Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-11 / 264. szám
1981. november 11., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Milyen levegőt szívunk? Nem először írjuk le: rosz- szat. A nagyobb baj pedig az, hogy nem is utoljára. Igaz az is, hogy különösen az utóbbi években sikerült tennünk — sok millió forintokért — a tisztaságért, a kémények rendjéért, a gyárak portalanításáért, valamivel kevesebb kátrányt, ólmot, rezet, kéndioxidot, szén- monoxidot, sósavgőzt és még ki tudja, mit szívunk be, de még éppen eleget ahhoz, hogy sürgessük a tennivalókat. Csupán az a tény is jelez — önmagában is — valamit, azaz súlyos gondok sokaságát jelzi, hogy a Borsod megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság legutóbbi ülésén a tervezettnél, a várhatónál hosszabb időre került szóba ez a tárna, és talán élesebben is, miként az egy „sima” előterjesztésből várható volt. Pedig a levegő tisztaságának témája n^m is szerepelt napirenden, csupán áttételesen: pályázatok, támogatások odaítélése révén került szóba. A támogatást illetően bizonyára minden olvasónk előtt ismeretes: adott egy bizonyos forintösszeg, melyet a megyei tanács vb ítélhet oda valamely pályázó üzemnek, gyárnak, vállalatnak, ahol a levegő tisztaságát védő beruházást kívánnak megvalósítani. Az erre vonatkozó javaslatot az említett környezet- és természetvédelmi bizottság terjeszti a vb elé. A bizottsági ülésen kiderült: nem egykönnyen terjeszti elé. Mondani is fölösleges: a bizottság ezt nagyon is helyesen teszi. Tudnivaló, hogy megyénkben mintegy 1400 szennyező forrást tartanak nyilván, ezek közül körülbelül 600 igen töményen szennyezi a levegőt. Csupán a szennyeződés mérésére évente 1,5 millió forintot költünk! Pedig: ebből a tisztes ^ költségből csupán 30—40 mérés végezhető el. A bizottság ülésén meg is kérdezték, vajon mi kerül ennyibe. Elhangzott a válasz is, mely szerint a mérések tényleg eny- nyibe kerülnek, és tulajdonképpen még örülhetünk is, hogy „csak” ennyibe. Hát akkor mennyibe kerülnek a filterek?! — Azok még többe. Sokba. A jó cél érdekében pályázó vállalatok éppen ezért kérik és — ha jogos a kérés — kapják is meg az ugyancsak tisztes összegű támogatást. A legutóbbi ülésen szereplő ügyek, pályá- zatok^ azonban — akárcsak a levegőnk — nem teljesen tiszták. Például: Merkaptán. A miskolciaknak, valamint a Sajóbábonyban és annak környékén élők számára ez a kifejezés az utóbbi néhány évben al- lergatikus valamivé vált. Az embernek kinyílik a bicska a zsebében ennek hallatán. Természetesen előtte. — mármint ennek a szagnak megérzésekor — kinyílnak az ablakok, ajtók, fulkosás kezdődik a gázórákhoz, a gázcsapokhoz, mivel pontosan azt a bűzt érezzük, mint a gázömlésnél. Nem régi a példa: a fél Miskolc pánikba esett (estünk), telefonálgattunk a gázmüvekhez, a rendőrséghez (mert a gázmüvek foglaltat jelzett az állandó hívások miatt), attól tartottunk, hogy levegőbe repülnek a házak, az utcák, úgyannyira bűzlik a gáztól minden. Hosszú idő után derült ki: csupán Sa- jóbábony bűzlik, rémítget bennünket. Volt már rá példa: valóban gázszivárgáshoz sem akartak kimenni a szerelők, mondván, hogy nyilr ván most is a merkaptán érződik. Pár évvel ezelőtt a mi lapunk is több cikkben foglalkozott a merkaptánnal, mindig közölve az illetékesek ígéretét is, mely szerint most már nem lesz bűz. Azóta eltelt néhány év, a bűz pedig időnként mintha erősödne. Az egyik pályázat ennek a förtelmes bűznek, áldatlan állapotnak a megszüntetéséhez kér anyagi támogatást, 10 millió forint erejéig. Figyelembe véve az ügy súlyosságát, a jelentés készítői a bizottság elé 17,5 millió forint támogatásról szóló javaslatot terjesztettek. (A beruházás összes költsége megközelítően 70 millió forint lenne.) Az első benyomás: örüljünk hát, örvendezzünk, mert remény nyílott a bűz megszüntetésére, biztassuk az összes illetékest a kért — sőt ezen felül ígért — összeg átadására! Mert azon kívül, hogy a jelenlegi bűz megszűnik, a most még levegőbe távozó sósavgázok (tehát; ezeket is szívjuk) is lekötődnek, valami módon hasznosulnak! Mindez nagyon szép. A bizottság ülésén azonban kérdések, észrevételek hangzottak el mindezzel kapcsolatosan. és ezekre ugyancsak szükséges odafigyelni. A lényeg: ha az Északmagyarországi Vegyiművek nemrégiben kezdte meg ennek a bűzt árasztó terméknek a gyártását, akkor ezzel egy időben köteles (lett volna) a környezetvédelmi előírásoknak is eleget tenni. (Lásd: a BVK új beruházásait, melyeknél legalább egymilli- árd forintot fordítottak a környezetvédelemre.) A bá- bonyi vegyimű — a bizottsági ülésen elhangzottak szerint — nem is fizet bírságot levegőszennyezésért, holott a pályázatokra odaítélhető alap éppen ezekből a bírságokból képződik. A helyes eljárás nyilván az, ha a bírságot is fizető vállalatok kapnak támogatást a levegő tisztaságát szolgáló beruházások megvalósítására. Ércelőkészítő. Ugyancsak régi ismerőse a miskolciaknak. Nem szerepel ugyan a bizottság elé került pályázatok között, mégis szóba került. Mint mindig, mikor a levegőről van szó. Lapunkban is foglalkoztunk már ennek az üzemnek irdatlan légszennyezésével, helyt adtunk az üzem vezetőinek — igen érzékeny reagálásaként — elképzeléseik ismertetésére, de nyilvánvaló, hogy még többször is szóba kerül ez az üzem. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy az ércelőkészítő mintegy 100 millió forint támogatást kért az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivataltól levegővédelmi, környezetvédelmi beruházások támogatására, ezt az összeget a hivatal felajánlotta, majd nemrégiben tudomásul vette — kissé értetlenül —, hogy az összegre az ércelőkészítőnek mégsincs szüksége, lemond róla. Ismét tisztázatlan kérdés a miért. A Borsodi Hőerőműnél ugyancsak lenne mit tisztázni. Ez a vállalat szintén nyújtott be pályázatot támogatás elnyerésére, úgy tűnik, meg is kapja. Legalábbis egy részét. Itt azonban más gondok is adódnak. Ts- meretes, hogy a széntüzelésű erőművek szennyezése rendkívül nagy (az évenkénti szilárd szennyezés meny- nyiségéröl csillagászati számokkal lehetne dobálózni, és ebben csak kevés a túlzás), ugyanakkor ismeretes az is, hogy ezekre a régies erőművekre továbbra is szükségünk van, még akkor is, ha a hatásfokuk kedvezőtlen. A Borsodi Hőerőmű a levegő szennyezésének csökkentéséért — szó szerint is — érezhetően sokat tett az elmúlt években. Mi, kik itt élünk a környéken, nagyon is fontosnak tartjuk, a környezetvédelmi beruházások további megépítését sürgetjük. Azoknak a gondoknak ismeretében is, amelyek ma körülvesznek bennünket. Mert ugye, az sem mindegy, hogy — a szó szoros értelmében — milyen levegőt szívunk. Priska Tibor 3 & - • | i »• # V • ,<•*'* November 16-tól új helyen Az Autóközlekedési Tanintézet megyei iskolája november 16-án új helyen kezdi meg működését. A Major út 2. szám alól november 14-én költöznek át a József Attila út 20. szám alá, a volt Ti- gáz-telepre. Az iskola új központba való elhelyezése jelentősen javítja a magán-, illetve hivatásos gépjárművezető-képzés oktatási feltételeit is. A Major utcai létesítmény ugyanis eléggé zsúfolt volt: mindössze három tanteremben folyt itt oktatás, és a gépkocsik az udvaron parkoltak, eléggé szűkös körülmények között. Az ATT megyei iskolájának új telephelyén nem lesznek a régihez hasonló gondok. Havonta átlagosan 300-an iárnak valamilyen tanfolyamra az ATT-ba, az új helyen 4 tanterem, 2 szerelési terem biztosit az eddigieknél sokkal jobb oktatási feltételeket a gépjármű- vezetői oktatáshoz. A költözés első részében — november 16-ig — az ATI műhelyének kivételével, minden irodát és oktatási egységet áthelyeznek az új létesítménybe. Az ATI műhelyének átköltöztetésére ezután kerül sor. A tervek szerint az új telephelyen korszerűbb oktatási körülményekkel várják a tanulókat. Itt lehetőség lesz az energiatakarékos üzemeltetés bemutatására is. A tervek szerint az ATI műhelyének , átköltözése után bővül az iskola szolgáltatási skálája is, hiszen a kedvezőbb oktatási körülmények lehetővé teszik például a már gépjárművezetői jogosítvánnyal rendelkezők részére olyan speciális tanfolyamok indítását, ahol a gyakorló autósok szakemberek irányításával elsajátíthatják a korszerű, energiatakarékos vezetést, s a későbbiekben — ha erre igény van — az egyszerűbb géphibák kijavítását is. Az ATI Borsod megyei Iskolájának áthelyezése nem okoz fennakadást a gépjárművezető-képzésben. November 16-án. délután az oktatás az új helyen kezdődik meg Miskolcon, a József Attila út 20. szám alatt. Koreai NDK A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hajójavító műhelyeiben már javában folyik a felkészülés a téli halászati évadra. Hamgjong és Pjongan megyében már elkészültek a halászhajók javításával, és jelentősen gyarapították a halász-szerszámok, felszerelések számat. A keletről és nyugatról tengerrel körülvett ország vizei halban gazdagok. A keleti tengerparton például 600 féle hal tenyészik. Ezt a partvidéket a világ három legnagyobb halászterülete között tartják szómon. A sekély vízben telente tömegével hemzsegnek a halak Gazdagnak mondható a nyugati part is. Itt kevesebb hal- lajta található, de mennyiségileg bőven van, és igen ízletesek. A halászok az 1971—1976- os tervidőszakban a hat évre készített halászati tervei — amely 1,6 millió tonnára szólt — egy évvel és hét hó nappal a határidő előtt teljesítették. A következő terv v időszak végére, 1982-re tovább emelik a mércéi. A lehetőségek ma már adottak rá, hogy városaink mind gyakrabban szükségessé váló kisebb-nagyobb mértékű újraformálásakor, a közművek felújításakor, nagy lakótelepek és ipartelepek létesítése esetén stb. óhatatlanul útba kerülő, de egyébként teijes értékű, még sokáig életképes fákat megőrizzük a városlakóknak. Ennek érdekében, mivel a tápanyag képzésükhöz nélkülözhetetlen vizet és ásványi anyagokat a gyökereik végződésén levő rendkívül finom, de nagy számuk miatt, hatalmas felületet jelentő gyökérszőreikkel veszik fel. ezek minél nagyobb részét magában foglaló földlabdával kell kiemelni és áthelyezni őket. A vizsgálatok szerint, ha 4—5 éves fákat 40—80 centiméter átmérőjű, vagy valamivel kisebb földlabdával ültetnek át (ami a törzsátmérőjük 6—10 szerese). a gyökérzetüknek legfeljebb negyedrészét vesztik el. A 10—15 éves fák gyökérzetének nagyobb része is még 60—100 cm távolságon belül található, ami a törzsátmérőjük 10— 20-szorosa. Számításba véve, hogy a gyökerek igyekeznek pótolni az elvesztett részeket új gyökérágak ki- fejlesztésével. még 50 százalékos gyökérveszteséggel is eredményesen ótültethe- tők a fák. Különösen akkor, ha átültetésüket követően az egész felületüket párologtatást gátló hatású, de a lombosodásukat, haj- tásíejlesztésüket nem hátráltató Tegyülctekkel permetezik be, amely előbb- ulóbb maradéktalanul lepereg róluk. Ezenkívül az is fontos, hogy az áttelepített fák gondos vízellátásban részesüljenek, olyannyira, hogy nyáron még az ágaik közé is vízszórókat kell felszerelni. Esetenként a koronaágak kurtítása, csonkolása is szükséges lehel, és még árnyékoló háló is kerülhet a megkurtított koronarészekre a vízveszteség csökkentése érdekében. Képünkön: egy nyugatnémet gyártmányú bármely hidraulikus csatla- koztatású erőgépre felszerelhető, különleges szerkezetet láthatunk, amely nagyméretű fák kiemelésére, szállítás közbeni megtartására és újraelülletésére szolgál. E szerkezettel egy kb. 25 centiméter átmérőjű fa fél óra alatt emelhető ki, a gyökérzettel együtt A Fórumon kérdezték Karácsonyfa és meleg víz A Magyar Rádió Miskolc körzeti Stúdiójának legutóbbi Fórum-adásán részt vett a megyei Távhőszolgáltató Vállalat, valamint Miskolc város Gondnokságának képviselője is. A műsorban megválaszolatlan kérdésekre lapunkban most ők válaszolnak. Torma Ivántól, a Távhőszolgáltató Vállalat főmérnökétől kérdezte Sebestyén János miskolci hallgató, — miért van az: ha nincs meleg vizük, vagy nem jó a fűtés, és emiatt panaszt tesz a Korvin Ottó utcai gépházban, utána kifogástalan a szolgáltatás? — A panaszosok és vállalatunk között a jó fűtés és melegvíz-szolgáltatás megítélésében eltérések vannak. Sebestyénéktől egyébként a fütésidény kezdete óta nem érkezett panaszbejelentés a