Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-27 / 278. szám

1981. november 27., péntelc ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Mikrobusszal járják az országot Mi termékek - íij piac Az Elkon-300 típusú berendezéssel végzik a ZIL-tehergép- kocsi motorjának diagnosztikai mérését Adagoló-próbapad - Diesel-motorokhoz. Másodéves tanulók ismerkednek működésével. A Volán 3. számú Vál- $ lalat évek óta a 101. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulói kö­zül választja ki a leendő szakmunkásokat. Kevés ki­vételtől eltekintve, ők jelen­tik az utánpótlást. Jelenleg mintegy 330 fiatalt oktatnak a különböző szakmákra a vállalat miskolci központi üzemében és több vidéki fő­nökségen. — Milyen szakmákban foglalkoztatnak ipari ta­nulókat? — kérdeztük Szép­kúti Gyulától, a Volán ok­tatási előadójától. — A hagyományoknak és az igényeknek megfelelően karosszéria-lakatosokat, au­tószerelőket. autóvillamos­sági szerelőket, kárpitosokat és fényezőket képezünk — mondja' Szépkúti Gyula. — Az itt tanuló fiatalok lesz­nek a jövő szakmunkásai. Autószerelők Evenként átlagosan 60 si­keres vizsgát tett ifjú szak­munkás marad a Volánnál, ugyanis nem egy közülük miután befejezte tanulmá­nyait, más üzemben, válla­latnál helyezkedik el. Erre mi számítunk, ezért minden évben több fiatalt iskolá­zunk be. Az ipari tanuló-képzés tár­gyi feltételei sokat javultak az idén a 3. számú Volán­nál. Eddig ugyanis megfe­lelő épület hiánya miatt nem nyílt lehetőség a ta­nulok egy helyen, szervezett keretek között történő gya­korlati képzésére. A közel­múltban azonban elkészült a vállalat miskolci oktatási létesítménye, amelynek földszinti részén a tanulók szakmai képzését szolgáló műhelyek kaptak helyet. Tágas, jól felszerelt mű­helyekben gyakorolnak a másod- és harmadéves autó­szerelő-tanulók. Sárközi György tanműhelyvezető kalauzol bennünket. — Nemrég vettük birtok­ba az új létesítményt, ahol 120 másod- es harmadéves fiatal tanmüheiyszerű kép­zésére nyílik lehetőség — magyarázza kísérőnk. — Je­lenleg hat vállalati oktató — valamennyien kiváló szakemberek — foglalkozik a fiatalokkal, akik az elmé­leti anyaghoz szorosan kap­csolódó tematika alapján, csoportos oktatási forma keretében végzik az előírt műhelygyakorlatot. Tehergépkocsik és autó­buszok sorakoznak a csar­nokban. körülöttük ipari ta­nulók. — Ezek olyan gépjármű­vek. amelyek javításra szo­rulnak — mondja a tanmű­hely vezető. — Minden mun­kát tanulóink végeznek el rajtuk, természetesen az ok­tatok felügyelete mellett. A műhelyből csak kifogástalan műszaki állapotú gépkocsi gördülhet ki. s ez a tény már önmagában is felelősséget ébreszt a fiatalokban. Az önálló munkavégzésre való nevelést jói szolgálja a most bevezeiott képzési rendszer, amelynek igen nagy előnye, hogy tanulóink hozzászok­nak a fegyelemhez, vérük­ké válik a pontos, lelkiisme­retes munka. I,. L.—F. L. Kerekasztal-beszélgetés A _ ■ _ I r ■ ff» # rfl tejtermelés jovojerol A Beton- és Vasbetonipari Művek termékeinek sok éven át nein volt szükségük rek­lámra. A göndör, inkaob az okozta a gyár vezetőinek, ho­gyan elégítsék ki az egyre növekvő keresletet. Az építő­anyagok jelentős részét az építőipari vállalatok vásárol­ták fel. a lakosság részére kevesebbet gyártottak. A be­ruházások ésszerű visszaszo­rítása azonban gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Korompai Iván. a BVM Miskolci Gyárának főmérnö­ke elmondotta, értékesítési gondjaik már az előző évben is voltak, számoltak tehát a helyzet további rosszabbodá­sával. Ennek ellenére az év elején kellemetlen meglepe­tés érte a gyárat: a kereslet olyan mértékben csökkent, hogy kénytelenek voltak né­hány gyártósoron leállítani a termelést. Ekkorra már vilá­gossá vált: alapvetően meg kell változtatniuk a termék­szerkezetet, hacsak nem akar­ják tovább növelni a rak­tári készletet. Ezt. persze senki nem akarta, hiszen a gyárudvaron már-mór alig lehetett megmozdulni a be­tonhegyektől. Mondják, a baj nem jár egyedül. Az olyan munkahely senki számára sem vonzó, ahol nincs mun­ka, nem lehet keresni. így sok dolgozó kérte ki a mun­kakönyvét, hogy máshol, na­gyobb keresettel kecsegtető helyen próbáljon szerencsét. Ez váltotta ki a fontos, új tevékenységet: a gyárban szinte mindenki piackutató lett. Akárcsak a vásárosok, mikrobusszal kezdték járni az országot, mindenfelé kí­nálták „portékájukat”. A ta­pasztalatok azonban azt mu­tatták: más megyékben is alaposan meggondolják, mi­re adják ki a forintokat; másutt sem költenek többet beruházásokra. Ennek elle­nére az országjárás jó ötlet­nek bizonyult. Rájöttek ugyanis, hogy az eddigiek helyett olyan termékeket célszerű gyártaniuk, amelye­ket a kislakásépítők keres­nek. Az év második felére Kellemetlenül nyirkos a novemberi köd, fagypont kö­rüli a hőmérséklet. A ..ét kopottas MTZ—50-es hangja elárulja, hogy elég nehezen birkóznak meg a jó mélyen szántó három eke súlyával, visszahúzó erejével. Elha­nyagolt, gazos tábla, nem te­remhetett valami sok kuko­ricát., de azért a szántás szép, a barázdák egyenletesek, a traktorosok munkáját dicsé­rik. Az orrán a „Piri” nevet viselő traktor a forduló után továbbhajt, a másik, a név­telen MTZ leáll. Jó ötvennek látszó, borostás állít trakto­ros száll le a fülkéből. Ki­csit megropogtatja a csont­jait. de azután kiderül, hogy nem pihenni állt meg. csak a vasakra tekeredett gazt kell eltávolítani . . .Csak ami­kor végzett, akkor zava­rom . .. így olyan termékszerkezetet alakítottak ki. amely 70 szá­zalékban a lakosság építési igényeit elégíti Ki, nagymér­tékben segítve ezzel a kis- lakásépítő-akciók sikerét. Új alapállásból kellett indulni­uk. Eddig ugyanis nagy so­rozatban állítottak elő drá­gán értékesíthető terméke­ket. A vevőkör változása miatt át kellett Mérniük a kisebb, munkaigényesebb da­rabok készítésére. A gépesí­tés nem megy máról holnap­ra — sok lett az üzemben a manuális tevékenység. A nehéz fizikai munkát asszo­nyok végzik, , akik nagyon várják már a vasvázkészítés korszerűsítését. Ezt a munkát nehezen győzik, ezért nem ritka, hogy társadalmi mun­kában az irodisták is segí­tenek. Egyébként a gyár ve­zetői már megtették az első lépéseket a gyártás körül­ményeinek javítására; a vas- vázkészí lés meg kön n y í tése érdekében a December 4. Drótművekkel kooperáltak. Üj dolog volt a gyár dol­gozói számára az is. hogy szinte naponta más termé­ket készítettek. A biztos piac egyfajta elkényelmesedéshez vezetett, a monotonabb so­rozatgyártás közben kevesebb hiba csúszott a minőségbe. A gyár főmérnöke elmon­dotta : meglepődve tapasztal­ták. hogy romlik a minőség, jóllehet a mostani munkához kevesebb szakmai tudás kell. mint az eddigihez. Növelték a fizikai dolgozók érdekelt­ségét a termelésben, s az emberek lassan megszokták, hogy többet, jobbat: kell ad­niuk. ha keresni akarnak. Régi rossz szokás, hogy az építkezők minden anyagot a munka dandárja idején, azaz tavasszal, nyáron akarnak beszerezni. Jóllehet, az épí­tőanyag-iparban nem kam­pányszerűen, hanem egész évben, három műszakban termelnek. Nem kétséges, hogy sok bosszúságtól, utána­járástól kímélnék meg magu­kat az építkezők a vásárlási szokások megváltoztak ásával. D. H. Posta Ferenc, az erdőhor­váti Rákóczi Szakszövetkezet 47 éves traktorosa a Pirin ülő társát is bemutatja: — Csicsvár Ferenc, ő kom- lóskai. én meg liszkai. Fia­talember, alig 26 éves, de már nyolcadik éve trakto­ros ... Szépen szánt, pedig ez a tábla alaposan próbára teszi. Akad benne olyan ga­zos rész, hogy többet hátra, mint előre. Szerencsére csak 17 hektárnyi az egész, l^zzel be is fejezzük a mélyszán­tást. Amikor azt kérdem, hogy nem ienne-e jobb új, s na­gyobb teljesítményű erőgé­pen. védelmébe veszi az öreg MTZ-t: — Nyolc éve mindig mun­kában vannak, hajtjuk, nyúz­zuk őket, s még mindig bír­ják. Kis gazdaságban, s an­nak a keze alatt, aki szere­ti ezt, a munkát, s kicsit ér­Forrói felajánlás Forró lakói hétmillió fo­rint értékű társadalmi mun­kát ajánlottak fel a VI. öt­éves terv időszakában köz­ségük fejlesztésére. Jelentős segítséget ajánlottak fel az új négytantermes iskola épí­tésénél is. ti is, még most is kincset érnek ... Kezdetben, amikor én traktoros fióka voltam, az ilyen fülkés, gumikerekes­ről még álmodni sem mer­tünk, nemhogy Rábáról... Még 16 éves sem voltam, amikor 1949 tavaszán, a pa­taki gépállomáson, az ura­dalmaktól „örökölt" Fordso- nokon, Cormickon. meg G— 35-ös körmösökön inaskod- tam. — Hát rúzódtam, fagyos- kodtam eleget, de azt hi­szem, ha most lennék 16 éves legényke. ismét a traktort választanám. — Az egészség? Elgondolkodik, megvonja a vállát, s mosolyogva vála­szol : — A gyomrom még rend­ben. az orvos szerint a tü­dőm. a szívem is. Ha meg­borotválkoztam volna, maga sem néz jó ötvenesnek ... Csak a csontjaimat, az ízü­leteimet viselte meg a trak­toros élet.. . Hosszú lesz még a nyugdíjig... De hát valakinek ezt is csinálni kell ... * Leeresztette az ekét. vissza­szólít a ifülkébe, és sietett a „Piri” után. Egy válasszal adós maradt . . . Mert ugyan ki győzné számon tartani, hogy hány hektárt szántott, boronáit, vetett be. sirnító- zott! több. mint harminc esz­tendő alatt egy traktoros? (l>. s.) (Fotó: F. L.) Megyénk legnagyobb tej­termelő szövetkezeteiből, ál­lami gazdaságaiból érkeztek szakemberek arra a kerek- asztal-beszélgetésre, amelyet, a megyei állattenyésztési fel­ügyelőség szervezett- A ren­dezvényen dr. Biró István, az OTÁF igazgatója tartott vitaindító előadást, arról a közel tízéves kormányprog­ramról, amely annak idején meghatározta a szarvasmar­ha-tenyésztés irányát és módszereit. Ebben az 1972-ben szüle­tett határozatban jelölték meg először a szakosodást, mint a fejlődés, a továbblé­pés útját. Addig hazánkban javarészt magyarlarka fajtá­jú teheneket tartottak, ame­lyeknek kettős hasznosítása — tej- es hústermelés — nem felelt meg a fokozódó igényeknek. Már azokban az években is érződött, hogy a háztájikban tartott tehenek száma minden ösztönzés el­lenére csökken. Ha évente egy százalékkal kevesebb te­henet fejnek a kistermelők, az 6.5 millió literrel keve­sebb tejet jelent a népgazda­ságnak, vagyis a nagyüze­meknek ennyivel kell töb­bet termelniük. A kormány- program ezért határozta meg a tej- és húsirányú szako­sodást a továbblépés ólja­ként, amelynek célja tejter­melésben a hazai igények kielégítése, vágóállat-terme­lésben pedig az export fo­kozása. Ezzel az indítással kezdő­dött. meg hazánkban az a tenyésztői munka, amelyet legjobban a következetesség jellemez. Az elkövetkező években 33 ezer nőivarú te­nyészállatot importáltunk, amelyből 23 ezer a nagy tej­termelő képességű Holstein- friz fajta volt. Mivel te­nyészállat-vásárlással a' faj- (acserét országos méretben lehetetlen megoldani, a ge­netikailag legjobb tenyészbi­kák spermájának behozata­lával gyorsítottuk a kereszte­zések ütemét. Nagy segítsé­get jelentett ezekben az időkben a kistermelőktől fel­vásárolt 20 ezer vemhesüszo, amelyek a nagyüzemekben bizonyítottak. Ma már el­mondhatjuk: a kormányprog­ram elérte célját, hiszen az ország tehénállományának 23 százaléka a tejtermelő — Holsteintriz — típusba tar­tozik. Jelenleg több mini 900 mezőga zdasági nagyüzem ben találunk keresztezett állo­mányt, amelynek létszáma meghaladja a 200 ezret. A közelmúltban hozott döntés, amely a vágóállat- termelést hatékonyabban ösz­tönzi, sok üzemünkben za­vart kelteit a szakemberek körében. Ezen a tanácsko­záson is elhangzott olyan kérdés, hogy a termelés di­namikus fejlődése esetén, a feldolgozóipar képes lesz-e a későbbiekben átvenni a sza­kosított telepeken fejt tejet? A felvetés látszólag jogos, hiszen a program kezdetén 2400 liter tejel, fejtek ha­zánkban egy tehéntől, rá tíz évre pedig már 3550 litert. A világon csak négy ország dicsekedhet olyan eredmény­nyel. hogy viszonylag rövid idő alatt ezer literrel emel­kedtek a hozamok. Ezért érthető a félelem, hogy ilyen fokú növekedés mellett sok lesz a későbbiekben a tej. Viszont a statisztika egészen más képet mutat. Az elmúlt ötéves tervben 36 literrel nőtt az egy főre eső tejfo­gyasztás, s a jelenlegi terv is 15 literes növekedéssel számol. Sajnos, a háztáji le­A Pécsi Kesztyűgyár év­tizedek sportkesztyűgyártása során, soha még olyan gaz­dag választékot nem kínált mint az idén. Néhány évvel ezelőtt főleg a síkesz.tvűkket arattak piaci sikert Nyugat- Európa számos országában, ma már kereseti modelljeik között szerepelnek az autós, motoros, kerékpáros, lovas, labdarúgó-, vívó-, golf- és hénállomány — elmondhat­juk. hogy megállíthatatlanul — csökken, így a nagyüze­mekre vár a feladat, hogy az ebből származó hiányt, s az igények növekedését, a termelés fokozásáv al megold­ják, Az elmúlt évben ha­zánkban közel 2.5 milliárd liter tejet tejtek, öt év alatt a termelés 40 százalékkal .nőtt. A nagyüzemek nem szívesen fordítanak pénzt költséges tehénférőhelyek lé­tesítésére, így a jövőben csökkenő tehénlétszám mel­lett leitet csak a hazai igé­nyeket kielégíteni. Vagyis a nagyüzemi tehenészetekre távlatilag szükség van. Es ezért nincs léi jogosultsága egy olyan kapkodásnak tűnő döntésnek, hogy a tejirány­ba szakosodott állományt visszaállítsák hústermelésre. A szarvasmarha-tenyésztés­ben öt év nem nagy idő. Csak részeredményekről le­het számot adni. Tovább kell folytatni azt az utat, amelyet tíz évvel ezelőtt je­löltek ki. mert már a kez­det eredményei is bizonyít­ják helyességét. Hiszen ked­vezőtlen adottságú megyénk­ben hat év alatt több mint 50 százalékkal javultak a ho­zamok. mert a nagyüzemek, s kistermelők istállóiban tar­tott 33 ezer tehén 40 szá­zalékát már naev tejterme­lő képességű fajtával keresz­tezték, vagy keresztezik. (ki) ökölvívókesztyük. A sport- kesztvücsatád az idén sízók- nek. széllovasokr ak tenisze­zőknek készített kézrevsüók- kal bővült. Gondoltak a va­dászokra is. számukra olvan kesztvűt varrnak am el ven tölténytartó zseb van, s a mutatóujj helyén „ablak”, hogy a vadász könnyebben tudja elhúzni a ravaszt. ; A jó öreg MTZ-50-es A traktoros Gazda® válaszlék kesztyűből

Next

/
Oldalképek
Tartalom