Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
1981. december 13., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kincsünk az erdő... Egy kopár terület látványa, egyhangú, unalmas, elcsüggeszti, lehangolja az embert. A barangoló ember számára az „igazi tájat” a vízfelületek, a mezőgazdasági területek, az épületek, a domborzat és főként az erdő jelenti. Az erdőnek különösen nagy szerepe van — esztétikai értéke, hangulata miatt — a városlakó számára. Nem véletlenül vágyódunk mindannyian a természetes erdei életközösség után: a fák, a cserjék, a pázsit, a moha világába. A MEGYE TÜDEJE Ez a világ itt, Borsod megyében közel 191 000 hektárnyi erdőterületet jelent. Másképpen megközelítve: Borsod megye területén található az élő fakészlet több mint 14 százaléka. Ez az élő fakészlet a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (BEFAG) területén 4600 ember számára biztosít municát, kenyeret. Ök azok, akik az erdő alapfunkcióit illetően légióként a termeléssel foglalkoznak, ám egy pillanatra sem tévesztik szem elől azt sem, hogy az erdőknek környezetvédelmi, valamint szociális és üdültetési feladatai is vannak. Tudják, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a lúc- és erdei fenyőállományok évente és hektáronként mintegy 30 tonna, míg a bükkösök 60 tonna port képesek megkötni. Tudják, tudjuk —, hogy minden fa egy kis légtisztiló berendezés, egy kicsi oxigéngyár. Tudják, tudjuk, hogy egy 150 négyzetméter korona- vetületű fa száz év alatt any- nyi oxigént termel, mint amennyit egy ember húsz év alatt elfogyaszt Nyilvánvaló «gyáriakkor, hogy a fafeldolgozó gazdaság elsődleges feladata az, hogy megfeleljen az ország fagazdasága elé állított egyre magasabb követelményeknek. Az erdőművelésben dolgozó 700, a fakitermeléssel foglalkozó 900, a feldolgozásban tevékenykedő 900, valamint az ezekhez szükséges műszaki feltételeket megteremtő 900 ember évről évre nagyobb erőkifejtést tesz, hogy a megye túlnyomórészt fiatal erdőinek hasznosítását — az objektív és szubjektív adottságok által meghatározott feltételek között — gazdaságosan végezhess''1A KÖVETELMÉNYEK OLLÓJÁBAN Amint azt Kerékgyártó Béla üzemgazdasági főosztályvezetőtől megtudtuk: régi és mind feszítettebb gond forrása csupán ez a tény is. A követelmény: a hazai nyersanyag- források jobb hasznosítása, a fakitermelés növelése, a hulladék csökkentése úgy, hogy a hazai nyersanyagbázis és a faipari kapacitások közötti összhang javuljon, s a faanyag magasabb készültségi fokú termékké kerüljön feldolgozásra. Megyénkben azonban e célkitűzések és a megvalósításuk között olyan objektív tényezőkből adódó negatív eltérések tapasztalhatók, amelyek feloldása csak központi segítséggel történhet. Ellentmondás van a hosszabb távon is kitermelhető fatömeg minőségének és méretének csökkenése, valamint a kitermelés ráfordításainak emelkedése között. Hasonló a helyzet a gyengébb minőségű és értékű faanyag ipari hasznosítását biztosító faipari üzemek korszerűségét, kapacitását és a termelőhelytől való nagy távolságát illetően. Általános —, de a teljesség igénye nélkül vázolt — gondok ezek. A gazdaság pénzügyi helyzetét ezekhez hasonlóan rontja — a kpnjunk- turális hatásokkal magyarázható — visszaesett piaci kereslet, nyomott piaci helyzet. A vékony, alacsonyabb rendű választékot adó rontott erdők, sőt a fiatal 30 éven aluli és az erdőterület 48 százalékát kitevő állományok komoly jövedelmezőségi problémákat vetnek fel. A már említett gazdaságos hasznosításon kívül számolni kell a munkaigényesség növekedésével, aminek terhét, munkaigényességét az erdő- gazdaság dolgozói vállalják. MÁSODLAGOS FELHASZNÁLÁS A gazdaságossági mutatók romlását jellemzik egyebek között, a fagazdaságban — egyfelől — a fakitermelés során évek óta tapasztalható elmaradások az üzemtervektől, ami elsősorban a véghasználati termeléseknél jelentkezik. Ez részben a magtermés hiányára, és az úgynevezett rontott erdők fafajcserés átalakításának gazdaságtalan- ságára vezethető vissza. Mindezek a tényezők le- mérhetők a BEFAG gazdasági mutatószámaiban. A BEFAG bruttó termelési értéke töDb mint egymilllard forintot tesz ki, ám ezen belül csak mintegy 820 millió forint árbevétel várható. A 118 milliós tervezett nyereséggel szemben 80—90 milliós eredménv- nyel számolnak. A fagazdaságban a tapasztalható nehézségek ellenére sem „dobják be” a törülközőt. Mivel a hasznosítás szempontjából a fafajösszetétel a meghatározó; például a bükk a gyertyán, a fenyő, ipari, elsősorban papírfának történő felhasználása, piaca biztosított, a vékony tölgy, cser- és egyéb kemény állományból kikerülő fatömeg csak korlátozott mértékben hasznosítható a jelenlegi körülmények között. Nö A MUNKAIGÉNYESSÉG 1981-ben mintegy 500 000 köbméter bruttó fatömeget termelnek ki. A termelési veszteség, pontosabban az apadás, 20 százalékot tesz ki. Az így maradó 400 000 köbméternyi faanyagból 120 000 köbmétert a saját Miskolc- Ládi, az olaszliszkai, a pál- házi, a kazincbarcikai fűrészüzemekben dolgoznak fel. A gyenge minőségű tölgy fűrészáruból pedig parkettát, falburkoló elemeket, bútorle- ceket. bútor alkatrészeket, rakodóelemeket., gyümölcstárolókat készítenek belőlük, részben exportra, részben pedig a bútoripar különböző gyáraival termelési kooperációban. Számottevő mennyiségű, 6000 köbméternyi faanyagot szállítanak a lemezipari üzemeknek, ami igen drága importot vált ki. Bányászati fából 25 000 köbmétert állítanak elő. Nemcsak ma, de hosszú távon is eladható, mind bel- mind külföldön, a bükk, a gyertyán, a nyár, a cser és a fenyő papirfa, amiből az idén 50 000 köbmétert termeinek ki. Tűzifaként 175 ezer köbmétert adnak át a TÜZÉP-nek. Sajátosan megyei érdekesség, hogy az ország faszén termelésének közel felét a BEFAG állítja elő, ami belföldön, de különösen a tőkés piacokon igen keresett árucikk. Bnehert Miklós Tovább segítik a háztáji kisállattenyésztést Küldöttgyűlést tartott az Encs és Vidéke ítész Küldöttgyűlést tartott tegnap, szombaton az encsi művelődési otthonban az Encs és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A küldöttgyűlésen tájékoztatták a megjelenteket az áfész I—III. negyedévi tevékenységéről, a hatodik ötéves tervjavaslatról és ismertették a IX. áfész-kongresz- szus határozatait. Az Encs és Vidéke Áfész negyven településen üzemeltet kiskereskedelmi és vendéglátóboltot, huszonhat helyen pedig felvásárlási tevékenységet végez. Körzetükben nagy vonzereje van Mis- kolcnak és Encs nagyközségnek, kisebb mértékben pedig Abaújszántónak és Szikszónak. Éppen ezért, az ötödik ötéves tervben szereplő feladat megval ósí tilsa után, mely szerint a vidéki hálózatot fejlesztették, elsősorban, a hatodik ötéves tervben Encs nagyközségben terveznek nagyobb hálózatbővítést. Ezt a lakosság létszámának gyors növekedése mellett az is indokolja, hogy a jelenlegi hálózat már nem felel meg az igényeknek és elvárásoknak. Vidéken főleg a szintentartás a feladatuk, a következő terv- ciklus során. Az elkövetkezendő időszakban a szövetkezeti demokrácia fejlesztése érdekében tovább erősítik a szövetkezet és a tagok vagyoni kapcsolatát, anyagi érdekeltségét. Többek , közeit úgy, hogy az alaprész- jegyek összegét 100 forintról ötszáz forintra növelik. A forgalmazási, termelési és szolgáltatási célkitűzések közül legfontosabb, az áruellátás, a napi közszükségleti cikkek biztosítása, különös tekintettel a kis településekre. Tovább fokozzák a tartós fogyasztási cikkek értékesítésének korszerűsítését is, a járási székhelyen. Az elkövetkezendő időszakban még nagyobb figyelmet fordítanak a nehezebb körülmények között élő, idős korúak, nagy- családosok árukeres le lének kielégítésére, a mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok anyag- és eszközellátásának javítására, a korszerű háztartásvezetést és a lakáskultúra fejlesztését elősegítő termékek forgalmazására. A kistelepüléseken működő mozgóboltokban a jövőben nagyobb körültekintéssel szerzik be azokat az árucikkeket, amelyek a helyi üzletekben nem kaphatók. A hatodik ötéves tervidőszakban a bolti kiskereskedelem forgalmát terv szerint több mint 140 százalékkal növelik majd. Ezen belül az élelmiszerek forgalmát 144, a ruházati cikkek forgalmát 122,9, a vegyes iparcikkeit forgalmát pedig 141,2 százalékkal. A tervciklusban még nagyobb figyelmet fordítanak a háztáji termeltetésre. Fő feladat lesz a szakcsoportok támogatása, már csak azért is. mert a termelőszövetkezetek is egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a háztájiba megtermelt, főleg kisállatok felvásárlásába. Ha kopott az abroncs... A biztonságos autózás egyik, s talán legfontosabb feltétele a jó minőségű gumiabroncs. Nincs autós, aki ne tudná: kopott, lefutott gumikkal közlekedni, különösen ilyenkor, télidőben, ön- és közveszélyes, tehát tilos. Az ellenőrző hivatalos közeg szeme ilyenkor gyakran téved az autó kerekeire, ha úgy látja, akkor büntet, de előfordul, hogy „ugrik” a rendszámtábla is. Az autós pedig — mit tehet mást — tudomásul veszi a tényállást, méltatlankodik, érvel és fizet, ha van nála pénz. Előfordul, hogy abból a pénzből fizeti a büntetést, amit az új gumik vásárlására már hetek óta a zsebében hordoz, mert bizonyos típusú és méretű gumiabroncsot nem mindig lehet kapni, s legtöbbször az nincs — lei lehet próbálni —, amit éppen keresünk. Egyszóval: hiánycikk. Nincs. Se új, se futózott Nemrégiben néhány futózott gumiabroncsokat értékesítő, a lefutott abroncsokat felvásárló üzlet nyílt Miskolcon. A TSZKER Csabai kapuban levő lerakatá- ban érdeklődtünk: — Két héttel ezelőtt még volt — mondják. — Megjött az igazi tél, és elvitte a gumikat. Megnőtt a kereslet, áru nincs. Minden autós ra- diál és speciális téli gumit keres. — Á nagy kereslet — úgy véljük — jó dolog, azt jelenti, jól megy a bolt... — Menne, ha lenne rrrft adni. De mindenki csak venni akar, lefutott gumit senki Több eier abroncs vái felújításra nem hoz, pedig fizetünk érte. A lefutott gumi a futózóüzem alapanyaga, ha ez nincs, akkor futózott gumi sincs. Egyszóval nincs. S ez azt jelenti, valahol, valami baj van. Vagy a régi abroncsok felvásárlásának megszervezésével, vagy az autósokkal, akik juszt se adják le a kopott abroncsot, pedig pénzt kapna!: érte — igaz, nem sokat — inkább a pincében, a padláson, vagy ki tudja hol, gondosan rejtegetik, vagy valami csendes helyen, a természet lágy ölén megszabadulnak tőle. Pedig, amint azt a Szerencsi Állami Gazdaság abaújszántói új raf utózó üzemében hallottuk, az elhasznált gumiabroncs érték, nem is kis érték. — Az NSZK-ban a használt gumiabroncsok mintegy 60 százalékát újnaíutózzák, nálunk ez a szám 5—10 százalék közöli mozog — mondja dr. Bodzay János főmérnök. — Ismét csak egy számot említek: egy közepes nagyságrendű gazdaságban évenként több mint egymillió forintot költenek új abroncsok vásárlására, az el- használtakat eldobják, pedig az újrafutózás költsége nem érné el az 500 ezer forintot sem. Ennyi pénzért az újjal teljesen azonos használati értékű gumikat adunk vissza az üzemből. Tehát az újrafutózás a takarékosság, a nyereség, az eredmény növelésének egyik jó lehetősége És nem kíván semmiféle anyagi befektetést, beruházást, csak anyit: a megkopott abroncsokat akkor kell levenni, amikor még látszití valami a mintázatból, ami-i kor még újrafutózható, fel-- újítható. Az üzem raktárterületér» felhalmozott, futózásra váró abroncsok sokasága jelzi, hogy jól megy a bolt ebben, a mindössze négy hónapja működő melléküzemágban.' Mindez azt is jelenti: gyor-, san megtérül a 40 millió forintra tehető beruházási költség. Az üzem elsősorban a legáltalánosabban használt, diagonál szerkezetű tehergépkocsi és néhány radiál- szerkezetű személygépkocsiabroncs futózására készült fel; s említésre méltó, hogy hazánkban csak ez az üzem vállalkozott különleges méretű, nagy értékű földmunkagép-abroncsok javítására,' felújítására. Az üzemet a nagy szállítóvállalatok, elsősorban a Volán vállalatok hamar felfedezték. Szombathelyről, Győrből, Zalaegerszegről, Budapestről érkeznek a kopott abroncsok. A géppark valós kapacitásának mintegy 80 százalékát ki tudják használni, ami figyelembe véve a mindössze négyhónapos múltat, mindenképpen nagyszerű eredmény. Munka van, a vállalkozás jó üzletnek bizonyult, s ebben közrejátszik a körültekintő előkészítés, a partnerkapcsolatok keresése, kiépítése, ami már akkor megkezdődött, amikor ásták a jövendő üzemcsarnok alapjait. — És még valami — mondja a főmérnök —, az üzemben alkalmazott technológia, a világszínvonalat képviselő berendezések. Ez a kettő garantálja a kiváló minőséget. Ezért kaptuk meg az országban egyedül azt a KPM-en- gedélyt, amely szerint a nálunk futózott abroncsokat az első tengelyre is fel lehet szerelni. A minőségre az első pillanattól kezdve gondosan ügyelünk. A sérült abroncsokat nem vesszük át, a készterméket pedig a lehető legszigorúbban minősítjük. Elsősorba.. ezek garantálják a vállalkozás sikerét. — Az önök profiljába tartozik a használt személygépkocsi-abroncsok futózása is. Az autós ugyanakkor hiába keresi a futózott gumikat az önökkel kapcsolatban álló üzletekben, így Miskolcon, a TSZKER-ben is. Fotózott gumi nincs. Mi ennek az oka? — Nem kapunk elhasznált gumikat. A jelenleginél jobban kellene megszerveznünk az abroncsok felvásárlását. Jelenleg nálunk sincs raktáron. sem felújításra váró,' sem pedig futózott abroncs. Csak arra vállalkozhatunk, hogy azt javítjuk meg. amit az üzemünkbe elhoz az autós. Azt viszont gyorsan és kiváló minőségben újrafu- tózzuk. Szarvas Dezső Fotó: Laezó József
