Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

1981. október 4L, vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 t Takarékosan g Otctőber minden eszten­i dobén a takarékosság hó- |j( napja. Ennek jegyében or- ij szagosán is, és Borsodban is d különféle tanácskozásokra, y rendezvényekre kerül sor, £ amit a Világtakarékosság ^ Napjával, október 31-ével ^ zárnak. Ez az időszak jó ai- 9 kálóm arra is, hogy ki-ki jj számvetést készítsen és el- fj döntse, milyen formáját vá­gj lasztja a továbbiakban a ta- e karékosságnak. Természete- y sen, itt nemcsak egyéni taka- y rékosságról van szó, hanem ^ arról is, hogy az áfészekben, ví a mezőgazdasági üzemekben I hogyan gazdálkodnak a ^pénzzel, mi az, amit betét- 5 ként el tudnál:, helyezni az 5 OTP-nél, postán, vagy a tá­ji ka rékszö vetkezetheti. Külö- ■ nősen most, ősszel, a szüret s idején van erre jó sikálom, 1 hiszen a szőlőtermés jelen­je tős jövedelmet is jelent 2 egyéneknek és gazdaságok- •1 nak egyaránt A pénzin téze- 1 Itek az ügyfelek elébe men- t! nek, megfelelő iníormáciő- J kát ,nyújtanak ahhoz, ho- íj gyan, milyen módon és íel- ’I tételek mellett helyezhető el ’I a betét az OTP-nél. a pos­4 tánál, vagy a takarékszövet- * kezetben. Erről volt szó lég­ii utóbb is a Bekecsen megtűr­5 to’tt tanácskozáson, ahol í, mindazok részt vettek, akik í tevékenyen hozzájárulnak a betétállomány növeléséhez. A betétállomány, az eddig rendelkezésre álló adatok szerint országosan elérte- a 153 milliárd forintot Ebből Borsod megye 8 milliárd 100 millió forintot tudhat ma­gáénak. Ennek az összegnek 10 százaléka a takarékszö­vetkezetekben, 45—45 száza­léka pedig az OTP-nél, illet­ve a postánál van elhelyez­ve. Mint azt az OTP megyei igazgatóhelyettese, Jávorkúti András elmondta, a betétál­lomány növekedése ebben az esztendőben szeptember .20- ával bezárólag elérte a 415 millió forintot Hozzátette: különösen figyelemre méltó, hogy növekedett az ifjúsági takarékbetétek aránya és je­lentős mértékben gyarapo­dott az átutalási betétek száma is. Az Országos Takarékpénz­tár Borsod megyei Igazgató­sága évről évre szép ered­ményeket ér el a takarék­betétállomány' növelésében, amit az is tanúsít, hogy a megyék közötti rangsorolás­ban Borsod az elsők között szerepel. Előzetes számítások szerint az év végéig — vár­hatóan — az eddig elért eredmények még tovább nö­vekednek. Ezer házhely i Mályi f Kevés Miskolc környéki te­lepülés dicsekedhet annyi előnnyel, mint a megyeszék­hely központjától tíz kilomé­teres távolságban, vagyis kö­zelségben levő Mályi. A köz­ség határában található a ki­kapcsolódásra, horgászásra, 1 vitorlázásra alkalmas, kelle­mes hangulatú tó, ami éven- ! te mind nagyobb és nagyobb I tömegeket vonz, másrészt a 1 községen keresztül vezet a 1 3-as főút, ami meghatározza I a helység közlekedési arcula- ; tát. Mindezek nemcsak elő- nyök, de bizonyos értelemben ; rangot is kölcsönöznek Mályi- nak. j Jelenleg a 39 utcában több mint 750 lakóházban csaknem két és fél ezren élnek és ahogy az ideköltözési arányo­kat szemléljük, nem nehéz megjósolni, hogy az építésre alkalmas területeket a jövő­ben sorra igénybe kell majd venni lakóházak építésére al­kalmas telkek kialakításához. Az igény sürgetően kopogtat: érdeklődnek munkás- és ér­telmiségi