Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-30 / 255. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. október 30., péntek II Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Megkezdte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erői katonai tanácsának soros ülése, amelyre hazánkban kerül sor. Brezsnycv kitüntetése Csütörtökön Moszkvában Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának át­nyújtották az „50 éves SZKP- tagságért” kitüntető jelvényt. A kitüntetést — mint a Prav­da csütörtöki száma beszámolt róla — az SZKP Központi Bizottsága alapította a párt legrégibb tagjainak jutalma­zására. A kitüntető jelvényt átnyúj­tó Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának üdvözlő szavai után válaszbeszédében Leonyid Brezsnyev megálla­pította, hogy a Központi Bi­zottság által alapított kitün­tető jelvény a párt veterán­jainak megbecsülését jelzi. Nagy örömünkre szolgál — mondotta —, hogy sorainkban még mindig szép számmal vannak olyan régi bolsevi­kok, akik Lenin idején lép­tek be a pártba, s akiknek tevékenysége mindannyiunk számára követendő példát je­lent. A kitüntetést megköszönve az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta, hogy tevékenysége során mindig a párt céljai­nak, eszméinek megvalósítá­sáért küzdött, mivel az SZKP ügye egyet jelent a szovjet nép ügyével. Musszavi kán új miniszterelnöke Hosszéin Musszavi lett Irán új miniszterelnöke, miután az iráni parlament csütörtökön reggel jóváhagyta Khamenei államfő jelöltjét erre a tiszt­ségre. A képviselők 115 sza­vazattal 39 ellenében fogad­ták el Musszavit, az ország eddigi külügyminiszterét az ország kormányfőjének. A 40 éves Hosszéin Musz- szavi, aki gépészmérnöki dip­lomával rendelkezik, az Isz­lám Köztársasági Párt egyik vezető személyisége. Augusz­tus 15-ig — külügyminiszter­ré való kinevezéséig — párt­ja lapjának, a „Dzsumhorije Iszlami”-nak (Iszlám Köztár­saság) volt a főszerkesztője. Khomeini ajatollah egyik legelkötelezettebb híveként tartják számon. Musszavi Khamenei elnök második jelöltje volt erre a posztra. Mint ismeretes, a medzslisz, az iráni parlament a múlt héten nem fogadta el Khamenei első jelöltjét, Ali Akbar Velajatit. Tegfiap, csütörtökön a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem Kompolti Kutató Intéze­tében tartotta meg ötödik ülé­sét a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadé­miai Bizottsága. Dr. Zambó János akadémikusnak, a MAB elnökének elnökletével lezaj­lott ülésen meghallgatták és megvitatták a MAB mező- gazdasági Szakbizottságának munkájáról, terveiről készült beszámolót, amit dr. Szalai György, a szakbizottság elnö- nöke terjesztett elő. A MAB tagjai, kompolti látogatásuk során, megismer­kedtek a kutatóintézet rend­kívül jelentős, a megyénk mezőgazdaságának is sok se­gítséget nyújtó munkájával. Megtekintették a kísérleti te­lepet, a laboratóriumokat, az új növényfajták „születési” helyét, az új módszerek, ter­mesztési eljárások tudomá­nyos kikísérletezésének észak­magyarországi bázisát. Labor’ kongresszus Miskolcon A Magyar Klinikai Labora­tóriumi Diagnosztikai Társa­ság 32. kongresszusa kezdő­dött meg tegnap Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban. A háromnapos találkozó megnyitóján részt vett Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kovács László, a Miskolc városi Pártbizottság titkára, Rózsa Kálmán, Miskolc vá­rosi Tanácsának elnöke, vala­mint az egészségügyi szervek képviselői. Dr. Miltényi Mik­lós professzor, a társaság el­nöke üdvözölte a kongresz- szus résztvevőit, előadóit. Ezt követően dr. Molnár György, a megyei kórház főorvosa megnyitójában szólt a labo­ratóriumok dolgozóinak meg­változott munkakörülményei­ről. az új követelményekről, a laboratóriumi ellátás fej­lődéséről, valamint a kong­resszusnak otthont adó me­gyénk és Miskolc egészség- ügyi ellátásának megváltozá­sáról, jelenlegi helyzetéről. Mintegy 360 résztvevő — köztük dán és lengyel elő­adók — érkeztek az országos kongresszusra, ahol a fő té­mához az immunológiai és gastroentológiai vizsgálatok eredményeit ismertető korre­ferátumok és előadások hang­zanak el a három nap során rendezett, három szekcióban szervezett kongresszuson. A védettség, valamint a gyo­mor-bél vizsgálatok mellett több előadó foglalkozik a kor­szerű vizsgálati laborok hasz­nosításának kérdéseivel. Az előadások között három szekcióban, miskolci és ka­zincbarcikai vizsgálatok ered­ményeit, tíz szakcsoport vizs­gálatait ismertetik. A szak­mai tapasztalatcserékkel, a szekcióülésekkel egy időben húsz külföldi és négy ma­gyar, laboratóriumi készülé­ket, eszközöket gyártó cég bemutatója tekinthető meg a kongresszus ideje alatt. Miskolc második alkalom­mal ad otthont a laboratóri­umi nagygyűlésnek, az éven­ként máshol rendezett talál­kozónak. Első alkalommal 1968-ban volt ehhez hasonló találkozó. A kongresszus szombaton, közgyűléssel ér véget. Lázár György hazaérkezel! az KSZK-i «* (Folytatás az 1. oldalról) jelent a béke fenntartásáért és a népek közötti együttmű­ködésért érzett felelősség és az ezért való munkálkodás készsége. Helmut Schmidt kancellár a sajtóértekezleten leszögez­te: teljes mértékben egyet­ért Lázár György megállapí­tásaival és rendkívül sike­resnek tartja a most befe­jeződött tárgyalásokat. A nyugatnémet kormányfő példamutatónak nevezte a két ország viszonyát. Mind az NSZK, mind Magyaror­szág azon fáradozott és fá­radozik, hogy fenntartsa a Kelet és Nyugat közötti pár­beszédet. E párbeszéd fontos állomásának nevezte Leo­nyid Brezsnyev jövő hónapi NSZK-beli látogatását is. A kancellár síkraszállt a fegy­verkezés csökkentéséért és a katonai erőegyensúly fenn­tartásáért. Helmut Schmidt vélemé­nye szerint a magyar gaz­daság nemzetközi vonatko­zásban is igen előkelő he­lyet vívott ki' magának, s szorgalmazta a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fej­lesztését. Bejelentette, hogy a mostani tárgyalásokon el­határozták: folytatják a két ország vezetői közötti magas szintű találkozókat. A Népszabadság tudósító­jának kérdésére válaszolva Lázár György a kelet—nyu­gati párbeszéd folytatását nemcsak hasznosnak és szükségesnek, de nélkülözhe­tetlennek is nevezte. Ezt a célt szolgálták a mostani tárgyalások is, amelyeken sok olyasmi hangzott el, ami gondolkodásra késztet. Mi a magunk részéről ezt meg is fogjuk tenni, s ha így tesz­nek mások is, akkor ez ked­vezően hat majd az enyhü­lésre. A Magyar Televízió kikül­dött tudósítójának kérdésére Helmut Schmidt a példamu­tató nyugatnémet—magyar gazdasági kapcsolatok fon­tosságát hangsúlyozta. „Nincs semmi kétségem az iránt, hogy e kapcsolatok a jövő­ben szélesedni fognak és mindkét fél számára hasz­nosnak bizonyulnak” — mondta az NSZK kancellárja. A Die Welt tudósítójának kérdésére Helmut Schmidt elmondotta: Lázár Györggyel tárgyaltak az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia folytatásáról is, a nemzetközi témák közül azon­ban a november végén kez­dődő szovjet—amerikai tár­gyalásokat tekintették köz­ponti kérdésnek. E tárgyalá­sok eredményességéhez mind Magyarországnak, mind az NSZK-nak létfontosságú ér­dekei fűződnek, s ezért — le­hetőségeikhez mérten — min­dent megtesznek a kölcsönös megértés szellemének erősí­téséért. Ebből a szempontból — mondotta a kancellár — Lázár György mostani láto­gatását különösen nagyra ér­tékelem. A Reuter angol hírügynök­ség tudósítójának kérdésére, amelyben a leszereléssel ösz- szefüggő javaslatokkal kap­csolatos magyar álláspontról érdeklődött, Lázár György aláhúzta: a Magyar Népköz- társaság a fegyverkezési ver­seny megfékezésében, az erő- egyensúly alacsonyabb szin­ten való megőrzésében, s vég­ső soron a teljes leszerelés­ben érdekelt. Lázár György csütörtökön hazaérkezett Bonnból. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisz­tertanács csütörtöki ülésén megerősítette a Gazdasági Bizottság határozatát az energiagazdálkodási kor­mányprogram végrehajtásá­nak meggyorsítására. Köte­lezte a minisztereket és az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy az energiatakarékossággal és ra­cionalizálással összefüggő konkrét feladatok végrehaj­tását következetesen érvé­nyesítsék, folyamatosan és gyakorlatiasan ellenőrizzék. Az intézkedések végrehajtásá­nak elmulasztása esetén min­den esetben felelősségre vo­nást kell alkalmazni. A pré­miumrendszert úgy kell to­vábbfejleszteni, hogy a kellő személyi ösztönzés és az anyagi érdekeltség erőtelje­sebben támassza alá a prog­ram gyorsított végrehajtását. A kormány, megerősítve az Állami Tervbizottság állás- foglalásait, áttekintette a ha­zai szénbányászat helyzetét. Intézkedéseket hozott a szén­bányászat gazdálkodásának javítására, továbbá a már- kushegyi és a nagyegyházai bánya építésének gyorsításá­ra. Megvizsgálta a korábbi döntések alapján létesülő mányi bányaüzem építésének helyzetét és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács úgy döntött, hogy az irányítási rendszer korszerűsítése, vala­mint a piaci követelmények­hez való rugalmasabb alkal­mazkodás érdekében 1981. december 31-ével megszünte­ti a baromfiipari, a söripari és a konzervipari trösztöt, valamint az Agrotrösztöt. Ugyancsak 1981. december 31-ével megszűnnek a koráb­ban megszüntetett trösztök helyett létesült ágazati iro­dák is. A korábban tröszti szervezethez tartozó vállala­tok önálló gazdálkodó egy­ségként működnek tovább. A kormány megtárgyalta a Gazdasági Bizottság tájékoz­tatóját a lakossági fuvarigé­nyek kielégítésének helyzeté­ről és a további tennivalók­ról, valamint a téli fűtési idényre való felkészülésről. A Minisztertanács megvi­tatta a közületi szervek gép­kocsihasználatát szabályozó határozatok végrehajtásának tapasztalatait és a további tennivalókat. Megállapította, hogy a végrehajtott intézke­dések eredményeként a kö­zületi gépkocsik száma, s ez­zel párhuzamosan a költség jelentősen csökkent. Intézke­déseket fogadott el több te­rületen a közületi gépkocsi- állomány további csökkenté­sére, ésszerűbb, gazdaságo­sabb hasznosítására. A kormány felhívta az érin­tett minisztereket és az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés októberi ülés­szakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s tájékoztassák azokról az országgyűlés el­nökét, valamint az érdekelt képviselőket. Svédország m. Stockholm - a Sergel tér esti kivilágításban. Az előtérben Edwin Ohrström szobrászművész hatalmas, üvegből készült alkotása. Százezer virág pompázik Skandinávia legnagyobb vi­dámparkjában, a göteborgi Lisebergben. ahol évente kétmillió felnőtt és gyer­mek szórakozik. Stockholm büszkesége, a világ első sza­badtéri múzeuma, az Artur Hazelius alapította skanzen 1891 óta fogadja a látoga­tókat, akik alig győznek be­telni a 75 hektáron bemu­tatott svéd népi építészet egyszerűségében is lenyűgö­ző szépségével. Ha kirucca­nunk Riddersbergbe, egy délceg fafaragó * művész sa­játos kiállításában gyönyör­ködhetünk: Calle örnemark 40—50 méteres alkotásokkal, valóságos szoboróriásokkal hökkenti meg közönségét. Bizony, a svéd méretek számunkra sokszor szokat­lanok. Ahol 96 ezer tavat, 150 ezer szigetet tartanak nyilván, ott nem ha* megle­pőnek a javaslat: induljunk tó- és erdőnézőbe, északnak, a hegyek közé, majd 1000 kilométerre. Arrafelé — no­ha a hosszan nyújtózó or­szágnak alig a „derekánál” járunk — egy négyzetkilo­méteren átlagban mindössze hárman élnek, s egy-egy ta­karos tanya között két-há- rom órás gyalogúttal szá­molnak. Errefelé mindenki az erdőből és a tóból él. Fa­faragók és bútorasztalosok tudománya száll apáról fiú­ra, a tavak pedig tömérdek halat kínálnak. Télen a rén­szarvasok befogásával tel­nek a szürke hófelleges hét­köznapok. A család hússzük­ségletét sok helyütt nem az ABC-áruházakban, hanem a lefelé vándorló rénszarvas- csordákból teremtik elő. Am tudni kell: ha az északi er­dők népének életét vizsgál­juk. némileg félrevezető ké­pet kapunk. A 8.3 millió svédből ugyanis csak ne­gyedmillió él mezőgazi*<ság- ból, fakitermelésből, halá- szatból-vadászatból. A dol­gozók nagyobbik hártyada a bányákban és a gyárakban, a közlekedésben, a szolgál­tatóiparban és a szállításban keresi a kenyerét. Hosszú évtizedeken át a világ elragadtatással beszélt az úgynevezett „svéd mo­dellről”. Kétségtelen, hogy a szociáldemokrata kormány­zatok sajátos jóléti államot teremtettek: már a harmin­cas években megvalósult a teljes foglalkoztatottság, s egyedülállóan magas színvo­nalú szociálpolitikai rend­szert alakítottak lú. öt év­vel ezelőtt azonban a szo­ciáldemokraták kisebbségbe kerültek a centrista irány­zatú polgári pártokkal szem­ben. Megdőlt az 1936 óta tartó szociáldemokrata he­gemónia. Ráadásul a tőkés világ válsága rendkívül ér­zékenyen érintette Svédor­szágot, amelynek energia­számlája évről évre emelke­dett. Mintha a hagyományos svéd ipari termékek iránt is megcsappant volna a keres­let: a drága Volvo-kocsik. a precíz SKF-gyártmányok, a roppant költséggel előál­lított hajók egyre verseny­képtelenebbekké váltak. Nemrég tanácskozott a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt kongresszusa. A küldöttek jóváhagyták azt a nagyszabású programot, amelytől a svéd modell kor­szerűsítését, az ország gaz­dasági problémáinak orvos­lását remélik. Szeretnék visszaszorítani a jelenleg 120 ezer fős munkanélküli­séget, mérsékélnl a 46 mil­liárd koronás külföldi adós­ságot, s az adók némi csök­kentésével a fogyasztás nö­vekedését, a beruházási kedv visszatértét igyekeznek elő­segíteni. A gazdaságpoliti­kai reform a jövő szeptem­beri általános választások előkészületeinek jegyében fogalmazódott meg. A szo­ciáldemokraták nem titkol­ják: vissza akarják szerez­ni többségüket a Riksdag- ban, a. parlamentben, ahol a polgári pártok jelenleg egymandátumos, rendkívül törékeny többséget élvez­nek. Bárkivel elegyedünk szó­ba Svédországban, abban mindenki egyetért: a ha­gyományosan semleges ál­lamnak még fokozottabb a felelőssége az enyhülés vív­mányainak megőrzésében, a leszerelésért és az atomfegy­verkezés ellen folytatott küzdelemben. Egy felmérés szerint, a svéd közvélemény túlnyomó többsége helyesli az észak-európai atomtegy- vermentes övezet létesítésé­nek tervét. Olaf Palme volt szociáldemokrata kormány­fő, pártjának vezére is ezt szorgalmazta a kongresszu­son, de a centrumpárti Féilldin miniszterelnök is en­nek rendelte alá az ország külpolitikáját. Az új svéd modell ugyan­is — így vélekednek a skan­dináv országban — csakis az enyhülés, a bizalom, a kölcsönösen előnyös politi­kai és gazdasági kapcsolatok kedvező légkörében valósul­hat meg. A svéd fővárosi joggal nevezik „Észak Velencéjé"-nel< Képünkön: vitorlások a „Lovagok öblében” (Riddarfjäräen)

Next

/
Oldalképek
Tartalom