Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
5?ILAG PROLETÁRJAI, EGYES0UETEK1 AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 291. szám Ara: 1,40 Ft Szombat. 1981. december 12. Megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kinpesszisa ' Pénteken az Építők Rózsa Ferenc székházában megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresz- szusa. amelyen 930 ezer szövetkezeti tag és 110 ezer alkalmazott képviseletében 500 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront , Országos Tanácsának főtitkár Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodására haté külső tényezők összességében ugyan kedvezőtlenek voltak, mégis • egész sor kedvező folyamat bontakozott ki a termelőszövetkezeti mozgalomban. A közös gazdaságok egyre Inkább a bizalom, a megértés ét a segítőkészség légkörében dolgoznak, munkájukat a társadalom fokozódó megbecsülése és rokonszenve övezi Ezután így folytatta: — Az 1968. márciusi párthatározat a XII. Kongresszus állásfoglalásai és a kormány több intézkedése egyértelműen segítette az agrárpolitika céljainak megvalésítását. Tovább fejlődött és még inkább meg- sz.ilárdult a szövetségi politika. a népi-nemzeti egység. Tisztázódtak a szövetkezeti tulajdonforma megítélése körüli korábbi félreértések. A párt fellépett és kitartotti í> szövetkezeti tulajdon egyenrangú szocialista jellegének, tartós és akár növekvő szerepének elismerése, továbbá sajátos vonásainak megtartása mellett. És ez korántsem elméleti jellegű kérdés. Nagyon fontos ez, mert megnyugtató elvi alapot teremt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenrangú partneri kapcsolatok szervezéséhez, a termelőszövetkezeti tagként, illetve munkaviszonyban végzett munka azonos megítéléséhez, és még ra, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői. A kongresszust Berta Jenő. a TOT alelnöke nyitotta meg, majd a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. sok egyéb lényegbevágó gyakorlati mezőgazdasági szövetkezeti probléma rendezéséhez. Egyértelművé vált, hogy a párt igényli a társadalomban meglevő különböző érdekek feltárását, egyeztetését, nyílt és demokratikus ütköztetéséi Ennek megfelelően fokozódott az igény, hogy az érdekképviseleti szervek ismerjék és képviseljék a szövetkezeti parasztság egyéni és kollektív érdekeit, hogy a demokratikus poll'illái rendszer keretében azok szintén érvényesüljenek. Az is ide tartozik, bogy megszűntek, de legalábbis lecsillapodtak a háztáji politika gyakorlati végrehajtásának következetlenségei. Az agrár- és szövetkezeti politika nagy sikerét, a mezőgazdasági szövetkezetek munkájának nagy erkölcsi elismerését jelenti, hogy a nagyüzemi és a kisegítő gazdaság, továbbá a kollektív és az egyéni vállalkozás szervezésére követendő példát, hasznosítható tapasztalatokat tudott nyújtani a népgazdaság többi termelő ágazata, a szolgáltatások és a kereskedelem számára. — Egyértelmű támogatást és elismerést kapott, hogy hasznos, ha a mezőgazdasági szövetkezetek vertikálisan kiterjesztik és kiegészítik tevékenységi körüket, s a termelőerők kihasználásával és átcsoportosításával reális igények kielégítésére — saját kockázatukra —, ipari, élelmiszeripari, építőipari, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozásokba kezdenek. Más kérdés, hogy ennek kibontakoztatását még fékezi egy sor anyagi, pénzügyi és szervezeti tényező — különösen a termékfeldolgozásét — és a meglevő vállalkozások fegyelmét és hatékonyságát is tovább kell javítani. Utalt arra: a TOT nagy jelentőségűnek tartja, hogy 1980 óta a szabályozórendszer valamennyi mezőgazdasági nagyüzemi forma — az állami gazdaságok, a kombinátok, a termelőszövetkezetek és az agráripari egyesülések stb. — gazdálkodási feltételeit egységesítette. így a különböző alakzatok versenyének a gazdasági szabályozás oldaláról most már egyenlő- ek a feltételei. Az egységes szabályozórendszer a vállalatok közötti együttműködést, az érdekek összekapcsolását, a közös kockázatvállalást is megkönnyíti, csak még jobban kell élni a lehetőséggel. A TOT elnöke ezután az élelmiszertermelés stabilitásának jelentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak ■i közös gazdaságok érdeme, hanem olyan társadalmi teljesítmény, amelyben fontos tényező a munkásosztály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkája. A mezőgazdasági szövetkezeti tagság nagyra értékeli és megbecsüli a társadalmi helyzetében bekövetkezett több tekintetben történelmi jelentőségű változásokat, amelyek a szövetkezeti mozgalom számára is kedvező viszonyokat teremtettek. A TOT elnöke ezután a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményeit elemezte. Öt év alatt 16 százalékkal növelték teljesítményüket a gazdaságok. Az állati termékek előállítását valamivel nagyobb arányban mint a növénytermesztését. A ' tsz-ek a szigorúbb gazdasági környezetben is képesek voltak termelésük számottevő bővítésére. Az adatok azonban azt is bizonyítják, hogy a nettó termelésben, valamint a minőség és a gazdaságosság területén az előrelépés csak szerény mértékű volt, és a nyereség növekedésének üteme is elmaradt a termelésétől, .Az egységnyi munkadíjra jutó termelés és a nyereség alig-alig változqtt, csakúgy, mint ahogy a fajlagos anyag- és eszközfelhasználás is csak kismértékben javult. Ez — a mezőgazdaság előtt álló új típusú követelményekhez képest — kevés. Nem vigasztalódhatnak a gazdaságok azzal a kétségtelen ténnyel sem, hogy amíg a termelésben felhasznált eszközök és anyagok ára 46, a mezőgazdasági termékeké csak 26 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben. A világpiaci értékítélet ugyanis még ennél is szigorúbb és a magyar mezőgazdaság most már valójában ennek a „bírónak” az illetékessége alá tartozik, és ehhez kénytelen igazítani a mércét. Az egyik legsikeresebb ágazat a gabona- és iparinövény termesztés, ezzel szemben például a szőlő-, a zöldség- és a gyümölcstermelésben gondok mutatkoztak, egyebek kpzött az esetenként jelentkező terméstöbbletek teljes értékű hasznosításánál. Ezekben az ágazatokban az infrastruktúra hiányosságai is érződnek. A mezőgazdaság gyenge láncszeme a megtermelt, értékek megóvása, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés határterületein jelentkező feladatok ellátása. Kívánnivalók vannak a termékpályák megszervezésénél, emiatt különösen sok a vesztéség. Szabó István utalt arra, hogy az élelmiszeriparban bekövetkezett szervezeti változások. több tröszt vállalatainak önállósodása kedvező a termelőszövetkezetek számára. Egyebek között azért, mert a decentralizáció erősítheti a termelők és a feldolgozóipar kapcsolatának kooperációs vonásait és emelheti a kétoldalú szerződések rangját. Szabó István a továbbiakban elmondotta: (Folytatás a 3. oldalon) Szabó István beszéde Ülésezik a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa S \ r I A Fővárosi Kézműipari Vállalat vegyesipari gyáregységének abaújszántói játék-purfix részlegében évente 90 millió forint termelési értéket állítanak elő. Az abaújszántói játékok és hőszigetelő anyagok nagy részét a külföldi piacokon él- tőkésítik. Erről szól cikkünk az 5. oldalon. Gyerekek öröme itthon és külföldön Értelmiségi klub alakul HfíÉÉ a fySÉércsieknek Értelmiségi klub alakul Fulókércsen. Egészen pontosan öt község — Fulókércs, Szemere, Szalaszend. Litka és Fáj — értelmiségi lakosainak teremtenek olyan körülményeket. ahol részint kiscsoportos formában ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak meg. de ahol a baráti beszélgetésekre, kötetlen találkozókra, sőt, szórakoztató programokra is sor kerülhet. En-nek az értelmiségi klubnak a kialakításához járult hozzá a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos központja. Dr. Kdruez Imre, a TIT főtitkára a szervezet megyei és járási vezetőinek, valamint' a megyei és a járási társadalmi szervezeteinek jelenlétében adta át tegnap, december 11-én délben a társulat ajándékát: egy színes televíziót, színes diavetítőt és egy magnetofont. Tulajdonképpen hogyan került sor az ajándékozásra? Minderről szó esett a tegnapi beszélgetésen, amelyen részt vettek a helybeli állami és társadalmi szervezetek képviselői. Évek óta igen jó helyi ismeretterjesztő csoport működik ugyanis a már említett öt településen — a termel őszövet k ezet pa t ron á lásá - val. Ahogyan azt Lörincz László, a fulókércsi ismeret- terjesztő csoport titkára elmondta: elsősorban agrárértelmiségieket tömörít a tudományos ismeretterjesztő csoport, de tagjai között megtalálhatók pedagógusok, és van köztük jogász, állatorvos állami tisztségviselő és vöröskeresztes aktíva is. Az ismeretterjesztésnek évtizedes hagyományai vannak a községekben. A helyi csoport megalakítása óta azonban szembetűnően eredményesebb tevékenységük. A TIT-csoport titkára egyébként elmondotta azt is, hogy nagyon sok segítséget kapnak munkájukhoz a járási és a megyei szervezettől is. s nagyon jó együttműködést sikerült kialakítani a községekben levő gazdasági és társadalmi szervezetekkel Is. Elsősorban a helyi erők bekapcsolásával végzik az ismeretterjesztő munkát. S az ismeretterjesztés hatékonyságát azzal is sikerült fokozniuk, hogy a meglevő igényekhez is igazították. Így például gépészeti akadémiát szerveztek szerelőknek, traktorosoknak. Az elsősegélynyújtó tanfolyamon gépkocsivezetők, traktorosok vettek részt. A termelőszövetkezeti brigádvezetőknek pedig a balesetmegelózések lehetőségeiről tartottak sorozatot. Ezek az előadások konkrétan kapcsolódtak a mindennapok munkájához. De megszervezték a szülők akadémiáját: az új tantervekről, „z iskola előtt álló feladatokról. nevelési kérdésekről szóltak az érdeklődőknek. A kiscsoportos előadások — mint forma — is egyre népszerűbbek: s valamennyi községben sort kerítenek egv- egv közhasznú téma ismertetésére. Ehhez egyébként a helybeli termelőszövetkezettől is hathatós segítséget kapnak: a tsz-elnök. Pecsenye Gyula egyben a helyi csoport elnöke is. A tegnap átadott technikát eszközök — amint arról szó is esett — nemcsak az értelmiségi klubot gazdagítják: az ismeretterjesztéshez is nagy segítséget adnak.. fezei országos ianasziaiaícseréie Pénteken, a Csepeli Munkásotthonban megkezdődött a művezetők kétnapos országos, tapasztalatcseréje. Tóth Já1 nos. ak MTESZ főtitkára tartott megnyitó beszédet A plenáris ülést követően a tanácskozáson részt vevő csalinem 500 művezető három szekcióban vitatta meg — elméleti és módszertani szakemberekkel együtt — a konkrét tennivalókat Szombaton folytatják a t** nácskozást