családok, idősebbek és fiatalok, miskolciak és a környező községek lakói egy­aránt. Szepesi Sándor, a községi tanács elnöke mondja, hogy az 1978-ban kialakított telkek túlnyomó többségét miskol­ciak építették be. Egyetlen tömbben 156 házhelyet jelöl­tek ki. Az ötödik ötéves terv­ben összesen 214 új családi ház épült fel, és ez magasabb a járási átlagnál. A községnek a tó felé nyúló határában a Bercsényi és a Munkás utcában a megépült új házak szomszédságában hetven telket alakítanak ki, 1982-től 1983-ig pedig újabb 120 ház építéséhez lesz köz­művesített telek. Azok, akik korábban úgy döntöttek, hogy Miskolcot fel­cserélik a kétségtelen csen­desebb Mályival, ma is örül­nek egykori elhatározásuknak, de panaszaikat sem hallgatják el. Azt. hogy szűkös a boltok kapacitása, választék alig van, vagy nincs is, hogy a közle­kedés jobban alkalmazkod­hatna a mályiak Igényeihez, akik Miskolc közelségét így nem érezhetik igazán. 1 — Egyetlen nap alatt 124 1 Járat érinti a községet, ezek többsége természetesen távol­sági járat, egy csuklós és egy „sima” autóbusz bonyolítja le napközben a Miskolc és Mályi közötti forgalmat. Két­ségtelen, hogy az ötnapos munkahétre való átállás újabb gondokat vet fel — így a ta­nácselnök — a járatoknak sokkal jobban kell majd al­kalmazkodni a műszakok vé­géhez, kezdetéhez, a helyi la­kosság utazási igényeihez. Ami pedig a három boltot il- lertd, valóban nagyon szűkös az ellátásuk, mert olyan ki­csik, hogy raktárkészletük feltöltése alig oldható meg. Ezen az sem könnyít, hogy a tó mellett is van még egy ki­csi kis üzlet A község 1977-től rendelke­zik vezetékes ivóvízzel és ahogy megtudtuk, a tanács a miskolciak és a helybeliek számára a jövőben is csalt közművesített, vízzel, villany­nyal, úttal ellátott területen ad építési telket Jelenleg a mályi házaknak a felében már kerítésen, illetve épületen be­lül van a vezetékes víz. Ez az új épületeknél már természe­tes. A községben építkező mis­kolciak mellett jelentős a helybeliek építői igénye is. A mályi fiatalok szívesen ma­radnak saját falujukban, kö­zülük többek számára — lát­va a szándékot — a szülők vásárolnak építési telket A növekvő lélekszámú te­lepülésnek érthetően nagyobb iskolára, óvodára lesz szüksé­ge, a kereskedelmi hálózat bővítése pedig már elengedhe­tetlen. Megkezdődött egy négy tantermes általános iskola építése, két év múlva pedig egy óvoda építését kezdik meg, ahová 100 gyereket ve­hetnek majd fel. Három év múlva pedig egy 300 négyzet' méter alapterületű ABC-áru- ház létesítéséhez kezdenek. A Mályiba való település ütemét figyelembe véve úgy tűnik, ezek a fejlesztések csökkentik, illetve megszün­tethetik azokat a feszültsége­ket, melyeket a gyors növe­kedés teremtett az elmúlt években a megyeszékhely közvetlen szomszédságában levő, kivételes adottságú te­lepülésen. Nagy József A tanműhelyben Bárót István It!, éves, a lakatosszakma tanulója, oszlopos fúrógép segítségével a Hejőcsabai Cementmű részére szórólapát fúrását végzi a Cementipari Gépjavító Vállalat tanműhelyében. Fojtán László felvétele Á bányászok életének javításáért A Borsodi Szénbányák Vál­lalatnál a VI. ötéves tervben 1 milliárd 800 millió forintot szándékoznak fordítani mun­kavédelmi, kulturális és sport-, valamint szociális cé­lokra. Az összeg kétötödéből a biztonságosabb munkavég­zés feltételeit kívánják meg­teremteni az aknáknál, az üzemekben, s ennek érdeké­ben javítják a munkahelyek levegőellátását, csökkentik a vízveszélyt, valamint a káros zajhatásokat. A tervidőszak végén a Miskolci, a Szulia- völgyi, a Putnoki Bányaüzem­ben és Rudolftelep lV-es ak­nán védőitalt kapnak a dol­gozók. A legtöbb pénzt, csaknem 879 millió forintot a szociális helyzet javítására költik majd az öt év során a vállalatnál. Az elképzelések között szere­lje! a lyukóbányai, a tervtá­rói, továbbá az edelényi orvo­si rendelők felújítása, a ren­delők felszerelésének korsze­rűsítése. Űj orvosi rendelő építésére kerül sor a mocso- lyási és a rudolftelepi aknán. A mocsolyási bányánál egy 1500 személyes öltöző-fürdő építését is tervezik. Az üdül­tetés feltételeit teszik jobbá majd azáltal, hogy Balaton- szemesen új konyhát és ét­termet, Hajdúnánáson új épü­letszárnyat építenek az elkö­vetkezendő években. A jövőben is segíti a szén­bányák a dolgozóinak magán­erős lakásépítését. Ennek ke­retében további 1150 bányász otthonteremtését támogatja a munkáltató, illetve ennyien költözhetnek majd új lakás­ba, beleértve a kormányak­ció keretében átadásra kerü­lő házakat is. A BSZV ked­vezményes fuvarokkal és gé­pek kölcsönzésével is elősegí­ti dolgozóit a lakásépítésben. Kulturális és sportcélokra több mint 183 millió forintot kívánnak fordítani az említett időszakban hazánk legna­gyobb mélyművelésű szénbá­nyavállalatánál. Lecserélik az üzemekben levő buszokat, he­lyettük új gépjárműveket vá­sárolnak. Korszerűsítik a szu- hakállói oktatási központot, az eddiginél több propagan­daanyagot és oktatási kiad­ványt juttatnak el a bányá­szokhoz. A korábbinál na­gyobb összeget szánnak for­dítani a művelődési intézmé­nyek bővítésére, felújítására, a működtetés finanszírozásá­ra. A szakmunkásképzés ja­vítása is ott szerepel a prog­ramban. A sportolási lehető­ségek színvonalának emelése ugyancsak több pénzt igényel; ezen a téren a létesítmények állagának megőrzése, a tö­megsport bázisának fejleszté­se a feladat. Szép pályafutás telis® iiinkásMI A hatvanas évek elején ke­rült a Miskolci Famutlonodá- ha Rádiné, Mátyás Borbála és az orsózó üzemrészben be­tanított munkásként foglal­koztatták. összes iskolai vég­zettsége nyolc általános volt. Jelenleg ugyanebben az üzem­részben művezető. Szép pályafutás! — Én is annak tartom — mondotta beszélgetésünk so­rán Bori ka, amikor faggatni kezdtem, hogyan kikerült a betanított munkakörből erre a vezetői posztra eljutni. Kü­lönös tekintettel női mivoltá­ra, hiszen köztudott, hogy műszaki vezetői beosztásban kevés nővel találkozni, még a fonodában is. — A pályakezdés, nekem is olyan volt, vagy még nehe­zebb, mint a jelenlegi pálya­kezdőknek. Akkor nem volt ifjúsági törvény, akkor nem figyelték öt évig a fiatalokat. Megtanítottak a szakmára, odaállítottak a gép elé, egy- szer-kétszer még segítettek és ezután meg kellett állni a saját lábon. Iparkodtam, le­het, hogy a szorgalmam mi­att figyeltek rám, de tény, hogy 7—8 esztendő múltával gyártásközi ellenőr lettem a meóban. Közel sem voltam megelégedve magammal, is­kolai végzettségemmel és rop­pant örömmel vettem, amikor a fonodában a hetvenes évek­ben kihelyezett textilipari kö­zépfokú iskolát szerveztek. Jelentkeztem, sikerrel elvé­geztem és ezután művezető lettem. * — Elég voK ennyi iskolai végzettség ? — Tanfolyamok következ­tek, Budapestre jártam két­éves művezetőképző iskolára. Párttag vagyok, politikailag is fejleszteni kellett magamat. — Hogy fogadják a nők a női művezetőt? — Ügy gondolom, hogy sze­retnek. Ennek számos jelével találkozom. Amikor férjhez mentem, gyermeket szültem, vagy amikor megoperáltak, műszakom dolgozói rendsze­resen felkerestek, együtt érez­tek velem, segítettek. Mint ve­zető, megkövetelem a munkát és a fegyelmet, de igyekszem gondoskodni a beosztottaim- ról is. Nagyon sok fiatal dol­gozik a kezem alatt. Most, Ötnapos munkahét a boltokban Az üzemekben, az intézmé­nyelvben folyamatosan szer­vezik az ötnapos munkahét­re való átállást. Megnövek­szik hát a szabad idő, nyu­godt pihenést biztosítanak a hétvégek. Ilyenkor a család felkerekedhet kirándulás­ra, vendégeskedésre, vagy épp egy közös vásárlásra. Igen ■ám, csak ha a kereskedelem­ben is bevezetik a rövidített munkahetet, a sok-sok vá­sárló épp a szabadnapján ta­lálja majd lehúzott rolókkal a boltokat? Hogyan szervezik meg a kereskedelmi dolgozók ötnapos munkahetét, hol tar­tanak megyénkben az előké­születek? Erről érdeklődtünk a Borsod megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályán. Nos, mindenekelőtt a leg­fontosabb: a 42 órás munka­hét a kereskedelemben nem ronthatja a vásárlási körül­ményeket, nem akadályozhat­ja az ellátást. A belkereske­delmi irányelvek alapján a vállalatok, a szövetkezetek saját erőből oldják meg az átállást, többek között a többletlétszám miatti bér­igényt is. Tény, hogy minden kereskedelmi dolgozó 'meg­kapja a heti szabadnapot, ám a kiskereskedelmi vállalatok, a szövetkezetek ezt jó munka- szervezéssel oldják meg. Megyénkben már július ele­jén megkezdődtek az előké­születek. A megyei tanács ke­reskedelmi osztálya hat tele­pülésen tartott területi érte­kezletet, amelyre meghívták a városi, a nagyközségi taná­csok képviselőit, a vállalatok, a szövetkezetek vezetőit. A lakosság szempontjából a döntő kérdés: hogyan tarta­nak majd nyitva a boltok? A kereskedelmi vállalatoknak és a szövetkezeteknek a nyitva­tartási időt egyeztetniük kell a helyi tanácsokkal. Az egyik legfontosabb alapelv, hogy a vásártők zavartalanul és fo­lyamatosan megvebessék ax élelmiszert. Épp ezért az ABC-áruházak és a fűszer­csemege boltok szombaton egy óráig nyitva lesznek, a városikban, a nagyobb köz­ségekben kijelölt élelmiszer­boltok pedig délután öt óra­kor zárnak be. Megyénkben egyébként összesen negyvenöt ilyen üzlet van. A szombati nyitvatartási Idő csökkentése — a tapasztalatok szerint —- nem zavarja a bevásárlást, hiszen a későbbi órákban ed­dig is jóval kisebb volt a forgalom. A kisebb élelmi­szerboltok, ahol egy-két dol­gozó van, a hét valamely napján tart majd szabadna­pot. Ám, ez csakis ott lehet­séges, ahol a bolttól nem messze más lehetőség is nyí­lik a vásárlásra. Az ilyen üz­letek zárva tartását amúgy is úgy szervezik meg, hogy a kereskedelmi dolgozók a „csendesebb” vásárlási napon kapják meg pihenőnapjukat. Az üdülőterületeken a hét minden napján nyitva lesz­nek a boltok, a szabadnapo­kat az idegenforgalmi idény után adják ki. Hogyan alakul a vegyes­iparcikk, a ruházati boltok nyitvatartása? Ügy tűnik, si­kerül ezt is rugalmasan meg­oldani. A csütörtök mellett a péntek is úgynevezett bevá­sárlónap lesz: ezen a két na­pon a városokban meghosz- szabbítják a nyitvatartási időt,' s csak este hét órakor zárják be a boltokat. Azok' az egy­személyes, kis boltok, ame­lyek eddig két hetente tartot­tak szabadnapot, most minden héten — lehetőleg hét elején — egy napot zárva tartanak. Tény, hogy a kiskereske­delmi vállalatoknak, a szövet­kezeteknek nem lesz könnyű a 43 órás munkahét megszer­vezése. A kereskedelmi dolgo-' zók nyolcvan százaléka nő,' köztük sok a kisgyermekes anya. Ha a bölcsődékben; óvodákban bevezetik a heti szabad szombatot, gond lesz a gyerek elhelyezése. Éppen ezért a vállalatokon belül kell az ésszerű munkaszervezést megoldani. A kisebb élelmi­szerboltokban ügyelnek a tú­ra járatok, a szállítás igazodá­sára is. Nos, a nagykereske­delmi vállalatokkal, a szállí­tópartnerekkel már tárgyal­tak ez ügyben, s azok ígéretet tettek: biztosítják a folyama­tos ellátást, hogy a lakosság elegendő és friss áruhoz jus­son. Az előkészület, a szervezés körültekintően folyik. Me­gyénkben január elsejétől ve­zetik be a kereskedelemben az ötnapos munkahetet. (tnikesj művezető hogy a 18 éven aluliakat men­tesítették az éjszakai műszak alól, az egyik szemem örül, a másik meg sír. Hiányozni fog­nak, úgy is mint dolgozótár­sak, úgy is, mint munkaerő. De belátom, így kellett tenni, hiszen nem egy fiatal terem­tést az éjszakai műszak alatt ápolgatni kellett: rosszul vol­tak, nem pihenték ki magu­kat, inkább szórakoztak, nem osztották be jól az erejüket. Es dolgoznak körülöttem olyan 17—18 éves leányanyák, akik gyermeket szültek. Pró­bálom megértetni velük, hogy ma ugyan nem szégyen ez, de az íratlan erkölcsi törvényei: szerint, nagyon büszkélkedni nem lehet véle. Tanítani és- nevelni kell őket, a pénz be­osztására, az emberi együtt­élésre, a női méltóságra, ma­gatartásra. Azt is megértem, nem egy állami gondozottnál: talán egész életen át hiányoz­ni fog a szülői szeretet. Meg­próbálok ebből is adni. — És mi van a fegyelme­zéssel? — Nem mindenki „kis an­gyal”. Előfordult praxisom alatt, hogy egy példamutató­an dolgozó kislány egyik nap­ról a másikra megváltozott: Udvarlója akadt, aki megpró­bálta befolyásolni, következ­tek az igazolatlan hiányzások,’ volt akivel szót tudtam érte­ni, volt, akit el kellett bo- csájtani. A gyárban munka folyik és a mulasztást nem lehet, nem szabad hosszú ide­ig megtűrni. — Hogy él egy mai, női művezető? — Kétéves kislányom ran, Nórika, nagyon aranyos. Fér­jem állandó délelőttös, 6 hoz­za, viszi a bölcsődébe, miután én váltóműszakban > dolgo­zom. Egy kicsit bírálgattak fonónő társaim, miután a gyest megszakítottam és egy évvel korábban jöttem be dolgozni. A fejemhez vágták: micsoda édesanya vagyok,' hogy megvonom a kicsitől az anyai szeretetek A gyerme­kem imád és én is őt. Sem­miféle törést nem okoztam vele. Itt a gyárban megbe­v csülnek, anyagilag és erköl­csileg, amíg odavoltam, éven­te megkaptam a bérfejlesz­tést, jól is keresek ... így lett Rádióé, Mátyás Borbálából, az egykori beta­nított munkásból, női műve­zető. Pályafutásában nincs semmi különös és utánozha­tatlan ... I Bod a István )

Next

/
Oldalképek
Tartalom