vállalathoz. Ennek ellenére október 26-án, délben mérést végeztek lakásán, és a meleg víz hőmérséklete 42 Celsius-fok volt. Érdemes megemlíteni, hogy ennek igazolását megtagadta a panaszos. Különbén a Fórum adása alatt több bejelentés érkezett a rádióhoz, ahol kifogásolták a meleg víz hőmérsékletét. A vállalat még az adásidő alatt helyszíni méréseket végzett három lakásban, s megállapították, hogy a bejelentések nem felelnek meg a valóságnak. Többen panaszolták, hogy bejelentéseik után, amikor a Távhő hőmérős szakembere felkeresi a lakásokat, akkor mindig jó a fűtés, mintha összebeszéltek volna a kazánházzal. Miért nem végeznek méréseket szúrópróbaszerűen ? — Az általános panaszbejelentésre csak általános választ adhatok: a vállalatnál a hőfokmérő csoport tagjai az igazgatóság dolgozói, az üzemviteli dolgozók pedig a műszaki igazgatóhelvettes- hez tartoznak. Ezzel a különböző szervezethez tartozással, valamint azzal, hogy a hőfokellenőrök csak reggel kapják meg a napi ellenőrzési programjukat, az összebeszélés lehetőségét kívántuk csökkenteni. Különben is figyelembe kell venni azt a nem is elhanyagolható tényt, hogy a Tatár utcai fűtőműből az Avasra a megrendelt magasabb hőfokú víz körülbelül 3 óra alatt érkezik fel, a hőfokellenőrök mindennap folyamatosan mérnek, s az ilyenfajta ösz- szebeszélés gyakorlatilag kizárt. Szabó Jánosné az Avasdéli lakótelepről, a Bokányi Dezső u. 18. sz. alól több lakótárs nevében írt. Panaszolja, hogy fáznak; — mert a fűtést tavaly megfordították, és most alulról fölfelé áramlik a meleg víz. Az eredeti fűtésnek megfelelően pedig az épület felső részén kevesebb tagból álló fűtőtestek vannák. Így lent a 6, 7, 8 tagból álló radiátorok szinte elveszik a hőt, és a magasabb szinteken lakók fáznak. — Az a tapasztalatunk, hogy a meleg víz áramoltatásának megfordítása eredményeként, az épületen belüli hőelosztás egyenletesebb lett, emelkedett az alsó szinti lakások hőfoka, és feljebb csökkent a túlfűtöttség. Ha indokolt, a tolózár átállításával megvalósítható az áramoltatás visszafordítása. Ha azt tapasztaljuk, hogy a felső lakásokban nem az előírt hőfokon fűtenek. a visszaállítás megvalósítható. A Miskolci városi Gondnokság illetékeseihez érkező kérdésekre Tóth Tihamér műszaki vezető válaszol: Miskolcon valamikor a főutcán több óra is volt. de sorban leszerelték. Miért nem gondoskodnak egy oszlopos óra elhelyezéséről a Széchenyi utca sarkán? — Valamikor 30 nyilvános óra is volt a városban, ezek elavultak, 25—30 évesek. A meglevő rossz órákat sokszor alkatrészenként kell megjavítani. Szeretném megjegyezni, hogy ez a kérdés nem a gondnokságunk hatáskörébe tartozik, de: tudomásunk szerint a MAHIR a Széchenyi úton felállítana egy órát azzal a feltétellel, hogy azt a postaigazgatóság üzemeltesse. Ugyanezzel a feltétellel még 4 órát biztosítanának a város különböző pontjain. Hogy lesz-e ebből valami, ez már csak a MAHIR és a Miskolci Postaigazgatóság megállapodásától függ. Jön a karácsony, és utána a parkokban és játszótereken elég csúnya látványt nyújtanak a kidobált karácsonyfák. Tavaly volt ezek elszállítására intézkedés, az idén mi várható? — kérdezte Czeglédy László Diósgyőrből. — Ennek a feladatnak a megoldása közvetve a város- gondnokság dolga, hiszen a szállítást a Miskolci Köztisztasági Vállalat intézi. Ez nem kis feladat, és a helyi lapokban tájékoztatjuk a várost arról, hogy honnan, s mikor szállítják el a karácsonyfákat. A Szentpéteri kapuban a lakótelep nyugati részén a feljárólépcsők tönkrementek. Mikor javítják már meg? — kérdezte Sallay János Miskolcról. — Nem vitatom a panasz jogosságát, — de hozzá kell tenni, hogy ezek a lépcsők túlnyomórészt kivitelezési hibák miatt használódnak el idő előtt. Feladatunk a lépcsők felújítása, karbantartása, sőt a végleges helyreállítása előtt, az itt közlekedők biztonsága érdekében, ideiglenes javításokat is végzünk. Szeretnénk tájékoztatni az itt élőket, hogy az említett lépcsők végső helyreállításával legkésőbb a jövő év első felében végzünk — válaszolta Tóth Tihamér. Pusztafalvi Tivadar
