kerül az ember gyomrába a fertőzött nyers, vagy nem kellően sütött, főzött hússal, kolbásszal, ott a tok feloldódik, a trichinák kirajzanak, s megindul a test elárasztása. A tünetek: magas láz, rágási, légzési zavarok, vi- zenyősség, ízületi fájdalmak. A betegség nemegyszer halálos. Hozzátehetjük, hogy a fertőzést nemcsak a nyers kolbász és egyéb sertésáru, hanem füstölt húsok is okozhatják, mert a trichi- natokban a lárva füstölés után is életképes maradhat. A különféle nyersen fogyasztott húsétel azonban egyéb bajt is okozhat. Így a paratífusz, tuberkulózis, Bang-kór, s más fertőzéses megbetegedés is átterjedhet az emberre. Sertésvágáskor, de bármely más állat feldolgozásakor is, legyünk tehát nagyon óvatosak. Ha a legkisebb gyanú merül fel, hogy állatunk beteg, kérjünk hús vizsgálatot. Á kényszer- vágásra került állatot, de még azt is, amelyik például lábát tör^e, mutassuk meg az állatorvosnak. Vigyázzunk a tisztaságra, sózásra, füstölésre, bélmosásra. Fő szabály: lehetőleg semmit ne fogyasszunk nyersen! A kellően pácolt, sózott, .füstölt, vagy megsütött hűs, szalonna és egyéb készítményben netán mégis jelenlevő baktérium, borsóka. trichina elpusztul, s ebben az esetben nem kell félni a vidám disznótor szomorú következményétől. részben folytatni. Tegyük hozzá: jócskán megemelt honoráriumért, hiszen a kiadónak már nem lehetett kétsé- ge, hogy Rézorr mester. Dzse-i pettó, Szóló Tücsök, a Tűznyelő mester, Róka. Kandúr és a többiek meséje bombád üzlet Mi magyarázza ezt a nena várt sikert? A szakértők, irodalmárok szerint elsősorban az, hogy Pinocchio nem a megszokott sablonos mesehős, a „jó kisfiú”, hanem ellenkezőleg; valódi gyereket) mintáz: önző, de nagylelkű; tele jó ötletekkel és hibákkal, aki nem képes ellenállni a kísértéseknek, és játszani, barátkozni is jobban szeret; mint iskolába járni. Az egész történetet meleg irónia hatja át, egyszerre szól fiatal lurkókhoz és meglett nagypapákhoz. A cselekmény bonyolítása, a befejezése (a bábu végül igazi kisfiúvá változik) a szülők, tanárok erkölcsi érzékét is kielégíthette, és a gyerekek önállóságát; kalandvágyát is méltányolta.' Érthető hát, hogy a Pinocchio más művészi ágakat is meghódított. Számtalan, egymástól gyökeresen eltérő stílusú illusztrátor jelenítette meg, több száz televíziós változata készült, és nyolc ízben vitték filmvászonra. Legismertebb — hazánkban is — Walt. Disney 1940-ben készült rajzfilmje, bár a centenáriumi kiállítás több szervezőié sajnália ezt. mondván, hogy Disney dundi, pirospozsgás,' tiroli ruhás kisfiúja gvökere- sen eltér az eredetileg megálmodott nvurga, gunyoros olasz figurától. Collodiban 1951 óta műkő-1 dik a Pinocchio-park (amolyan vidám park Pinoechio- szobrokkal, játékokkal, bemutatókkal. bábszínházad, amelyet évente több tízezer kíváncsi keres fel. Alapítóba szerint ez a létesítmény ösztönözte az amerikai Disrtev- land létrehozását is A vidám gyereklátogatók kis kártyákat kapnak, amely feljogo- sítia éket. hoev hetente eev- szer füllentsenek és felírhassák a falra* „Le a matekkal!” De hogv a százesztendős fabábu nem csupán az olvasóközönség kedvence arra friss éc szemléletes nélda; hogy az olasz labdarúgó-szövetség Pinocchiót választotta a spanyolországi futball-vi- lágbajnokságra készülő csapata íelvénvéül. Madridban tehát majd kiderül: mennyi-, re segíti a vásott fabábv az , azzurri csapatot, hogy ne falábúnknak. hanem „aranylá- búaknak” bizonyulhassa-3 nak... Szegő Gábor
