Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

1981. december 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Sajtótájékoztató a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) Hazánkban az 1415 mező­gazdasági szövetkezet, vala­mint a háztáji gazdaságok 5,9 millió hektár földön gaz­dálkodnak. Együttes éves termelési értékük közel 200 . lliárd forint. A közös gaz­daságok tagjainak száma 930 ezer, ennek fele nyugdíjas. Az utóbbiak közül 80 ezren ma is aktívan dolgoznak, s ha még hozzájuk vesszük a 105 ezer állandó alkalmazot­tat, akkor elmondhatjuk, hogy idén 640 ezer ember dolgozik a közös gazdasá­gokban. (18 ezerrel többen, mint tavaly.) A szövetkeze­tekben dolgozó felsőfokú végzettségűek száma közel 20 ezer. Mellettük 180 ezer szakmunkás, 280 ezer beta­nított munkás Is található a mezőgazdasági üzemekben. A mezőgazdasági szövetke­zetek és háztáji gazdaságaik az V. ötéves terv időszaká­ban 10,3 százalékkal növel­ték termelésük értékét. A termelőszövetkezetek össztel­jesítménye ennél nagyobb mértékben, 16,3 százalékkal nőtt. A fejlődés lendületét az 1976. és 1979. évek aszá­lyos időjárása lefékezte, az elmaradt növekedést: a kö­vetkező években csak rész­ben sikerült pótolni. A terv­időszak folyamán a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek növénytermesztése 12,2 százalékkal, ezen belül a kü­lönösen nagy gonddal kezelt gabonatermesztés 26 száza­lékkal nőtt. Még ennél is na­gyobb mértékben növekedett az ipari növények termelése. Átlag alatti mértékben nőtt viszont a zöldség- és burgo­nyáiéira esztés. A tervidőszak öt éve alatt összesen 24 százalékkal fo­kozódott az állattenyésztés termelése. Ezen belül külö­nösen kiugró a baromfiága­zat 37 százalékos és a tej­termelés 28 százalékos növe­kedése. Az egy tehénre jutó éves tejhozam meghaladta a 3500 litert. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tevékenységi köre bővült ez időszak alatt. Az ipari, építőipari és szol­gáltató tevékenység folyó­áron 2,3-szeresére növeke­dett. s az elmúlt évben elér­te a 49 milliárd forintot, ami az össztermelés 29 százalé­ka. Elterjedtségét mutatja, hogy több, mint 6300 helyen, illetve egységben folyik ilyen tevékenység. Szabó István elmondta, hogy az V. ötéves tervben saját erőből, hitellel és álla­mi támogatással 84 milliárd forint értékű beruházás va­lósult meg a termelőszövet­kezetekben. A beruházások szerkezete jelentősen és jó irányban tér el a korábbitól. Növekedett a rekonstrukciós jellegű beruházások részará­nya. A szőlő- és gyümölcster­mesztéssel kapcsolatban el­mondta, hogy a gazdálkodás jellege a szövetkezetek je­lentős részében extenzív, kis hatékonyságú, és vertikáli­san fejletlen. Ezen a téren a következő években előbbre kell lépni. A mezőgazdasági szövet­kezetek az 1975—80. közötti években 25 százalékkal nö­velték nyereségüket. A nye­reségnövekedés üteme el­maradt a termelés növekedé­sétől. Ennek fő oka a terme­lésben felhasznált ipari anyagok 46 százalékos és a mezőgazdasági termékek ár­színvonalának 26 százalékos emelkedése közötti különb­ség. A tervidőszak végére a szövetkezetek hatékonyan gazdálkodó, élen járó cso­portja (42 százaléka) adta az üzemi termelési érték mint­egy 52 százalékát, és reali­zálta az eredmény 74 száza­lékát. Az átlagos hatékony­ságú szövetkezetek csoport­ja (29 százalék) kiegyensú­lyozottan és általában ered­ményesen teljesíti feladata­it. A mezőgazdasági szövet­kezetek további, mintegy 30 százalékot kitevő csoportja — közéi ; másfél millió hektár mezőgazdasági területen — nehézségekkel küzd, alacsony hatékonysággal gazdálko­dik. Az alacsony hatékony­ságú szövetkezetek további folyamatos anyagi, erkölcsi és szervezési segítségre szo­rulnak — mondotta Szabó István. Ilyen, és ehhez hasonló té­mákról esett szó a tegnapi sajtótájékoztatón. Mindeze­ket részletesebben a IV. kongresszus ötszáz küldötte is megvitatja majd a tanács­kozás két munkanapján (ha) Jugoszlávia az idén októ­ber végéig, a tavalyi azonos időszakhoz képest, 17 száza­lékkal növelte exportját, a kivitel így 229 milliárd di­nárra nőtt. Az import egy­idejűleg 5 százalékkal gya­rapodott, ez összegszerűen 358 milliárd dinárt- jelent. Leggyorsabban a KGST-or- szágokkal folytatott kereske­delem fejlődött, a tavalyi el­ső tíz hónaphoz képest 33 százalékkal nőtt: a forgalom lényegében kiegyensúlyozott volt. A külkereskedelmi mér­leg hiánya a fejlett tőkésor­szágokkal folytatott kereske­delemben keletkezett. Az év első kilenc hónapjában 17.6 millió külföldi turista láto­gatott Jugoszláviába, egy szá­zalékkal több. mint tavaly az első három negyedévben. * A közös piaci brüsszeli bi­zottság úgy döntött, hogy 1982 első negyedéi-e a kö­zösségi acéltermelés meny- nviségében további kötelező csökkentéseket kell végre­hajtani. Ezek a korlátozások az EGK acéltermelésének mintegy 70 százalékát érin­tik, szemmel láthatólag szi­gorúbbak az 1981 utolsó ne­gyedére előírt csökkentések­nél. A kvóták megszigorítá- *ál a bizottság azzal indo­kolja, hogy a kereslet to­vábbra is igen lanyha és 1982 közepe előtt semmiféle javulás nem várható az acélpiacon. A betonacél elő­állítását például az eddigi 24 százalék helyeit a jövő év első negyedében 26 százalék­kal kell csökkenteni, a ke­reskedelmi rúdacél gyártását pedig 20 helyett 24 százalék­kal kell mérsékelni. A bi­zottság intézkedésének az a célja, hogy az EGK-ban ér­vényesülő acélárakat, emelje. * Az előrejelzések szerint jövőre több mint 10 ezer ki­állítót várnak és közel más­fél millió látogatóra számí­tanak a Hannoverben meg­rendezésre kerülő vásárokra Itt található egvébként Eu- róoa le<*nagvobb vásárterü­lete: 23 csarnokában több mint 528 ezer néívzet m«Mer kiállítási területtel áll a résztvevők rendelkezésére. A legielerttősebb rendezvény a minden év áprilisában meg­tartott hannoveri vásár, ame­lyen lövőre mintegy 6 ezer kiállító mutatta be legkor­szerűbb termékeit. A hanno­veri vásárt 1982-ben április 21—28. között rendezik meg. s egyidejűleg 10 szakkiállítás várja a szakembereket. Ötletes Forrón A követkeiő művelet a préselés. Ruszin László a megpirított alap­anyaggal tölti fel a „préskosarat". A korszerűbb építkezésért Oj szolgáltatással segítik a kislakásépítést a Beton- és Vasbetonipari Művek Mis­kolci Gyárában. Nagyban gyorsíthatja az építkezést az új panel, amelyet a geren­dák és födémbéléstestek he­lyettesítésére dolgoztak ki. Igaz, hogy az új termék mé­reteiben jócskán meghalad­ja elődeit, ám alkalmazása lényegesen megkönnyíti az építkezők dolgát. A szolgál­tatás lényege hogy a gyá­riak a helyszínre szállítják az elemet, amelyet aztán daru­val be is emelnek a helyére. Meglehet, ez az eljárás lát­szólag drágább. A daru költ­ségeit azonban ellensúlyozza a gyorsaság, s ennek az eddig sok fáradságot jelentő mun­kának a megkönnyítése. A gyárban elmondták: készek az írj tennék nagyüzemi elő­állítására, ha igény lesz rá. Ipari szakcsoport A közös gazdaságon beiül lcic vállalkozást, ipari szak­csoportot hívott létre a me­zőtúri Magyar—Mongol Ba­rátság Termelőszövetkezet. A csoport ba a tsz kiváló, na­gyobbrészt két-három szak­mában járatos szakmunká­sai — forgácsolók, esztergá­lyosok, hegesztők, lakatosok — tömörültek. A tsz az A<SRO- KER megrendelésére olyan mezőgazdasági gépalkatré­szek gyártását vállalta, ame­lyek gyakorta szerepelnek a hiánycikkek listáján. Ezek között akad számos apróbb cikk is, amiből kevés kell, nem célszerű hát a központi gépműhelyben gyártani. Ké­szítésükre a szakcsoport tag­jai vállalkoztak. Valameny- nyi üknek jói felszerelt házi műhelye van, benne nagy­üzemekből kiselejtezett esz­tergapad, maró- és gyalugép. A háztáji iparban — mun­kaidőn túl — évente egymil­lió forint értékű alkatrészt állítanak elő. Tábla, mely felhívná a fi­gyelmet, hiányzik. Így a tá­jékozódásban az orrára ha­gyatkozik az ember. Szeren­csére az illat árulkodik, s aki korábban nem járt még itt, az is célba talál. Ugyanis kellemes napraforgóolaj il­lattal telített a levegő e fa­luvégi, sárgára festett épület környékén. És ez nem csu­pán az épület, funkciójára hívja fel a figyelmet, ha­nem egyben arról is vall, hogy megkezdődött az idei szezon a forrói olaj ütőben. Hozzátehetem, a megye egyetlen olajütőjében, hiszen a valamikor majd minden harmadik, ötödik faluban fellelhető üaemecskékböl mindössze ez az egyetlen maradt meg mutatóba. Ez az egy — amely korá­nál, s főleg egyediségénél fogva — nyugodtan nevez­hető muzeális értékűnek is —, szerencsére nem esett ál­dozatul a megsemmisítést je­lentő „korszerűsítésnek”. Sőt ma is termel, alig győzve a növekvő igények kielégíté­sét. Mert onnan is, ahol ko­rábban több olaj ütő műkö­dött, most idejönnek, ebbe az egy szem borsodiba. Mint például Sályi néni is Súly­ból. Hallgassuk csak: — Azelőtt Kövesdre jár­tunk üttetni. Sőt, a környé­künkön Keresztespüspökin és Mezőnagymihályon is volt olajütő. Most viszont kény­telenek vagyunk eljönni ide. Nekünk jobb az üttetett olaj, mint a bolti. Ugyanakkor az olajra rá vagyunk utalva. Nekünk, öregeknek könnyeb­ben emészthető, mint a zsír... Szanyi János, aki négyévé dolgozik a forrói olajütöben, ugyancsak megerősítette a növekvő igényekről előbb le­írtakat — A tavalyi sze­zonban még áprilisban is üzemeltünk. Ez évben no­vember 9-én indultunk és azóta folyamatos a termelés. Kénytelenek vagyunk elő­jegyzés alapján dolgozni. Idén a napraforgótermés még jobb volt, mint tavaly, úgy­hogy áprilisnál hamarabb ezt a szezont sem fejezzük be. Az a két hegyaljai asz- szony, aki éppen ottjártunk- kor üttette olaját arra kért se a nevüket se a lakhelyü­ket ne írjam le. — Tudja, mi a kombájn után mezgereltünk. Viszont a tsz-elnökünk ezt megtiltotta, úgyhogy kikapnánk, ha most olvasna rólunk. — Maguknál nem engedé­lyezték a mezgerelést? — Nem bizony. A gépek után az iskolás gyerekekkel végigjáratták a táblákat s azok összeszedtek, amit ép­pen tudtak, aztán gyorsan leszántották a területet, ne­hogy valakinek is „haszna” legyen belőle. Mi ennyit megmentettünk — mutatták az aranysárga olajjal teli kannáikat. Persze nem minden gaz­daság volt ilyen „szigorú”. Jó példa a bükkábrányi Bé­ke Tsz, amelyik 23 mázsa napraforgót üttetett itt For­rón a saját tagjai részére. — Egy mázsa roagtxS mennyi olajat sikerül nyer­ni? — kérdeztem Szanyi Já­nost. — Ez elsősorban a mag minőségétől függ. Telt sze­mek esetében 28—32 liter­nyit. De ha hiányos belű a mag, bizony legfeljebb 20 li­ternyit ad egy mázsa termés* A négyszakaszo6 olajütés, amely hajalásból. darálás­ból. pirításból és sajtolásból áll. igen nagy precizitást kí­ván. Ellenkező esetben ínenv- nyiség, minőség egyaránt bánja. Ahhoz, hogy egy mázsa szemből olaj legyen, a nor­ma szerint másfél óra szük­séges — sorolta az olajütő másik dolgozója, Ruszin László. — Valójában, vagy­is a gyakorlatban ez egy ne­gyedórával több. Gyorsíthat­nánk az ütemet. persze hogy gyorsíthatnánk.' De azt a minőség megérezné, annak: az üttetők nemigen örülné­nek. Szakmabeliektől tudom, az egész olajütés sikere a pirí­táson múlik. Láttam, Szanyi János is nagyon vigyázott rá. Amíg beszélgettünk, addig is egyik szeme a pirítón volt. Bár a tűz felett piruló nap­raforgó-őrleményt a gép ál­landóan kavarta, egy közi kavarófával ő maga is meg­forgatta olykor-olykor. — Akkor jó, ha a színe oi yan narancssárgás és a ta­pintása érdes — magyarázta a mechanizmust. — Feltöltéskor miért ön­tött vizet az őrleményre? — így először megfő, és csak azután pirul. Ha így csináljuk, több olajat sikerül nyernünk... Míg az olajütés legfonto­sabb művelete a pirítás, pör­kölés. a legszebb mindent kizáróan a préselés. Ponto­sabban az a pillanat, amikor a prés sajtolása nyomán megindul az olaj aranysár­ga, lassú csordogálása. S ilyenkor még erősebben érez­ve az olaj kellemes illatát, a nyál szó szerint összefolyik az ember szájában. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László Hagyományok nélkül Hol készül Bódvaszilason, de még a környékén sincsenek hagyo­mányai a szövésnek. Megle­het, a régi parasztházak pad­lásain porosodik ugyan egy­két szövőszék, hírnevet azon­ban nem igen szereztek a szövés-mesterségben a szila- si asszonyok. Legalábbis ad­dig nem. amíg a Boldva- völgye Tsz létre nem hozta új melléküzemágát, a szövő­dét. Öt éve annak, hogy érd - keink találkoztak s Pamut- nyomóipari Vállalat elképze­léseivel — jegyzi meg Ké­pes Gábor, üzemvezető. —A pestiek munkaerőt kerestek, mi pedig munkát a kör­nyékbeli asszonyok számára 1976-ban próbaképpen har­minc szövőgépen kezdtünk termelni. Az első esztendő a betanulás jegyében élt: el. A j e lentkezőket Buda pes ten ké - pezték szövőnőkké, illetve szövőmesterekké. A követke­ző évben már százhúsz gé­pen dolgoztunk. — Időközben új gazdája lett a száláéi szövődének ... — Jelenleg a Kispesti Tex- tilg.várhoz tartozunk, ahon­nan újabb gépeket telepítet­tek üzemünkbe — mondja az üzemvezető. — Olyan ka­pacitásbővítést hajtottak vég­re. amelyről nem is álmod­tunk. Eredetileg százhúsz gépre tervezték a szövődét, ezzel szemben jelenleg száz­ötvenöt gépen tennelünk. A minőségellenőrzést Budapes­ten végzik, úgy látszik, elé­gedettek a munkánkkal Büszkén mondhatjuk, hogy ma már egyedül csak mi ké szítünk az országban flanel!) Nincsenek értékesítési gond- iaink — amíg szükség lesz a flanellra. addig nekünk is lesz munkánk. Oj épületben matuzsálemi korú szövőgépeken termel­nek. Hatalmas itt a zaj. Be­szélgetni egyszerűen képte­lenség. — Azokat a gépeket, ame lyeken mi most dolgozunk, még a század elején állítot­ták be a termelésbe — mond­ja Képes Gábor. — Ezek a szövőgépek egyszerűen el­nyűhetetlenek. Mindaddig le­het velük dolgozni, amíg lesz elegendő alkatrész. Ebben eddig jók a tapasztalataink. Igaz, mi is igyekszünk pon­tos, jó munkával megnövel­ni az alkatrészek élettarta­mát. Az anyaggal és alkat­résszel való takarékosságra egyébként tervet dolgoztunk ki. A kérdést mi is felvetet­tük: mi lesz. ha ezek a be­rendezések egyszer felmond­ják a szolgálatot? Az j, automata gépeket ugyanis ki­készíti a flanel! Ez nem tar­tozik a finom áruk közé. vastagabb a vetüléke. s a gyakoribb váltások követ­keztében tönkremennek a korszerűbb gépek Ezért egyelőre csak találgatha­tunk ... — Hogyan lehet ilyen za­jos munkahelyen dolgozni? — A zaj, sajnos, minden szövődé kísérője — feleli az üzemvezető. — Higgvék el sok szövőüzemben jártam már. modernben korszerűben is. A zaj ott sem kisebb, mint nálunk. Egyet tehe­tünk: használjuk a hallás­védő eszközöket. Ezt már el­lenőrizni sem szükséges, itt senki nem ellensége a saját egészségének. — A tsz-nek kifizetődő a melléküzemág fenntartása. Évente hatmillió forint hasz­not hoz a szövődé. Hogyan részesülnek ebből a dolgo­zók. milyenek a kereseti le­hetőségek? — Havonta pénzjutalom­ban részesítjük a legjobb három szövőnőt és szövő- mestert. Zárszámadáskor, de év közben is jutalmazzuk a kiváló dolgozókat. Ezenkí- vül üzerpünk dolgozói ked­vezménye „ron vásárolhat­nak a gyár termékeiből. A fizetésre nem panaszkodnak az asszonyok 3500—4000 fo­rint itt az átlagos havi ke­resetük Munkaerőgondjaink nincsenek A gvermekgondo- zási seréi ven levők helyére szép számmal akad jelentke­ző. kéozésükről magunk gon­doskodunk. Tanműhelvt lé- tesóet’ünk ahol két hónap alatt megtanítjuk az alap­vető fogásokat Jelenleg két­száz dolgozónk \’ar hárr-m műszakban szövik a flanellt. Havonta nem kevesebb mint háromszázezer méter anvag kerül ki a szálast asszonyok keze alól. “ D. H. !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom