Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

1981. október 27., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A vállalkozás új formál: 0 gazdasági munkaközösség Új osztályozó Az „ESZAKKO" Észak-magftK- országi Kőbánya Vállalat tóIy- lyai üzemében befejezéséhez közeledik a mintegy 200 millió forintos költséggel épülő XII. törömü, szociális épületek, két kilométeres szállítószalag, és az utántörö-osztályozó építé­se. A szállitószalag már üze­mel. A beruházás befejezésé­vel évente 1 730 000 tonna an­dezitet adnak az út- és vasút­építésekhez. Képünkön: az utántörö-osztályozo látható, ahová kettős porlekötési rend­szert is beépítettek. Fotó: Kozma István Emlékezés a gazdasoron Vállalkozzunk! — olvasni a/, öles betűket az egyik tó­városi egyetem aulájában. Nemcsak a szakembereket, nemcsak a íelnőtt-társadal- mat, hanem a diákok fantá­ziáját is megmozgatta az új típusú vállalkozás lehetősége, amely a már ismert rendele­tek (1981. január elsejei) élet­belépését követően válhat gyakorlattá. Lehetőség nyílik például gazdasági munkakö­zösségek alapítására, amely a magánkezdeményezés teljesen új formája. Némi hasonlósá­got mutat a, korábban is lé­tező polgári jogi társaságok­kal. a gazdasági munkakö­zösség azonban nem jogi sze­mély és a vállalkozók társu­lási szerződése csak akkor vá­lik érvényessé, ha a hatóság (az illetékes tanács) jóvá­hagyta. Mivel foglalkozhat a gaz­dasági munkaközösség? A te­vékenységi paletta rendkívül színes. Gazdasági munkakö­zösség létrehozható a fo­gyasztás, a szolgáltatás, a ter­melés színvonalának, válasz­tékának javítására, az ezek­hez kapcsolódó kiegészítő te­vékenység ellátására. A ko­rábban is létező polgári jogi társaságok elsősorban vala­milyen szellemi tevékenysé­get űztek, árutermelést nem végezhettek. A polgári jogi táisaságok dönthetnek, hogy 1981. január elsejétől az új vagy a régi szervezeti formá­ban kívánnak működni. Pár hónappal a rendeletek életbelépése előtt a vállalko­zók már nemcsak tervezgetik, mivel is foglalkozzanak, ha­nem felmérik lehetőségeiket, és társakat is keresnek. Két­ségtelen, hogy aki vállalko­zik, annak sokféle szempon­tot kell mérlegelnie. Nemcsak a piaci réseket keil kitapin­tania és a tevékenységi kört helyesen megválasztania, ha­nem számolnia kell azzal is, hogy többletjövedelmei csak több munkával lehet elérni, Fix bér fizetésére a munka­közösségek aligha vállalkoz­hatnak, ugyanakkor a rende­letek nem teszik lehetővé, hogy 6000 forint jövedelem felett is fizessenek nyugdíjjá­rulékot a munkaközösség tag­jai. Magyarán: hiába keres valaki például a gazdasági munkaközösségben 10 000 fo­rintot, nyugdíjat legfeljebb 6000 forint után kaphat. A gazdasági munkaközösség tag­jai egyébként igénybevehetik a gyest és az anyasági se­gélyt. tánoénz azonban csak betegségük hetedik napja után jár nekik. A gazdasági munkaközös­ség tagjai nem feltétlenül azo­Lapunk szeptember 26-i számában ..Ha sok a burgo­nya. — Gönci zsákháború” című cikkünkben, a gönci Kossuth Termelőszövetkezel vezetőinek tájékoztatása alap­ján foglalkoztunk a burgo­nyaértékesítés és az ehhez szükséges zsákellátás hiá­nyosságaival, problémáival. A témával kapcsolatban a Zöl­dért Vállalat igazgatója az alábbi észrevételek közzété­telére kérte szerkesztőségün­ket: „. .. A Zöldért Vállalat fel­adata, hogy a megye lakos­ságának ellátását, az objektiv lehetőségekhez mérten, opti­málisan biztosítsa. Ennek ér­dekében, kockázatokat vállal­va, a lakossági igényeket messze meghaladó mennyisé­gű zöldség-gyümölcs vásárlá­sára kötünk szerződést a me­zőgazdasági nagyüzemekkel áfészekkel és a kistermelők­kel. A gönci Kossuth Termelő- szövetkezet. az 1981. évi szer­ződéskötések időpontjában nos szakmájúak, ami kifeje­zetten előnyös lehel, ha kép- z.ettségük, piaci jártasságuk jól kiegészíti egymást. Pél­dául: a munkás, a kisiparos, a technológus és a mérnök összefoghat valamilyen mű­szaki hiánycikk gyártására. Kereskedelmi tevékenységre nem vállalkozhatnak, de a kereskedelmi munkát előse­gítő tevékenységre (például anyagbeszerzésre, raktározás­ra) igen. A gazdasági mun­kaközösség — külkereskedel­mi vállalat közvetítésével — külföldön is értékesítheti pro­duktumait és külföldi bér­munkát is vállalhat. A gazdasági munkaközös­ség tagjai lehetnek például vízvezeték- és fűtésszerelők, kőművesek, tapétázók, szoba­festők; elvállalhatják többek között családi ház, félkész ház, iroda, tetőtér építését, szerelését. Mások létrehozhat­nak különféle javító, karban­tartó munkaközösségeket, mi­niszervizeket. Megint mások vállalkozhatnak a tej- és sü­tőipari termékek reggelen­ként! házhoz szállítására, gyermekfelügyeletre, idős em­berek ellátására, valamilyen kisüzemi termelésre. Egyébként a legfeljebb 30 fős gazdasági munkaközössé­gekbe bárki beléphet, nem szükséges hozzá a munkahely engedélye sem. Vagyis e tevé­kenység másodállásban is vé­gezhető. ,,Szelvény vagdosóvá” azonban nem válhat senki, a rendeletek tiltják, hogy csu­pán pénzzel vagy vagyontár­gyakkal lépjen be bárki is a munkaközösségbe. A vállal­kozó csak a tényleges mun­kavégzés révén válhat a gaz­dasági munkaközösség tagjá­vá. A gazdasági munkaközös­ségek összjövedelmük után. három százalék társasági adót fizetnek,, emellett a szétosz­tott jövedelmek alapján a ta­gokat — a kisiparosokhoz ha­sonlóan — általános jövedel­mi adó terheli. Az adóellen­őrzés és a befizetések kezelé­se a PM Bevételi Főigazgató­ság feladata. Gazdasági munkaközösség nemcsak önállóan alakulhat, hanem vállalat vagy költség­vetési szerv keretében is. Ez utóbbi esetben vállalati gaz­dasági munkaközösségről van szó. Mindkét típusú munka- közösség tagjai bérelhetnek vállalatoktól, szövetkezetek­től gépeket, berendezéseket, műhelyeket. A különféle bér­beadási formákkal a legkö­zelebb foglalkozunk. M. P. csak hétszáz tonna burgonya értékesítésére akart szerző­dést kötni vállalatunkkal, úgy. hogy 500 tonnát a nagyüzemi, kétszázat a háztáji gazdaság terméséből ad át. Csak a vál­lalat szakembereinek, veze­tőinek rábeszélésére vállalták 1000 tonna értékesítéséi. Au­gusztus 27-én azonban a szö­vetkezet elnöke kérte, emel­jük 1200 tonnával a szerző­désben szereplő mennyiséget, majd később még 500 tonnás emelést kért, így az eredeti 1000 tonnás mennyiség 2700 tonnára emelkedett. A szö­vetkezet 1000 tonna burgonya bértárolását is vállalta. Mind­ez azt bizonyítja, hogy a vál­lalat, saját kockázatára, je­lentős pluszmennyiség átvé­telét vállalta. Éppen ezért ir­reálisnak ítéljük a tsz főag- ronómusának az Észak-Ma- gyarország hasábjain is meg­jelent panaszkodását, s ké­sőbbi olyan követelését, hogy: a vállalat minden fölösleges burgonyamennyiségét vegye át a szövetkezettől. Gépgyár és szaüzépislÉ eptlniüdése (Folytatás az 1. oldalról) Hasonló nagyságrendű a Diósgyőri Gépgyárnak a szak- középiskolával szembeni ön­ként vállalt kötelezettsége is. Ezek a felajánlások maguk­ban foglalják az egymást ér­deklő kérdésekről való rend­szeres tájékoztatást éppen úgy. mint a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti vezetők fo­lyamatos kapcsolatát. Az is­kolai tanműhely kapacitásá­nak kihasználása érdekében a gépgyár esetenként bér­munkát ajanl fel, s ennek végzéséhez természetesen biztosítja a szükséges anya­got, a gyártási dokumentáci­ót. Ügyszintén a szakközép- iskola oktatási , feltételeit kí­vánja javítani a termelőegy­ség különféle gépek, műsze­rek, mérőeszközök átadásá­val. Érdeke a gépgyáriaknak a közös beiskolázási program kialakítása is, nappali, esti és levelezőtagozaton egyaránt. A vállalat társadalmi tanul­mányi szerződést köt, illetve ösztöndíjat ad az iskola ta­nulóinak, továbbá igyekszik minél kedvezőbb gyakorlati feltételeket előteremteni a szakma elsajátításához. Az érettségizett szakmunkások technikusi minősítő vizsgáját is segíti a DICE?, s ebből a célból évente megküldi a vizsgára jelentkezettek anya­gát az iskolának. A fiatalok szórakozását, sportolását is erejükhöz mérten támogat­ják a gépgyáriak; üdülöje- gyeket adnak, rendelkezésre bocsátják a sportpályáját, a mályi vízitelepet. A most megkötött, együtt­működési szerződés záradé­ka értelmében, a végrehaj­tást évente értékeli a DIGEP és a szakközépiskola. Az er­re a munkára kinevezett fe­lelős személyek, akik a gya­korlati lebonyolítást teljes hatáskörrel végzik, kötelesek a tapasztaltakról személye­sen beszámolni a vállalat ve­zérigazgatójának, illetve az oktatási intézmény igazgató­jának. Az elfogadott progra­mot határozatlan időre kö­tötték, de azt a felek írásos értesítés után bármikor fel­mondhatják. továbbá közös megegyezéssel módosíthat­ják. A „zsákháborúvat” kapcso­latban elég arra utalni, hogy a gönci termelőszövetkezet első ízben, augusztus 15-én igényelt 25 000 darab zsákot az őszi szállításhoz, jóllehet már júniusban ajánlást tet­tünk. hogy vegyen át zsák­készletet. Az elmúlt év őszén, a szerződéskötés során vállalt kötelezettsége szerint, az igénybevételt megelőzően leg­alább 30 nappal kell a szállí­tóknak a zsákigényt bejelente­niük. Ezt a tsz elmulasztotta Mi, szeptember 25-ig már 37 000 darab zsákot bocsátot­tunk a szövetkezet rendelke­zésére. ami elegendő volt a leszállítandó 1700 tonna bur­gonyához. Ennek ellenére a cikk megjelenésének idősza­kában — azt megelőzően — még 7000 darab zsákot kapott a Kossuth Tsz. Ügv érzem és értékelem, hogy vállalatunk nem érdemel elmarasztalást” — írja válaszcikkében Maflák Zoltán, a Zöldért megyei igazgatója. Szokatlanul nagyméretű, tágas porták, s nemcsak a vadonatúj, hanem a felújított, formájukról ítélve 40—50 esz­tendeje épített, jókora gaz­dasági épületekkel körülvett házak is két-három, sőt néhol négy szobát sejtetnek. Mife­lénk valamikor az ilyen ha­zakra mondták: jó gazda lak­ja. Talán ezért is csalt ki a kíváncsiság a mezőkeresztesi, hosszan nyúló Berecz György utcába, mert valakitől azt hallottam, hogy az volt a gaz­dasor. Az árkot tisztogató fiatal­ember. akit megszólítok, mint aki nem értette jól, vissza­kérdez : — Gazdasor??? Aztán még egyszer ízlelgeti a szót; „gazdasor”, majd mo­solyogva válaszol: „Ez a Be­recz György utca". Azt, hogy kit keresnék, már a kerékpárról, a ramad- zagolt kapa miatt nehezen le­kászálódó idősebb ember kér­di, s amikor megmondom, hogy a volt gazdasor égvik ma is Itt élő lakóját, elgon­dolkodva mondja: — Hát én iS itt születtem. De honnan veszi, hogy ez volt a gazdasor? Aztán a „gazdasor” miatt kezdetben nem is valami jól indul az ismerkedés, de ami­kor már a tágas, cserepes vi­rágokkal teli veranda kis­asztala mellett ülünk, s túl­jutottam a magyarázkodáson, amit előbb az követ, hogy pa­lack meg pohár is kerül elénk Tóth Béla, az. Arany­kalász Tsz nyugdíjasa már mosolyog: — Igen. így mondták, de én meg mindig csak úgy mondom, hogy dolgozó pa­raszt vagyok. Az apám is az volt. De ha a ..gazdát” csak arra érti, hogy nem voltunk más keze-lába. akkor jól mondja, mert három gyer­meke'öt-öt holdon kezdhette a paraszti életet... Nemigen kell kérdezget­nem. mert egyik régi emlék villantja fel a másikat, s eb­ből is, abból is kerekedik va­lami történet. Néha 10—20 esztendőt is ugrik előre, hát­ra az időben, sorol gondokat és örömöket, de valamennyit csendes szóval, indulatok nél­kül. Ez utóbbira is ő maga ad magyarázatot. Szabadko­zik. hogy palackos, bolti bor­ral kínál, pedig említette: a kis szőlőt már leszüretelte. De a saját termés még csak most forr. legfeljebb murci. ami tovább forr az ember­ben is. — És az sosem jó. ha az emberben forr valami — te­szi hozzá. — Mert a bor is letisztulva jó, s nekem az, hogy bennem is letisztult már az élet. . . Az emlékekből, a sok kis történetből megtudtam, ho­gyan alakult, vált széppé megelégedetté ez az eddigi, hat évtizednyi, küzdelmes, dolgos paraszti élet. Kisgyer­mek korában már a játékot is a munka ielentette. Az az ötholdnyi föld például abból is „lett”, hogy 12 esztendős korában, éjszakánként, egye­dül, 15—20 mázsa liszteket fuvarozott a keresztesi gőz­malomból Miskolcra, Azután a háború, a fogság, s 1946- ban. a boldog hazatérés után, csak fél jármot jelentő, so­ványka tehénkével az első. keserves szántás-vetés. Az már nagyon jó volt, amikor a negyvenes évek vége felére sikerült szép, jármos ökrökké nevelni két tinót. — Akkoriban — meséli mosolyogva — talán büsz­ke is voltam rá, de most már sajnálom, hogy nem az elsők között léptem be a szö­vetkezetbe. 1952-ben sem az agitáció, de nem is a kény­szer, hanem a gépállomást traktorok munkája csalt be az egyes típusú tszcs-be. A köny- nvebb oldala mindenkinek könnyebb ... Valamikor 1955- ben kértem magamat a har­madik típusú termelőszövet­kezetbe. Oda már az asszony hozományával együtt, 10 hold földdel és egy pár lóval lép­tünk be. A.kkor még nem lát­tunk ilyen messzire, ahol ma vagyunk, csak valami bizto­sabbat, jobbat kerestünk ... Üjra tölti a poharakat... Sok esztendőt „átugrik”. Nagyapai szeretettel mesél a Leninvárosban élő pici uno­káról . . . Előkeresi a kis szel­vényt. s büszkén mutatja, hogy havi 4155 forint a nyug­díja ... Elmeséli, hogy több mint húsz esztendőn át volt növénytermesztési brigádve­zető, s már mint „fiatal” nyugdíjast érte az a megtisz­teltetés, hogy beválasztották az Aranykalász Tsz vezetősé­gebe, ahol nyugdíjas társai­nak érdekeit képviseli... Körülmutogatja az 1963-ban felépült új, nagy házat, s mellette a gazdasági épület­nek, karai ának s kicsit talán emlékként is meghagyott ré­git, amelyben született. El­mondja, hogy az idén a ház­tájiból már 8 hízót adtak el, kettőt fognak vágni: húsz li­ter tejet visznek naponta a csarnokba, s minden tavasz- szal legalább 100 naposba­romfit íratnak a háztáji ag- ronómusnál. (Folytatás az 1. oldalról) A városi tanács és az SZMT évente tartott egyezte­tő megbeszélést. Ezt a gya­korlatot nem kell feladni, de tartalmában változtatni lehet oly módon, hogy a részkérdé­seket magára vállalja a szak­maközi bizottság. Felhívta a figyelmet a vá­rosi pártbizottság első titkára arra, hogy az új lakótelepe­ken meglehetősen idegenül él­nek az emberek egymás mel­lett. Azt kérik a munkahelyi párt-, szakszervezeti és KISZ- bizottságoktól is, hogy for­Mielőtt én kérdezném, & teszi fei a kérdést: — Hát élhetnénk-e így, ha még ma is gazdasomak mon­danák ezt a Berecz utcát? Kapnék-e havonta ennyi nyugdíjat, alig túl a hatva­non? Mit kellett volna dol­goznom. mennyit kaparnom, s meddig kellene még kín­lódnom, hogy öreg koromra azért a 10 holdért valaki el­tartson? Van, aki azt mond­ja. hogy abból a tízből már húsz is lenne azóta. Buta em­ber az ilyen ... Csak attól ve­hettem volna, aki elszegénye­dik. aki tönkremegy ... És, ha a mi lábunk alól szaladt vol­na ki a föld?! Néhány percig tartottak a letisztult, nyugodt ember in­dulatai, azután ismét csendes szóval tért vissza az „átug­rott” esztendők kezdetéhez, a sokáig „nem-szeretem”, de ma már a többivel egybemo­sódó emlékekhez: — Már 1956-ban brigád ve­zető lettem. A mi termelő­szövetkezetünk már akkori­ban is jó volt, de az az esz­tendő igencsak nehéznek bi­zonyult. Nekem különösen, mert betegség is köszöntött a házba . .. Szegény első fele­ségem . . . No, de maga is tud­ja, hogy akkoriban még nem volt ilyen jó a betegellátás, di ága volt a gyógyszer, s ne­hezebb is volt minden. Végül az lett. hogy féltettem, véd­tem a közöst, aztán meg 1957- ben kimaradtam belőle ... Mondtam, hogy adjanak havi 1000 forint készpénzt, ami kellett volna orvosra, gyógy­szerre. akkor maradok, de erre majd csak jóval később volt lehetőség ... Két eszten­deig fuvaroztam, mindent megpróbáltam ... 1959-ben aztán úgy léptem vissza, hogy az Aranykalászból töb­bé sose mozdulok ... Most, mint nyugdíjas is odatarto­zom. onnan élek... A jövő hétre leltározni hívtak, s akár hiszi, akár nem. február óta, amióta nyugdíjas vagyok, ál­momban legtöbbször kazlat rakok, vagy szénát gyűjtök a brigáddal. Pozsonyi Sándor dítsanak nagyobb figyelmet a lakótelep közéletének fejlesz­tésére. Ennek lehet új eszkö­ze a szakmaközi bizottság. Végezetül azt hangsúlyozta Drótos László, hogy a bizott­ság személyi összetételében garanciát látnak a hatékony munkára. Ugyanakkor felhív­ta a figyelmet rá. hogy ered­ményes tevékenység csak úev alakulhat ld, ha mellőznek minden bürokratizmust, na­pú-munkát. ülésezéseket, s a fő figyelmet a2 emberi kap­csolatok kialakítására fordít­ják. Válasz cikkünkre A tafemtaet rezetése lázi Megalakult a Miskolc városi szakmaközi bizottság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom