Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-11 / 290. szám

*981. december 11., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Á mezőgazdasági szövetkezetek eredményeiről és gondjairól A mezőgazdasági termelőszövetkezetek most tartják IV. kongresszusukat, ennek előkészületei azonban már a nyáron meg­kezdődtek. A szövetkezetek vezetői, tag­jai és dolgozói az elmúlt hónapokban több fórumon áttekintették a III. kongresszus óta végzett munka eredményeit, gondjait; megismerkedtek a TOT kongresszusi irány­elveivel, ezekkel kapcsolatosan kialakítot­ták és továbbították véleményüket, javas­lataikat. A kongresszus előtti napokban dr. Né­meth Pattól, a megyei TESZÖV titkárától két kérdésre kértünk választ: megyénk mezőgazdasági szövetkezetei a két kong­resszus közötti időszakban miiyen eredmé­nyeket értek el a. közös, nagyüzemi gaz­dálkodás útján, s a társadalompolitikai cé­lok megvalósításába i; és jelenleg milyen gondok nehezítik szövetkezeteink tovább­fejlődését, a velük szemben támasztott fo­kozottabb követelmények megvalósítását? — A két kongresszus közötti időszakban szövetségünk több vonatkozásban eredmé­nyesen segítette megyénkben az MSZMP XI., illetőleg XII. kongresszusa, valamint a megyei párthatározatokból, az V. és VI. ötéves terv célkitűzéseiből, s a mezőgazda­sági szövetkezet_k 111. kongresszusa hatá­rozataiból adódó társadalmi és gazdaság- politikai célok megvalósítását. Szövetkeze­teink — annak ellenére, hogy csaknem a felük kedvezőtlen adottságok között gaz­dálkodik, s a nagymértékű differenciáló­dásuk ellenére is — jelentős fejlődést ér­tek el, többségük fejlett társadalmi, gaz­dasági egységgé, szocialista nagyüzemmé vált. Többek között fejlődtek a tulajdonvi­szonyok, a termelőeszközök döntő többsége oszthatatlan szövetkezeti tulajdonba ke­rült, a koncentráció következtében az üze­mi méretek megyénkben is alkalmassá vál­tak a korszerű és hatékonyabb termelési feltételek biztosításához. Elterjedtek a ^ter­melési rendszerek, s ezzel létrejöttek a ter­melés gyorsabb ütemű növelésének műsza­ki és technológiai feltételei; a háztáji gaz­daságok megyeszerte szervesen kapcso­lódnak a közös tevékenységhez. — A TESZÖV kezdeményezésére 1977 óta új üzemág bontakozott ki a szövetke­zeteinkben: az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mely az utóbbi években di­namikusan fejlődik, és ma már a szövet­kezetek termelési értékének mintegy a fe­lét adja. Kezdetben gondol okozott, hogy ez a viszonylag jobban jövedelmező ága­zat ne vonja el a gazdaságok vezetőinek figyelmét az alaptevékenységről. Megnyug­tató, hogy az innen származó jövedelem nagy részét szövetkezeteinkben éppen az alaptevékenység fejlesztésére, s természe­tesen a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyének javítására fordítják: S ha már az élet- és munkakörülmé­nyek alakulásáról szólunk, örömmel nyug­tázhatjuk, hogy a III. kongresszus óta a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás területén is jelentős eredményeket értünk el. Termelőszövetkezeteink több mint fe­lében ma már megfelelő étkezési, tisztál­kodási lehetőségek állnak a dolgozók ren­delkezésére; szövetségünk megszervezte a tsz-vezetők és a traktorosok rendszeres egészségügyi . szűrővizsgáját, a rászorulók gyógykezelését. Több szövetkezetünk lakás­építéssel, építési kölcsönökkel is segíti a szükséges szakemberek letelepedését, kötő­dését, boldogulását. Értünk el eredményeket a szövetkezetek kollektív és tagjaik egyéni érdekképvise­letének fejlesztésében is. Egyebek közt létrehoztuk a szövetkezetek jogi irodáját, amely főleg a jogász nélküli szövetkeze­teknek nyújt megfelelő jogsegélyt: szövet­ségünk diagnosztikai, energetikai és erdé­szeti szolgáltató részlege pedig elsősorban a nehezebb körülmények között gazdálko­dó szövetkezetek boldogulását segíti. A kongresszus küszöbén jó érzéssel nyug­tázhatjuk, hogy lényegesen csökkeni me­gyénkben a korábban veszteséges tsz-ek száma, a veszteség mértéke, s a szövetke­zetek nyeresége összességében a duplájára nőtt. Végül, de nem utolsósorban, örömmel állapíthatjuk meg. hogy szövetkezeteink­ben — pártunk politikáját, és az előző kongresszus útmutatásai 1 megvalósítva — erősödött a szövetkezeti demokrácia. En­nek kialakult fórumrendszere biztosítja a tagok és alkalmazottak beleszólási jógát a szövetkezeti élet legfontosabb kérdései­be, egyidejűleg növeli tulajdonosi felelős­ségérzetüket is. Különösen a munkahelyi kisközösségek, s a szocialista brigádmoz­galom keretei nyújtanak tág lehetőséget, s ezekkel egyre többen és aktívabban él­nek is e közösségek tagjai. — Ami a szövetkezetek további fejlődé­sét, a velük szemben támasztott fokozot­tabb követelmények teljesítését nehezítő gondokat illeti, sajnos ezekben sem szű­kölködhetünk. Ezek jórésze a szövetkeze­tek kedvezőtlen földrajzi és közgazdasági adottságaiból, a gazdálkodásukat nehezítő szigorúbb feltételekből, a szabályozó rend­szer gyakori — és nem mindig a szövet­kezeteknek kedvező — módosításából, il­letőleg az ország gazdasági teherbíró ké­pességének korlátáiból adódik. Viszont ör­vendetes, hogy kormányzatunk a nehezebb körülmények ellenére is megyénkben pél­dául olyan komplex meliorációra nyújt lehetőséget, amelynek megvalósítása több nehéz helyzetben lévő szövetkezetünk gondjain enyhít. Miként az. is, hogy a kongresszusi irányelvek vitáinak kezdete óta megjelent új szabályozók megyénk (ifi termelőszövetkezetét — több mint a felét — kedvezően érintik, de ezek valójában csak akkor éreztetik majd kedvező hatá­sukat, ha a szövetkezetek megfelelő ter­melési konstrukciót alakítanak ki, olyat, amely több áru értékesítését teszi lehe­tővé, melyre az államtól árkiegészítést kap­nak. Kétségtelenül akadnak szubjektív té­nyezők, vezetésbeli gyengeségek* követke­zetlenségek is, mint például a kellő szak­mai hozzáértés hiánya, a gyorsan változó világ változó feltételeihez való gyors és ru­galmas alkalmazkodási készség hiánya. Sajnos, nem hallgathatjuk el azt sem. hogy viszonylag magasabb aranykorona értékű földön gazdálkodó szövetkezeteink között is akadnak veszteségesen gazdálkodók ... Az utóbbi gondok megoldása mondhat­nánk helyi, megyei feladat, de számolnunk kell azzal is, hógv jelenleg még sok szö­vetkezetünk küzd például szakemberhi­ánnyal, s a letelepedésükhöz szükséges fel­tételek hiányával is. A legáltalánosabb gon­dokat és megoldásukra vonatkozó javasla­tainkat a TOT kongresszusi irányelveivel kapcsolatban kialakított állásfoglalásunk­ban összegeztük. Bízunk benne, hogy a leg­sürgősebbek megoldásához a IV. kongresz- szus elvi útmutatást nyújt, öt kormányzati szerveink sem késlekednek a lehetséges gyakorlati segítséggel — mondotta a me­gyei TESZÖV titkára. Cs. L. Városfejlesztés Kazincbarcikán &' beruházások nagyobb arányú visszafogása után biz­tosra vettük, hogy egyes épí­tőipari vállalatok nagyobb súlyt fektetnek a kisebb vo­lumenű munkákra, nem hú­zódoznak majd a néhány mil­liós feladatoktól. Abban is re­ménykedtünk, hogy lerövidül az építési munkák ideje, ke­vesebb lesz, az objektív ne­hézségekre való hivatkozás az oly gyakori határidő-mó­dosítás. Ahogyan múlt' az idő, rá kellett döbbenni, hogy remé­nyeink nem váltak teljesen valóra. A kivitelezők válto­zatlanul nem tolongtak a ki­sebb munkákért, úgy tűnik még a nehezebbé vált gazda­sági helyzet sem kényszeríti őket rugalmasabb cselekvés­re. Bizonyára ezzel magya­rázható hogy a megyében több helyen nem valósulnak meg bizonyos településfej­lesztési célok. Elsősorban az infrastruktúra területén ke­letkeztek adósságok, egyebek között kevesebb általános is­kolai tanterem, s kereskedel­mi létesítmény készül el, mint amennyit az év elején tervez­tek. Kazincbarcika azok közé a városok közé tartozik, ahol az idén is valóra válnak a vá­rosfejlesztési elképzelések. A minap értesültünk róla. hogy Kazincbarcikán újabb lépést tettek a tanács fejlesztési ter­vében szereplő feladatok idő ben történő megvalósításáért Ennek lényege, hogy a Ka­zincbarcikai városi Tanács mint beruházó, a Borsod me­gyei Beruházási Vállalat, mint megrendelő, december első napjaiban — a középtávú tervidőszakra előirányzott la­kásépítési program teljesítése érdekében — együttműködé­si megállapodást kötött az Üt- és Vasútépítő Vállalattal a külső közművesítés! mun­kákra. — Jelentősnek tartjuk a szocialista szerződés létrejöt­tét — mondta dr. Bucskó Mi­hály. a Borsod megyei Beru­házási Vállalat igazgatója —. hiszen az Üt- és Vasútépítő Vállalat közismerten jól pros­peráló építési szervezel, amely eddigi munkájával már bizo­nyította felkészültségét, meg­bízhatóságát. — A megállapo­dás értelmében a kivitelező a tervidőszak hátralevő négy esztendejében több mint 100 millió forint értékű munkára biztosít építőipari kapacitást. S ami még igen lényeges: az Üt- és Vasútépítő Vállalat nagyfokú rugalmasságára vall, hogy kisebb, 500 000 fo­rintot meghaladó munkát is elvállal, ami bizony szokatlan a nagy építőipari szervezetek részéről. Az aláíró felek kötelezett­séget vállaltak arra, hogy a VI. ötéves tervidőszak során Kazincbarcikán megvalósí­tandó létesítmények üzemel­tetéséhez szükséges közmű­veket egy hónappal a létesít­mények átadása előtt elkészí­tik, s ez biztosítékul szolgál az előirányzott fejlesztések határidőre történő realizálá­sához. U L Korszerű gépek a fonodában A miskolci pamutfonodaban több mint 10 éve tartanak a re­konstrukciós munkák. Megújult ai elömüvi üzemrész és az or­sózó dolgozói is várják az auto- coner, automata orsózógépeket, kettőt kapnak majd ezekből. A két gépen könnyebbé válik a munka, mert a munkaíol/ama- tok automatikusak, csupán fel­ügyeletet kell tartani. Az is köz­ismert, hogy az új év elején kez­di el a munkát a hulladékot fel­dolgozó korszerű üzemrész, amely világszínvonalat képvisel. Ez a felvételünk a kártoló üzem­részben készült, Kuru Jolán fo- nónöröl, aki szakszerűen, ered­ményesen dolgozik, jó minőség­ben teljesiti feladatát. Tisztítás után a pamutalapanyag itt kapja meg az első sodrást, itt kezdődik meg a fonallá való alakítás. A lakáscserék egyszerűsítéséért, gyorsításáért Számítógépes partnerkeresés A megfelelő lakáshoz való jutás egyik lehetősége a la­kások cseréje. Korábban a legkülönbözőbb formában, szervezetlenül ment végbe a cserebere, s ez sok utánajá­rással, vesződséggel járt. Olykor bizony évekbe telt, mire egymásra találtak a part­nerek, mire ki-ki megtalálta a számítását. Ennek az ál­datlan állapotnak a megszün­tetésére született meg az a minisztertanácsi határozat, amely feladatul tűzi a szer­vezett lakáscsere-rendszer ki­alakítását. A cél egyértelmű: egyszerűsíteni, ezáltal gyorsí­tani az ügyintézést, elősegít­ve így a lakásellátás javítá­sát. Hazánkban elsőként Buda. pesten történtek meg az erre vonatkozó intézkedések, s a tapasztalatok kedvezőek. Az országban másodikként, a vi­déki városok közül elsőként Miskolcon is bevezették ezt a szolgáltatást ez év október elsejétől — erről egyébként annak idején beszámoltunk lapunkban. A tevékenység gazdája a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat ingatlanköz­vetítő irodája (Széchenyi üt 56. szám), ahol külön csoport alakult ennek ellátására. Az említett cég székhelye azon­ban korántsem határolja be, szűkíti le a szervezett lakás­cserében részt venni kívánók személyét, azt lakhelytől füg­getlenül bárki igénybe ve­heti, ugyanis az újfajta szol­gáltatás mentes a közigazga­tási határoktól. Az ok, amiért ismét visz- szatérünk a megyeszékhe­lyünkön éledező szervezett lakáscsere-rendszerre, rövi­den így' hangzik: további, kedvező fejlemények történ­tek. Ezekről a pozitív válto­zásokról dr. Baán Károly, a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat igazgatási osztályának vezetője tájékoztatja olvasó­inkat: — Régi tervünk megvaló­sításának küszöbén állunk: számítógépre visszük a lakás­cserét. Együttműködési szer­ződés keretében a KISZ Köz­ponti Bizottságánál biztosít­ják számunkra a számítógé­pet, s mostanra elkészültek és címbörze hozzá az adatlapok. A bein­duláshoz legalább 500 megbí­zásra van szükségünk, jelen­leg viszont még csak 200 megrendelés érkezett be hoz­zánk. Az elkövetkezendő na­pokban. hetekben felkeressük azt a 2000 lakót, akik a vá­rosi tanács lakás- és helyi­séggazdálkodási osztályán je­lentették be lakáscsereigé­nyüket. Nem is titkolt cé­lunk, hogy megnyerjük őket: bízzanak meg bennünket az ügyintézéssel! Egyelőre az állampolgári megbízáson alapuló lakáscse­rék szervezésével és bonyo­lításával foglalkozik a vál­lalat. melynek ez irányú te­vékenysége mintául szolgál majd az ország többi városa i ngatlank özvetít ő vál lala ta számára. Közbevetőleg meg­említjük: a későbbiekben a tanácsi megbízáson alapuló lakáscseréket is elvégzi a MIK ingatlanközvetítő irodá­jának csoportja. Visszatérve a számítógépes partnerkere­sésre, a lényeg: a megbízók lakását a közvetítő cserére kínálja és számukra is meg­felelő cserepartnert keres. A feleket az elcserélni szándé­kozott lakás adatai alfpján „hozza össze” a számítógép. — Az eljárás a következő — mondja dr. Baán Károly. — Igazolvánnyal ellátott szakemberünk felkeresi a lakását elcserélni kívánó la­kót. és öt forint ellenében átnyújt neki egy adatlap­dossziét. Abban szerepel egy sárga színű kérdőív, amely kitöltés után az ügyfélé ma­rad. valamint egy fehér szí­nű kérdőív, melyet a válla­latunk .kap meg. Útmutatót is tartalmaz az adatlapdosz- szié, ez kellő felvilágosítást ad a kérdőívek kitöltéséhez, de megfelelő tájékoztatással szolgál a szakemberünk is. A kérdőíven szereplő adatokat hat hónapig tartja a számító­gép a keresőprogramjában, s kéthetenként közli a megbí­zó részére a megfelelő címe­ket Miután a megbízónk megtalálta a neki megfelelő cserepartneri:, mi elmondjuk milyen igazolásokat, iratokat kell a feleknek beszerezniük, majd ezek birtokában min­den szükséges teendőt elvég­zőnk. Az általunk jóváha­gyásra benyújtott lakáscsere­szerződésre az I. fokú lakás-' ügyi hatóság, azaz a városi tanács lakás- és helyiséggaz­dálkodási osztálya illetékese üti rá a pecsétet, s ezzel végbement a lakáscsere. — Mibe kerül mipdez a megrendelőnek ? — A számítógépes nyilván­tartásba vételért 200. az adandó öt címért összesen 100 forintot kell fizetnie az illető lakosnak. A pénzt a meg­bízó személyesen, vagy pos­tán juttathatja el hozzánk, a szóban forgó, a lakásra vo­natkozó adatlappal együtt. Amennyiben nem találunk megfelelő cserepartnert a minket megbízónak, termé­szetesen visszaadjuk a címe­kért fizetett száz forintot. Az ügyintézésért bizonyos össze­gű ellenszolgáltatást kér a vállalatunk. ezt azonban mindenkivel közöljük. A MIK igazgatási osztá­lyának vezetője még elmond­ja: úgynevezett címbörze lé­tesítésével is szándékukban van elősegíteni a lakáscseré­ket. Ebből az elképzelésből kiindulva együttműködési szerződés jött létre a Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lattal és a Magyar Hirdető miskolci (Széchenyi út 83. sz.) kirendeltségével. A címbörze a Tokaj vendéglátóházban lesz. ahol egyrészt a hirdető által felvett (ára 40 forint), illetve a számítógépes nyil­vántartásunkban szereplő cserelakások adataiból össze­állított jeligés hirdetések (a címadás ára 50 forint) között lehet böngészni. A börzén megszervezik majd a rész­letes tájékoztatást a számitó­gépes partnerkeresésről, to. vábbá adatlapol is lehet vá­sárolni. — A kétféle szolgáltatá­sunk tehát végeredményben kiegészíti egymást — magya­rázza dr. Baán Károly. — Remélhetően mind többen veszik ezeket igénybe, s el­képzelésünknek megfelelően, jól „működik” majd az álta­lunk megszervezett tervszerű lakáscsere-rendszer. Kolaj László

Next

/
Oldalképek
Tartalom