Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

1981. október 8., csütörtök Kapunyitás, sikerrel fiaialok visszajönnek Hol tart az építkezés, mik a gondok? Vízi fen az Avas-délen...---------- ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ........................................................ F elvételünk a harmadik ütem második szakaszának építkezését mutatja, ahol a lakások és az iskola együtt „nőttek ki" a földből y Ezek a dombok gyönyö­rűek. Meredeken ereszked­ik alá, vízszántotta horpa­dásaiknak mélyebb színe fo­kozza a látvány varázsát. SEgy bajuk van. Elvesztették termőtalajukat. A völgyek -ide zöld színe szinte sugall­ja: a kövér £ű terülj-asztal- 'tája az állattenyésztésnek, sísak az a kár, hogy a völgyek tavasszal elmocsarasodnak. A 'háttérben erdők sötétebb ■kontrasztja. Van belőle ki- ■•iencszáz hektár. Csupa ér- ''léktelen akác. És ezen a te­rületen kell gazdálkodnia a Ifsokvaományi Hegyháti Ter- ! melöszövetkezet nek. t Szegény vidék ez. ahol az Jkiőjárás különös kegyeként -kell elfogadni, ha néha sike­rül elkerülni a veszteséget. I Az okokra nem nehéz meg­találni a feleletet. A gazda- 5Ság főagronómusa Csörgő Jst- i ván: ' — A jég hátán már nem J lehet megélni. A mi helyze- _ tünk valamivel jobb. Négy- ‘ ezer hektárunk van. Ebből *1800 hektár'amolyan parlag. A szaknyelvek ezt talajvédő gyepnek mondják, amely | olyan területre értendő, ahol I a fű egyetlen haszna: meg- , védeni a talajt a lemosódá.s- tól. Persze takarmánynak is jó. De ezen a füvön ugyan- ( csak felkopik az állatok ál- , la. A kilencszáz hektár erdő arra való, hogy néhány em­bernek munkát adjon. Hasz- ' not nem hoz. Marad 1700 hektár szántó; amelyből négy­száz hektárt legelőnek kelle- I ne átminősíteni. Olyan me- [ redek, hogy a kombájnt csak .ja fohászkodás menti meg a , felborulástól. És annyira ; gyengén terem, hogy a gaz- , dasági átlagunkat néha tíz ; mázsával csökkenti. Ez a szántóterület is közel száz táblára oszlik. A legnagyobb 50 hektár, a legkisebb vala­mivel több mint két hektár. A nagy teljesítményű gépe­ket nem tudjuk gazdaságosan kihasználni. Az állattenyésztésben még rosszabb a kép. A előző ve­zetés a pénzügyi mérleg ja­vítása „érdekében” minden bárányt eladott. Az anyaál­lományt elfelejtették selejtez­ni. Az utóbbi két évben, az intézkedések hatására valamit javult a kép, de még min­dig négyszáz birkát tartanak kegyelemkenyéren, hiszen hasznot nem hoznak. Eladni lehetetlen őket, mert ötszáz­ezer forint állami támogatást kellene visszafizetni. Erre aligha van pénzük. A száz húshasznú tehén létszámánál fogva nem jelent nagy hasz­not. Nos, abból a körből kel­lene kilépni. A növénytermesztés sze­rencsés évben' jövedelmező lehet. Ha területét négyszáz hektárral csökkenteni tud­nák, akkor a kenyérgabona harminc mázsán felüli hek­táronkénti hozama elérhető. Ez itt már gazdaságos. A napraforgó idén „kitűnő”, 13 —14 mázsás termést ad. Ha rossz e kultúrára az év, ak­kor az állam 10.5 mázsára kiegészíti a termést. Vagyis mindenképpen nyereséges a növény. Más híján, akármi­lyen fonákul hangzik, ezt a lehetőséget használják ki. Az állattenyésztés gazdasá­gosságát meghatározza, hogy egyetlen hektár tetepített le­gelő sincs. Csak terv van, amelynek kivitelezése nyolc­millió forint lenne. Született egy másik terv is. Kétszáz hektár meliorációs munkájáról. Szintén nyolc­milliós értékben. Amikor megkérdeztem Kónya Bélát. a szövetkezet elnökét, hogy mi a megtérülési esélve ezek­nek a papírra vetett elképze­léseknek. nyíltan válaszolt: — Semmi. Megkövetelné az állattenyésztés fejlesztését, amelyre töke híján nem tu­dunk még gondolni sem. Sőt, hozzáteszem, a jelenlegi gaz­dasági szabályozórendszer ke­retei között, kedvezőtlen adottságú gazdaságunknak bármilyen ráfordítással nem lenne esélye arra. hogy jöve­delmező alaptevékenységet alakítson ki. Ezért mi eleve ráfizetéses mezőgazdasággal számolunk. A dombok szorításában ke­vés a remény. Viszont az is igaz, hogy a remény, a lehe­tőség első megcsillanó suga­rába szó szerint belekapasz­kodtak. — Belevágtunk az első olyan dologba, amely re­ménnyel kecsegtetett, s amely talán sikerül. Utólag vissza­nézve, nehéz ügy volt, de a buktatókat szerencsésen ki­kerültük. Végül is sikerült. — Akkoriban még műmár­vánnyal kísérleteztünk — em­lékszik vissza az elnök —, ritka nagy kudarccal. Egy­szer Ócsán jártunk, amikor a Ferihegyi úton megpillantot­tunk egy hirdetőtáblát. A BALCANCAR transzparen­sét. Egyik szakemberünknek eszébe jutott, hogy éppen az­nap van valamilyen értekez­let Budapesten, amely a tar­goncákkal kapcsolatos. Bené­zett. Pár óra múlva elvi meg­állapodással jött ki. Akkoriban a bolgár gyárt­mányú targoncák javítása, alkatrészellátása körül nagy viharok dúltak. A raktári gé­pek zöme vesztegelt, kevés volt a szerviz, amely zavar­talanul el tudta volna látni a vállalatok targoncáinak ja­vítását. A döntést a tettek követték. Mégpedig rendkívül gyorsan. Habozni nem lehetett. Vet­tünk pár használt szervizko­csit. s alkalmaztunk néhány szerelőt. Az illetékesek meg­értették gondjainkat, s min­denben segítettek. Megkezd­tük egv műhely létesítését. A termelési adó terhére négy­millió forintot kaptunk, amelyből egy 320 négyzetmé­teres csarnokot alakítottunk ki, s megvásároltuk a szer­számgépeket. A pénz kevés­nek bizonyult, hétszázezer fo­rintot saját erőnkből még hozzátettünk. A MÜÄRT is segített bennünket. Ma már raktárunkban négymillió fo­rint értékű alkatrész van, amely javarészt az ő érde­mük. Így sikerült a bolgár gyártmányú elektromos tar­goncák kis-, közép- és nagy­javítására egy ütőképes bá­zist létrehozni. Ma már nyolcvan vállalat­tal vannak kapcsolatban. Átalánydíjas szerződés alap­ján végzik munkájukat. Ho­gyan mert. a gyenge, rossz anyagi feltételű termelőszö­vetkezet, Ózd közvetlen szom­szédságában, minden tapasz­talat nélkül ilyen országos vállalkozásba bekapcsolódni ’’ Az elnök: — Mivel a régi módszerek nem váltak be, s tudtuk, az alaptevékenységből nem fo­gunk megélni, kaput kellett nyitnunk. Kaput az új sze­leknek, az új, hatékonyabb módszereknek, hogy talpra tudjunk állni. Világos volt, néhány asszonyt foglalkozta­tó varrodáknak nálunk nincs helye, közel a város, s nem hozna jövedelmet. Nekünk pedig olyasmi kell. amit egy­szer úgy fogalmaztunk rúeg: „minden évben egv lottó fő­nyeremény”. És ez az üzem, a tíz szervizkocsival, a 36 szerelővel együtt, képes er­re. Idén 18 milliós árbevételt, több mint kétmilliós jöve­delmet hoz. És ugyanakkor visszahozott sok jó szerelőt, akikre szükségünk van. Most már üzemi fiatalok jelentkez­nek a szövetkezetbe, szak­képzettséggel, érettségivel. A kapunyitás tehát jól sikerült. És ez létszükséglet ahhoz, hogy a hegyek hátán megél­jünk. — karmán — Újabb Gönc hírnevét valamikoi az itt készített hordók ala­poztak meg. Ma már jobban ismerik a nagyközséget a környékén termő gyümölcs­ről, a kajsziról, amelynek zamata országos elismerést vívott ki magának. A Zemp- lén-hegység tövében, való­színű a természeti adottsá­goknak köszönhetően, olyan tájkörzet alakult ki, amely kedvező a kajszibarack ter­mesztéséhez. Erről tanúskod­nak azok a százéves fák is, amelyek a portákon itt-ott megtalálhatók. Ez a tény ösz­tönözte a helyi áfészt egy gyümölcstermesztő szakcso­port megalakítására, hogy újabb ültetvénnyel növeljék a gönci magyar kajszi terü­letét. ötvenen kérték felvé­telüket a szakcsoportba, s most már csak az ültetvény helyét keresik, hogy tizenöt hektáron megkezdhessék a telepítést. A facsemetéket az adottságokhoz való jobb al­kalmazkodás érdekében a helyi alanynevelő telepről szerzik majd be. Nyíllak Móráról Egy régi épület felújításá­val érdekes vállalkozásba kezdett Méla községben az encsi Zója Termelőszövetke­zet. A Bábolnai Kombináttal olyan szerződést kötöttek, amelynek értelmében te- nyésznyulakat, s komplett tartási technológiát kapnak, amelyet a szaporulattal fi­zetnek majd vissza. Egy anyanyúltól ötven kilogramm húst kell leadni, amelynek árát természetesen átutalja a szövetkezetnek a kombinát. Három asszonynak ad mun­kát a 130 ezer forintért át­alakított épület, amely már az első évben 100 ezer forint nyereségei, hozhat. A vállal­kozás másik érdekessége, hogy kaput nyit a kisterme­lés előtt. A szövetkezethez tartozó községekben, ha va­laki igényli, ketreceket es anyanyulakat helyeznek ki. s biztosítják a tápellátást is. Mái' ötvenen jelentkeztek eddig, hogy a jövőben a ház­tájiban nyállal kívánnak foglalkozni, s nem véletle­nül, mert megfelelő tartás esetén egy anyanyúl ötszáz forint jövedelmet hozhat évente. Az elmúlt esztendőben 1,5 milliárd, az idén pedig már több mint 2 milliárd dollárt jövedelmeztek a külföldi munkák a jugoszláv építő­iparnak. amely ezzel az ide­genforgalmat is lekörözte. Ju­goszláv építővállalatok már 30 évvel ezelőtt is vállalkoz­tak külföldi munkákra, de még 1966-ban is csak szerény 72 millió dinár értékű forgal­mat bonyolítottak le. Jelen­leg több mint 40 országban mintegy 150 jugoszláv válla­lat tevékenykedik: 30 ezer ju­goszláv mellett még 20 ezer embert foglalkoztatnak. A legtöbb megbízást a fejlődő országoktól kapják: 1979-ben a harmadik világ országaiból származott a bevétel 67 szá­zaléka. a fejlett tőkés álla­mokból 17.5. a kelet-európai államokból pedig 15,5 száza­léka. * A munkanélküliek száma még sohasem volt ekkora az Egyesült Királyságban a nagy gazdasági világválság mélypontja. 1933 januárja óta, amikor húszezer híján há- rommillióan tengődtek állás-' talanul. Az augusztus közepén Aligha van még egy lakó­telep Miskolcon, melyet any- nyi bírálat ért, mint az Avas­délit. Nem is alaptalanul. A lényeg; városnyi nagyságú, több mint tizenegy és fél ezer lakást magába foglaló lesz ez a lakótelep, ahol nagyjából 42 ezer ember talák.otthonra. A hetvenes évek elején kez­dődött meg az érdemi munka az „öreg domb” aljában, s a program befejezését legké­sőbb 1984-re ígérik a szak­emberek. Hol tart jelenleg az épít­kezés? Vannak-e a kivitele­zőknek gondjaik, s ha igen, azok hogyan, mennyire ne­hezítik a tevékenységüket? Melyek a további legfonto­sabb elképzelések? Egyálta­lán: milyen lesz az Avas-déli lakótelep? — ezekre a kér­désekre kerestük a választ a múlt heti helyszíni szemle során. — A tervek értelmében há­rom ütemben épül fel a la­kótelep — kezelte tájékoztató­ját Andrásy Károly, a Mis­kolci Beruházási Vállalat osztályvezető-helyettese. — Az első és a második, vala­mint a harmadik ütem első szakaszában felépült lakások­ba már beköltöztek a csalá­dok, szám szerint megközelí­tően nyolc és fél ezren. A második ütemben elkészült két napközi otthonos általá­nos iskola, de annyi az is­koláskorú gyerek a lakótele­pen, hogy meg egy napközi j otthon átadására lesz szük- ' ség. A szolgáltatás ugyanitt még nem kifogástalan, a lé­tesítmények felépítését a pénz és a tartalom hiánya késlelteti. A postai nagyköz­végzett fölmérés tanúsága sze­rint ma mintegy 2 millió 940 ezren élnek munkanélküli se­gélyből Angliában. Ez az adat az idén érettségizett diákok­ra is kiterjed és nem szűrték ki belőle az idényszerű inga­dozásokat. A valóságos hely­zetről pontosabb képet mu­tat a gazdasági szakértők becslése, amely szerint a munkaképes lakosság kilen­cedrészének, mintegy 2 millió 226 ezer embernek nincsen munkája. Hogy milyen ará­nyokat ölt a munkanélküli­ség a következő hónapokban a pénzügyminiszter vélemé­nye szerint attól függ. hogy a gazdasági élet fölpezsdíil-e több közgazdász szerint attól függ, hogy a termelés szintje alacsony marad-e az év hát­ralevő. valamint 1982 na­gyobbik részében. pont 1983-ban lesz kész. A gyalogos aluljáró viszont minden igényt kielégít, egye­lőre még nincs is rá szük­ség. Az Unió Átész kereske­delmi célokra kívánja hasz­nosítani. Egy ilyen hatalmas lakóte­lep megvalósítása számtalan kivitelező összehangolt, jó munkáját követeli. Olykor 12 vállalat emberei dolgoztak az Avas-délen, s számuk elérte a hatszázat. Ma már keve­sebben vannak, a régi gond azonban mindmáig élő: nincs generálkivitelező, aki össze­fogná, összehangolná a vál­lalkozást. A legnagyobb lét­számmal — a létszám mint­egy a felével — a Borsod me­gyei Állami Építőipari Válla­lat vesz részt a munkálatok­ban. — Az idén és az elkövetke­zendő években hozzávetőle­gesen hatszáz-hétszáz lakást adunk át — mondta Madarász Lajos, az 1. számú főépítés- vezetőség építésvezetője —, szemben a korábbi több. mint ezerötszázzal. Ezeknek a la­kásoknak az alapterüleie vi­szont nagyobb lesz az előző­eknél. A talajviszonyok rend­kívül kedvezőtlenek, támfala­kat. a házak köré szivárgó­kat kell építeni, ami jócskán növeli a költségeket. A hegv aljában az egy lakásra jutó összes kiadós 544 ezer forint volt, a hegytetőn ugyanez az érték már 699 ezer forint. Örökzöld téma: sok a hiba az átadásra kerülő lakások­ban. Mi erről az építésvezető véleménye? — Régebben egy 60 lakásos tömb 15 lakásában kellett utólag padiós/.ónyeget cserél­nünk. Ma ritka az ilyen sú­Az idén lelassult a Nvugat- Európába irányuló amerikai szénszállítások üteme, s ez nem kis aggodalommal tölti el a tengerentúli termelőket. Tavaly a nyugat-európai or­szágok az olajtól való függő­ség részbeni megszüntetésére óriási mennyiségben vásárol­tak energetikai szenet az Egyesült Államoktól. A szi­lárd fűtőanyagok importja 26.8 millió tonnára emelkedett az 1979. évi 14.1 millió tonná­ról. ezen belül az eneigetika' szén bevitele nőtt a leginkább 13.6 millió tonnára az előző évi 1.7 millióról. Az utóbbi hetekben azonban szembetű­nő módon visszaesett a ten­gerentúli szén iránti keres­lyos minőségi hiba. A ki­sebb hiányosságokban sem mindig mi vagyunk a luda­sak, mert rosszak a beépítés­re kerülő ipari termékek. Sót, nem ritkán a lakótelepi gye­rekek betörik az új házak ablakait, megrongálják a zá­rakat. kilincseket Igaza van a szakembernek. De gyakran igazuk van a la­koknak is. Kevés az iskola, óvoda, bölcsőde, kevés a kü­lönféle üzlet, kévés a játszó­tér. zsúfolt a lakások elhelye­zése, elmaradt a parkosítás, es így tovább. Egyedül a köz­lekedésre ritka a panasz, az megfelelő. A jövő év köze­péig egyébként egészen az if­júsági parkig kiépítik a busz­hálózatot. — A lakók által felvetett gondok legtöbbje igaz — is­merte el Andrásy Károly. — Valóban zsúfolt a lakások el­helyezése, ám a tervezők me­net közben tanultak a hibák­ból. A hegy tetején átlagosan 620-an. a hegy aljában 740- en laknak egy hektárnyi te­rületen. Elismerem azt is, hogy későn indult a parkosí­tás. kevés a játszótér. Meg­jegyzem: a Miskolci Kerté­szeti Vállalat eddig már ki­ültetett 168 ezer facsemetét, de mindössze néhány ezer él­te túl a vandálok támadását. Elkészült a központi játszó­tér, s az itt levő sportpályá­kat télen korcsolyázásra is átalakíthatják. Az egyik fel­építendő iskolához uszodát is terveztek, s a közelben levő park lehetővé teszi a nyári napközi tábor szervezését. A haditechnikai park nyugati oldalán elkészült a szánkó- és sípálya, sífelvonó is lesz. — Az alapellátás folyama­tosan javul a lakótelepen — közölte dr. Fidler Ferencilé, a városi tanács osztályveze­tő-helyettese —, épülnek az új üzletek. A hármas ütem­ben már átadtak egy általá­nos iskolát, s hamarosan bir­tokukba vehetik a csöppsé­gek a bölcsődét, az óvodát. Még egy iskola, bölcsőde, óvoda épül majd. s lesz la­kásóvoda és Iakásbölcsöde. A hiányosságok orvoslása tehát az eddiginél nasvobb lendü­letet vett. a teljes orvoslásig azonban a lakók megértését, türelmét kérjük. Higgye el mindenki: mi is nagyon sze­retnénk. ha az itt élők mi­nél előbb a sajátjuknak, az otthonuknak éreznék az Avas-déli lakótelepet. let az európai szabadpiaco­kon — ahol az amerikaiak áltál Nyugat-Európába ex­portált mennyiségnek 50 szá­zaléka kerül eladásra —. es ugyancsak csökkentek a kok- szolhatószén-vásárlások is. * Bulgária a világ 112 orszá­gával tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Az ország külke­reskedelmi forgalmának ér­téke az elmúlt évben meg­haladta a 17 444 millió deviza- levót. Az export értéke több, mint 8917 millió devizáiévá volt. az importé pedig meg­haladta a 8226 millió deviza- levát. Bulgária és a többi KGST-ország kereskedelmi forgalmában a gépek és be­rendezések részaránya 47 szá­zalék a szakosításban gyár­tott termékek pedig az áru­forgalom egvharmadát adták. A következő öt évben a Bul­gária és a szocialista orszá­gok közötti kereskedelem csaknem 56 százalékkal emel­kedik és 1985-re a gének *5 berendezések exportja 76 szá­zalékkal nő. Az év első hat bónapiában Bulgária külke­reskedelmi forgalma 19.7 szá­zalékkal emelkedett a tavaivi év első feléhez képest, min­denekelőtt a Szovjetunióval és a többi KGST-tagorszá- gokkal folytatott növekvő ke­reskedelem eredményeként. Kolaj László Fotó: I.aozó József A világgazdaság hírei — Jugoszláv építők külföldön — Közel hárommillió munkanélküli — Lelassult az amerikai szénexport — Bulgária kereskedelmi kapcsolata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom