Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-27 / 278. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. november 27., péntek Sátoraljaújhelyi művésztelep Négy kiállító művész Tavaly nyáron fogadott először vendégeket a sátoraljaújhelyi művésztelep. Az akkori két résztvevő munkáiból rendezett kiállítás amolyan premiernek számított. Ez a mostani viszont, amelyet a napokban nyitottak meg a sátoraljaújhelyi városi művelődési központban, már folytatás. Vagy ha jobban tetszik; egy gyökeresedő hagyomány. Az idei nyáron négy. vendége volt a sátoraljaújhelyi művésztelepnek. (Tulajdonkeppen a városi tanács hétvégi. kies környezetben lévő házában tölthetnek hosszabb- rövidebb időt a vendégek.) Az idősebb művésznemzedékét Joláthy Attila, a fiatalokat pedig Haász István, Bálint István és a szarvasi •születésű Voinea Delast Plena képviselte. A kiállítási tér — ismeretes. hogy a sátoraljaújhelyi művelődési ház rekonstrukciója meg tart — szűkössége és a kiállító művészek száma önkéntelenül is megalkuvásra késztet. A részvétel lénylegesen csak jelzésszerű lehet, a most bemutatkozók közül egyedül csak Bálint István jelentkezett fél tucatnál több munkával. Négy művész — négyféle, egymással alig-alig vagy egyáltalán nem rokonítható látás- és alkotásmód. Bálint István az ember és a társadalom, az egyén és a közösség konfliktusait elemzi maró gúnnyal, ironikus, groteszk megközelítéssel. Paródiáknak is felfoghatók ezek a tenyérnyi rajzok, mint ahogyan azok is, s nemcsak a hozzájuk kapcsolt szöveges kíséret miatt. Bálint emberfigurái típusokat, emberi reakció-típusokat testesítenek meg, összesűritve, s ezáltal felfokozva visszásságaikat. Karikírozva a visszásságokat! V. Delast Elena festményeit a misztikumra való hajlamosság jellemzi. Sejtelmes figurái szinte úgy bukkannak elő. mint ahogyan a sűrű ködből az alakok. Öt sokkal inkább foglalkoztatjaií az ember belső énjének rejtelmei. minisem a külviiag vaskos tényei. Finom, árnyalt. barnás tónusai is a líraibb énjét erősítik. Haász Istvánt és Joláthy Attilát inkább a tér-idő problémái izgatják. Joláthy szándékosan torzított, s mintegy a térben lebegő formái, perspektivikus „tér-makettjei" szinte súlytalanként lebegnek. Olyanok — egy kritikusa szerint — mint házak alap. fundamentum nélkül. Haász az anyagok és a formák egymáshoz való viszonyát vizsgálja, a tér pozitív és negatív kapcsolódását. Másképpen, de ugyanazon kérdést járja körül; ritmikusan építkezve. Alig kéttucatnyi a bemutatott munka — négy alkotótól. Négy, öntörvényei szerint alkotó művésztől. Érdekes összevetést is kínál. A kiállítást egyébként december 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők. (cs. a.) Tegnap óta a Szőnyi-teremben Bér Rudolf festményei között Tegnap délután nyílt meg és december 10-ig látható a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi István-íermében Bér Rudolf Munkácsy-díjas festőművész kiállítása. A művész negyvenhét olajfestményét mutatja be ezen a tárlaton, illetve a Képcsarnok ennyit kínál ez alkalommal választékként az otthonaikat festménnyel gazdagítani akarók számára. A Szőnyi-teremben a Balaton, az Adria, több más olasz táj elevenedik meg a néző előtt; vidám fürdőzők csoportja a vízparton vakító fényben, komor, feszültségülte, drámát sejtető, komor sziklák a másik képen, egykét akt, műtermi kompozíció, portré, csendélet. Gondolkozva kell végigjárnunk a kiállitótermet, keresve a kiállított képeken a közös vonást, ami alkotójukat „azonosítja”. A képek szinte önálló csoportokba sorolhatók. A fény játéka, a fény hatása a víztükör felett többször is visszatér vásznain, csakúgy, mint az ijesztő szírt, a vízbe komoran beékelődő éles hegyfok. A falusi házak olykor geometrikus rendbe tömörülnek, valamiféle borús égbolt alatt sűrűinek össze, Visegrád utcái egymásra torlódnak a Duna partján, mint az olasz tájak szinte egymásra épülő házai. Párák ülik meg a vizet, máshol kristálytiszta élekkel válik el a hegy, a part a víztükörtől. -A falusi búcsú látványos forgataga csakúgy megjelenik a vásznon, mint a velencei Rialto környékének tarkasága, a vízpart-közeli, dőlt síremlékek és a harsogóan vidám fürdőző társaságok. Jóllehet, figurális kompozíciókkal is találkozunk, portré és akt is van, a bemutatott anyag egészére azonban a táj láttátása a jellemző. Mintha egyazon tájrészleten több megvilágításban és szögben is jelentkeznének, s mintha a festő az ember nélküli tájban is valami feszültséget érezne és akarna velünk, a tárlat látogatóival érzékeltetni. A komor és a harsogó színek váltása is bizonyára ezt szolgálja. Szembetűnő például az Archeológia című kép már-már kiáltó színskálája, és több vízparti nyugalmat ábrázoló komorsága. Egyik-másik képével talán vitázni is kedve lenne a tárlatlátogatónak, de nincs egyetlen olyan darab sem a falakon, 'amelyik elől gondolat nélkül tovább léphetnénk. A Képcsarnok Miskolcon a téli nagy ajándékozási és ünnepi vásárlási időszak kezdetén ezt kínálja. Meg kell nézni. (benedck) Elmélyülteti A színes golyó!',, amelyek segítségével hajdanán mi tanultuk az összeadást, a kivonást, de még a szorzótáblát is, már kiszorultak az osztálytermekből. De nem a játékpolcokról! A szorzótáblán ma is „jó játék” ígérkezik, s míg e'mélyülten húzogatja a golyócskákat a gyerek, nemcsak a színek formálódnak játékosan, a számok is összeállnak... Fotó: Laczó József „Mindent vállalunk” Politikai kabaré a televízióban Csütörtökön délelőtt a Magyar Televízió elnökségén arról kaptak tájékoztatást a sajtó munkatársai, miként kívánja a szórakoztató főosztály kielégíteni a közönség színvonalasabb szórakoztató műsorok, politikai töltésű kabarék iránti jogos igényeit. Tulajdonképpen a televízió fennállása óta folyamatosan születtek újabb és újabb sorozatok, egyedi műsorok, a szórakoztató igények kielégítésére, voltak jobbak és kevésbé sikerültek, hosz- szabb és rövidebb életűek. Most — mint arról Bánki Iván főosztályvezető-helyettes, Kallai István író-szerkesztő és Bednai Nándor szerkesztő az újságírókkal folytatott eszmecserében tájékoztatott — útjára indítják a Telepódiumot, a televíziós szórakoztatás egyfajta, nálunk még nem alkalmazott formáját. Ennek lényege, hogy kétrészes műsorokat szerkesztenek: az egyik rész Icabaré, a másik pedig egyfelvonásos 60—65 perces játék, elsősorban szatíra, bohózat. A műsorokat színházi keretek között a Vidám Színpadon próbálják, és ott is mutatják be a közönségnek. Ä premiert további hat. nyilvános előadás követi, amelynek során a produkció csiszolódik, a szükséghez mérten alakul, figyelembe veszi a közönség reakcióit, s a két utolsó előadást rögzítik. E felvételekből állítják össze a kabaréadást, ami gyakorlatilag az élő előadás egyik fele, míg az egyfelvonásos játék külön kerül adásba. A Vidám Színpadon évente hat ilyen kétrészes előadást rögzítenek, így 12 szórakoztató műsor anyagát nyerik, azaz havonta egyet. Az első műsort a Vidám Színpadon december 2-án mutatják be, s ennek a kabaré része szilveszter éjszakáján kerül majd adásba. (Ez lesz a többrétű szilveszteri szórakoztató műsor gerincanyaga.) A főosztály vezetői ettől az előbemutatásos rendszertől azt várják, hogy az élő adások közönségének reagálásaival, illetve azok figyelembevételével, tehát a közöriséghalásnak előre beépítésével mind jobban előkészíthetik az adásokat. Igen lényeges másik vonása a Telepódntmnak a kabaré jelleg, ez élet rezdüléseire, változásaira való gyors reagálás lesz a szerkesztők szándéka szerint. A Telepo- dium politikai kabaré kíván lenni, az életünkben adódó félreérthetőségek és torzulások csipkedője, adott esetben ostorozója. A műsorok szerkesztői kérik és várják a közönség segítségét, ötleteit is, s általában minden vonatkozásban szélesíteni szeretnék a közéleti humor forrásait. Ugyanakkor egy már-mát kihalt műfajt szeretnének új életre kelteni az egyfelvo- násosokkal. A már meglevő szerzőgárdán kívül új, kevéssé ismert írókat is szc retnének megnyerni a műsorok számára. Az első Telepódium címe „Mindent vállalunk’’ lesz, a vele együtt színre kerülő egyfelvonásosé A kitüntetés, Polgár András és Herczenik Miklós szatírája. A kabarét Bodrogi Gyula, a szatírái Bednai Nándor rendezi. Természetesen már folynak a további műsorok előkészületei. A következő politikai kabaré címei: Mindenért fizetni kell!, illetve A magyar csoda. (bm) Hangverseny krónika Eciy kitűnő koncert A Filharmónia bérleti koncertjei között legutóbb egy kamaraest (november 20-án a Bartók-leremben). és egy zenekari est (23-án a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében) szerepelt. A kamaraest három előadója — Andor Éva. Gregor József és Pál Tamás — igen feszült, expresszív légkört teremtett műsoruk első részében. amikor is Schumann-, Muszorgszkij- és Kodály-dal- műveket mutattak be. A hangverseny egészéhez képest némileg mérsékeltebb Schumann-dalok után Andor Éva rendkívül érzékeny, drámai feszültséggel teli Ko- dálv-interpretációval örvendeztette meg a nem túl nagy számú, ám annál fogékonyabb közönséget. A négy kompozíció közül különösen az A csitári hegyek alatt, illetve,a Nauszíka megoldásai hoztak felszínre komoly énekesi értékeket. Gregor József egy Mu- szorgszkij-ci idussal lépett először pódiumra. A halál dalai és táncai című művet adta elő. A kompozíció dramaturgiáját, a különböző dialógusokat és lelkiállapotokat. tehát a komor román* tikájú szituációk minden részletét hűen jelenítette meg, ábrázolásának tónusban gazdag, szuggesztiv megoldásai jól illusztrálták a mű tragikus ihletettségét. ' Koncertjük második leiében, a Gregor József tolmácsolta Kodály-dal'ok után néhány. jó érzékkel választott, népszerű áriát hallhattunk Mozart, Puccini, Verdi és Nicolai operáiból — mindegyiket érett, meggyőző előadásban. A fellelkesült közönség tapsát magas színvonalú ráadásszá mokkái köszönte meg a két művész. Közismert dolog, hogy a legtöbb karnagy — ha technikai képzettségben nincs akadálya — igen belátó és alapos partnere az énekeseknek, kifinomult kamarazenei műveltségük nemcsak a karmesteri dobogón, hanem a zongora mellett is kellően érvényesül. Ezt a tényt igazolta a jó nevű dirigens. Pál Tamás, is, aki a technikailag sem épp könnyű műveket szellemes, precíz zongorakísé- reltel tette teljessé. Műsoron: Schumann és Sztravinszkij művei A kezdeti bátortalanság után végül is szerencsésen állt össze Schumann Maníred- nyitánya — ez volt a Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjének első darabja —, bár némi merevség a fúvóskarban a mű végéig megmaradt. Ezután egy másik Schumann- kompozíció, az a-ntoll gordonkaverseny következett. Ez az alkotás számos olyan részlettel büszkélkedhet, amely termékenyen szolgálhatja a legszenvedélyesebb interpretációs elképzeléseket is, ösz- szességében véve azonban nem tartozik a legszerencsésebb csellóversenyek közé. Nehéz tudniillik élvezetes egységgé szervezni, rafinált (ha úgy tetszik, művészt hajlandóságtól is függő) eszköz- használatot igényel. Onczay Csaba — az est szólistája — sem tudott igazán megbirkózni a feladattal, s az egyéniségével kevéssé rokonítható művet itt-ott modoros megold ásókkal szólaltatta meg. Ez a man ír elsősorban abból adódott, hogy a forte indítások többnyire préseltek, erőszakoltak voltak, az egyes tételek témái pedig nem lettek kellően kidolgozva, így elvesztek a zene szövetében anélkül, hogy funkciójukra kellő fény derült volna. A legsikeresebb, legszebb részletnek a Langsam- tétel concertino kíséretű betétje bizonyult. A hangverseny legnehezebb, ugyanakkor legjobb produkciója az est végére került, befejezésül Sztravinszkij nagyzenekari szvitjét, a Petruskát hallhattuk. Kovács János, aki korábban már vezényelte a Miskplci Szimfonikus Zenekart, aprólékos műgonddal dolgozta ki a szvit minden részletét — ez az alaposság már a Manfred- nyitánynál is kiderült —, a koncentrált munkának meg is lett az eredménye. Az ötletes hangszerelési, tematikai és dinamikai mozzanatokból álló alkotást érezhetően nagy élvezettel játszotta az együttes. s bár igaz, hogy a teljesen beérett produkció élményével még adós maradt a hangverseny — ezen küny- nyen segíthetne néhány további bemutató, amit eeyéb- ként nyilván megérdemelne a kitűnő felfogásban megragadott alkotás —, mégis örömmel nyugtázhatjuk a zenekar vállalkozókedvét, művészi igényességét. D. Szabó Ede Ismeretterjesztés a mezicséti járásba!) Az elmúlt két esztendőben csökkent az ismeretterjesztő előadások száma a mezócsáti járásban. Az elmúlt évben például mindössze 202 ismeretterjesztő előadást tartottak, igaz, ebből 145-öt fizika' dolgozók körében. Változatlan az érdeklődés az egészségügyi és a pedagógiai témájú előadások iránt a járásban, ahol a lehetőségekhez képest szorgalmazzák az iskolások körében a baráti körök alakítását is. A matematikai témájú előadások viszonylag magas számában például benne van. hogy rendszeresen és jól működik a kis matematikusok baráti köre. Az általános iskolások részére szervezett tudományos baráti körök mellett a jövőben szorgalmazni szeretnék a középiskolások ilyen jellegű bevonását is az ismeretterjesztésbe. S ugyanakkor —, amint erről a TIT megyei ügyvezető elnökség) ülésén !s beszámoltak a közelmúltban — nagyobb gondot kívánnak fordítani a fiatal munkások körében végzett ismeretterjesztésre is. A jelenlegi egyedi előadások mellett íev a tanfolyamok, a sorozatok megtartását szeretnék szorgalmazni. Értesítjük kedves vevőinket, hogy vállalatunk miskolci raktárházánál BS Vállalatunk egri lerakató ez idő alatt is üzemel. 1981. december 16-tól 1982. január 2-ig vaivonme;átiapítQ és elszámoltaié leltár! tartunk ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TEXTIL- ÉS FELSŐRUHÁZATI Kérjük, szíveskedjenek vásárlásaikat úgy ütemezni, hogy a szokásos túrajáratokka! a megvásárolt NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT árut még a leltár kezdete előtt ki tudjuk szállítani. 1E Miskolc, Szeles utca 71.
