Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

1981. december 9., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Mennyibe kerül egy pörgőkerék? Vállalkozás házon helül Nincs pontos kimutatás, statisztika arról, hogy meny­nyi pénzt fizettünk ki olyan gépek, alkatrészek, berende­zések külföldről való vásár­lására, amelyeknek gyártásá­ra hazai erőforrásból is len­ne lehetőségünk. A gyárak­ban, üzemekben dolgozó fej­lesztő mérnökök, tervezők, technológusok sokat tudná­nak beszélni egy olyanfajta vezetési stílusról, amely elő­szeretettel ragaszkodott a ..járt utat a járatlanért el ne hagyd” gyakorlatához, háttér­be szorítván ezzel az alkotó, kezdeményező készséget, a lenni akarást. Példák soka­ságát említhetnénk jobb sors­ra érdemes, ám különböző okok folytán elfektetett újí­tásokról, találmányokról, szélmalomharcukat vívó, nem érdemét és elismeréseket, ha­nem keserű tapasztalatokat szerzett újítókról. A gyár VT—20-as kisszámitógépe elsősorban kis- és középvállalatok számára előnyös az adatfel­dolgozásban Gyártó: a Videoton II mini m száiiájéprata Szimpózium Miskolcon Takarékosságra ösztönző, azt előtérbe helyező gazdál­kodásunkban e tekintetben is változott a szemlélet. Mos­tanság nem hallani oly gya­korta: kerül amibe kerül, vegyük meg, hozzuk be. Az importvásárlások helyett, úgy tűnik, a hazai piacon is le­het gyártókat, eladókat talál­ni. 1 kapcsolatokat keresni, s a kölcsönös előnyök alapján együttműködni. S hogy van lehetőség — mint mondani szokás —, a házon belül is, arra jó példát találtunk a Lenin Kohászati Művekben. Hatvan tonna A durvahengermű blokkso­rának a „lelke” az úgyneve­zett pörgőkerék, ami az áll­ványon levő hengerek meg­hajtására szolgál. Az 1070 milliméter széles, 2600 milli­méter átmérőjű, hatvan ton­na súlyú kereket 1964-ben, a hengermű rekonstrukciója idején szerelték be, azóta ki- sebb-nagyobb megszakítások­kal biztosítja a blokksor fo­lyamatos működését. A pör­gőkerék gyártási terveit ma­gyar szakemberek készítet­ték, ami annak idején figye­lemre méltó műszaki teljesít­mény volt, hiszen hasonló berendezés akkor még nem volt az országban. A tervek elkészültek ugyan, ám a ha­zai ipar nem volt felkészülve a terv gyakorlatban való megvalósítására. A pörgőke­rék legyártására egy jó nevű szovjetunióbeli gyár vállal­kozott. s a szakemberek si­keresen valósították meg a tervezők elképzeléseit. Az úgynevezett zárt nyflfogazatú pörgőkereket elkészítették és az LKM-be szállították. Már említettük, a pörgő- kerék a blokksor lelke, ezért a biztonságos üzemeltetés miatt szükség van egy tarta­lék kerékre is. A tizenhat esztendővel . ezelőtt beépített kerék még most is kilogásta­Nagy teljesítményű mun- kaaépek vonultak fel a Do­rog melletti Lencsehegyre ahol tereprendezéssel, a szál­lítási útvonalak és az ener­giarendszer , kialakításával megkezdték egy új szénbánya építését. A nagyszabású elő­készületek után a jövő év­ben hozzálátnak a lejtősakna és az egész terület védelmét •zolgáló vízakna mélyítéséhez lanul működik ugyan, de szá­mítani lehet rá, hogy a ter­mészetes anyagkifáradás kö­vetkeztében használhatatlan­ná válik. Tízéves üzemmenet Ide kívánkozik, hogy az eredeti tervezés is tízéves üzemmenettel számolt. Mind­ez nem kis aggodalomra adott okot a hengerműben. A bajt, a blokksor let. .