Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
1981. október 28., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A zöldségbörze négy hónapja Az egy főre jutó fogyasztás 34 liter Verseny a vásárlóért Alig négy hónap telt el azóta, hogy megyénkben létrejött egy hasznos, a jövőbeni zöldség- és gyümölcsellátás szempontjából pedig mindenképpen számottevő kezdeményezés. A Nagymiskolci Állami Gazdaság felsőzsolcai termelői piacáról van szó. A termelői piac. közismertebb nevén a börze a Belkereskedelmi Minisztérium szorgalmazására, s a Gazdasági Bizottság határozata alapján jött létre. A kezdeményezés mindenekelőtt azért dicséretes, mert a termelői piac létrejöttével egy sor, a zöld ség kereskedelem területén eddig hosszadalmas tortúrától kímél meg vásárlót és eladót egyaránt. Ráadásul az üzleti folyamatok egyszerűsítésével, az áru útjának rövidebbé tételével, előnyt élvez mindenki. A kistermelő biztos lehet abban, hogy portékája elkel. A kiskereskedő nyeresége is adott, hiszen friss áruhoz jut. Négy hónap tapasztalatairól, a teljes igényű számadás korai lenne, ám a teljesség igénye nélkül érdemes néhány gondolatot megfogalmazni a börze rövid múltjáról, s a jövőről. Szentgyörgyi Zoltán. a Nagy miskolci Állami Gazdaság főkönyvelője: — Tudomásom szerint Miskolcon és környékén több mint húszezer kiskert van. Ezeknek a kerteknek a termése csak részben kerül saját felhasznulásra; nagy részét a termésnek a tulajdonosok értékesítik. Ez az értékesítés nemegyszer elég bonyolult. Más: az állami gazdaság termelői piaca gyakorlatilag minden termelőnek olyan lehetőséget biztosít, amilyen eddig — legalábbis ilyen formában — nem volt. Aki ide hozza a portékáját, biztos lehet abban, hogy megvásárolják. Hogy is van ez a gyakorlatban? A kis-, vagy nagytermelők elhozzák telepünkre árujukat. Mi a felhozott áruért megajánlunk egy bizonvos összeget, amelyet a napi fogyasztói árhoz igazítunk. Ha az eladó ezt az összeget elfogadja, megvásároljuk a behozott terméket. Ha kedvezőtlen számára az ár, akkor vár. s elképzelhető, hogy egy vásárolni kívánó kiskereskedőnek értékesíti azon az áron, amiben megegyeznek. Az állami gazdaság elsősorban azt vállalta. Több mint 8 milliárd forintos bevétel Marékos megyelaki I-Togyan takarékoskodik megyénk lakossága, milyen a hiteligény? Erről beszélgettünk Dojcsák Jánossal, az Országos Takarékpénztár Borsod megyei Igazgatóságának igazgatójával : Ez év szeptember végéig a lakosság összes betétállományának értéke 8 millióid 182 millió forint volt amely azt jelenti, hogy az első háromnegyed év alatt 455 millió forint gyűlt össze többletként. Ez az összeg, a lakosság részére biztosított kamatjóváírással együtt az év végéig várhatóan meghaladja a félmi lliárd forintot. Ebben az esztendőben tovább növekedett a lakossági készpénzbevétel. 1981-ben a lakosság által befizetett összeg utón járó kamat összege, mintegy 250 ezer forint lesz. A beáramló pénz döntő része a bérek megtakarításából ered. ám emelkedik a befizetés a tavaszi nyereségrészesedések kifizetésekor. a mezőgazdasági termények betakarítása után. a bányászok hűségjutalmának kifizetésekor, avagy — híres, borvidék lévén — az őszi szüret után. Az ebből származó jövedelem nagy részét a lakosság tartalékolja. A lakosság takarékosságának vizsgálatakor nem elég a bent levő betétállomány összegét megemlíteni. Hiszen a több mint 8 milliárd forint, és főként a félmilliárd forintos többlet, önmagában iól hangzik, de ezzel még nem teljes a kép. Az egy lakosra jutó betétállomány viszonyában — amelv 1980 végén megyénkben 9528 forint volt — a megyék közötti versenyben. igencsak a sor végén állunk. Jóllehet helvünket meghatározza megyénk sajátos helvzete. a fejlett ipar melletti. meglehetősen mostoha Viszonvokkal rendelkező mezőgazdaság. Még inkább a nagycsaládosok száma. Pontosabban az eev keresőre iutó eltartottak száma, amelv Borsodban nagyon magas. Mindennek figyelembevételével, ittégi s a takarékos emberek között említhetjük a borsodiakat. Az OTP Borsod megyei Igazgatóságán nagy a befizetés összege, ugyanakkor nagy a hitelállomány értéke is. 1981 közepén a betétállomány összege 8 milliárd 02 millió forint volt. a hitelállomány értéke pedig 0 milliárd 818 forint. Az eiső fél évben az állomány 84,5 százaléka „kint volt” a lakosságnál. A legtöbben építési kölcsönt igényeltek, de sokan vettek fel hitelt tatarozásra, házuk felújítására is. Személyi hitelre 128 millió forintot, áruvásárlásra 318 millió forintot, mezőgazdasági kistermelés elősegítésére pedig 62 millió forint kölcsönt biztosított az OTP ez idő alatt. Az év elejétől számos új módszert is bevezettek a takarékszövetkezeteknél. Változtak például a betételhelyezés feltételei. Különösen kedvezővé vált az ifjúsági takarék elhelyezése. Eddig 14 éves kortól 30-ig nyithattak ifjúsági takarékot, az idén viszont már kitolódott az életkor 0-tól 35 évig. Sokan éltek is az új lehetőséggel, amelynek eredménye: háromezer ifjúsági többletbetét. Megváltoztak a takaréklevelek után járó kamatok ebben az évben. A hosszabb időre elhelyezel! betétek után — amely minimum öt év — az eddigi 5 százalékos kamat helyett az idén mór 7 százalékot fizettek. Jelentős szervezőmunkát végeztek az OTP dolgozói az átutalási betétek számának növelése érdekében is Ennek egvik új formája: közvetlenül a munkabér egy részének átutalása. A dolgozó megbízza a vállalatot, és fizetéséből már eleve levonják az átutalás összegét. A megmaradó pénz pedig kamatozik. Erre megyénkben 21 nagyvállalatnál ni’ílik lehetőség, amelvek számát az OTP megvei Igazgatósága tpvább növeli a jövőben a megállapodások megkötésével. (raonos) hogy a kiskereskedőnek vásárlási, a termelőnek pedig eladási lehetőséget biztosit. A börze létrehozása indokolt. hiszen a zöldség- és gyümölcsellátás biztonságát növeli. A börze fennállásának négy hónapja alatt, egyre többen érkeztek ide visszatérő eladók és vásárlók. Megéri-e nekik? — kérdezhetnénk. Mert Békésből. Hevesből, Szabolcsból, Csongrádból érkeznek ide kistermelők portékáikkal. s olyan még nem fordult elő, hogy áruikat visszavitték volna. Biztosan megéri. Ugyanúgy nyernek ezen az üzleten, mint Borsod és Heves megyék kiskereskedői. A termelői piac jelenlegi megbízott vezetője, Kerbolt Gyula elmondta, hogy egyre több termelő és eladó indul el inkább hozzájuk, mint mondjuk a Bosnyák piacra. A másik, ami szintén lényeges szempont, s elsősorban a vásárlókat érinti: az ide beérkező áru legkésőbb tizenkét éra múlva már a vásárló szatyrába kerül. Óriási jelentőségű ez, hiszen a nagykereskedelemnél sokszor szorító raktározási gondokat itt szinte nem ismerik, tehát az ide eladásra hozott áru frissen kerül a fogyasztókhoz. Arról nem is beszélve, hogy bizony sokszor kedvezőbb árajánlatokkal állnak eladók és vásárlók rendelkezésére, mint a nagykereskedelem. A termelői piac négy hónapja mintegy 3 millió forintos forgalommal zárult. A jövőbeni célkitűzés, nevezetesen: érdekeltté tenni a kistermelőket. és a kereskedőket, hogy egyre többen keressék fel a börzét — érthető igény. Érthető, hiszen végül is ezért jött létre ez a piac. Ha ma még nem is lehet mérvadó, mindenre kiterjedő összegzéseket leszúrni, egy biztos: valahol, valamikor mi, vásárlók nyerünk majd a legtöbbet ezen a bolton. A piac törvényei szerint, a kereslet és kínálat egységében ugyanis kialakul majd egy egészséges verseny a vásárlóért, Érdemes talán megemlíteni még, hogy jövőre a fő célkitűzés lesz megerősíteni a felvásárlást. Ennek érdekében a Nagymiskolci Állami Gazdaság igyekszik tudatosítani termelői piacuk jelenlétét a kistermelők, valamint az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között. S ha beindul a bolt. elképzelhető, hogy az eddiginél is több friss áru kerül majd a vásárlók szatyraiba. Pusztafalvi Tivadar Nem mindegy, hogy mi- § hez. milyen bort iszunk. Sültek után abasári rizlinget. villányi burgundit lehet tölteni; a hidegtálakhoz badacsonyi kéknyelű. ezerjó dukál. Disznótoros vacsorához a somlói furmint, a szekszárdi kadarka járja; vadhúshoz egri bikavér, soproni kékfrankos, a halhoz a móri ezerjó illik. A hazai választék bőséges, s az egy főre jutó borfogyasztás is elég magas; 34 liter. Ez egyébként az 1934—38-as évek átlagszínvonalának felel meg. A stagnálás, félreértések elkerülése végett, nem valamiféle alkoholellenes kampánynak. hanem a sör térhódításának (77 liter fejenként) következménye. Ha nincs is látványos növekedés a fogyasztásban, a bor szilárdan tartja pozícióját. Az élvezeti cikkekre fordított kiadások 30 százalékát erre költjük. A bor adja a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar exportbevételének 10 százalékát. A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 6 százaléka a szőlőtermelésből származik. Távol áll tőlünk, hogy a borfogyasztásra való buzdítással hirdessünk harcot az alkoholizmus ellen, mondván, hogy egy liter borban csak | negyedannyi alkohol van, mint egy liter pálinkában. De tény, hogy a bort elsősorban nem alkoholtartalma, hanem ize. zamata miatt fogyasztják. Sajnos, az utóbbi években sok mindenért lehetett inni a bort, csak az íze és zamata miatt nem. Nemcsak arról volt. és — bizonyos fokig még most is — van szó, hogy az átlag borivó ember alig tudja megkülönböztetni az alföldi és a gyöngyösi rizlingszilvánit, de ahhoz is nagy tapasztalat kell, hogy címke nélkül megérezzék. melyik például a hárslevelű és melyik az olaszrizling. Egyformák a borok, legfeljebb az árban különböznek egymástól. A palackozást és a címkézést már meg sem említjük, mert ezek az utóbbi időben elért némi fejlődés ellenére olyan alacsony színvonalon vannak, hogy aligha lehet különbségről beszélni. A gondok eredetét keresve, először a borkészítés technológiáját kell szemügyie venni. Ami a szőlőfeldolgozó kapacitást, magyarán a préseket illeti, nincs különösebb gond. A második lépcsőnél, az erjesztésnél azonban, a fejlett borászattal rendelkező országokhoz képest, a hazai műszaki színvonal sok helyütt rendkívül alacsony. Nemcsak az aggasztó tárolótérhiány, hanem ezek műszaki szintje miatt is. A mustot, illetve a kiforrt újbort tisztítani kell. Ehhez olyan berendezések kellenek, amelyek kiválasztják, vagy leülepítik a szennyező anyagokat. De ezekből nincs elég, illetve ami van. abból is sok a rossz, kis teljesítményű berendezés. A bor stabilizálásához. a borrá válási folyamat lezárásához is különböző hőkezelési eljárásokra van szükség. Ebben a technológiai láncban is sok hézag van. A palackozás előtt a kész bort 10 napig mínusz 4 Cel- sius-fokon kellene tárolni és fél, vagy egy évig kellene pihentetni. Ezzel szemben nem ritka dolo^. hogy amikor a késői szőlőt szüretelik, a korai szüret termését már palackozzák. Igaz, ez nemcsak Tudja-e, hogy... ...a BAM 3145 kilométer hosszú vasútvonalat jelent a tajgában. A mocsarak és az örök-fagy birodalmában fel kell építeni 3200 objektumot, s a sebes szibériai folyók fölölt 140 hidat. A komszomolisták megbirkóznak ezzel a feladattal. A Központi Bizottsághoz szüntelenül érkeznek a levelek, a jelentkezések, de csak a legjobbak joga, hogy bekapcsolódjanak a munkába. A szovjet Távol-Kelet fejlesztésében felbecsülhetetlen a Bajkál—Amúr vasútvonal jelentősége. Szibéria és a Távol-Kelet földiében rejlő hallatlanul gazdag szén. olaj, földgáz, réz. vas és molib- dénérc hasznosításához ad kulcsol a BAM. Megnyitja az utat a hatalmas erdőségekhez. lényegesen olcsóbbá teszi a szállítást, s óriási területek gazdasági hasznosításához ad lehetőséget. A vasútvonal a Lena nevű kis állomástól indul és az Amur-parti Komszomolszknál lesz a végállomása. A harmincas évek komszomolistái- nak az volt a célja, hogy a rendkívül nehéz körülmények ellenére felépítsék ezt a várost. a hetvenes évek ifjú- kommunistái pedig új utat teremtenek hozzá. * ... Pakson, az atomerőmű építésén jelenleg 8000 fő a kivitelező létszám, a helyszíni dolgozók száma, a Paksi Atomerőmű Vállalatnál és a szolgáltató vállalatoknál együtt meghaladja a tízezret.. A szovjet szakértők száma közel kettőszázra növekedett. ... 1979 ősze óta tízezerrel csökkent a pedagógusok száma Angliában. Nem ok nélkül: az egész iskolarendszer egy nagy átszervezés folyamatát szenvedi. Az 1968—79 közötti születések csökkenése miatt. 1985-re másfél millióval kevesebb iskolás korú gyerek lesz Angliában. Bár a tanerők száma is csökkent, ennek ellenére. 1980 végén az egy tanárra eső tanulók száma olyan alacsony volt. hogy sok-sok falusi iskolát be kellett zárni. Csak egyetlen példa: egy northumberlandi iskolában a négyfős tanári karra mindössze kilenc diák jutott * ...Az 197.3—74-es világpiaci árrobbanás, majd ennek 1975 utáni megjelenése a KGST-forgalomban ielentős veszteségei okozott a magvar népgazdaságnak. A megváltozott körülményekhez való tárolótér kérdése. A készletek növekedését ugyanis a gazdaságokban a fejlesztési alapból kell finanszírozni. De nem kaphatnak hitelt, hiszen a szabályozórendszer éppen arra készteti a vállalatokat hogy ne raktárra termeljenek. Csakhogy a bor technológiájához hozzátartozik a tárolás is. A bor minősége az utolsó munkafázistól, a palackozástól is függ. Igaz. a rossz borból már nem lehet jót csinálni. de komplex szűrő- és fertőtlenítő berendezésekkel a pincéből csőhálózaton érkező bor mikrobiológiai tisztaságán még lehetne javítani, ami tartósságát növelné. De sok esetben itt is csak a feltételes módot lehet használni. Persze, nem lehet mindent a szegénységre fogni. Számos olyan technológiai hibát is vétenek (nem mossák ki alaposan a tartályokat a különböző borok után, hanyag a kémiai vizsgálat), ami nemcsak rontja a bor minőségét, de rossz esetben tönkre is teheti. És a selejt sokba kerül, hiszen több ezer hektoliteres tételekről lehet szó. A magyar bor csaknem negyedét, körülbelül 5 milliárd forint értékben exportálják. Ez az ország kedvező szőlőtermesztő adottságainak köszönhető. Borvidékeink a te- nyészidő alatt évente 2600— 3300 Celsius-foknyi hömeny- nyiséget kapnak. Az évi napsütés ideje pedig meghaladja a 2000 órát. Ezek a hő- és fényviszonyok teszik lehetővé a szőlő jó beérését. a kedvező cukor- és savarány kialakulását. A borvidékek zöme 500—700 milliméter évi csapadékot kap, ezért nem kij sértenek a különböző rotha- dásos és gombabetegségek. A tőlünk északabbra fekvő vidékeken már nem min- dei| fajta érik be jól, délebbre viszont túl lágyak a borok és a zamatanvag-képződés sem olyan intenzív, mint nálunk. Bor-alapanyagunk tehát megfelelő. A különleges minőség és a kezdetleges feldolgozási technológia eredményeként — bár az „eredmény” idézőjelbe kívánkozik — az olyan nagy bor-világcégek, mint például a nyugatnémet Racke, a Münchener Weinimport, a Saffer nagyrészt hordós télig kész bort vásárolnak, amit aztán a mi- énkénél jóval fejlettebb technológiával kezelnek. Hogy milyen eredménnyel? A Belg- rádban tartott nemzetközi borversenyen például az NSZK borcégek magyar borokkal indultak és értek el sikereket. B. P. alkalmazkodás időt vesz igénybe, s mi ezt az átmeneti időt hidaljuk át a külföldi források bevonásával, külföldi hitelfelvétellel. Nincs ebben semmi rendkívüli, a hitelek nyújtása és felvétele a világgazdaság természetes jelensége. Szerepe különösen megnőtt 1974 után. amikor az olajtermelő országoknál felhal mozódott többletbevételek, az úgynevezett „olajdollárok”, hitel formájában kerüllek vissza a fizetési mérleehiánv- nyai küzdő országokba. Hitelszükségletünk egy részét a szovjet kormány bocsátotta rendelkezésünkre rubelben, de ezen felül — a többi KGST-országhoz hasonlóan — mi is számottevő svájci frank, nvueatnémet marka és dollár hiteleket vettünk fel az elmúlt öt évben a nyugati pénzpiacon.
