Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
ßft. j 5TTLAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLI ETEKI Off AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPUEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP.TA XXXVII. évfolyam. 237. szám Ara: 1,40 Ft Péntek. 1981. október 9. Őszi ülésszakán Az írszÉipiés a lezősazáaság és az élelmiszeripar helyzetéről tanácskozik Csütörtökön délelőtt 11 órakor ismét megteltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Jelen voltak a kormány tagjai, s az emeleti páholyokban a budapesti diplomáciai testület képviselői. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, megemlékezve a legutóbbi nyári ülésszak óta elhunyt Bondor József képviselő, nyugalmazott miniszter, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja munkásságáról. Mint mondotta: Bondor József 1940-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, s a felszabadulás után előbb pártmunkásként, majd vezető építőipari szakemberként, nagy hozzáértéssel és felelősségtudattal munkálkodott a párt, az ország ügyéért. Országgyűlési képviselőként több cikluson keresztül aktivan részt vett a parlamenti állandó bizottságok munkájában. nz elhunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, s döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról. 2. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója az emberi környezet védelméről szóló, 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tett eleget az alkotmányban rögzített kötelességének, s tartotta meg beszámolóját. fiz angolai küldöttség csütörtöki programja Nagygyűlés Székesfehérváron ) ’ A mezőgazdaság és élelmi- j izeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a föld- használatot és a földvédel- i met szabályozó törvények > végrehajtásáról szóló beszá- , mólójának bevezetőjében Váncsa Jenő emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági ' és élelmezésügyi miniszter utoljára 1972 őszén — csaknem egy évtizede — számolt be az országgyűlésnek. Az agrárágazatokban olyan évtizedre tekinthetünk vissza, amely egyaránt bővelkedik eredményekben és tanulságokban — mondotta. Ez idő alatt folytatódott mezőgazdaságunkban, élelmiszeriparunkban az a lendületes fejlődés, amely két évtizeddel ezelőtt, a szocialista átszervezés után kezdődött. 1980- ban több mint másfélszer annyit termellek ágazataink, mint 1970-ben. Az egy lakosra jutó gabonatermelés 1980-ban meghaladta az 1300 kilogrammot, a hústermelés pedig a 140 kilogrammot, s nagymértékben bővült a sokrétű, valós társadalmi igényt kielégítő ipari termékelőállító és szolgáltató tevékenység is. Az élelmiszeripar fejlesztése — különösen az utóbbi öt évben — egyre jobban igazodott a nyersanyagtermeléshez. Mindenekelőtt a hús-, a tej-, a baromfi- és a növényolajipar növelte dinamikusan a termelését. Ágazataink adják a népgazdaság bruttó termelésének több mint egynegyedét, nettó termelésének pedig egyötödét. A lakosság fogyasztásának 45 százaléka élelmiszer és élvezeti cikk, amit — mint ismeretes — zömmel hazai forrásból elégítünk ki. Az alapvető élelmiszerekből sikerült évről évre javuló színvonalú ellátást teremteni. A fogyasztás szerkezete is az egészségesebb táplálkozás irányába fejlődött. 1980-ban a lakosság 23 százalékkal több húst, 48 százalékkal több tejei és tejterméket fogyasztott az 1970. évinél. A hazai élelmiszerfogyasztás színvonala nemcsak az előző évtizedek itthoni színvonalához hasonlítva minősíthető jónak, hanem nemzetközi mércével mérve is. A legfrissebb nemzetközi adatok tanúsága szerint Európa 17 országának összevetésében a negyedik h"lvet foglaljuk el az egy főre jutó élelmiszer kalória- és összes fehérjeíogyaszlás alapján. Váncsa Jenő Magyarország összes kivitelének 23—25 százaléka élelmiszer. 1980-ban két és félszer annyi mezőgazdasági és élelmiszeri pari terméket exportáltunk. mint 1970-ben. A változás úgy jellemezhető, hogy az agrártermelés mind magasabb követelményekhez igazodva teljesítette kettős feladatát. Előteremtette az egyre kiegyensúlyozottabb belföldi élelmiszer-ellátáshoz szükséges árualapot, ugyanakkor évről évre mind több terméket állított elő exportra, s ezzel hozzájárult az ország gazdasági egyensúlyának javításához. Ha a fejlesztés eredményeit összevetjük a nemzetközi mezőnnyel, megállapíthatjuk: a termelés növekedése meghaladta a nemzetközi átlagot A gazdálkodás korszerűsítése lépést tartott a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokéval. A termelésben tovább csökkent a nemzetbeszámolója közi élmezőny és a köztünk levő távolság. A mezőgazdaságtól elválaszthatatlan a termőföld védelme és hasznosítása. E munka jelentőségét mutatja, hogy a termőföld becsült értéke a nemzeti vagyonnak mintegy 20 százalékát képviseli. Agrárpolitikánk alapvető feladata a földtulajdoni és földhasználati viszonyok szocialista jellegének erősítése. Ezért alkotta aa országgyűlés az 1961. évi VI. és az 1967. évi IV. törvényt, amelyek a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmét, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztését szolgálják. Ezért hozott az Elnöki Tanács több törvényerejű rendeletet, tovább erősítve a törvények egyes elemeit, igazítva azokat a megváltozott viszonyokhoz. Jelenleg az ország összes területének csaknem 72 százaléka a mezőgazdaságilag művelt terület, 58 százaléka pedig szántóföld és intenzív kertkultúrákkal hasznosított. Ezek az adatok azt jelentik, hogy hazánk területéhez képest magas, európai és világviszonylatban is magas a mezőgazdaságilag hasznosítható terület aránya. Olyan természeti adottságunk ez, amelyet nagyra kell értékelni, nagyon meg kell becsülni, s amellyel elemi kötelességünk az ország javára jól sáfárkodni. E követelményekhez igazodva az elmúlt évtizedben jelentős anyagi erőt fordítottunk a föld termékenységének növelésére. Tiz év alatt 1,2 millió hektárnyi területen történt meg a melioráció, amire kereken 12 milliárd forintot fordítottunk. A műtrágya-felhasználás csaknem megkétszereződött. Mindez lehetővé tette az átlagtermések növelését. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a műtrágya-felhasználás növekedési üteme az utóbbi években megtorpant, ami — figyelembe véve terveinket — egyértelműen hátráltató jelenség. A földtulajdon és -használat szocialista jellege tovább erősödött. A szövetkezeti földtulajdon aránya ma már meghaladja az 50 százalékot. Rendeztük az állami, a szövetkezeti és szemé lyi földtulajdon kapcsolatát. Ezek, valamint más intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a termőföldnek nagyobb becsülete legyen. Minden szektorban erősödött a tulajdon- és földhasználati biztonság, ami jó hatással van a termelésre. Az agrárágazatokban eléri gazdasági, társadalmi változások szembeszökőéit. Mindennapos gyakorlatunk bizonyítja a párt és kormány agrárpolitikájának helyességét. Ez a marxizmus—leni- nizmusra épülő, a nemzetközi tapasztalatokkal, a hazai gazdasági, társadalmi viszonyokkal. azok változásaival számoló politika sikereink fő forrása és további záloga. (Folytatás a 3. oldalon) Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke — a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó angolai párt- és állami küldöttség élén — csütörtökön Fejér megye vendége volt. Htjára elkísérte Losoncai Fái, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Kolcsza Sándor, hazánk angolai nagykövete. A program Székesfehérvárott, a Vörösmarty Tsz-ben kezdődött, ahol a magyar és angolai zászlóval díszített főbejáratnál Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, Závodi Imre megyei tanácselnök és a házigazdák fogadták őket. Pirosnyakkendős úttörők viTizenegyedik alkalommal rendezi meg október 8-a és 10-e között az OMBKE diósgyőri csoportja az öntő- és mintakészitő szeminári úrnőt, ezúttal Mezőkövesden. Az első napon Serföző Sándor, az LKM gépgyártási főosztályának vezetője a VI. ötéves tervidőszakban megvalósuló egyedi nagygépgyártásról beszélt. Nagy Zoltán műszaki-gazdasági tanácsadó rámutatott, hogy az egyedi gépgyártás ki- fejlesztése szükségképpen maga után vonja a diósgyőri öntödék minőségi munkáMiskolc város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén fő napirendi pontként szerepelt a Mezőgép Vállalatnál a dolgozók érdekében hozott egészség- ügyi, szociális, kulturális és munkaügyi intézkedések helyzete. Mint az a végrehajtó bizottság tagjai részére kiadott írásos beszámolóból kitűnt, a vállalatnál nagy gondot fordítanak a dolgozók egészségügyi ellátására. A mező- csáti gyáregységet Kivéve minden egységnél üzemorvos áll a dolgozók rendelkezésére, miskolci törzsgyárukban és felsőzsolcai gyáregységükben pedig fogorvosi szakrendelők létrehozását tervezi a vállalat. A vállalatnál a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatását is megoldják, jelenleg 33 csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak egészségi állapotának megfelelő munkakörben. A dolgozók szociális körülményeinek javítására is intézkedések történnek. Az eltelt öt év -alatt 88 dolgozó kapott kamatmentes lakásépítési kölcsönt, s különös tekintettel segítenek a fiatal rágcsokorral kedveskedtek a magas rangú vendégnek, aki kíséretével együtt tájékozódott a hatszoros kiváló termelőszövetkezet munkájáról. Ezután Jósé Eduardo dos Santos és kísérete felkereste az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyárát, ahol Juhász Ádám ipari államtitkár és Bállá Károly, a nagyüzem igazgatója fogadta őket. Az angolai párt- és állami küldöttség Fejér megyei programja az Ikarus-gyár kísérleti üzemcsarnokában rendezett forró hangulatú magyar—angolai barátsági nagygyűléssel zárult. Az angolai és a magyar himnusz hangjai után Takács Imre nyitotta meg a barátsági nagygyűlést. A barátsági nagygyűlésen elsőként Losonczi Pál mondott beszédet. (Folytatás a 2. oldalon) jának javulását. Ám ez csak akkor valósulhat meg maradéktalanul, ha a terveknek megfelelően sor kerülhet az öntödék bővítésére, korszerűsítésére. A szűkös, rosszul daruzható mintakészítő üzem közeljövőben megvalósuló fejlesztéséről Redon Imre üzemvezető adott tájékoztatást. A szeminárium mai programjában diósgyőri üzemlátogatás szerepel, majd holnap újabb előadásokkal és határozat elfogadásával zárul a tanácskozás. dolgozókon a lakáshoz juttatásban. Bár a vállalat nem rendelkezik saját óvodával, bölcsődével, a gyáregységek vonzáskörzetében lévő gyermekintézményeket anyagilag támogatják, hozzájárulva így saját dolgozóik gyermekeinek elhelyezéséhez. A vállalat kulturális tevékenységén belül érdemes megemlíteni, hogy nagy figyelmet fordítanak dolgozóik alap-, szakmai, DOlitikai és általános műveltségének növelésére. fejlesztésére. Az állami oktatásban részt vevő dolgozók száma ebben az évben növekedett, s ugyancsak nőtt a tanfolyami és szakmai képzésben részt vevők száma. Az eltelt három év alatt 138 vállalati dolgozó vett részt valamilyen politikai Képzésben, ami szintén jónak mondható. A vállalat munkavédelmi tevékenységét illetően a beszámoló megállapítása szerint a nelyzet kedvező. Az előforduló balesetek éveli óta figyelmetlenségből, vigyázatlanságból, szabálytalan munkavégzésből adódnak, természetesen a övében törekedni kell arra, logy csökkenjen a balesetek száma a vállalatnál. Öntő- és mintakészitő napok A Miskolc városi Tanács V. B. ülése Beszámoló a Mezonén mmmammmunamammm