ágá­ból következő veszteséget megelőzendő, egy tartalék kerékről kellett gondoskodni; ám ez korántsem volt egy­szerű feladat. A hazai ipar ugyanis most sem képes a berendezés komplett gyártá­sára. ezért külföldön kerestek vállalkozót. Találtak is. nem is egyet, de az árajánlatok meglehetősen borsosak vol­tak, 20—28 millió deviza fo­rint között ingadoztak. S mert az ajánlatok két pör­gőkerékre szóltak, a teljes költség a legszerényebb szá­mítások szerint is, megha­ladta volta az 50 milliót. S hogy az LKM mégsem fize­tett ki ennyi pénzt, az azok­nak a szakembereknek kö­szönhető, akik a „fogas” problémát megoldották. A gép- és szerelő gyáregy­ség termelési és műszaki osz­tályán dolgozó alkotó csoport tagjai a korábbi zárt nyílfo- gazatú rendszer helyett, kö­zépen nyitott nyílfogazatúra tervezték a kerékgyűrűt, majd a tervek jóváhagyása után az LKM vezetése enge­délyt adott a gyártás meg­kezdésére is. A gyűrű ková­csolására és esztergályozásá- ra házon belül, a kovácsmű­helyben, illetve az egyedi gépgyártó műhelyben kerítet­tek sort, míg a fogazatot a Jászberényi Aprító Gépgyár­ban készítették. Ez az ösz- szetert és nagy szakértelmet kívánó munka csaknem tíz hónapig tartóit, de hátra volt még az egyik legizgal­masabb munkafolyamat: a fogazott koszorú és az ön­tött kerékagy úgynevezett zsugorkötése. Ezt az acélön­tődé egyik, kemencéjében vé­gezték. Devizában számolva Villanyszerelők, lakatosok, j műszerészek. Több üzem de- ! legálta legjobb szakembere­it azért, hogy ez a nagyon kritikus munka sikerrel jár­jon. Ám, hogy valóban sike­res volt-e a vállalkozás, an­nak bizonyítására még várni kell — mondják a tervezők. A pörgőkerék mindeneset­re elkészült. Tartalékba he­lyezték, a durvahengermű legközelebbi nagyjavításáig, amikor is a helyére szerelik, hogy gyakorlatban bizonyít­sa: sikeres volt a vállalko­zás. A kérdés kézenfekvő. Mennyibe kerül a házon be­lüli vállalkozás? Kétmillió házai forintba. Persze, ez sem kevés pénz: de mégsem 50 millió — devizában szá­molva. Szarvas Dezső is. A Dorogi Szénbányák vál­lalati beruházásként, saját kivitelezésben és gyorsított ütemben építik az új bányát, mely a márkushegyi, a nagy­egyházi és a mányi új akna- üzem után az eocénprogram negyedik bányája. A Len­csehegy—2 elnevezésű új bányát 17 millió Ionná bar­naszén kiaknázására mélyí­tik. Feielenfolyam EÉlénviiei: Megyénk nagyüzemi tehe­nészeteiben a gépi fejők szakmai ismereteinek növelé­se olyan feladat, amely több és jó minőségű tejben mér­hető. E fontos népgazdasági érdeket szem előtt tartva a Borsod megyei Takarmányo­zási és Állattenyésztési Fel­ügyelőség nagy súlyt helyez a gépi fejők szakmai képzé­sére. továbbképzésére. Külö­nösen fontos ez a tehenésze­tekben dolgozó, de szakis­meretekkel nem rendelkező felnőtt dolgozók esetében, akik nem szívesen, vagy egyáltalán nem vállalják a bentlakásos, több hétig tar­tó, a családtól távoli tanfo­lyamokon való részvételt. Ezért a felügyelőség szak­emberei úgynevezett körzeti tanfolyamok szervezésére és előadások megtartására vál­lalkoztak. Előnye ennek a to­vábbképzési rendszernek, hogy a résztvevők nem sza­kadnak el családjuktól, a környékről bejárhatnak a központi tsz-hez, ahol elmé­leti és gyakorlati foglalkozá­sokon vesznek részt. A részt­vevők a tanfolyam befeje­zése után elméleti és gya­korlati ismeretekből egyaránt vizsgát tesznek. Ez év tava­szán a bocsi Haladás Tsz-nél hét üzem részvételével, az ősz folyamán pedig az ede- lényi Alkotmány Tsz-nél hat üzem gépi fejőinék részvéte­lével tartottak ilyen tovább­képző tanfolyamot. A tehe­nészetek közel félszáz dolgo­zója sajátíthatta el a gépi feiés fortélyait, szakmai fo­gásait. Gyorsan összerakható Megrendelésre az ország bármelyik áíész-bolljába szállít már legújabb termé­kéből. az új típusú nyútket- recböl a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet. A hús- és szőrmetermelésre, anya- és növendéknyulak tartására egyaránt alkalmas ketrecek minden szakértelem és egyet­len szerszám nélkül gyorsan összeszerelhetek. Tetszés sze­rinti terjedelmű, akár több­szintes ketrecsor is felállít­ható a fémvázakból és az elemekből. Karbantartása és kezelése sem igényel szak- képzettségei. mert minden gépi mechanizmust nélkülöz­nek az új típusú ketrecek. Túl a nyolcvanon Feljegyeztem a nevét: Tóth János. — Itt lakik nem messze — mondja Bekéné, a boltvezető fiatalasszony, s készséggel el­magyarázza, hogyan találunk el az öreg házához. Öreget mondok, s remélem, Tóth Já­nos nem haragszik meg ezért a titulusért, de Bekénétöl tu­dom. már jóval túl van a nyolcadik évtizeden, ami fia­talkornak ugye jó indulattal sem nevezhető. Persze, ahogy mondani szokták, öregember nem vén ember, s ez Tóth Já­nos esetében is helytálló. Ezt onnan tudom, hogy a boltban levők mást is elárulnak róla. — Az igaz, hogy már régen túl van a nyolcvanon, de meg ma is úgy gazdálkodik, mint kevés fiatal. S tulajdonképpen ez az in­formáció adta az ötletet, hogy bekopogjak a szalaszendi Tóth János portájára. * — Az egészség? Mikor mi­lyen. Egyszer gyengébb, más­kor meg jobb. Tudja, néha A hazai számítógépgyártás profilgazdája a Videoton Szá­mítástechnikai Gyára, amely az elmúlt tíz év alatt belföl­dön és külföldön több mint ezer számítógéprendszert he­lyezett üzembe. A belföldi vevőkör jobb ellátása érdeké­ben folyamatosan bővíti ve­vőszolgálatát, amely a kez­deti időszakban eléggé cent­ralizált volt. A Számítástech­nikai Gyár kereskedelmi és vevőszolgálati tevékenységé­nek decentralizálása eredmé­nyeként a budapesti, székes- fehérvári regionális szerviz­hálózat után ez év nyarán Miskolcon és Pécsett is létre­hozták a vevőszolgálati üzem­egységet. Szegeden és Szom­bathelyen most szervezik a kirendeltséget. így lényegé­ben az egész országot behá­lózza a gyár vevőszolgálata. A Videoton Számítástech­nikai Gyára első ízben tartott számítástechnikai szimpóziu­mot tegnap Miskolcon, a me­gyeszékhely vevőszolgálat: üzemegységén. A meghívott szakembereket Kiss György üzemvezető köszöntötte, majd Csatlós András, a Videoton Számítástechnikai Gyára ke­reskedelmi osztályának veze­tője tájékoztatta a résztvevő­szédülök. Több bort kellene innom? Az a baj, hogy az or­vos ezt nem mondta! Bár az is igaz, pálinkából egy-két féldecit szívesebben megiszom Attól még az étvágyam is jobb ... — Ezernyolcszázkilencvenöt augusztus 4-én születtem. Az a bánatom, hogy melegben. Hogy miért baj ez? Jobban bírnám a hideget, ha decem­beri születésű lennék! — A szüleim napszámosok voltak. Itt a Külkey-, Edelé- nyi-birtokon, meg a bérlők­nél. Tizenkét esztendős ko­romban. ahogy kikerültem az elemi iskolából, én is mentem veiülv. Először mindenes vol­tam. Krumplit főztem a disz­nóknak. a konyhára vizel hordtam, fát. mikor, mi kel­lett. Később már markot is szedtem, aztán tizenhét esz­tendős koromtól, mint egész­kezes.- a rendet vágtam .. . — Az első háború után vég­re kaptam egy hold földel a Cseralján. Azt művelgettem. de mellette persze továbbra is eljártam napszámba ... Negyvenöt után, fűivel négy két a számítógéprendszerek gyártásáról. Elmondta, hogy gyáruk a Videoton Elektro­nikai Vállalat legfiatalabb termelőegysége, amely 1969- ben látott hozzá a különböző számítógéprendszerek gyár­tásához. A mintegy 3509 dol­gozót foglalkoztató gyár az elmúlt években gyors ütem­ben növelte termelését. Míg 1976-ban a vállalat 2,4 mil­liárd forint értékben állított elő számítástechnikai beren­dezéseket. az idén már 3.5 milliárd forint termelési ér­tékkel számolnak. A termé­kek mintegy 80 százaléka szocialista, illetve tőkés piac­ra kerül, a többit belföldön értékesítik. A termelés dina­mizmusa a VI. ötéves tervben is folytatódik. A tervek sze­rint a jelenlegi középtávú tervidőszakban 17 milliárd forint értékű számítógéprend­szert és berendezést állítanak elő Székesfehérvárott. A gyár legfőbb célja, hogy fokozza a belföldi piac ellátását és nö­velje a dollárelszámolású ki­vitelét, ugyanakkor eleget kí­ván tenni a nemzetközi mun­kamegosztásból a magyar gyermekünk volt. osztottak hozzá még négy hold földet, így ezen az öt holdon gazdál­kodtam a termelőszövetkezet megszervezéséig. Szerettem a földet, szerettem gazdálkodni. Jószágokat is tartottam, egy­szóval megéltem a földből. Nem rossz földek ezek az it­teniek, megterem bennük minden, persze érteni kell hozzá. Nekem a Cseralján, azon az egy holdon termett 12,6 mázsa búza is. Pedig ak­kor még nem használtunk műtrágyát! Az. is igaz, akko­riban sem én, sem a. hozzám hasonlók nem nyolc órát dol­goztunk. hanem hajnaltól — amíg csak láttunk. Hogy ne­héz volt? A jó ég tudja, meg­szokta az ember. A mai fia­talok persze mások. Azok nem kelnének fel hajnalban hogy megétesséle a marhát. Ma kérem, nagy a kényelem Aztán mindent csak a boltból venni! Pedig mondom én egészségesebb ételeket ettünk mi annak idején. Hogy mit? K rumplilevest. habartkrump- lit. habartbabot. leeskés ba­bot ... Jobbak voltak azok. számítástechnikai iparra há­ruló feladatoknak is. A Videoton Számítástech­nikai Gyára a piac igényei­nek megfelelően számítógép- rendszereit különféle teljesít­ményrendekben állítja elő, kezdve az irodai környezetbe jól illeszkedő VT—20-as szár nütórendszertől az R 10—M számítógéprendszeren keresz­tül az R—11 nagyintegráltsá- gú. s' összetett feladatok el­végzésére alkalmas számító­gépig. Ezen túlmenően ugyan­csak a Videoton gyártja a KGST-országok legkorsze­rűbb perifériáit, valamint a különféle intelligenciájú di.s- play-terminálokat. A szimpóziumon a gyár legkiválóbb szakemberei tá­jékoztatták a résztvevőket a jelenleg gyártott számítógép- rendszerekről. illetve beren­dezésekről. A jelenlevők bő információt kaptak egyebek között az R—1.1-es számító­géprendszerről, s a VT—20-as kisszámítógépről. a sornyom­tató termékcsaládokról, adat­rögzítő terminálokról. A tanácskozás résztvevői végül megtekintették a Ta­nácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal Videoton gyártmányú kisszámítógépét. mint ez a mindenféle kon­zerv, készétel. — Az első háborúban meg­jártam Galíciát, majd három évet Szibériában, fogságban húztam le. A második világ­háborúban az egészségügyi­eknél szolgáltam. Szóval ki­jutott nekem mindenből .. . — Ma is ötkor kelek, ezt szoktam meg. Illetve három­kor már felkelek szétnézni, de aztán még egy kicsit vissza­fekszem. Dolgom, az mindig akad. Az ember, ha akar, ta­lál magának. Tüzet rakok, fát vágok, ellátom a teheneket. Még mindig tartok két tehe­net! A Pirost, meg a Szegfűt. És van egy borjúcskám is . . — Legénykoromban, ami­kor az uraságnál gépeltünk és hordtuk a búzát a mag­tár padlására, százharminc kilót is elbírtam a vállamon. Régen volt Ma legfeljebb a tizedét bírnám el. De hát. olyan kalappal köszönjön az ember, amilyen van neki A 87. esztendőt taposom. Azért még kapaszkodom. Igaz. gye­rekkoromban belém neveltek: az ember nem lebet meg do­log nélkül. Amíg él. muszáj mozognia . .. * — Fiacskám, dehogyis tar­tottál fel! Sőt én köszönöm neked, hogy eljöttél. Olyan jólesett végre valakivel elbe­szélgetni ... Hajdú Imre Új bánya „Őzért még kapaszkodom... 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom