Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

V1L4G PROLETÁRJAI. EGYESOUETEKI A1» MSZMP BORSOD-AB AflJUZFMPLßN MRGVKI BIZOTTSÁGAKOR LAPJA XXXVII. évfolyam 270 szám Ara: 1.40 Ft Szerda. 1981. november 18. item! r r Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására november Ifi­én hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztár­saság szövetségi kancellárja. * Dr. Bruno Kreisky, nz Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárja ISII. január 22-én született Bécsocn. Jo­got és közgazdaságtant ta­nult és jogi doktorátust szer­zett a bécsi egyetemen. .1 „forradalmi szocialista ifjú- I súg” funkcionáriusaként 1935- ben letartóztatták, 1936-ban a szocialisták elleni perben hazaárulásért elítélték. 1938- ban a Gestapo letartóztatta, öt hónapig fogva tartotta, végül sikerült Svédországba menekülnie, ahol emigráns­ként telepedett le. Ott foly­tatta közgazdasági tanulmá­nyait és a Stockholmi Fo­gyasztási Szövetkezet tudo­mányos munkatársaként te­vékenykedett. különböző nyu­gat-európai újságoknak volt í Kedden déleíStt Moszkvá­ban összeült a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka. A napirenden az or­szág új ötéves népgazdasági terve, valamint az 1982. évi népgazdasági terv és költség- vetés, továbbá az 1980. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló szerepel, né­hány más kérdés mellett. A Szovjetunió 1981—1985. évi népgazdasági és szociális tervéről, valamint az 1982, évi népgazdasági tervéről Nyikolaj Bajbakov, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke tartott előadói beszédet a Legfelsőbb Tanács két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács kedd délelőtti együttes ülésén. Az ötéves és a jövő évi népgazdasági tervről szóló előadói' beszéd után Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter ismertette a küldöttekkel a Szovjetunió 1982. évi költség- vetését. Bajbakov felhívta a figyel­met, hogy a terv teljesítése érdekében biztosítani kell a népgazdaság hatékonyabb működését, takarékoskodni kell az erőforrásokkal, javí­tudósitója. Részt vett a szo­cialista emigráns mozgalom­ban. 1945 után a svéd kormány megbízásából segélyakciót szervezett Ausztria számára, s előkészítette az Ausztria és a skandináv országok közöt­ti diplomáciai kapcsolatok felvételét, 1946 és 1951 kö­zött diplomataként dolgozott a stockholmi osztrák nagy­követségen. 1951-ben visszatért Auszt­riába, s az elnöki kabinet- iroda helyettes vezetője lett. 1953-ban külügyi államtitkár­rá nevezték ki, s így részt vett 1954-ben a berlini kon­ferencián. valamint 1955-ben a moszkvai államszerződési tárgyalásokon. Bruno Kreiskyt 1959-ben külügyminiszterré nevezték ki. Ebben a minőségben szá­mos nemzetközi konferenci­án vett részt, s képviselte Ausztriát — többek között a dél-tiroli kérdésben is — az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. 1964 végén a nyugati külügyminiszterek közül el­sőként látogatást tett Ma­gyarországon. tani kell a gazdaságirányítás módszereit, s meg kell szilár­dítani a gazdálkodási egysé­gekben a terv-, a termelési és a munkafegyelmet. A XI. ötéves terv főbb gazdasági mutatói — mon­dotta Bajbakov — megfelel­nek az SZKP XXVI. kong­resszusán jóváhagyott elő­irányzatoknak. Az ország nemzeti jövedelme öt év alatt 18 százalékkal nő, a növeke­dés összege 78,5 milliárd ru­bel lesz — 4 milliárddal több, mint az előző öt évben, öt év alatt a termelési érték növekedése az iparban csak­nem 40 milliárd rubellel, a mezőgazdaságban pedig éves átlagban több mint 6 milliárd rubellel haladja meg az előző öt évben elért emelkedést. A terv szerint 22 százalék­kal növekszik a lakossági cé­lokra szánt fogyasztási alap. Változik a nemzeti jövedel­men belül a fogyasztásra szánt részarány is — az 1980- as 75,3 százalékkal szemben 1985-ben 78 százalék lesz. A lakosság égy főre számított reáljövedelme 16,5 százalék­kal emelkedik. 1956-ban parlamenti képvi­selővé választották. 1959-ben lett az Osztrák Szocialista Párt• elnökhelyettese, majd 1966-ban megválasztották a párt alsó-ausztriai elnökévé. A pártkongresszus 1967-ben az Osztrák Szocialista Párt elnökévé választotta, ebben a funkcióban azóta többször megerősítették. Az 1970-es parlamenti vá­lasztásokon a második köz­társaság történetében először Bruno Kreisky vezetésével si­került a szocialistáknak meg­szerezni a relatív többséget a parlamentben, ennek megfe­lelően Kreisky lett az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja. Azóta is betölti ezt a funkciót, ugiranis párt­ja az 1971„ az 1975. és az 1979. évi parlamenti válasz­tásokon abszolút, többséget szerzett. Dr. Bruno Kreisky —aki­nek svéd születésű felesége és két gyermeke van — a Nagy Arany Becsületkereszt, valamint számtalan külföldi kitüntetés tulajdonosa. A XT. ötéves terv nagy szerepet szán a gazdálkodás intenzív módszerei szélesebb körű elterjesztésének. Az elő­irányzat szerint a munka ter­melékenysége az iparban 23 százalékkal nó. A mezőgaz­daságban az emelkedés egy év átlagára számítva ugyan­ilyen arányú. Ennek eredmé­nyeként az ipari termelés növekedésének mintegy 90 százalékát, a mezőgazdasági termelés növekedésének egé­szét a termelékenység növe­kedése adja. Az egyes népgazdasági ágak fejlődéséről részlete­sebben szóivá Nyikolaj Baj­bakov hangsúlyozta, hogy továbbra is kiemelt fontos­ságú feladatnak számít az ipar, elsősorban a nehézipar fejlesztése. Jelentős termelés- növekedést terveznek az ergiatermelő ágazatokban. Nagy figyelmet szentel az ötéves terv a mezőgazdasági termelés növelésének. az élelmiszerprogram sikeres megvalósításának. A mező- gazdaság termelési értékének 1985-ben el kell érnie a 147,1 milliárd rubelt. Mai szám is síkból^ KL oldal) £3. oldal) II lep Mit Iái# esets (5. oldal) íú í i érje a Kilát! «5. oldd) (7. okftrf) A munkaerőhelyzet és * munkaerő-gazdálkodás idő­szerű kérdéseiről tanácskoz­tak november 17-én, kedden az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal és a Borsod megyei Tanács vezetői Mis­kolcon. A megyei tanács székházában sorra került megbeszélésen — amelyen részt vettek Miskolc párt-, és tanácsi vezetői és több nagy- vállalat képviselője is — dr. Ladányi József, a Borsod me­gyei Tanács elnöke köszön­tötte dr. Rá ez Albert állam­titkárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét és munkatársait. Ezt követő­en Magyar Sándor, a megyei tanács munkaügyi osztályá­nak vezetője arról beszélt, hogy elkészült egy negyven­oldalas tanulmány, amely Miskolc város és vonázáskör- zete munkaerőhelyzetének 1990-ig várható alakulását elemzi. A megye általános társa­dalmi-gazdasági jellemzőiről szólva, az előadó elmondta, hogy a Sajó völgyében ki­alakult ipart koncentráció súlypontját Miskolc megyei város jelenti. A 210 ezer la­kosú fnegyeszékhelyen él a megye népességének egyne­gyede, üzemeiben dolgozik az ipari foglalkoztatottak egy- harmada. Iparszerkezetében a nehézipari ágazatok 80 szá­zalékos arányt képviselnek, ezen belül a kohászat és a nehézgépgyártás a meghatá­rozó. Az évek során kialakult az ingázók nagy tábora is. a miskolci munkahelyeknek csaknem egynegyedét mint­egy 32 ezer bejáró dolgozó tölti be. Miskolc munkaerő- helyzetét a 70-es évtizedben (Folytatás a 2. oldalon) Issza® i Legfelsőbb Tanács ülésszaka GépJb&ma&&tő Kétnapos élelmiszer-keres­kedelmi gépbemutatót tartott az osztrák Bizerba mérleg­gyár Miskolcon, a Tanácsköz­társaság lakótelepi Csemege- áruházban. A Zenit Külkeres­kedelmi ügynökség és a Cse­mege Vállalat segítségével létrehozott gépbemutatóra meghívták megyénk és a környező megyék élelmiszer és vendéglátó vállalatainak szakembereit. Korszerű keres­kedelem alapja az önkiszol­gálás, az előrecsomagolás. Természetesen úgy, hogy a higiénia követelményeinek be­tartásával az árcédula is sze­repeljen a csomagon. Ilyen korszerű szeletelő-, daraboló­és csomagológépeket vo nultatott fel az osztrák cég. A vákuumos csomagoló- és árazógép például a címkén feltünteti az árufajtát, a súlyt, az egységárat, a fizetendő összeget, a csomagolás ide­iét és a szavatosságát. A Csemege Vállalat több fővá­rosi üzletében működnek már hasonló, korszerű berendezé­sek. Most a nagyobb vidéki városok áruházait is, szeret­nék felszerelni hasonló gé­pekkel. Ezért Miskolc után Pécsett és Győrött mutatják be ezeket a korszerű gépe­ket. berendezéseket. Képün­kön: a sonkaszeletelő gép látható. Egyenesben a Kora! Biztosítottak a Korai gyártásának feltételei a drótgyárban. Képünkön: Zsiga Gyula a sodrógépet vezérli. (Riport a 3. oldalon.) a felfokozott munkaerő-ke­reslet jellemezte A férfi munkaerőhiánnyal szemben ugyanakkor fokozódó problé­mát jelentett és jelent ma is a női munkaerő-felesleg, il­letve — a strukturális jelle­gű feszültségek miatt — a nők számára alkalmas ipari munkahelyek hiánya és szűk választéka. Az ötödik ötéves terv má­sodik felében azonban mó­dosult a térség munkaerő- hélyzete és az áramlási fo­lyamatok iránya. Különösen 1980-tól vált érzékelhetővé a módosított gazdaságpolitikai célkitűzések és a továbbfej­lesztett közgazdasági szabá­lyozók munkaerő-gazdálko­dásra gyakorolt hatása: szá­mottevően mérséklődött a vállalati munkaerőkereslet, számos üzem, vállalat tuda­tos létszámcsökkentésre szán­ta rá magát. A vállalatok vezetői közül többen elmondták, hogy üze­mükben a munkaerő haté konv foglalkoztatását fő fel­adatnak tekintik. Ezt külön­böző szervezési intézkedé­sekkel, belső munkaerő-át­csoportosftássai, anyagi Sas-. tönzőkkél igyekeznek elérni. Dr. Rácz Albert áll am ti»-; kár a tanácskozáson elisme­rését fejezte ki a megyei ta­nács vezetésének, a szakigaz­gatási szerveknek azért a munkáért, amit a munkaerő- gazdálkodás terén kifejtet­tek. Többek között elmondtam mind több helyen lehet ta­pasztalni olyan vállalati tö­rekvéseket, amelyek a gaz­dasági, termelési feladatok­nak mind kisebb létszámmal történő megoldását helyezik előtérbe. Híz érthető, hiszen az ésszerű, tervszerű munkaerő- gazdálkodás, a magasabb ter­melékenység, a nagyobb vál­lalati nyereség elérését teszi lehetővé. A felszólalásokra válaszol­va, az államtitkár elmondta: a kormányzat a jövő egyik legfontosabb feladatának te­kinti a rehabilitációs munka színvonalának növelését, a csökkent munkaképességű dolgozók hatékony foglalkoz­tatását. amely mindmáig ko­moly gondot jelent Az elő­relépés érdekében megfelelő szervezeti intézkedést léptet­nek majd életbe. Lesonczi fái a Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Belügyminisztéri­umba látogatott. A vendéget Horváth István belügyminisz­ter és Kovács György, az MSZMP belügyminisztériumi bizottságának első titkára fogadta. Losonczi Pál találkozott a minisztérium vezetőivel, s tá­jékozódott a Belügyminiszté­rium munkájáról, a belügyi szervek időszerű feladatairól. Horváth István, a közbizton­ság kérdéseiről szólva, a töb­bi között beszámolt arról: belpolitikai helyzetünk szi­lárdságát. kiegyensúlyozott­ságát jelzi az is. hogy a poli­tikai jellegű bűnözés az összes bű n cs elek mén veknek és upá n csekély töredéke. Közren­dünk kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját, az évi 120—130 ezer bűncselek­mény nagyobb része kevésbé súlyos — főként vagyon elle­ni — jogsértés. Ugyanakkor, az utóbbi „években több. a közbiztonságot kedvezőtlenül befolyásoló jelenség tapasz­talható. így például emelke­dett az életet, a testi épséget veszélyeztető támadások, a durva, erőszakos bűncselek­mények száma, s az idegen- forgalom növekedése is az ezzel összefüggő szabálysér­tések. büntetlek megszaporo­dását hozta magával. Köz­rendünk. belső biztonságunk megőrzése érdekében a bel­ügyi szervek a társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelően. folyamatosan korszerűsítik tevékenységü­ket. A miniszter beszámolt a munka hatásfokának, szer­vezettségének javítását szol­gáló törekvésekről, utalva arra. hogy a bűnözés elleni eredményesebb küzdelem kö­zépponti feladata a cselek- ménvek megelőzése, emellett ■a közlekedés biztonságának további növelését, éc az ál­lampolgárok ügyeinek egy­szerűbb. gyorsabb intézését tűzték célul. A tájékoztatót követően az Elnöki Tanács elnöke fel­kereste a Belügyminisztéri­um több intézményét, hogy személyesen is megismer­kedjék a belügyi dolgozók tevékenységével, munkájuk, tanulásuk feltételeivel. El­sőként a minisztérium tech­nikai laboratóriumát tekin­tette meg, najd a rendőr­tiszti főiskolára látogatott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom