Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

jrrtÁG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEK! XXXVÍI. évfolyam, 833. szám Ara: 1,80 Ft Vasárnap. 1981. október 4. AT. MSZMP B0R80B-ABAŰJ-2l£MrLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AZ EGYSEG ES A FEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT (3. oldal) Ét-E A TÖRTÉNELEM? (4. oldal) A LEGFINOMABB EBÉD (6., 7. oldal) i ff. ;0 |3 c ,D •» n t S« Ú D i t i ,1 * ff M efi é )> y. >i l * i ! Púja Frigyes beszéde az ENSZ-ben ' Púja. Frigyes külCigymmisz­' ter az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának általános poli­tikai vitájában, pénteken délután beszédet mondott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése mindig jelentős esemény a nemzetközi politikai életben. Különösen így van ez nap­jainkban, amikor az enyhülés i folyamata megtorpant, és a nemzetközi kapcsolatokban szaporodnak a feszültség ele- 1 mei. Az utóbbi években ta- I pasztaiható és egyre erősödő I negatív folyamatok maguk- | ban hordozzák annak a ve- í szélyét, hogy az emberiség I ismét szembe kerül a már I t. szer átélt és nagy károkat okozó hidegháborús politika súlyos következményeivel. ! Á nemzetközi helyzet ked­vezőtlen alakulásának a fő oka az a törekvés, amely a katonai fölény megszerzése érdekében indított fegyver­kezési hajszával, a nemzet- ■ közi légkör megmérgezésével ! az erőpolitika zsákutcájába ' akarja visszakényszeríteni a I világot. A Magyar Népköztársaság kormánya elítéli az enyhülés elleni támadásokat, a fegy­verkezési hajszát, a nemzet­közi légkör megLontására és a hidegháború újjáélesztésé­re, irányuló felelőtlen próbál­kozásokat. Legfőhb külpoliti­kai feladatának továbbra is azt tartja, hogy elősegítse a háborús veszély elhárítását, a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdítását, a le­szerelés ügyét, a népek ba­rátságának és együttműkö­désének elmélyítését. A Magyar Népköztársaság szilárd híve a leszerelésnek, a fegyverzetkorlátozásnak. Kormányom aktívan és kez- deményezöen lép fel a külön­böző nemzetközi leszerelési fórumokon, és a kétoldalú tárgyalásokon is igyekszik elősegíteni e problémák ren­dezését. A világ valamennyi népé­nek érdeke, és a jelenlegi nemzetközi helyzetben külö­nösen fontos feladata az em­beriségre mind súlyosabb terheket hárító fegyverkezé­si hajsza megállítása. Az ed­digi leszerelési tárgyaláso­kon sok értékes, konstruktív javaslat született, és megál­lapodásokat is kötöttek. Fontos, hogy az eddigi erő­feszítések ne menjenek ve­szendőbe. Éppen ezért üdvö­zöljük és támogatjuk a Szov­jetunió leszerelési javaslata­it (Folytatás a 2. oldalon) Javuló lakossági szolgáltatások \ Közkedvelt kerámiák A bodrogkeresztúri kerámiaüzemben készülnek itthon és oz országhatáron túl is kedvelt kerá­mia termékek. A képen Ncgy Béláné, betanított munkás az üzem festőműhelyében, a készülő, nagy kézügyességet igénylő kerámia figurákat festi, melyből egy műszak alatt 40—50 darab készül. MTESZ-tanácskozás Budapesten A műszaki értelmiség felelőssége a gazdálkodásért Aczéi György felszólalása f Tegnap délelőtt Miskolcon, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székhá­zában középszervezeti kül­döttgyűlést tartottak me­gyénk kisiparosai. A Borsod megyében dolgozó 6500 kis­iparost 107 küldött képvisel­te. A gyűlés munkájában részt vett Fischer Pál, a KI- OSZ Országos Elnökségének elnökhelyettese. A VIII. országos küldött­gyűlésre készült beszámoló­hoz, amely az elmúlt öt év i munkáját summázza. Csatári Ernő, a KIOSZ Borsod me-, gyei titkára fűzött szóbeli ki­egészítőt. Beszélt a kisiparos­ság növekvő társadalmi meg­becsüléséről, az iparosok és a lakosság javuló kapcsolatá­ról, valamint az új jogszabá­lyokról, amelyek egyúttal ösz­tönzik dolgozóikat a jobb, színvonalasabb munka elvég­zésére. A megyei választmány je­lentése egyebek között beszá­mol arról, hogy a lakossági szolgáltatás értéke az 1975. évi 197 millió forintról az el­múlt évben már megközelí­tőleg 450 millió forintra nö­vekedett. Ebből az ipari szol­gáltatások értéke meghaladja a 207 millió forintot. A leg­nagyobb fejlődést a személy- gépkocsi javítása terén ta­pasztalták. A beszámoló kri­tikusan állapítja meg, hogy megyénk kisiparosainak mű­helyei elavultak. Csak tíz szá­zalékuk felel meg a korszerű követelményeknek, még kö­zei 30 százalékuk elavult és gyengén felszerelt, annak el­lenére, hogy az elmúlt öt év­ben mintegy 60 millió forin­tot fordíthattak korszerűsíté­sükre. Ezen a téren jelentős fejlődésnek számít majd a közeljövőben elkészülő mis­kolci kisiparosház átadása. Pozitív tény viszont, hogy Miskolcon néhány évvel ez­előtt megindult a kisipari munkabrigád-moz'galom. A jó példát követték a megyei alapszervezetek, és ma már összesen 19 brigád működik 233 taggal. Közülük elmúl I évi eredményes munkájukért három brigád kapta meg az országos vezetőség által ado­mányozott Kiváló Kisipari Munkabrigád címet. 1977-ben módosították a kisiparosokra vonatkozó álta­lános jövedelemadó-rendele­tet. Az új jogszabály a szol­gáltató kisiparosok számára jelentős kedvezményeket biz­tosít, s ez tette lehetővé a la­kossági szolgáltatások szín­vonalának emelkedését is. A küldöttgyűlésen a későb­biekben a kisiparosok dön­töttek az országos küldött­gyűlés elé terjesztendő ja­vaslatokról, majd megválasz­tották küldötteiket az orszá­gos fórumra. Harminckét tagegyesület és huszonkét területi szervezet, mintegy 170 ezer műszaki, természettudományos és ag­rárszakember tagjának kép­viseletében. 700 küldött rész­vételével szombaton tartot­ta XIIL küldöttközgyűlését a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge a XXII. kerületi Pártbi­zottság székházában. A ta­nácskozáson részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczéi György minisz­terelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kor­mány, valamint a társadalmi szervek több képviselője. A küldöttközgyűlés részt­vevőit és a vendégeket Ajtói Miklós, az MTESZ társelnöke köszöntötte. Kiemelte, hogy a szakmai értelmiségnek alapvető szerepe van népgaz­daságunk további fejlődésé­ben, ami az eddiginél is fe­lelősségteljesebb munkát kö­vetel tőlük és a szövetségtől egyaránt. A munkabizottságok meg­választása után Tóth János főtitkár fűzött kiegészítést az elnökség írásos jelentéséhez. A főtitkár kifejtette, hogy szükségessé vált a műszaki egyetemi oktatás, az üzem­mérnöki és technikusképzés reformja. Tévesnek minősí- tette azokat az állításokat, amelyek szerint nálunk „mérnöktúltermelés” van. A Az Alvaro Cunhainak, , Portugál Kommunista Párt főtitkárának vezetésével ha­zánkban tartózkodó pártkül­döttség szombaton Bács-Kis- kun megyébe látogatott. A de­legációt Kecskeméten, a me­gyei pártbizottság székházá­ban Romány Pál, a megye’' pártbizottság első titkára fo­gadta és tájékoztatta az ag­rárvidék gazdasági, politikai és társadalmi életéről. A ven­dégek ezután várossétán is­valóságban ugyanis párhuza-j mosan jelentkezik a mémök-i hiány és a mérnökfelesleg — ennek oka pedig az, hogy a vállalatok nem elég hatéko-, nyan foglalkoztatják a mó-> szakiakat. — A jövőben is elemi kö­telességünk. hogy társadalmi őrei legyünk a technikai ha­ladásnak — hangoztatta a főtitkár. — Műszaki értelmi-; ségünk zöme a szükséges fel- készültséggel és felelősség-; tudattal végzi munkáját, s a jövő feladatainak megvaló­sításában a mainál is na-j gyobb teljesítményekre ké-; pes. A vitában felszólalt Aczéi György is. Aczéi György a Központi Bizottság és a kormány üd­vözletét tolmácsolta, majd a műszaki értelmiség megnöve­kedett szerepéről és felelős­ségéről beszélt. Elsősorban Itthoni gazdasági életünket illetően, de népgazdaságunk,' merkedtek Kecskemét neve-, zetességeivel, kulturális in­tézményeivel. Ezt követően a megye vezetőinek társaságá­ban, Kiskunfélegyházára ve­zetett útjuk, ahol a termelő­szövetkezeti gazdálkodással ismerkedtek. A bugaci pusz­tán négyes lovas fogatokon járták be a természetvédelmi tájat és lovasbemutatót néz­tek meg. A kiskunfélegyházi látogatás után a küldöttség visszautazott Budapestre. Targoncajavítás Csokvaományban Az AGROSZOLG társulás keretében korszerű targoncajavitó-műhelyt létesítettek a csok- vaományi Hegyháti Termelöszövetkezo ben. A négymillió forintos ráfordítással felépült léte­sítményben évente 150 darab bolgár gyártmányú elektromos targonca nagyjavítását végez­hetik- el. Képünkön Kalös Sándor a gyalogvezórlósü raktári gép vezérlőrendszerét szereli. I, ... ............................ .... ............... ........................ ,1.1...... ■ ... ■ .............— ( Folytatás a 2. oldalon) Alvaro Cinhal látogatása Bács-Kiskio megyében e ss EM

Next

/
Oldalképek
Tartalom