Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
*981. december 11., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Á mezőgazdasági szövetkezetek eredményeiről és gondjairól A mezőgazdasági termelőszövetkezetek most tartják IV. kongresszusukat, ennek előkészületei azonban már a nyáron megkezdődtek. A szövetkezetek vezetői, tagjai és dolgozói az elmúlt hónapokban több fórumon áttekintették a III. kongresszus óta végzett munka eredményeit, gondjait; megismerkedtek a TOT kongresszusi irányelveivel, ezekkel kapcsolatosan kialakították és továbbították véleményüket, javaslataikat. A kongresszus előtti napokban dr. Németh Pattól, a megyei TESZÖV titkárától két kérdésre kértünk választ: megyénk mezőgazdasági szövetkezetei a két kongresszus közötti időszakban miiyen eredményeket értek el a. közös, nagyüzemi gazdálkodás útján, s a társadalompolitikai célok megvalósításába i; és jelenleg milyen gondok nehezítik szövetkezeteink továbbfejlődését, a velük szemben támasztott fokozottabb követelmények megvalósítását? — A két kongresszus közötti időszakban szövetségünk több vonatkozásban eredményesen segítette megyénkben az MSZMP XI., illetőleg XII. kongresszusa, valamint a megyei párthatározatokból, az V. és VI. ötéves terv célkitűzéseiből, s a mezőgazdasági szövetkezet_k 111. kongresszusa határozataiból adódó társadalmi és gazdaság- politikai célok megvalósítását. Szövetkezeteink — annak ellenére, hogy csaknem a felük kedvezőtlen adottságok között gazdálkodik, s a nagymértékű differenciálódásuk ellenére is — jelentős fejlődést értek el, többségük fejlett társadalmi, gazdasági egységgé, szocialista nagyüzemmé vált. Többek között fejlődtek a tulajdonviszonyok, a termelőeszközök döntő többsége oszthatatlan szövetkezeti tulajdonba került, a koncentráció következtében az üzemi méretek megyénkben is alkalmassá váltak a korszerű és hatékonyabb termelési feltételek biztosításához. Elterjedtek a ^termelési rendszerek, s ezzel létrejöttek a termelés gyorsabb ütemű növelésének műszaki és technológiai feltételei; a háztáji gazdaságok megyeszerte szervesen kapcsolódnak a közös tevékenységhez. — A TESZÖV kezdeményezésére 1977 óta új üzemág bontakozott ki a szövetkezeteinkben: az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mely az utóbbi években dinamikusan fejlődik, és ma már a szövetkezetek termelési értékének mintegy a felét adja. Kezdetben gondol okozott, hogy ez a viszonylag jobban jövedelmező ágazat ne vonja el a gazdaságok vezetőinek figyelmét az alaptevékenységről. Megnyugtató, hogy az innen származó jövedelem nagy részét szövetkezeteinkben éppen az alaptevékenység fejlesztésére, s természetesen a dolgozók élet- és munkakörülményének javítására fordítják: S ha már az élet- és munkakörülmények alakulásáról szólunk, örömmel nyugtázhatjuk, hogy a III. kongresszus óta a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás területén is jelentős eredményeket értünk el. Termelőszövetkezeteink több mint felében ma már megfelelő étkezési, tisztálkodási lehetőségek állnak a dolgozók rendelkezésére; szövetségünk megszervezte a tsz-vezetők és a traktorosok rendszeres egészségügyi . szűrővizsgáját, a rászorulók gyógykezelését. Több szövetkezetünk lakásépítéssel, építési kölcsönökkel is segíti a szükséges szakemberek letelepedését, kötődését, boldogulását. Értünk el eredményeket a szövetkezetek kollektív és tagjaik egyéni érdekképviseletének fejlesztésében is. Egyebek közt létrehoztuk a szövetkezetek jogi irodáját, amely főleg a jogász nélküli szövetkezeteknek nyújt megfelelő jogsegélyt: szövetségünk diagnosztikai, energetikai és erdészeti szolgáltató részlege pedig elsősorban a nehezebb körülmények között gazdálkodó szövetkezetek boldogulását segíti. A kongresszus küszöbén jó érzéssel nyugtázhatjuk, hogy lényegesen csökkeni megyénkben a korábban veszteséges tsz-ek száma, a veszteség mértéke, s a szövetkezetek nyeresége összességében a duplájára nőtt. Végül, de nem utolsósorban, örömmel állapíthatjuk meg. hogy szövetkezeteinkben — pártunk politikáját, és az előző kongresszus útmutatásai 1 megvalósítva — erősödött a szövetkezeti demokrácia. Ennek kialakult fórumrendszere biztosítja a tagok és alkalmazottak beleszólási jógát a szövetkezeti élet legfontosabb kérdéseibe, egyidejűleg növeli tulajdonosi felelősségérzetüket is. Különösen a munkahelyi kisközösségek, s a szocialista brigádmozgalom keretei nyújtanak tág lehetőséget, s ezekkel egyre többen és aktívabban élnek is e közösségek tagjai. — Ami a szövetkezetek további fejlődését, a velük szemben támasztott fokozottabb követelmények teljesítését nehezítő gondokat illeti, sajnos ezekben sem szűkölködhetünk. Ezek jórésze a szövetkezetek kedvezőtlen földrajzi és közgazdasági adottságaiból, a gazdálkodásukat nehezítő szigorúbb feltételekből, a szabályozó rendszer gyakori — és nem mindig a szövetkezeteknek kedvező — módosításából, illetőleg az ország gazdasági teherbíró képességének korlátáiból adódik. Viszont örvendetes, hogy kormányzatunk a nehezebb körülmények ellenére is megyénkben például olyan komplex meliorációra nyújt lehetőséget, amelynek megvalósítása több nehéz helyzetben lévő szövetkezetünk gondjain enyhít. Miként az. is, hogy a kongresszusi irányelvek vitáinak kezdete óta megjelent új szabályozók megyénk (ifi termelőszövetkezetét — több mint a felét — kedvezően érintik, de ezek valójában csak akkor éreztetik majd kedvező hatásukat, ha a szövetkezetek megfelelő termelési konstrukciót alakítanak ki, olyat, amely több áru értékesítését teszi lehetővé, melyre az államtól árkiegészítést kapnak. Kétségtelenül akadnak szubjektív tényezők, vezetésbeli gyengeségek* következetlenségek is, mint például a kellő szakmai hozzáértés hiánya, a gyorsan változó világ változó feltételeihez való gyors és rugalmas alkalmazkodási készség hiánya. Sajnos, nem hallgathatjuk el azt sem. hogy viszonylag magasabb aranykorona értékű földön gazdálkodó szövetkezeteink között is akadnak veszteségesen gazdálkodók ... Az utóbbi gondok megoldása mondhatnánk helyi, megyei feladat, de számolnunk kell azzal is, hógv jelenleg még sok szövetkezetünk küzd például szakemberhiánnyal, s a letelepedésükhöz szükséges feltételek hiányával is. A legáltalánosabb gondokat és megoldásukra vonatkozó javaslatainkat a TOT kongresszusi irányelveivel kapcsolatban kialakított állásfoglalásunkban összegeztük. Bízunk benne, hogy a legsürgősebbek megoldásához a IV. kongresz- szus elvi útmutatást nyújt, öt kormányzati szerveink sem késlekednek a lehetséges gyakorlati segítséggel — mondotta a megyei TESZÖV titkára. Cs. L. Városfejlesztés Kazincbarcikán &' beruházások nagyobb arányú visszafogása után biztosra vettük, hogy egyes építőipari vállalatok nagyobb súlyt fektetnek a kisebb volumenű munkákra, nem húzódoznak majd a néhány milliós feladatoktól. Abban is reménykedtünk, hogy lerövidül az építési munkák ideje, kevesebb lesz, az objektív nehézségekre való hivatkozás az oly gyakori határidő-módosítás. Ahogyan múlt' az idő, rá kellett döbbenni, hogy reményeink nem váltak teljesen valóra. A kivitelezők változatlanul nem tolongtak a kisebb munkákért, úgy tűnik még a nehezebbé vált gazdasági helyzet sem kényszeríti őket rugalmasabb cselekvésre. Bizonyára ezzel magyarázható hogy a megyében több helyen nem valósulnak meg bizonyos településfejlesztési célok. Elsősorban az infrastruktúra területén keletkeztek adósságok, egyebek között kevesebb általános iskolai tanterem, s kereskedelmi létesítmény készül el, mint amennyit az év elején terveztek. Kazincbarcika azok közé a városok közé tartozik, ahol az idén is valóra válnak a városfejlesztési elképzelések. A minap értesültünk róla. hogy Kazincbarcikán újabb lépést tettek a tanács fejlesztési tervében szereplő feladatok idő ben történő megvalósításáért Ennek lényege, hogy a Kazincbarcikai városi Tanács mint beruházó, a Borsod megyei Beruházási Vállalat, mint megrendelő, december első napjaiban — a középtávú tervidőszakra előirányzott lakásépítési program teljesítése érdekében — együttműködési megállapodást kötött az Üt- és Vasútépítő Vállalattal a külső közművesítés! munkákra. — Jelentősnek tartjuk a szocialista szerződés létrejöttét — mondta dr. Bucskó Mihály. a Borsod megyei Beruházási Vállalat igazgatója —. hiszen az Üt- és Vasútépítő Vállalat közismerten jól prosperáló építési szervezel, amely eddigi munkájával már bizonyította felkészültségét, megbízhatóságát. — A megállapodás értelmében a kivitelező a tervidőszak hátralevő négy esztendejében több mint 100 millió forint értékű munkára biztosít építőipari kapacitást. S ami még igen lényeges: az Üt- és Vasútépítő Vállalat nagyfokú rugalmasságára vall, hogy kisebb, 500 000 forintot meghaladó munkát is elvállal, ami bizony szokatlan a nagy építőipari szervezetek részéről. Az aláíró felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a VI. ötéves tervidőszak során Kazincbarcikán megvalósítandó létesítmények üzemeltetéséhez szükséges közműveket egy hónappal a létesítmények átadása előtt elkészítik, s ez biztosítékul szolgál az előirányzott fejlesztések határidőre történő realizálásához. U L Korszerű gépek a fonodában A miskolci pamutfonodaban több mint 10 éve tartanak a rekonstrukciós munkák. Megújult ai elömüvi üzemrész és az orsózó dolgozói is várják az auto- coner, automata orsózógépeket, kettőt kapnak majd ezekből. A két gépen könnyebbé válik a munka, mert a munkaíol/ama- tok automatikusak, csupán felügyeletet kell tartani. Az is közismert, hogy az új év elején kezdi el a munkát a hulladékot feldolgozó korszerű üzemrész, amely világszínvonalat képvisel. Ez a felvételünk a kártoló üzemrészben készült, Kuru Jolán fo- nónöröl, aki szakszerűen, eredményesen dolgozik, jó minőségben teljesiti feladatát. Tisztítás után a pamutalapanyag itt kapja meg az első sodrást, itt kezdődik meg a fonallá való alakítás. A lakáscserék egyszerűsítéséért, gyorsításáért Számítógépes partnerkeresés A megfelelő lakáshoz való jutás egyik lehetősége a lakások cseréje. Korábban a legkülönbözőbb formában, szervezetlenül ment végbe a cserebere, s ez sok utánajárással, vesződséggel járt. Olykor bizony évekbe telt, mire egymásra találtak a partnerek, mire ki-ki megtalálta a számítását. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére született meg az a minisztertanácsi határozat, amely feladatul tűzi a szervezett lakáscsere-rendszer kialakítását. A cél egyértelmű: egyszerűsíteni, ezáltal gyorsítani az ügyintézést, elősegítve így a lakásellátás javítását. Hazánkban elsőként Buda. pesten történtek meg az erre vonatkozó intézkedések, s a tapasztalatok kedvezőek. Az országban másodikként, a vidéki városok közül elsőként Miskolcon is bevezették ezt a szolgáltatást ez év október elsejétől — erről egyébként annak idején beszámoltunk lapunkban. A tevékenység gazdája a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat ingatlanközvetítő irodája (Széchenyi üt 56. szám), ahol külön csoport alakult ennek ellátására. Az említett cég székhelye azonban korántsem határolja be, szűkíti le a szervezett lakáscserében részt venni kívánók személyét, azt lakhelytől függetlenül bárki igénybe veheti, ugyanis az újfajta szolgáltatás mentes a közigazgatási határoktól. Az ok, amiért ismét visz- szatérünk a megyeszékhelyünkön éledező szervezett lakáscsere-rendszerre, röviden így' hangzik: további, kedvező fejlemények történtek. Ezekről a pozitív változásokról dr. Baán Károly, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat igazgatási osztályának vezetője tájékoztatja olvasóinkat: — Régi tervünk megvalósításának küszöbén állunk: számítógépre visszük a lakáscserét. Együttműködési szerződés keretében a KISZ Központi Bizottságánál biztosítják számunkra a számítógépet, s mostanra elkészültek és címbörze hozzá az adatlapok. A beinduláshoz legalább 500 megbízásra van szükségünk, jelenleg viszont még csak 200 megrendelés érkezett be hozzánk. Az elkövetkezendő napokban. hetekben felkeressük azt a 2000 lakót, akik a városi tanács lakás- és helyiséggazdálkodási osztályán jelentették be lakáscsereigényüket. Nem is titkolt célunk, hogy megnyerjük őket: bízzanak meg bennünket az ügyintézéssel! Egyelőre az állampolgári megbízáson alapuló lakáscserék szervezésével és bonyolításával foglalkozik a vállalat. melynek ez irányú tevékenysége mintául szolgál majd az ország többi városa i ngatlank özvetít ő vál lala ta számára. Közbevetőleg megemlítjük: a későbbiekben a tanácsi megbízáson alapuló lakáscseréket is elvégzi a MIK ingatlanközvetítő irodájának csoportja. Visszatérve a számítógépes partnerkeresésre, a lényeg: a megbízók lakását a közvetítő cserére kínálja és számukra is megfelelő cserepartnert keres. A feleket az elcserélni szándékozott lakás adatai alfpján „hozza össze” a számítógép. — Az eljárás a következő — mondja dr. Baán Károly. — Igazolvánnyal ellátott szakemberünk felkeresi a lakását elcserélni kívánó lakót. és öt forint ellenében átnyújt neki egy adatlapdossziét. Abban szerepel egy sárga színű kérdőív, amely kitöltés után az ügyfélé marad. valamint egy fehér színű kérdőív, melyet a vállalatunk .kap meg. Útmutatót is tartalmaz az adatlapdosz- szié, ez kellő felvilágosítást ad a kérdőívek kitöltéséhez, de megfelelő tájékoztatással szolgál a szakemberünk is. A kérdőíven szereplő adatokat hat hónapig tartja a számítógép a keresőprogramjában, s kéthetenként közli a megbízó részére a megfelelő címeket Miután a megbízónk megtalálta a neki megfelelő cserepartneri:, mi elmondjuk milyen igazolásokat, iratokat kell a feleknek beszerezniük, majd ezek birtokában minden szükséges teendőt elvégzőnk. Az általunk jóváhagyásra benyújtott lakáscsereszerződésre az I. fokú lakás-' ügyi hatóság, azaz a városi tanács lakás- és helyiséggazdálkodási osztálya illetékese üti rá a pecsétet, s ezzel végbement a lakáscsere. — Mibe kerül mipdez a megrendelőnek ? — A számítógépes nyilvántartásba vételért 200. az adandó öt címért összesen 100 forintot kell fizetnie az illető lakosnak. A pénzt a megbízó személyesen, vagy postán juttathatja el hozzánk, a szóban forgó, a lakásra vonatkozó adatlappal együtt. Amennyiben nem találunk megfelelő cserepartnert a minket megbízónak, természetesen visszaadjuk a címekért fizetett száz forintot. Az ügyintézésért bizonyos összegű ellenszolgáltatást kér a vállalatunk. ezt azonban mindenkivel közöljük. A MIK igazgatási osztályának vezetője még elmondja: úgynevezett címbörze létesítésével is szándékukban van elősegíteni a lakáscseréket. Ebből az elképzelésből kiindulva együttműködési szerződés jött létre a Miskolci Vendéglátóipari Vállalattal és a Magyar Hirdető miskolci (Széchenyi út 83. sz.) kirendeltségével. A címbörze a Tokaj vendéglátóházban lesz. ahol egyrészt a hirdető által felvett (ára 40 forint), illetve a számítógépes nyilvántartásunkban szereplő cserelakások adataiból összeállított jeligés hirdetések (a címadás ára 50 forint) között lehet böngészni. A börzén megszervezik majd a részletes tájékoztatást a számitógépes partnerkeresésről, to. vábbá adatlapol is lehet vásárolni. — A kétféle szolgáltatásunk tehát végeredményben kiegészíti egymást — magyarázza dr. Baán Károly. — Remélhetően mind többen veszik ezeket igénybe, s elképzelésünknek megfelelően, jól „működik” majd az általunk megszervezett tervszerű lakáscsere-rendszer. Kolaj László