Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-19 / 271. szám

1981. november 19., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Új szervezeti felépítés a vasútnál atás javítása a cél Gördülékenyebb lesz a belső irányítás A MÁV Miskolci Igazga­tósága területén a nyár de­rekára fejeződött be a szer­vezeti átrendeződés: megala­kult az öt körzeti üzemfő­nökség. Ma már a MÁV egész területén e szerint a szervezeti rend szerint dol­goznak a vasutasok. Kiala­kításának többféle indoka volt, többek között az. hogy a régi szervezeti felállás el­avult, nem követte a vasút gyors technikai fejlődését. A régi szervezeti séma az I. világháború előtti időkből való, ezen legföljebb csak módosítottak . az évtizedek során. A miskolci körzeti üzem- főnökség vezetőjét. Gáray Pált leértük meg, ismertes­se az új üzemfőnökség fel­adatait. — A Tiszai, a Gömöri, a Diósgyőr-vasgvári, a felsö- zsolcái, a nyékládházn. a le- ninvárosi a mezőesáti állo­másfőnökség és a vontatási főnökség alkotja a miskolci körzeti üzemfőnökséget. A létszámunk több, mint négy­ezer fő. Ezek az állomásfő­nökségek korábban önálló egységként dolgoztak, mun­kájukat az igazgatóság irá­nyította, koordinálta. Nehéz­kes volt így az irányítás, nem megfelelő az informá­ciós rendszer. Erre csak egy Példát: az igazgatóság egy- egy osztályvezetője körülbe­lül harminchat egységért volt felelős. Az igazgatóság osztályainak a munkáját el­aprózta ez az irányítási rendszer és fennállt annak a veszélye, hogy a vezetőknek nem marad idejük a tény­leges irányításra, az érdem­ben vezetésre. Az összevo­nás után már csak öt nagy egységre kell koncentrálnia a terület vezetőjéneik. — Végül is tehát összevo­násról és nem egy új irá­nyító szervezet közbeiktatá­sáról van szó. — Igen, végeredményben az irányítás egyszerűsítése volt a cél. Adminisztrációs létszám szabadult fel ily mó­don, bár nem ez volt az át­szervezés célja. Igen sokat remélünk ellenben az új rendszer által lehetővé vált ésszerű munkaerőgazdáiko- dástól és a munkamegosz­tástól. A Tiszai és a Gömö­ri pályaudvar igazán nincs messze egymástól, ám mivel önálló egységek voltak, nem túl mélyrehatóan foglalkoz­tak egymás gondjaival, vagy ha foglalkoztak, az már egy plusz feladat volt, hiszen meg kellett szervezniük együttműködésüket. — Mit érzékelnek mind­ebből az utasok, a fuvaroz­tatók? — Látszólag belső átszer­vezésről van szó — mondja Gávay Pál. — Ám azt hi­szem, az ilyen belső ügyek sohasem öncélúak, különösen nem azok nálunk, a vasútnál, amelynek feladata, munká­ja a szolgáltatás. Azáltal, hogy gördülékenyebb lesz a belső irányítás, a belső munkaszervezés, feltétlenül javulnia kell a szolgáltatás­nak. Ismét egy példát emlí­tenék. szeptemberben sike­rült átvizsgálni az összes személykocsikat, a fűtés, a világítás, a műszaki felté­telek szempontjából. Tehát idejekorán, a hideg idő be­állta előtt felkészítettük sze­mélykocsijainkat a télre. És mivel közös irányításuk van az egyes állomásfőnökségek- nek, remélhetjük, hogy bi­zonyos tapasztalatszerzés után a réginél dinamikusab- bá, élőbbé válik kapcsola­tunk a fuvarozókkal. Az üzemfőnök mellett gazdasá­gi, üzemviteli, műszaki és kereskedelmi helyettes dol­gozik. tehát minden terület­nek felelőse van. A keres­kedelmi helyettes feladata például, hogy javuljon a kocsigazdálkodás, minél ke­vesebb kocsi fusson üresen, minél színvonalasabban tud­juk kiszolgálni a szállítta- tókat, az ipart, a kereskedel­met ... — Miként zajlott a mis­kolci körzeti üzemfönökség területén az őszi szállítási csúcsforgalom ? — A mi területünkre nem jellemző az őszi csúcs, amely másutt, mezőgazdasá­gi vidékeken a zöldáru-szál­lításból fakad. A mi mun­kánkra az ipari üzemek ki­szolgálása a jellemző. Na­ponta 35—40 ezer tonna árut rakodunk be. Néha gondot okoz a vagonhiány. A ce­mentgyárnak pékiául nem mindig tudunk elegendő zárt vagont adni ... — Várható-e, hogy a kö­zeljövőben bővül a vagon- park ? i — Ebben a tervidőszak­ban kevés kocsit és vagont • kapunk. A MÁV is csökken­tett ütemben fejleszt ezek­ben az években. Szerencsé­re igen jó a Miskolci Jár­műjavító munkája, így nem lesz sok gondunk a vago­nok műszaki állapotával. Reméljük, hogy a vagon- szám stagnálása ellenére ja­vul a teherszállítás színvo­nala. Az év végére elkészül a Gömöri konténer-pályaud­vara. A konténeres szállí­tásnak nagy jövője van, szeretik a fuvaroztatók, fel kell készülnünk, mégpedig a szervezettség javításával kell felkészülnünk a konté­neres szállítás kibővítésére. Ez a forma ugyanis rend­kívül jól szervezett üzemel­tetést igényel. Népgazdasá­gi szempontból is nagyon fontos a konténeres szállí­tás megszervezése. A Jász­berényi Hűtőgépgyár példá­id sokkal több hűtőszek­rényt tud eladni külföldön, amióta konténerben szállít Gávay Pál üzemfőnök immár öt személypályaud­var, illetve állomás tapasz­talatairól, terveiről tud: — Elmondhatjuk végre, hogy csökkent a rongálások mér­téke. kevesebb a föl hasított huzat, a szétzúzott világító­test. A nagyobb fokú ellen­őrzésekkel értük el ezt. A dohányzási tilalmat nem oldjuk, mivel jövőre csök­kentjük a szeméi y vonatok és növeljük a gyorsvonatok számát, tebát közelebb ke­rülnek egymáshoz a váro­sok, rövidül a menetidő. Szeretnénk tovább csökken­teni a késéseket. Indításkor pillanatnyilag 2 százalékos, érkezésnél 6 százalékos a késésünk. Száz százalékhoz viszonyítva nem sok ez, de ugyancsak soknak éra, aki utazik. Itevay Györgyi Már az aratásra készülnek A sárospataki Kossuth Tsz központi gépjavító műhelyében már az aratásra készülnek. A műhelyben javítják ugyanis a kombájnokat. A képen: Becskeházi János és Bodrovics István szerelők egy John Deere 970 típusú kombájnt javítanak. Fotó: Laczó József Újfajta alvázvédő szer Rövidesen újfajta alvázvé­dő bevonóanyagot bocsát a kereskedelem rendelkezésére a Politur Vegyipari Szövet­kezet. Az Autoton elnevezé­sű alvázvédő készítmény víztaszító és sóálló védőré­teggel vonja be a gépkocsik alsó részét, s ugyanakkor ha­tásos védelmet nyújt a külön­féle sérülések: karcolások, felcsapódó kövek okozta hi­bák ellen. A bevonóanyag képlékeny filmrétege ugyan­is a sérült helyekre ..kúszik”, így szünteti meg a folytonos- sági hiányt. Eddig az ilyen jellegű bevonókészítmények alapanyagát tőkés importból szerezték be a gyártó válla­latok. A Politur Szövetkezet egyévi kísérletezés után, most hazai vegyipari hulladékból állítja elő a szükséges alap­anyagot, mely egyenértékű a külföldivel. így tökéletesen helyettesítheti azt. A szövet­kezet évi 100—150 tonnát gyárt majd az újfajta alváz­védőből, de az alapanyagot külön is értékesíti a hasonló jellegű terméket előállító gyártóknál. Lakásfeléjítás Az eSíaetes számvetések szerint, az év végéig 20 ezer tanácsi bérlakásnál fejeződik be a felújítás, a költség meg­közelíti a rtégymilliárd fo­rintot. A minőségi változást eredményező fejlesztések mellett, több mint hárommil- liárd forintot költöttek az or­szág 760 ezer tanácsi bérla­kásában szükséges javítások­ra, karbantartásra. Megkez­dődött a jövő évi feladatok előkészítése is. Az ingatlan- kezelő vállalatok az idén elő­irányzott 245 millió forinton túl, központi támogatásból is tetemes összegeket fordíthat­tak gépesítésre, korszerűsítés­re. Miskolcon a korábbi 28-ról 87-re bővítetté^ a cserelaká­sok állományát, s a követ­kező években még több mint 200 ilyen cserelakásról gon­doskodnak. Elkészült az a hatvanhek­táros ültetvény-terv. amely csak első lépcsője annak a nagyszabású programnak, amelyben elsősorban a me­gyeszékhely, Miskolc lakói érdekeltek. Lapunkban már többször hírt adtunk a be­kecs! Hegyalja Termelőszö­vetkezetnek arról az elképze­léséről, hogy a város közvet­len közelében olyan málnást alakítanak ki, amely a met­szésre, szedésre vállalkozó családoknak jelentős mellék- jövedelmet biztosít. Pólónkat Ferenc, a gazdaság agronó- musa az első lépésekről így számolt be: — Megrendeltük 3,6 mil­lió forint értékben azt a több, mint félmillió darab málna- tősarjat, amelyet a jövő év őszén telepítünk. A tervek szerint harminc hektáron Le- gyesbénye, harminc hektáron pedig Miskolc mellett alakí­tunk ki ültetvényt. Olyan bő­termő, tüskementes fajtát választottunk, amely nagy­mértékben -megkönnyíti a munkát. Mivel intenzíven termeszthető málnával fog­lalkozunk, olyan feltételeket kell a terület megválasztásá­nál figyelembe vennünk, amely számol az öntözés le­hetőségével is. Legyesbényén sikerült ilyen területet ta­lálnunk. hiszen a közeli mo­noki víztározó elegendő mennyiségű mesterséges esőt biztosíthat. Miskolc mellett még nincs kijelölve a terü­let, de a közeljövőben ezt is megoldjuk. Százhatvanmilliós beruházás A málna útja A telepítendő málnás hek­táronként, az évjárattól füg­gően, 70—100 mázsás ter­mést adhat. De mivel export- termékről van szó, a jövedel­mezőséget elsősorban nem a hozam nagysága, hanem a le­szedett termék minősége ha­tározza meg. Ezért lesz szük­ség az ültetvényen minél több emberi kézre, hiszen a gondos szedés, válogatás nemcsak nagyobb árbevételt, hanem magasabb nyereséget is jelent. Az agronómus: — A guruló málna, ez a gyorsan fagyasztott termék, hosszú távon keresett cikk, elsősorban a skandináv or­szágok érdeklődnek iránta. Kedvező az árfekvése, s ez lehetővé teszi, hogy a szö­vetkezet a vállalkozóknak a mindenkori napi árat fizesse ki. Ez jelenleg, azaz az idén 28 forint volt kilogrammon­ként, s ebből az összegből csak a vegyszerezés, s az ápolás költségeit vonja le. A szövetkezet haszna a szedett málna értéke, s a végtermék ára között, van, amely ugyan­csak kifizetővé, s gyorsan visszatérülővé teszi az egész beruházást. Tehát lényegé­ben a vállalkozó, a szövetke­zet, m m népgazdaság igénye találkozik. A málna útja igencsak hosszú, de érdemes róla szót ejteni, hogy mindenki tisztán lássa, mire, s milyen munká­ra ajánlkozik. A közös gaz­daság intenzív fajták vásár­lásával, s a termesztés folya­matainak betanításával kez­di meg a programot. A tele­pített málnát, amely már a következő évben termőre fordul, a családok tagjai egy hónapon át, kétnaponta sze­dik majd. A gondos váloga­tás eredményeként a termés három vödörbe kerül, amely a minőséget is jelzi. A mál­nát az átvétel után. amely a táblán történik, az ugyan­csak ott felállított hűtőalag- utakban hirtelen fagyasztják. Innen a szövetkezet gépko­csijai Szerencsre,_ a még egyelőre csak elképzelésekben szereplő, háromezer tonna befogadóképességű hűtőházba szállítják. A málna végül innen jut el. speciális hűtő- kamionokban a vásárlókhoz. Ebből a folyamatból is vilá­gosan kitűnik, hogy a mun­káskezekre mennyire nagy szükség lesz. hiszen minél több málnát seednek export­minőségben, annál nagyobb az egyén, s a szövetkezet haszna. — A program háromszáz hektár telepítésével számol. Ebben az ötéves tervben ezt szeretnénk meg is valósítani. Ebből a mennyiségből két­száz hektárt Miskolc térségé­ben kívánunk kialakítani. Kétszáz öles parcellákkal szá­molva, 2500 városi család nö­velheti így jövedelmét. A nagyüzemi szakszervezeti bi­zottságokon keresztül már keressük az érdeklődőket, mert jövőre a város művelő­dési házaiban 450 embert kell kiképeznünk a málnater­mesztés folyamataira. Első­sorban a haj tás válogatásra, metszésre. Aki eddig levélben jelent­kezett, azt sem utasították vissza. Hiszen az egész nagy­szabású program a vállalko­zók számán, s későbbi becsü­letes munkáján alapszik. Egv-egy parcella művelője, vagy művelői ellenértékként 8—10 mázsa termést szedhet­nek le. s így mellékes jőve delmük meghaladhatja a húszezer forintot. —- kármán — Előkészületek a Mezőgépnél Januártól: ötnapos munkahét A jövő év január elsejé­től a Miskolci Mezőgazdasá­gi Gépgyártó és Szolgálta­tó Vállalat üzemeiben is át­térnek az ötnapos munka­hétre. Kivételt képez ez alól a sátoraljaújhelyi üzem, ahol — kísérleti jelleggel — már ez év október 1-én át­álltak az új munkarendre. Az ötnapos munkahét beve­zetése természetesen gondos előkészítő htunkat követel. Erre vonatkozóan végrehaj­tási programot készítettek a vállalatnál, melyet a dolgo­zók megvitattak és a bizal­mi testület jóváhagyott. A program egyrészt a ki­eső munkaidőalap pótlását célzó szervezési és műszaki intézkedéseket tartalmazza, másrészt részletesen megha­tározza az új munkarendet. Eszerint az egy műszakban dolgozók heti munkaideje 42 óra, a két műszakban fog­lalkoztatottaké 41 óra. a há­rom műszakba járóké 40 óra lesz* A nehéz fizikai munkát végző, egymüszakos dolgozók heti munkaidejét a jelenlegi 42 óráról 41 órá­ra csökkentik majd január­tól. A jelenleg heti 40, illet­ve 36 órában foglalkoztatot­tak munkaideje változatlan marad. Lényegében nem változik az egymüszakos. nem fizikai állományba tar­tozók munkaideje sem, vi­szont a heti 100 percet ki­tevő ebédidőt be kell dol­gozniuk. Az új munkarendre való áttéréssel nem csökkenhet­nek a munkabérek, ez alap­vető követelmény. Ennek ér­dekében növelik a dolgozók órabérét, mégpedig annak függvényében, ahogyan a heti munkaidőt mérsékelik. Maximálisan. 10 százalék­kal emelik majd a heti munkaidejüket 44-ről 40 órá­ra csökkentett munkások órabérét. Mivel a 36 órában foglalkoztatottak munkaide­je marad a régi. ezért ér­telemszerűen a bérbesoro­lásuk sem változik. A bé­relv említésekor szólnunk kell a- termelésről is: ez nem csökkenhet a jövőben. A tervek teljesítésének alap­vető feltétele lesz' tehát a munkafegyelem javítása, az üresjáratok felszámolása, a nagy teljesítményű gépek ki­használása. fokozottan szük­ség lesz a termelékenység növelését célzó újításokra, előbbre kell lépni az anyag- ellátásban. és így tovább. Az ötnapos munkahét beveze­tése egyben azt is jelenti, hogy mindenkinek a maga beosztásában az eddiginél jobban kell majd dolgoznia. liéipi szer az Él-bil Az esztendő elmúlt kilenc hónapjában megyénk legré­gebbi vegyipari vállalata, az És zak magyarors zá gi Vegy i ­művek összesen 2 milliárd 69 millió forint értékű készter­méket állított elő. örvende­tes. hogy az elmúlt időszak­ban kedvező változás követ­kezett be a vállalat termék- struktúrájában. mindezt bi­zonyítja az is. hogy a létre­hozott termelési érték több mint fele korszerű, a piaco­kon jól értékesíthető növény­védő szerből származik. A növényvédőszergyártó- kapacitás bővítésére szá­mos beruházás valósul meg a közeljövőben. Üj növényvé­dő szert gyártó üzemrészek épülnek, s elsősorban a kar- barnát, tiolkarhaniát és a karbamid típusú kemikáliák gyártására szakosodik a vál­lalat. Ezekből a szerekből nemcsak a hazai mezőgazda­sás ieénveit élesítik ki. ha­nem a külföldi "-rszágokba irányuló export dinamikus növelését is tervezik. Mint­egy tízféle növényvédő szer, közte a szelektív gyomirtó szerek, a csávázószer és a termésfokozó regulátorok gyártására szolgáló üzemek közül jövőre kezdik meg a termelést az eavik nagy ter­melőegységben a későbbiek­ben pedig 1984-ig üzembe helyezik a komplett gyártó« sorokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom