Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-17 / 269. szám

1981. november 17., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Burgonyaexport A sajópüspöki • Sajóvölgye Tsz ,,főnövénve", a burgonya, az idén is jól fizetett. Hektáronként több mint 276 mázsa termett belőle, s a minőség is kiváló. Exportra is jut a bő termésből. A képen: a tsz dolgozói exportvagont rakodnak a bánrévei állomáson. (Fojtán László felvétele) Közös érdek P artunk szervezeti sza­bályzata alapján a kommunista kollektí­vák évente tartanak beszá­moló taggyűlést, amelyen ér­tékelik az alapszervezeti ve­zetőség és a pártszervezet éves tevékenységét, minősítik a párttagok munkáját, ma­gatartását és a pártmegbíza­tások teljesítését. A Központi Bizottság Titkárságának ha­tározata alapján — az el­múlt évben kialakult gyakor­latnak megfelelően — az idén november 15-től december 15-ig kerülnek megtartásra az év végi számvetések. A hagyományoknak meg­felelően a taggyűléseket az idén is megelőzik a kommu­nistákkal folytatott szemé­lyes beszélgetések, az alap­szervezeteket irányító párt­vezetőségek pedig küldöttér­tekezleten, illetve összevont taggyűlésen adnak számot te­vékenységükről. A napirend adott: megvitatják az alap­szervezet vezetőségének be­számolóját az 1981. évi mun­káról, és a további feladatok­ról. emellett, a vezetőségek tagfelvételi kérelmeket, illet­ve fegyelmi javaslatokat is terjeszthetnek a taggyűlés elé. Ha a vezetőség tagjai kö­zül valaki a választás óta le­mondott, vagy eltávozott, ak­kor az őket pótló új vezető­sági tagok megválasztását is célszerű a mostani számve­tésen lebonyolítani. A mosta­ni beszámoló taggyűléseken a Párttagság a végzett munka értékeléséből eredő főbb fel­adatokban és a kommunisták ez irányű javaslataiban fog­laljon állást és a jövő évi munka tér veket — a KB Tit­kársága állásfoglalása figye­lembevételével —, majd a ja­nuári, februári taggyűlése­ken fogadja el. Alapvető célkitűzés, hogy a beszámolók a pártszervezetek jellege ailapján foglalkozzanak a XII. kongresszus határoza­tai és az 1981. évi népgazda­sági terv végrehajtásának: helyi tapasztalataival. Adja­nak számot az előző beszá­moló taggyűlés határozatai­nak teljesítéséről, a végzett munkáról. Belső helyzetűik­ből kiindulva, valamint a j pártmunka iránt támasztott | magasabb követelmények is- ! menetében a beszámolók fog- j lalkozzanak a kongresszus határozatában megfogalma­zott gazdaságpolitikai célok helyi végrehajtásának eddigi tapasztalataival: a pártirá­nyításban és a pártmunkában elért eredményekkel és fo­gyatékosságokkal; a szerve­zeti élet demokratizmusának kérdéseivel. A Titkárság határozata le­hetővé teszi, hogy idén ne csupán kimondottan terme- lőjellegű alapszervezetek tár- I gyalják meg a népgazdasági terv végrehajtásának tapasz­talatait, hanem mindazok a kollektívák is, melyeknek kapcsolatai közvetettek ugyan a termeléssel, de működési te­rületük hatással van a gaz­daságpolitikai feladatok vég­rehajtására. Ilyenek például a kutatóintézetek, a kül- és belkereskedelem, a tervezés, a műszaki fejlesztés stb. terü­letén működő alapszerveze- tek. A taggyűléseken elsősorban azt beszéljék és vitassák meg, hogy a kommunisták — vezetők és beosztottak egy­aránt — mit tesznek munka­helyükön azért, hogy pártunk gazdaságpolitikája megváló, süljön. A követelményekről ne általánosságokban essék sz.ó, hanem konkrétan, mun­kahelyekre és személyekig szólóan, s ezeket a követél4- ményeket ne a korábbi évek eredményeihez, igazítsák, ha­nem napjaink megnövekedett idényei szerint szabják meg. A gazdasági munka azt köve­teli, hogy a helyzet értékelé­sében és a további tenniva­lók meghatározásában a fi­gyelem középpontjába a he­lyi tevékenység, a reális le­hetőségeken é.s az eredmé­nyeken alapuló továbblépés kerüljön. További igény a taggyűlé­si beszámolók iránt, hogy kri­tikusan és önkritikusan érté­keljék az alapszervezet belső életét, a vezetőség és a tag­ság munkáját, a pártfegyelem helyzetét, a dolgozók köré­ben végzett politikai munkát. Az értékelésnél kerüljék a sematizmust, a társadalmi je­lenségeket leegyszerűsítő ténymegállapításokat. Az alapszervezetek politikai-ideo­lógiai tevékenységét se csu­pán a számadatok tükrében nézzék, sokkal inkább a tar­talom oldaláról. A vezetősé­geknek politikai értékelő munkájukban nagy segítsé­get ad, hogy a párt vezető szervei a közelmúltban szá­mos olyan, az alapszerveze- tek munkáját is meghatározó kérdésben hoztak határoza­tot. mint a pártáiét demokra­tizmusának fejlesztése, a községi pártszervek, a lakó- területi alapszervezetek munkája. Esteket a határoza­tokat felhasználva értékeljék a kommunista közösségek munkáját a társadalmi, a po­litikai és a gazdasági élette­rületein. Az alapsziervezeti vezető­ségek a főbb kérdések elem­zésén túl, fordítsanak nagy figyelmet a taggyűlések elő­készítésére, ezek kritikus, önkritikus légkörének, mun­kajellegének biztosítására. Érdemes visszamenően is ér­tékelni ült, hogy év közben a laggyűlés elé kerültek-e azok a kérdések, amelyek politikai állásfoglalást igényeltek. Tárják fel, hogy a pártcso- portók hogyan veszik ki ré­szüket a taggyűlések előkészí­téséből és mit tehetnek mun­kájuk további javítása érde­kében. Fontos megvitatni a taggyűlések előkészítésének, a párthatározatok végrehaj­tásának, a pártmegbízatások szervezésének és előkészítésé­nek módszereit. Lényeges an­nak értékelése is, hogy a ve­zetőség mit tesz a formális pártmegbízatások megszün­tetéséért, és azért, hogy a a megbízatások jobban segít­sék a párthatározatokból ere­dő helyi feladatok végrehaj­tását. A beszámoló taggyűléseket megelőzően személyes beszél­getéseket kell folytatni a párt­tagokkal megbízatásaik telje­sítéséről, ki kell kérni véle­ményüket az alapszervezet munkájáról. A beszélgetések alapvető célja a párt egysé­gének további erősítése, az alapszervezetek munkájának fejlesztéséhez szükséges tar­talékok feltárása, a további javaslatok kialakítása. Az alapszervezetek a beszélgeté­sek szervezésében és haszno­sításában az elmúlt években már sok gyakorlati tapaszta­latot szereztek, amelyeket a mostani beszélgetéseknél is felhasználhatnak. a beszámoló taggyűlések hagyománya, bevált gyakorlata eddig is év­ről évre bizonyította, hogy a pártéletnek ez az év végi ki­emelkedő eseménysorozata lendületet adott a jövő évi munkának. A kommunista kollektívák most kezdődő ta­nácskozásai minden bizony­nyal újabb erőforrást jelen­tenek, tartalékokat tárnak fel. hasznosítható javaslato­kat és jó módszereket hoznak felszínre munkánk további eredményes folytatásához. Petr» Jmsd Kutatók és termelők együtt­működése közös érdek a me­zőgazdaságban is. Ennek a közös munkának új formái alakultak ki. A partnerek mind szívesebben hoznak létre társaságokat. Az együtt­működőket a kölcsönös anya­gi érdekeltség vezényli. Fi­gyelemre méltó, hogy élén­kült a fejlesztés anyagi esz­közeinek áramlása is, éspe­dig úgy is, hogy a kutatók kapnak felszerelésük korsze­rűsítéséhez anyagi hozzájáru­lási. a termelőktől, vagy más módon részesülnek a 1 er me­lók többletbevételeiből. Az oktatási feladatok mel­lett az utóbbi években a ko­rábbinál jóval szorosabb kap­csolatba került a termelők­kel a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem. Az idén már 16 termelési rendszerrel, 150 tsz-szel, 11 állami gazdaság­gal, 28 vállalattal működnek együtt. A kapcsolat nyomán a kutatási eredmények hasz­nosítási folyamata lerövidül. Az egyetemi kutatók energia- takarékos talajművelési eljá­rások és módszerek kialakí­tásán fáradoznak. A többi között kidolgozták a juhok legelőn tartásának iparszerű technológiáját, a m észtrá­gyázás sál kapcsolatos kísér­,A legidősebbek sem igen emlékeznek a mezökereszttsi Aranykalász Tsz-ben olyan kedvező, a mezőgazdasági munkákat alig néhány na.- ra hátráltató őszre, mint az idei. Többen is úgy mond­ják; talán az 1957-es ősz volt hasonló, de az még sosem fordult elő, hogy november elején, a fél első jelentkezé­se, az első fagyok ne talál­tak volna töretlen kukoricát a határban, s kevéske mély­szántás kivételével befejező­dött volna az őszi munka­csúcs. Dánfi Dezső tsz-elnök és Kertész Ernő elnökhelyettes, akik a nyári betakarítás vé­geztekor még ugyancsak szid­ták az időjárást, s elégedet­lenek voltak a megye más vidékein jónak számító, de itt bizony a reményeken jó­val aluli, 39 mázsa feletti búza átlagt erméssel, most azt mondják: a természet sokat jóvátefct az előző évszakok bűneiből. Mert nemcsak az ősziek betakarítása sikerült várakozáson felüli ered­ménnyel s a tervezett határ­időn belül, hanem a jövő esztendő alapozása is a le­hető legjobb. * A nagy állatállomány szem­pontjából rendkívül örvende­leteiket pedig országszerte bevezetik. Foglalkoznak a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok megváltoztatásának le­hetőségével. A magyar zöldségnemesí­tést szolgálja a harmadik éve működő természeti társulás, amely a Zöldségtermesztési Kutató Intézet vezetésével működik. Az együttműködés tette lehetővé, hogy jövőre a nagyüzemi szántóföldekről kiszorulnak a külföldi para­dicsomfajták, ezeket ugyanis minden tekintetben pótolják a hazaiak. A MÉM Gödöllői Műszaki Intézete évente 500 szerző­dést köt tsz-ekkel. állami gazdaságokkal. Innét vették át az intézet nedves kuko­ricatárolási technológiáját. A szélenergia hasznosítására kö­tött együttműködési szerző­dést az intézet a Nyíregyhá­zi Mezőgép Vállalattal, a ki­dolgozott technológiát első­sorban azokon a legelőterü­leteken alkalmazhatják, ahol nincs elektromos energia. les például, hogy a fő vetésű silókukoricákból sikerült 11 500 tonnányi, jó minősé­gű, optimális szárazanyag- tartalmú silót készíteni. Az elegendő s jó siló, valamint a jó őszi legelők pótolják a szálas takarmányok gyengébb termését, nem lesz takar­mánygond a télen. Tavaly 910 tonna kukori­ca termett a tsz-ben. Szó sem lehetett kukorica érté­kesítéséről. Az előző évekhez hasonlóan, vásárolniuk kel­lett kukoricát, hiszen 20 szá­zalékos „részesei” a MESE- nek, ami azt, jelenti, hogy 8000 hízó abrakját kell biz­tosítaniuk. Az idén, a már november elejére betakarí­tott kukorica, az 504 hektá­ron közel 57 mázsás átlag­termést adott, ez háromszo­rosa a tavalyi mennyiségnek. Így azután először lesz „áru­növény” a kukorica egy ré­széből. Az elnök: — A napraforgó, 449 hek­tár átlagában „helyi rekord- terméssel”, 24,34 mázsával fi­zetett. így az ősz két főnö­vénye pótolta a kalászosok időjárás okozta kiesését. * Az állattenyésztés vala­mennyi ágazata is szilár­dabb. valamivel többet ter­mel, többet hoz az előző évi­(Folytatás az 1. oldalról) áfészek növekvő szerepet kapnak a városi szövetkezeti tagok és a lakosság ellátásában is. Több lehetőséget kell biz­tosítani a háztájiban és a szakcsoportokban végzett munka szakmai színvonalá­nak növelésére. Nagyobb összhangra van szükség a termeltetés és az értékesítés támogatásában. Várható a működési szabályzat egysze­rűsítése is. A fogyasztási szö­vetkezetekben a bérezés job­ban kövesse a tényleges egyéni, illetve csoporttelje­sítményeket. A 'kongresszus ezután ha­tározatot fogadott el, amely leszögezi: a fogyasztási szö­vetkezetek az alapvető terü­leteken teljesítették tervei­ket. Társadalmi-gazdasági szerepüket betöltve eredmé­nyesen járultak hozzá a népgazdasági, az életszínvo­nal-politikai célok megvaló­sításához. A mozgalom a jö­vőben is következetesen munkálkodik majd az MSZMP XII. kongresszusának hatá­rozataiból adódó feladatok megvalósításán, segíti a VI. ötéves terv társadalmi és gazdasági céljainak megvaló­sítását. A határozat a szövetkeze­tek soron következő teendőit körvonalazva megállapítja: az áfészeknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a piaci igé­nyek felmérésére és arra, hogy jobban megfeleljenek a tagság és a lakosság kü­lönböző rétegei által támasz­tott igényeknek. Így érvényes a megállapítás az időskorú­ak, a nagycsaládosok, továb­bá a fiatal házasok speciá­lis árukeresletének kielégíté­sére, továbbá a mezőgazda­sági kistermelők, az építke­zők, a kisiparosok anyag- és eszközellátásának javítására. Gondoskodniuk kell a sza­badidő hasznos eltöltését se­gítő kulturális és sportcik­kek választékának biztosítá­sáról is. A dokumentum szerint a kistermelő gazdaságokkal ösz- szefüggő szövetkezeti tevé­kenység fejlesztésének fő cél­nél. A sertéskombinát 8000 hízója, amit a statisztikák „elfelejtenek” az Aranyka­lász Tsz javára írni (pedig ezt a 800 tonna húst lénye­gében ők termelik a nép­gazdaságnak), az idén vár­hatóan jó nyereséget hoz. A szarvasmarha-ágazat mindkét „oldalán” növeke­dett az árutermelés. A hús- marha-értékesítés az előző évek mintegy 450 mázsájáról 650 mázsára növekedett. Kertész Ernő elnökhelyettes még számottevőbbnek tartja a tejelő tehenészet eredmé­nyeit: — A keresztezésnek, a faj­taváltásnak a tervek szerint 1984-re kellett volna meg­hoznia a 4500 literes fejési átlagot. 1979-ben 3961, 1980- ban 4075 liter volt egy tehén „termelése”. Az idén — 645 tehén átlagában — megköze­lítjük már a 4500 litert. . — A 4000 anyás juhászat az elmúlt évben, 7,5 millió fo­rintos árbevétel mellett el­érte az 1,7 milliós nyeresé­get. Az idén, amikor hit. to­lással sikerült az előző évek 800 mázsa körüli húsértéke­sítését 1300 mázsára növelni, s 5600 birkáról átlagosan 5 kiló 24 deka gyapjút nyír­tunk. az árbevétel már 10 millió forint körüli lesz, a nyereség pedig meghaladja a 2 millió forintot. Az is nö­ja ax árutermelési lehetősé­gek feltárása, a szervezettség növelése, a minőség javítá­sa. az exportkötelezettség to­kozása. Törekedniük kell arra, hogy a szövetkezetek műkö­dési körzetében a szükségle­teket a lehetőség szerint mi­nél nagyobb arányban a kis­termelők fedezzék. Kívána­tos javítani a kistermelés anyagi-műszaki feltételeit, erősíteni az integrációt. Az áfészek szervezzék gondosab­ban az áruátvételt, s a Zöl­déi'! vállalatok is javítsák te­vékenységüket, A szervezet nagykereskedelmi jellegét a vállalati önállóság érvénye­sítésével erősíteni kell. A lakásszövetkezetek to­vábbra is fontos szerepet kapnak az országos lakásépí­tési. fenntartási és gazdálko­dási feladatok, előirányzatok teljesítésében. Éppen ezért a jövőben még céltudatosabban kell élni az építési lehetősé­gekkel. az eddiginél több megoldást kínálva, növelni a megrendelők döntési lehető­ségét. A határozat indítvá­nyozza : a tanácsok a közmű­vesített telkek tartós haszná­latba adásánál 4 részesítsék előnyben a lakásépítő szö­vetkezeteket, elsősorban a házilag építkezőket. A takarékszövetkezetek alaptevékenységük továbbfej­lesztésével törekedjenek ar­ra, hogy minél szélesebb kö­rű szolgáltatással álljanak a lakosság rendelkezésére. A vidéki lakosság mindinkább igényli, hogy mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a városi lakosság megkap, hely­ben vehesse igénybe. A kongresszus elfogadta a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok továbbfejlesz­tésére és a SZÖVOSZ alap­szabályának módosítására vo­natkozó javaslatokat. A küldöttek megválasztot­tak a fogyasztási szövetkeze­tek 133 tagú országos taná­csát. Ezután került, sor a SZÖVOSZ tisztségviselőinek: megválasztására. Az országos tanács meg­választotta az elnökséget és annak vezetőit. A SZÖVOSZ elnöke Szlamenicky István, elnökhelyettesei: Imre Ist­ván, Kovács Sándor és Szil­vasán Pál lett. vette a juhászat nyereségét, hogy azoknál a tálkáknál, ahol egyszeri volt az elletés, 70 ezer liter tejet fejtek a juhászok. Érdemes megjegyezni, hogy ez a megyében példamuta­tóan magas, 5,24 kilós nyírá­si átlag minőségében is jó volt. amit az egy kiló gyap­júért kapott 102 forinton fe­lüli átlagár is bizonyít. * Ez a „mindenből valamivel többet” — ami természete­sen a „valamivel jobban”- nal is párosul — nemcsak az alaptevékenységben, hanem az Aranykalász Tsz ipari te­vékenységében is érvénye­sült az idén. Dánfi Dezső elnök: — Kerestük az új lehető­ségeket. az új partnereket, s az intenzív piackutatással sikerült is növelni az ipari tevékenységet. Az előző évek 18 millió forint körüli ter­melése mintegy 30 millió fo­rintra növekszik. A hevesi MEZÖGÉP-nek például al­katrészeket. részegységeket gyártunk. Jól működik a te­kercselőüzem. biztonságosan termel a forgácsolóüzem, a ealvánüzem termelése pedig dupláiéra növekedett. Be­vált a kis lakatosüzem is, amit a nagyon ic partner­nek bizonyuló tatabányai Delta Szövetkezet „fedezett” fel. s lát el megrendeléssel,' (p. sj ’ Mezőkeresztesi „előzetes” Mindenből valamivel többet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom