Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

fonógépek Korszerű A Miskolci Pamutfonodábon ezekben a hetekben új beru­házás valósul meg. A neve hulladékfeldolgozó üzem, ja­nuárban már termel. Másod­lagos anyagot, pamuthulladé­kot dolgoznak fel az új üzem csodálatos gépei és elsöosz- tályú fonalat készítenek belő­le. Képünkön az angol gyárt­mányú Crosroll Tandem kár­tológép látható. Hazánkban ilyen korszerű, modern üzem eddig még nem létesült. Auto­matikusan dolgoznak a gépek. Termelés közben ellenőrzést végeznek, az elszakadt szála­kat önállóan felkötözik. A ké­pen látható kártológépen kí­vül svájci nyújtó- és nyugat­német fonógépek dolgoznak majd. STÍLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 274. A7 MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLßN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A MÁV sárospataki targoncajaviió üzeme akkor született, amikor megszűnt a bodrogközi kisvasút. A járműjavító szak­munkások azt a feladatot kapták, hogy a pataki fütőházban teremtsék meg a villamos targoncák javításának feltételeit Az ott dolgozók nemcsak szavakkal, de munkával is bízó- i nyitják: erősen kötődnek a vasutasok nagy családjához. (Cikkünk a 3. oldalon.) _______ F odrászok kongresszssa Sassoon, dauer és melir — ezek a női divatfrizurák ké­szítésének kulcsszavai. Szom­baton a magyar fodrászok — a Duna Intercontinental-szál- lóban megtartott — III. or­szágos kongresszusukon a gyakorlatban és elméletben is megismerkedhettek a fri­zuradivat' legújabb irányza­taival, készítésük módszerei­vel. A Magyar Fodrász és Koz­metikus Egyesület a kong­resszus elméleti programjá­val is elsősorban a fodrá­szok szakmai ismereteinek gyarapításához járult hozzá. A meghívott hazai és külföl­di előadók egyebek közt a fejbőr és a haj megbetege­déseiről azok okairól, a meg­előzés. és a kezelés módsze­reiről. a haikozmetikumote helyes megválasztásáról, al­kalmazásáról. az arckarak­ter és a divatos hajviselet összhangjának megteremtésé­ről. valamint az üzletpoli­tika és a vendégfogadás pszichológiájáról tartottak táJ jékoztatót és konzultációt. Essenben aláírták a szovjet-nyugatnémet földgázegyezményt, amelynek értelmében a Szovjetunió a 80-as évek közepétől 10,5 milliárd köbméter földgázt ad el az NSZK-nak, a csöveket és kompresszorállomásokat pedig nyugatnémet cégek szállítják. Ké­pünkön: Jurij Baranovszkij, a Szojuzgaz elnöke és Klaus Liesen, a Ruhrgas elnöke, az egyezmény aláírása után. A szovjet közvélemény nagy érdeklődéssel várja Leo- nyid Brezsnyev ma kezdődő bonni látogatását. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke ezúttal már harmadik alka­lommal látogat el az NSZK fővárosába. A szovjet főváros politikai körei most úgy vélik, hogy a jelenlegi látogatásnak első­sorban politikai összetevői a jelentősek. A bonyolultabbá vált, meg­nehezült nemzetközi helyzet­ben ugyanis rendkívüli fon­tosságúak lehetnék az Euró­pában kétségkívül jelentős szerepet betöltő NSZK-veze- tés állásfoglalásai. A Szovjet­unió, ahogy ezt Brezsnyev a Der Spiegelnek adott, interjú­jában ís jelezte, nagy fontos­ságot tulajdonít az együttmű­ködésnek a Szövetségi Köz­társasággal, nemcsak gazda­sági téren, — ennek fejlődé-1 sét a szovjet, vezetők nyilat­kozataikban példásnak minő­sítették, — hanem a politiká­ban is, mindenekelőtt azok­ban a kérdésekben, amelyek Európa biztonságát illetik. A szovjet főváros politikai köreiben nyomatékosan alá­húzzák: tisztában vannak az­zal, hogy az NSZK a nyugati szövetségi rendszer tagja. En­nek ellenére úgy látják, hogy Bonn érdekeltnek tekinti ma­gát abban, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között valóban megindulja­nak és elfogadható megálla­podással érjenek véget a tár­gyalások a közepes hatótávol­ságú rakéták kérdéséről is. Bár szovjet megítélés sze­rint Bonn jelenleg túlságosan is elkötelezte magát az ame­rikai tervek, s az úgynevezett nullamegoldás mellett, az esz­mecsere a Szovjetunió és az NSZK vezetői között minden­képpen nagy haszonnal jár­hat. Szovjet részről nem kizáró­lag a rakétakérdést tekintik a bonni tárgyalások egyedüli témakörének. Magától értető­dően, szó lesz az NSZK fővá­rosában a két ország kapcso­latainak továbbfejlesztéséről, a gazdasági kapcsolatok ala­kításáról, amelyeknek most, Brezsnyev útja küszöbén, újabb ösztönzést adott a szovjet földgázszállításról szó­ló gazdasági megállapodás aláírása. Jó lehetőséget lát­nak például a gépipari együtt­működés továbbfejlesztésére. Szó lehet az általános világ­gazdasági helyzetié! es más kérdésekről is. Brezsnyev bonni útja során, a kialakult szokásnak megfelelően, talál­(Folyt.atás a 2. oldalon) Szívünkkel, lelkűnkkel a békét akarjuk A Szovjetunió nem törek­szik konfrontációra az Egye­sült Államokkal, nem akar az Egyesült Államok törvé­nyes érdekei eller cselekedni — állapítja meg Reagan el­nökhöz címzett, 1981. május 25-i levelében Leonyid Brezs­nyev. A levél szövegét szom­baton a Szovjetunió washing­toni nagykövetsége azzal kap­csolatban hozta nyilvánosság­ra, sajtóközlemény formájá­ban, hogy az amerikai fél ezt megelőzően közölte Ronald Reagan 1981. április 24-i, Leo­nyid Brezsnyevhez intézett levelét. Személyes hangvételű vá­laszlevelében Brezsnyev' em­lékeztetett árra. hogy 1973. júniusában Nixon, akkori el­nök kaliforniai rezidenciáján alkalmuk volt találkozni, és rövid beszélgetést is folytat­tak. Most is ugyanúgy, mint akkor — hangzik a levél — magam és az egész szovjet vezetés is szívünkkel, lel­kűnkkel azt akartuk és akar­juk hogy valóra váljanak Földünk minden lakójának a békére, a nyugodt életre és a biztos jövőre vonatkozó re­ményei és vágyai. A szovjet államfő megállapítja, hogy éopen azokban az években lépett a két ország azoknak a megállapodásoknak az út­jára. amelyek nemcsak a szovjet—amerikai kapcsola­tokban. hanem a nemzetközi helyzet egészét tekintve is jó irányú fordulatot jelentettek. Az Egyesült Államokban azonban abban az időszak­ban is hallatták hangjukat azok, akik makacsul arra tö­rekednek, hogy meghiúsítsák ezt a folyamatot. A Szovjet­unióban semmi ehhez hason­ló nem történt. Leonyid Brezsnyev levelé­ben emlékeztetett arra hogy még három év sem telt el a háború befejezése után, ami­kor az Egyesült Államok hozzálátott a NATO zárt ka­tonai tömbjének megterem­téséhez. Felvetődik a kérdés, miért volt erre szükség. Hi­szen a fasiszta Németország vereséget szenvedett, a mili­tarista Japánt szétzúzták. A béke kulcsa a Hitler-ellenes koalícióhoz tartozó szövetsé­ges hatalmak kezében volt. Ki ellen irányult a NATO katonai tömbje és a nagy­számú amerikai katonai tá­maszpont külföldön? Az Egyesült Államokban soha nem rejtették véka alá, ki el­len hozták létre ezeket. (Folytatás a 2. oldalon) Szombatra teljesítette éves termelési tervét a Borsodi Szénbányák Vállalat lyukói bányaüzeme. A bányászok össá*sen ■ ögjvíáUió 116 ezer tonna szenei, küldtek a i:el- színrb, d a terv több mint egy hónappal való korábbi teljesítése lehetővé teszi, hogy az év végéig mintegy 130 ezer tonna jó minőségű sze­net adjanak a népgazdaság­nak. Az ország legnagyobb teljesítményű bányájában a három gépesített frontfejtést nagy kapacitású szállítórend­szer egészíti ki. Európában elsőként ugyanis Lyukóbá- nyán helyezték üzembe ta­valy a korszerű pneumatikus szállítórendszert; amely na­ponta száz vagonnal megnö­velte a szén kiszállítását a mélyművelésű aknából. Az üzemben nagy súlyt he­lyeznek a vágathajtásra, ami­vel megteremthetik a terme­lés feltételeit. Az elmúlt hó­napban például egy elővájó csapat Pere István vezetésé­vel 207 méteres eredményt ért el, oly módon, hogy a ko­rábbi csillével történő szállí-. tás helyett, itt is szállítósza- í lagot helyeztek üzembe. A bánya kiemelkedő mun­kasikereiben nagy része van egy nemrégiben bevezetett új munkarendszernek, vala inmt a bányászok érdekeltségét fo­kozó premizálásnak, a telje­sítmény növelése érdekében úgynevezett egy összegű bér­utalványokat vezettek be, ami a termelés, a teljesítés ará­nyában növeli a kifizetett prémiumokat. Így a legjobban dolgozó bányászok kérésé! e egy hónapban megközelíti a 15 ezer forintot. Ksziazdészhalialók fétócstezása Szombaton befejeződött a Közgazdászhallgatók Nem­zetközi Szervezete (AlESEC) európai bizottságainak Buda­pesten rendezett egyhetes találkozója. A konferencián, amelynek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem AlESEC-bizottsága volt a házigazdája, a szakmai diákszervezet európai' tagor­szágaiból mintegy 250 kül­dött vett részt. Az eszmecsere során állást foglaltak a tagszervezetek együttműködésének tovább­fejlesztése mellett. A szerve­zet az egyetemi oktatás ki-, egésziiését tűzte célul, hogy elősegítse ezzel olyan gazda­sági szakemberek képzését, akik nemzetközi tapasztala­tok birtokában., a gazdasági élet időszerű folyamatait, a korszerű tudományos elmé­leteket egyaránt ismerve, kezdhetik meg munkájukat. Ennek eredményes formája a diákok számára külföldi vál­lalatoknál szervezett szak­mai gyakorlatok rendszere -— állapították meg a konferen­cián. s szorgalmazták, hogy e hosszú évek óta jól bevált tanulmányi gyakorlatok mel­lett. az együttműködést ter­jesszék ki az oktatási idő­szakra is: egy-két szemesz­tert külföldi egyetemeken hallgatnának a diákok. A találkozó során határozat született arról, hogy a szer­vezet nemzetközi adatban­kot létesít az információcse­re, valamint a tagszerveze­tek és a fiatal szakembere­ket fogadó vállalatok közötti kapcsolattartás megkönnyíté­se érdekében. A konferenciához szakmai szeminárium is kapcsolódóit, amelynek keretében a ma­gyar gazdaságról, a kelet­nyugati gazdasági kapcsola­tokról és a nemzetközi koo­peráció kérdéseiről hangzot­tak el előadások, megismer­tetve a külföldi résztvevő­ket hazánk eredményeivel, népgazdaságunk törekvései­vel. külkapcsolataink jellem­zőivel. ma= » (3. oldal) (4. oldal) I! kis asztalos (5. oldal) Esti Mselfc... (6. oldal)- környezet (10. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom