Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

1981. december 13., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kincsünk az erdő... Egy kopár terület látványa, egyhangú, unalmas, elcsüg­geszti, lehangolja az embert. A barangoló ember számára az „igazi tájat” a vízfelületek, a mezőgazdasági területek, az épületek, a domborzat és fő­ként az erdő jelenti. Az erdő­nek különösen nagy szerepe van — esztétikai értéke, han­gulata miatt — a városlakó számára. Nem véletlenül vá­gyódunk mindannyian a ter­mészetes erdei életközösség után: a fák, a cserjék, a pá­zsit, a moha világába. A MEGYE TÜDEJE Ez a világ itt, Borsod me­gyében közel 191 000 hektár­nyi erdőterületet jelent. Más­képpen megközelítve: Borsod megye területén található az élő fakészlet több mint 14 százaléka. Ez az élő fakészlet a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság (BEFAG) te­rületén 4600 ember számára biztosít municát, kenyeret. Ök azok, akik az erdő alapfunk­cióit illetően légióként a ter­meléssel foglalkoznak, ám egy pillanatra sem tévesztik szem elől azt sem, hogy az erdők­nek környezetvédelmi, vala­mint szociális és üdültetési feladatai is vannak. Tudják, hiszen mindannyi­an tudjuk, hogy a lúc- és er­dei fenyőállományok évente és hektáronként mintegy 30 tonna, míg a bükkösök 60 tonna port képesek megköt­ni. Tudják, tudjuk —, hogy minden fa egy kis légtisztiló berendezés, egy kicsi oxigén­gyár. Tudják, tudjuk, hogy egy 150 négyzetméter korona- vetületű fa száz év alatt any- nyi oxigént termel, mint amennyit egy ember húsz év alatt elfogyaszt Nyilvánvaló «gyáriakkor, hogy a fafeldolgozó gazdaság elsődleges feladata az, hogy megfeleljen az ország fagaz­dasága elé állított egyre ma­gasabb követelményeknek. Az erdőművelésben dolgozó 700, a fakitermeléssel foglalkozó 900, a feldolgozásban tevé­kenykedő 900, valamint az ezekhez szükséges műszaki feltételeket megteremtő 900 ember évről évre nagyobb erőkifejtést tesz, hogy a me­gye túlnyomórészt fiatal er­dőinek hasznosítását — az objektív és szubjektív adott­ságok által meghatározott feltételek között — gazdasá­gosan végezhess''1­A KÖVETELMÉNYEK OLLÓJÁBAN Amint azt Kerékgyártó Béla üzemgazdasági főosztályveze­tőtől megtudtuk: régi és mind feszítettebb gond forrása csu­pán ez a tény is. A követel­mény: a hazai nyersanyag- források jobb hasznosítása, a fakitermelés növelése, a hul­ladék csökkentése úgy, hogy a hazai nyersanyagbázis és a faipari kapacitások közötti összhang javuljon, s a fa­anyag magasabb készültségi fokú termékké kerüljön fel­dolgozásra. Megyénkben azonban e cél­kitűzések és a megvalósítá­suk között olyan objektív té­nyezőkből adódó negatív el­térések tapasztalhatók, ame­lyek feloldása csak központi segítséggel történhet. Ellent­mondás van a hosszabb tá­von is kitermelhető fatömeg minőségének és méretének csökkenése, valamint a kiter­melés ráfordításainak emel­kedése között. Hasonló a helyzet a gyengébb minőségű és értékű faanyag ipari hasz­nosítását biztosító faipari üzemek korszerűségét, kapa­citását és a termelőhelytől való nagy távolságát illetően. Általános —, de a teljesség igénye nélkül vázolt — gon­dok ezek. A gazdaság pénz­ügyi helyzetét ezekhez ha­sonlóan rontja — a kpnjunk- turális hatásokkal magyaráz­ható — visszaesett piaci ke­reslet, nyomott piaci helyzet. A vékony, alacsonyabb rendű választékot adó ron­tott erdők, sőt a fiatal 30 éven aluli és az erdőterület 48 százalékát kitevő állomá­nyok komoly jövedelmezősé­gi problémákat vetnek fel. A már említett gazdaságos hasznosításon kívül számolni kell a munkaigényesség nö­vekedésével, aminek terhét, munkaigényességét az erdő- gazdaság dolgozói vállalják. MÁSODLAGOS FELHASZNÁLÁS A gazdaságossági mutatók romlását jellemzik egyebek között, a fagazdaságban — egyfelől — a fakitermelés so­rán évek óta tapasztalható el­maradások az üzemtervektől, ami elsősorban a véghaszná­lati termeléseknél jelentke­zik. Ez részben a magtermés hiányára, és az úgynevezett rontott erdők fafajcserés át­alakításának gazdaságtalan- ságára vezethető vissza. Mindezek a tényezők le- mérhetők a BEFAG gazda­sági mutatószámaiban. A BE­FAG bruttó termelési értéke töDb mint egymilllard forin­tot tesz ki, ám ezen belül csak mintegy 820 millió forint ár­bevétel várható. A 118 milliós tervezett nyereséggel szem­ben 80—90 milliós eredménv- nyel számolnak. A fagazdaságban a tapasz­talható nehézségek ellenére sem „dobják be” a törülkö­zőt. Mivel a hasznosítás szem­pontjából a fafajösszetétel a meghatározó; például a bükk a gyertyán, a fenyő, ipari, elsősorban papírfának törté­nő felhasználása, piaca biz­tosított, a vékony tölgy, cser- és egyéb kemény állomány­ból kikerülő fatömeg csak korlátozott mértékben hasz­nosítható a jelenlegi körül­mények között. Nö A MUNKAIGÉNYESSÉG 1981-ben mintegy 500 000 köbméter bruttó fatömeget termelnek ki. A termelési veszteség, pontosabban az apadás, 20 százalékot tesz ki. Az így maradó 400 000 köb­méternyi faanyagból 120 000 köbmétert a saját Miskolc- Ládi, az olaszliszkai, a pál- házi, a kazincbarcikai fűrész­üzemekben dolgoznak fel. A gyenge minőségű tölgy fű­részáruból pedig parkettát, falburkoló elemeket, bútorle- ceket. bútor alkatrészeket, ra­kodóelemeket., gyümölcstáro­lókat készítenek belőlük, részben exportra, részben pe­dig a bútoripar különböző gyáraival termelési kooperá­cióban. Számottevő mennyiségű, 6000 köbméternyi faanyagot szállítanak a lemezipari üze­meknek, ami igen drága im­portot vált ki. Bányászati fá­ból 25 000 köbmétert állíta­nak elő. Nemcsak ma, de hosszú távon is eladható, mind bel- mind külföldön, a bükk, a gyertyán, a nyár, a cser és a fenyő papirfa, ami­ből az idén 50 000 köbmétert termeinek ki. Tűzifaként 175 ezer köbmétert adnak át a TÜZÉP-nek. Sajátosan me­gyei érdekesség, hogy az or­szág faszén termelésének kö­zel felét a BEFAG állítja elő, ami belföldön, de különösen a tőkés piacokon igen kere­sett árucikk. Bnehert Miklós Tovább segítik a háztáji kisállattenyésztést Küldöttgyűlést tartott az Encs és Vidéke ítész Küldöttgyűlést tartott tegnap, szombaton az encsi művelődési otthonban az Encs és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet. A küldöttgyűlésen tájékoztatták a megjelenteket az áfész I—III. negyedévi te­vékenységéről, a hatodik öt­éves tervjavaslatról és ismer­tették a IX. áfész-kongresz- szus határozatait. Az Encs és Vidéke Áfész negyven településen üzemel­tet kiskereskedelmi és ven­déglátóboltot, huszonhat he­lyen pedig felvásárlási tevé­kenységet végez. Körzetük­ben nagy vonzereje van Mis- kolcnak és Encs nagyközség­nek, kisebb mértékben pedig Abaújszántónak és Szikszó­nak. Éppen ezért, az ötödik ötéves tervben szereplő fel­adat megval ósí tilsa után, mely szerint a vidéki hálóza­tot fejlesztették, elsősorban, a hatodik ötéves tervben Encs nagyközségben terveznek na­gyobb hálózatbővítést. Ezt a lakosság létszámának gyors növekedése mellett az is in­dokolja, hogy a jelenlegi há­lózat már nem felel meg az igényeknek és elvárásoknak. Vidéken főleg a szintentartás a feladatuk, a következő terv- ciklus során. Az elkövetkezendő időszak­ban a szövetkezeti demokrá­cia fejlesztése érdekében to­vább erősítik a szövetkezet és a tagok vagyoni kapcsolatát, anyagi érdekeltségét. Többek , közeit úgy, hogy az alaprész- jegyek összegét 100 forintról ötszáz forintra növelik. A forgalmazási, termelési és szolgáltatási célkitűzések közül legfontosabb, az áruel­látás, a napi közszükségleti cikkek biztosítása, különös tekintettel a kis települések­re. Tovább fokozzák a tar­tós fogyasztási cikkek érté­kesítésének korszerűsítését is, a járási székhelyen. Az elkö­vetkezendő időszakban még nagyobb figyelmet fordítanak a nehezebb körülmények kö­zött élő, idős korúak, nagy- családosok árukeres le lének kielégítésére, a mezőgazdasá­gi kistermelők, kisiparosok anyag- és eszközellátásának javítására, a korszerű háztar­tásvezetést és a lakáskultú­ra fejlesztését elősegítő ter­mékek forgalmazására. A kistelepüléseken működő mozgóboltokban a jövőben nagyobb körültekintéssel szer­zik be azokat az árucikkeket, amelyek a helyi üzletekben nem kaphatók. A hatodik öt­éves tervidőszakban a bolti kiskereskedelem forgalmát terv szerint több mint 140 százalékkal növelik majd. Ezen belül az élelmiszerek forgalmát 144, a ruházati cikkek forgalmát 122,9, a ve­gyes iparcikkeit forgalmát pe­dig 141,2 százalékkal. A terv­ciklusban még nagyobb fi­gyelmet fordítanak a háztáji termeltetésre. Fő feladat lesz a szakcsoportok támogatása, már csak azért is. mert a ter­melőszövetkezetek is egyre nagyobb mértékben kapcso­lódnak be a háztájiba meg­termelt, főleg kisállatok fel­vásárlásába. Ha kopott az abroncs... A biztonságos autózás egyik, s talán legfontosabb feltétele a jó minőségű gu­miabroncs. Nincs autós, aki ne tudná: kopott, lefutott gu­mikkal közlekedni, különö­sen ilyenkor, télidőben, ön- és közveszélyes, tehát tilos. Az ellenőrző hivatalos közeg szeme ilyenkor gyakran té­ved az autó kerekeire, ha úgy látja, akkor büntet, de előfordul, hogy „ugrik” a rendszámtábla is. Az autós pedig — mit tehet mást — tudomásul veszi a tényállást, méltatlankodik, érvel és fizet, ha van nála pénz. Előfordul, hogy abból a pénzből fizeti a büntetést, amit az új gumik vásárlására már hetek óta a zsebében hordoz, mert bizo­nyos típusú és méretű gumi­abroncsot nem mindig lehet kapni, s legtöbbször az nincs — lei lehet próbálni —, amit éppen keresünk. Egy­szóval: hiánycikk. Nincs. Se új, se futózott Nemrégiben néhány futó­zott gumiabroncsokat érté­kesítő, a lefutott abroncso­kat felvásárló üzlet nyílt Miskolcon. A TSZKER Csa­bai kapuban levő lerakatá- ban érdeklődtünk: — Két héttel ezelőtt még volt — mondják. — Megjött az igazi tél, és elvitte a gu­mikat. Megnőtt a kereslet, áru nincs. Minden autós ra- diál és speciális téli gumit keres. — Á nagy kereslet — úgy véljük — jó dolog, azt jelen­ti, jól megy a bolt... — Menne, ha lenne rrrft ad­ni. De mindenki csak venni akar, lefutott gumit senki Több eier abroncs vái felújításra nem hoz, pedig fizetünk ér­te. A lefutott gumi a futózó­üzem alapanyaga, ha ez nincs, akkor futózott gumi sincs. Egyszóval nincs. S ez azt jelenti, valahol, valami baj van. Vagy a régi abroncsok felvásárlásának megszervezé­sével, vagy az autósokkal, akik juszt se adják le a ko­pott abroncsot, pedig pénzt kapna!: érte — igaz, nem so­kat — inkább a pincében, a padláson, vagy ki tudja hol, gondosan rejtegetik, vagy valami csendes helyen, a ter­mészet lágy ölén megszaba­dulnak tőle. Pedig, amint azt a Szerencsi Állami Gazda­ság abaújszántói új raf utózó üzemében hallottuk, az el­használt gumiabroncs érték, nem is kis érték. — Az NSZK-ban a hasz­nált gumiabroncsok mintegy 60 százalékát újnaíutózzák, nálunk ez a szám 5—10 szá­zalék közöli mozog — mond­ja dr. Bodzay János főmér­nök. — Ismét csak egy szá­mot említek: egy közepes nagyságrendű gazdaságban évenként több mint egymillió forintot költenek új abroncsok vásárlására, az el- használtakat eldobják, pedig az újrafutózás költsége nem érné el az 500 ezer forintot sem. Ennyi pénzért az új­jal teljesen azonos használa­ti értékű gumikat adunk vissza az üzemből. Tehát az újrafutózás a takarékosság, a nyereség, az eredmény nö­velésének egyik jó lehetősé­ge És nem kíván semmiféle anyagi befektetést, beruhá­zást, csak anyit: a megkopott abroncsokat akkor kell le­venni, amikor még látszití valami a mintázatból, ami-i kor még újrafutózható, fel-- újítható. Az üzem raktárterületér» felhalmozott, futózásra váró abroncsok sokasága jelzi, hogy jól megy a bolt ebben, a mindössze négy hónapja működő melléküzemágban.' Mindez azt is jelenti: gyor-, san megtérül a 40 millió fo­rintra tehető beruházási költ­ség. Az üzem elsősorban a legáltalánosabban használt, diagonál szerkezetű teher­gépkocsi és néhány radiál- szerkezetű személygépkocsi­abroncs futózására készült fel; s említésre méltó, hogy hazánkban csak ez az üzem vállalkozott különleges mé­retű, nagy értékű földmunka­gép-abroncsok javítására,' felújítására. Az üzemet a nagy szállítóvállalatok, első­sorban a Volán vállalatok ha­mar felfedezték. Szombat­helyről, Győrből, Zalaeger­szegről, Budapestről érkez­nek a kopott abroncsok. A géppark valós kapacitásának mintegy 80 százalékát ki tud­ják használni, ami figyelem­be véve a mindössze négy­hónapos múltat, mindenkép­pen nagyszerű eredmény. Munka van, a vállalkozás jó üzletnek bizonyult, s ebben közrejátszik a körültekintő előkészítés, a partnerkapcso­latok keresése, kiépítése, ami már akkor megkezdődött, amikor ásták a jövendő üzemcsarnok alapjait. — És még valami — mond­ja a főmérnök —, az üzem­ben alkalmazott technológia, a világszínvonalat képviselő berendezések. Ez a kettő ga­rantálja a kiváló minőséget. Ezért kaptuk meg az ország­ban egyedül azt a KPM-en- gedélyt, amely szerint a ná­lunk futózott abroncsokat az első tengelyre is fel lehet szerelni. A minőségre az első pillanattól kezdve gondosan ügyelünk. A sérült abroncso­kat nem vesszük át, a kész­terméket pedig a lehető leg­szigorúbban minősítjük. El­sősorba.. ezek garantálják a vállalkozás sikerét. — Az önök profiljába tar­tozik a használt személygép­kocsi-abroncsok futózása is. Az autós ugyanakkor hiába keresi a futózott gumikat az önökkel kapcsolatban álló üzletekben, így Miskolcon, a TSZKER-ben is. Fotózott gu­mi nincs. Mi ennek az oka? — Nem kapunk elhasznált gumikat. A jelenleginél job­ban kellene megszerveznünk az abroncsok felvásárlását. Jelenleg nálunk sincs raktá­ron. sem felújításra váró,' sem pedig futózott abroncs. Csak arra vállalkozhatunk, hogy azt javítjuk meg. amit az üzemünkbe elhoz az au­tós. Azt viszont gyorsan és kiváló minőségben újrafu- tózzuk. Szarvas Dezső Fotó: Laezó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom