Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
JfFLAG PROLETÁRJAI. EGYESOLJETEKI AZ MSZMP BORSOD-ABAÜ.T-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 238. szám Ara: 1.4« Ft Szombat, 1981. október 10. A környezet védelméről tárgyaltak lefejezte nunkájá! az erszáiyíílés őszi ülésszaka Pénteken 10 órakor a Parlamentben folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Közaonti Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, tagjai. A tanácskozás megkezdése előtt Apró Antal, az országgyűlés elnöke meleg szavakkal köszöntötte Magyarország kedves vendégét: Jósé Eduardo dos Santost, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét, aki pártós kormányküldöttség élén tartózkodik hazánkba^ s ellátogatott a Parlamentbe. nífcltatta azt a harcot, amelyet a fiatal Angélái Népi Köztársaság dolgozói vívnak nemzeti függetlenségük, területi szuverenitásuk védelméért, a gyarmati örökség felszámolásáért, a gazdasági, társadalmi felemelkedésért. A magyar nép ismeri ezt az elszánt küzdelmet, szolidáris Angolával és őszinte megbecsüléssel tekint a baráti ország elért eredményeire. Apró Antal a magyar törvényhozás nevében is újabb sikereket kívánt országépitö munkájához Angola népének, kiemelve: a Magyar Népköztársaság, egész dolgozó népünk — csakúgy, mint eddig — minden téren támogatja Angola igazságos harcát, forradalmi erőfeszítéseit. A képviselők — az elfogadott napirendnek megfelelően — ezután meghallgatták Gonda György államtitkárnak, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Gonda György beszéde ' Ot évvel ezelőtt, 1976-ban alkotott törvényt az ország- gyűlés az emberi környezet védelméről — mondotta elöljáróban. — Ezt megelőzően a környezetvédelem egyes részterületeivel már foglalkoztak magas szintű jogszabályok. Ilyen volt a vízügyi törvény, az egészségügyről szóló törvény, vagy például a természetvédelemről alkotott törvényerejű rendelet. Az 1970-es évek derekán nyilvánvalóvá vált azonban, hogy ezek a szabályok, az ezekre alapozott intézkedések nem elégségesek, a környezetvédelem ügyét átfogóan és egységesen kell rendezni. Így került sor öt éve a törvényben azoknak az elveknek, céloknak és teendőknek összegezésére, amelyek a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet hatékonyabb védelmét szolgálják. Az intézkedések középpontjában az ember áll. Amikor a törvény megjelölte a célokat és a teendőket, figyelembe kellett venni, hogy egyrészt a környezetünket érő kedvezőtlen hatások bonyolultak, egymásra épülnek, másrészt pedig a természet öntisztuló képessége e hatások nem mindegyikével szemben képes védelmet nyújtani. A többi között példa erre, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások évente több tízmillió tonna hulladékot bocsátanak ki, a települések, a közlekedés, az ipar fejlődése sok ezer hektár termőterületet „fogyaszt”, a gépkocsiállomány — es az általa okozott szennyezés is — óriási mértékben megnőtt. A törvény végrehajtásának alapvető feltétele volt azt tisztázni, hogy a környezetvédelem egyes részfeladatainak megoldásában melyik minisztériumnak és főhatóságnak mi a teendője, mire terjed ki a felelőssége. Az is egyértelművé vált, hogy mindenekelőtt annak kell eljárni, intézkedni, akiknek a tevékenysége nyomán a környezet károsodik, vagy károsodhat. A tennivalókat két kategóriába kellett sorolni. Az egyik a korábban kialakult szennyező források, hatások folyamatos megszüntetése, illetve csökkentése. A másik pedig az, hogy az új beruházások, fejlesztések megvalósítása során figyelembe vegyék a környezeti viszonyok esetleges változásait is. Ez utóbbiban egy igen lényeges követelmény, a megelőzés jut kifejezésre. A környezetvédelemben ma a korábbi időkből származó hiányosságok, mulasztások kiigazítása okozza a legtöbb gondot, de a jövő útja a megelőzés:, olyan fejlesztési gyakorlat, amelynek természetes eleme az emberi környezet megóvása. Kétségkívül — akár az egyik, akár a másik feladatkörről legyen szó —, a megoldáshoz anyagi eszközök is szükségesek. A korábbi időkből származó gondok felszámolásában szigorú fontossági sorrendet szükséges érvényesíteni. Reális feladatnak azt lehet tekinteni, hogy legkésőbb az üzemek esedékes rekonstrukciója, felújítása során tegyék meg a szükséges intézkedéseket, alakítsák ki a környezetvédelmi feltételeket. Az új beruházások esetében elvileg a szükséges garanciák adottak, de a megvalósítás sokszor követel beavatkozást, mert a figyelem nem mindig terjed ki erre a követelményre. Még most is előfordul rosszul értelmezeti „takarékoskodás” a környezetvédelmi beruházások terhére. A víz, a levegő tisztaságának védelmére, valamint a termőföld védelmét szolgáló meliorációs célokra öt. év alatt együttesen, mintegy 40 milliárd forintot fordítottak. Ez becsült adat, és tartalmaz olyan megoldásokat is, amelyeknél a termelési célok és a környezetvédelmi érdekek szerencsésen találkoztak. A legkevesebb a hulladékokból származó szennyezések megelőzése és megoldása területén történt, összefügg ez a másodnyersanyagként újra felhasznált hulladékok viszonylag alacsony arányával — ez Magyarországon az iparban nem .éri el a 10 százalékot —, és a háztartási hulladékok elhelyézése körüli rendezetlen állapotokkal is (Folytatás a 2. oldalon) Vetik a búzát.. A borsodsriróki Bartók Béla Mgtsz, vetőgépei az úgynevezett Duzsnoki tömbön dolgoznak. A 160 hektáros területen búzát vetnek. Folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. Képünkön: a padsorokban helyet foglaló párt- és állami vezetők. Aktívaülés Leninvárosban A Leninvárosi Pártbizottság és a Mezőcsáti járási Pártbizottság október 9-én, péntek délelőtt Leninvárosban aktívaülést tartott, amelyen a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos időszerű kérdéseket vitatták meg. A Derkovits Gyula Művelődési Központban sorra került tanácskozást Dóka Ferenc, a Leninvárosi Párt- bizottság első titkára nyitotta meg. Bevezetőjében elmondta, hogy a két párt- végrehaj tóbizottság ez év tavaszán együttes ülésen tárgyalt a társadalmi tulajdon védelméről. Egyebek között megállapították, hogy mind Leninvárosban, mind pedig a járás területén javult az ez irányú munka; az ipari vállalatok, szövetkezetek és intézmények számos intézkedést léptettek életbe a társadalmi tulajdon megóvása. a bűncselekmények megelőzése érdekében. Így például fokozták a belső ellenőrzést, megerősítették a rendészeti szerveket, tovább szigorították a bizonylati fegyelmet és szigorúbb felelősségre vonást alkalmaztak a vétkesekkel szemben. Az aktívaértekezleten d r. Remeczky Gábor, a mezőcsáti járási ügyészség vezetője tájékoztatta a résztvevőket a társadalmi tulajdon védelméről. A vezető ügyész egyebek között szólt róla, hogy a rendőri és ügyészi szervek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a bűncselekmények megelőzésére, illetve az elkövetett bűncselekmények felderítésére. Ugyanakkor tovább erősítették kapcsolatukat az illetékes párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti szervekkel a még hatékonyabb együttműködés érdekében Elmondta, hogy a bűncselekmények száma mind Leninvárosban, mind pedig a mezőcsáti járásban valamelyest csökkent. Utalt rá. hogy a társadalmi tulajdon védelmében igen fontos tényező a büntetőjogi védelem, amelynek megszervezése és gyakorlása a bűnüldöző szervek. köztük az ügyészség feladata. E tevékenység során különös figvelmel fordítanak arra. hogy a bűncselekmény által okozott kár csökkenjen, illetve minél nagyobb arányban megtérüljön. Dr. Lantos János, a Mezőcsáti Járásbíróság elnöke többek között megemlítette, hoev évenként 3—400 büntetőügy kerül a bíróságra, s ennek mintegy 10 százaléka a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmény. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi néhány évben örvendetesen javult e téren a helyzet, mert bizony korábban, a hetvenes évek első felében, a nagy ipari beruházások idején, sok gondot okozott a bűnüldöző szerveknek a társadalmi tulajdon védelme, a bűncselekmények felderítése. Az aktívaértekezleten felszólalt Orliczky Frigyes, a Mezőcsáti járási Rendőrkapitányság vezetője is. Mint mondotta: a társadalmi tulajdon védelmére irányuló munka kétségtelenül javult, de még mindig magas a vagyon elleni bűncselekmények és a személyi javait ellen elkövetett lopások száma. Utalt arra is, hogy a vállalatoknál a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények tettesei nagyon sok esetben ismeretlenek, ami megnehezíti a rendőrség munkáját. A társadalmi tulajdon védelmében nagy lendítőerő lehet, ha a vállalatoknál és szövetkezetekben az eddigieknél nagyobb gondot fordítanak a megelőzésre, ami feltételezi a gazdálkodó egységek és a rendőri szervek jobb együttműködését is. Húszéves a KISZ megyei iskolája Ünnepség a Csaayikban Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottságának mis- kolc-csanyiki Ságvári Endre KlSZ-vezetöképzö Iskolája. Ebből az alkalomból tegnap délelőtt elméleti konferenciát rendeztek az iskolán, amelynek résztvevői Borsi Torna jvak, az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatósága helyettes igazgatójának előadása alapján megvitatták az ifjúság eszmei-politikai nevelésének időszerű kérdéseit. A délutáni órákban ünnepséggel folytatódott a megemlékezés, amelyen Tóth Lajos, az iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket: az iskola alapítóit, volt tanárait, vezetőit, hallgatóit, a KISZ volt megyei vezetőit és propagandistáit. Külön köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Újhelyi Tibort, a megyei pártbizottság titkárát és Székely Sándort, az iskola első igazgatóját. Szabó Pál. a KISZ megyei bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Felidézte az alapítás időszakát, amikor az ifjúsági szövetség és személy szerint Komócsin Zoltán támogatásával 1960-ban széles körű társadalmi összefogással, társadalmi munkával, építőtáborral elkezdődött a csanyi- ki iskola építése. Az eltelt húsz esztendő igazolta: az iskola szerves része és meghatározó intézménye a megye KISZ- életének. A fiatalok nevelésén mindig jól felkészült, tapasztalt oktatói gárda dolgozott. Az iskola nemcsak a tanulóknak. hanem az itt tanítóknak is sokat adott. Az itt dolgozók munkájának eredményességét, a tanfolyamok sikerét bizonyítja, hogy a fiatalok tízezreit sikerült felkészíteni az ifjúságmozgalmi feladatok elvégzésére, a szocialista érntőmunkában való aktív részvételre. A KISZ megyei bizottsága nevében köszönetét mondott a párt-, állami és társadalmi szervek vezetőinek, propagandistáinak, az oktatási igazgatóság tantestületének, akik hosszú éveken keresztül segítették és segítik az iskola sikeres tevékenvségét. Szólt arról, hogy az első években az öt megye KISZ vezetőképzését ellátó intézményben folvamatosan bővültek, fejlődtek az oktatónevelő munka tárgyi, technikai feltételei. Az 1974-ben átadott úi kollégiumi és oktatási éoii'ette' az ország egyik legkorszerűbb KTSZ- oktatási intézménye, amelyben az eltelt két évtizedben mintegy százezer fiatal fordult meg és szerzett maradandó élménvt. ismereteket és kanott egész életre szóló mozgalmi indítást, Az, iskola munkájában mindig tói tükröződött a KISZ-nek az a törekvése. hogy képzési rendszerét, a kor. az ifjúság igényeihez. igazítsa. (Folytatás a 2. oldalon)
