Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

Felelősség a fiatalokért Interjú Baranyai Tiborral, az MSZMP KB osztályvezetőjével — 1981. október 22., csütörtök 1 11 ............................. 11 ÉS ZAK-MAGYARORSZAG 3 Készül a siiazal A szarvasmarhák egyik legfontosabb téli, kora ta­vaszi takarmánya a szilás. A kiváló étrendi hatású, lédús takarmány készítése viszont fegyelmezett mun­kái és nagy szakértelmet követel. A silókazlak ké­szítésekor -endkívül fon­tos a tömörítés, a levegő kiszorítása, hiszen ezzel a befülledést, a káros bak­tériumok elszaporodását, illetve az azok által oko­zott káros erjedést sikerül megakadályozni. Képünk a Szikszói Állami Gazdaság lencsési húsmarhatelepen készült, ahol a silókazal „légtelenítéséhez” a Rába— Steiger erőgép súlyát is hasznosítják. Fotó: Laczó József Feliíjilások kisebb-nanrobb sikerrel Kevés az átmeneti lakások száma Sok szó esett ez év első felében az ifjúságról — abból az alkalomból, hogy május­ban ülésezett a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa. Általános fi­gyelmet keltettek a kongresz- szust előkészítő tanácskozások vitái, valamint az ifjúsági szövetség legfelső fórumán el­hangzottak, és az ott hozott határozatok. Azóta csupán néhány hónap telt el, s most a „hogyan tovább ?”-ról, a párt ifjúsági politikájáról, a „felnőttek” hozzáállásáról, segítségéről kérdeztük meg Baranyai Tibort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának osztály­vezetőjét. — Hogyan látják, értéke­lik a párt vezető testületéi a KISZ munkáját most, a kongresszus után? — A párt véleményét ki­I fejezte a XII. pártkongresz­! szus határozata, amely a leg­kevésbé sem volt szubjektív, hanem a vitákban kialakult egységes álláspontot tükröz­te. Ugyancsak a párt vélemé­nyét fejezték ki a Központi Bizottságnak azok a tagjai — élükön Kádár János elv- társsal —, akik részt vettek \ a KISZ-kongresszus tanács­kozásán és fel is szólaltak ott. Hozzá kell tenni mindeh­hez, hogy az ifjúsági szövet­ség kongresszusa előtt min­den pártszervezet kötelessé­ge volt véleményt mondani a KISZ-munkáról, ez pedig meghatározta a kővetkező feladatokat is: várjuk el a KlSZ-től, hogy teljesítse az elé tűzött célokat, de ne ta­láljanak ki a pártszervezetek új követelményeket. Az alapkérdés — folytatta Baranyai Tibor —, hogy be- tölti-e hivatását a KISZ, tt mindjárt le kell szögeznünk, hogy igenis betölti. A párt segédcsapatának és utánpót­lásának kell lennie, s el­mondhatjuk, hogy ma már a párttagság utánpótlása majd­nem teljesen a KISZ soraiból kerül ki. A párt alsóbb ap­parátusának mintegy 60 szá­zaléka ugyancsak az ifjúsági szervezetből jött, s elmond­ható ez általában a káder- utánpótlásról is. E téren a pártszervezeteknek igen fon- 1os kötelessége, hogy még jobban nézzék meg, kik kér fülnek a KISZ-ből — és ter­mészetesen nemcsak a KISZ- böl — különböző funkciók­ba. — Biztató az is, hogy’ az ifjúság, a KISZ irányításával számarányának megfelelően, sőt azon felül is kiveszi ré­szét a társadalmi akciókból. Nagy tanulság az, hogy ha jól, konkrétan adjuk meg a feladatokat, jól is teljesítik azokat. Áll ez a munkaver­senyre, a szocialista brigá­dokra. az építőtáborokra és számos más területre is. A KISZ érdeme az is. hogy minden, a fiatalságot érintő kérdésben kifejezi tagságá­nak és az egész ifjúságnak kívánságait, akaratát. Így pél­dául a lakásépítés és -gaz­dálkodás terén jelentkező problémákat és tennivalókat a KISZ jelezte elsőként. — Jóllehet mindez politikai tevékenység, milyen a KISZ „direkt” politikai munkája? — Kétségtelenül vannak még tennivalók, a tagság kö­zött végzett politikai munkán lehet és kell is javítani. Tény viszont, hogy a KISZ nagyon Szovjet segítséggel új, nagy öntözőrendszert építe­nek Mongóliában. Ennek használatba vétele után már 12 millió hektár legelőt ön­töznek az országban. Jelen­leg a legelőterületeknek csaknem a felét öntözik rendszeresen. széles körű politikai munkát végez, talán elég, ha a poli­tikai vitakörökre, az építőtá­borokra, a KISZ-oktatásra utalunk. Az idősebb nemze­déknek meg kell értenie, hogy’ a mai fiatalok sok te­kintetben képzettebbek, mint hasonló életkorban apáik voltak — de politikai tapasz­talatokban kevésbé. Ezen a területen kell nekik sokat se­gíteni. Nagyot lépett előre a KISZ politikai tevékeny’ség terén az 1974 áprilisi hatá­rozat óta. Most minden KISZ- tagnak évről évre be kell szá­molnia arról, hogy mit tett egy esztendő alatt. A meg­kezdett úton tovább kell menni, tovább javítani a kis közösségek, a KlSZ-alapszer- vezetek életét, munkáját. — Utólag milyennek tart­ják « lezajlott KlSZ-kong- resszust? — Jó kongresszus volt. Az ott hozott határozatokban megszabott tennivalók reáli­sak, megvalósíthatók. Ezek­hez kell igazítani a KISZ- munka egész felfogását. Egyébként a KISZ Központi Bizottsága legközelebbi ülé­sén foglalkozik a kongresz- szuson és előkészítése során elhangzott javaslatokkal, fel­szólalásokkal. Témák szerint csoportosítva ezeket, eldöntik, hogy melyik tennivaló kire tartozik, mi a teendője a KISZ ICB-nak és apparátusá­nak, illetve az alsóbb K1SZ- szerveknek, s mi tartozik az állami vezető testületekre, minisztériumokra stb. Ha­sonlóképpen foglalkoznak az elhangzottakkal a megyék­ben is. Ugyancsak a legközelebbi KISZ KB-ülésen tárgyalják meg az ifjúsági rétegekkel való foglalkozás mikéntjét, hogy ez a fontos feladat ki­emelkedő helyet, kapjon a szervezet munkájában. Az egyes rétegek — így az egye­temista és középiskolás ifjú­ság — legaktívabb képviselő­it választják be a rétegbi­zottságokba, melyek olyan hatáskört kapnak, hogy a legmesszebbmenően csele­kedhetnek az illető réteg ér­dekében. — A vezetőségválasztások során mennyire cserélődtek ki a KISZ-vezetők? — Természetesen voltak cserék, a mozgás megfelel az élet törvényeinek, hiszen az ifjúsági szervezet vezetőinek fiataloknak kell lenniük. Ügy látjuk, hogy a csere nem volt túlzottan nagyarányú. Gon­dot. okoz viszont az, hogy sok helyen a pártszervezetek hamar „kiemelik” a jól dol­gozó KÍSZ-titkárokat, akiket a pártvezetőségekben, az ap­parátusban is jól tudnak fog­lalkoztatni. Javasoljuk, hogy ne cseréljék ilyen gyakran a KÍSZ-titkárokat, maradjanak ők néhány évig a helyükön, ha jól végzik munkájukat. A pártszervezetek viszont; küldjenek tapasztaltabb, a fiatalokat szerető kádereket a KISZ-be, hogy segítsenek olyan területeken, ahol való­ban szükség van tapasztala­tokra, mint például az okta­tás, a sajtó és még egy sor feladatkör teljesítésében. El­sőrendűen fontos, hogy ne „felülről” kezeljék ezek az elvtársak a fiatalokat, ha­nem nagy türelemmel, megér­téssel foglalkozzanak velük. Az utóbbi időben a párt Köz­ponti Bizottságának és Poli­Az öntözés ilyen arányú elterjesztését elsősorban a szovjet szakemberek geoló­giai munkája tette lehetővé; számos vízforrást fedeztek fel terméketlennek tartott vidékeken. A szovjet geológusok mel­lett a magyar szakemberek tikai Bizottságának tagjai rendszeresen keresnek fel if­júsági rendezvényeket, vála­szolnak a fiatalok kérdései­re. Ezt a módszert kövessék az alsóbb pártszervek is! Az ifjúsági parlamenteken ve­gyenek részt a megyék, vá­rosok. járások felső vezetői. — Említette, hogy a párt utánpótlását a KlSZ-lagság- ból nyeri. Hogyan alakul ez az utóbbi időben? — Nyíltan megmondom: a pártszervek e téren nem ér­demelnek dicséretet. Nem fi­gyelnek eléggé a fiatalokra. Sok munkásfiatal dolgozik becsülettel, sőt kiemelkedően, de tartózkodóbb annál, mint­sem maga kérje a pártba való felvételét. Az ilyen fia­talokkal a pártszervezeteknek kell foglalkozniuk, előkészí­teni őket a párttagságra. Az egyetemeken javult ugyan a pártépítési munka, de még sok a teendő. Ott olykor te­kintélyféltés és különböző, hasonló okok játszanak köz­re, hogy a hallgatók közül alig vesznek fel új pártta­got. Pedig, ha valamikor, hát az öt-hatéves tanulmányok alatt megismerik a fiatalo­kat, s aki érdemes a párt­tagságra, lépjen be ott, ne várjon arra, hogy újabb évek múltán a munkahelyén java­solják. — Visszatérve a munkás- fiatalokra: hogyan látja az üzemi négyszögekben a KISZ helyét és szerepét? — Tapasztalatunk az. hogy sok helyen még mindig ki­hagyják az üzemi négyszög­ből a KISZ képviselőjét. Ez­zel nem értünk egyet. Ebben az esetben nincs lehetőség arra. hogy a KISZ konkrét feladatokat kapjon, és tolmá­csolhassa gondjait. Az üzemi négyszög mindenütt az irá­nyítás operatív eszköze, de nem a kollektíva ügyeit el­döntő, demokratikus fórum és nem pótolhatja azt. Min­denütt el kell érni, hogy a KISZ képviselve legyen az üzemi négyszögben, ebben is legyen segítségére a párt- szervezet. — Végül: a pártszerveze­tek és a velük azonos terü­leten dolgozó KlSZ-szerveze- tek együttműködése, a párt­irányítás hogyan valósulhat meg legjobban? — Erre receptet adni alig­ha lehet, hiszen mindenütt a konkrét feladatok szabják meg a tennivalókat. Ami vi­szont ennek a szervezeti ré­szét illeti: a pártszervezetek hívják meg a vezetőségi ülé­sekre és a fontos kérdéseket tárgyaló taggyűlésekre a KISZ-titkárokat, akkor is, ha azok nem párttagok. Ami pe­dig az ifjúsági szervezet helyi vezetőségeit illeti: szokjanak le arról, hogy mindig, és minden területen a titkár dolgozzon. Legyen kollektív a KTSZ-vezetőség munkája. Mindenki annyit dolgozzon, amennyi feladatkörének jó ellátásához kell. vagy még egy kicsit többet is. A párt­titkárok. kommunista veze­tők pedig ismerjék meg a KISZ-kongresszus anyagát, s igyekezzenek a lehető legtöb­bet segíteni a KlSZ-ríek, a párt segédcsapatának az if­júsági szervezet önállóságá­nak megsértése nélkül — fe­jezte be nyilatkozatát Bara­nyai Tibor, az MSZMP KB osztály vezetőj e. V. E. is hasznos segítséget nyúj­tanak. Magyarok dolgozták ki az ország középső és ke­leti részében felkutatott víz­tartalékok hasznosítási ter­vét. A ten'javaslat a nagy kincset érő vízkészletek megfelelő védelmét is szol­gálja. A lakások kopnak, az évek számával romlik az állaguk, mígnem egyszer eljutnak ad­dig a pontig, amikor már nem lehet toldozgatva-foldoz- gatva orvosolni a hibákat, a lakás teljes felújításra szorul. Ilyenkor szokott a tulajdo­nos, a bérlő abba az állapot­ba jutni, amire azt mond­ják, az egyik szeme sír, a másik meg nevet. Ki ne örül­ne annak, hogy a padlótól a mennyezetig felújítják ottho­nát? És ki ne félne attól a procedúrától, amellyel az ilyen munka jár? A tanácsi lakóházjavítás ta­pasztalatai országszerte ked­vezőtlenelv, a lakosság igen sok bejelentést intézeti a népi ellenőrzési bizottságokhoz. A bejelentéselv nyomán, a Bor­sod megyei népi ellenőrök széles körű vizsgálatot indí­tottak 1979 nyarán. Megálla­pításaik számos visszásságra hívták fel az illetékesek fi­gyelmét. A vizsgálati tapasz­talatok alapján, a Borsod megyei Tanács V. B. építési A Borsod megyei K1SZÖV elnöksége tegnap délelőtt ülésezett. A tanácskozáson kritikusan, önkritikusan ele­mezték a szövetséghez tarto­zó kilenc építőipari szövetke­zet tevékenységét, tenniva­lóit. E szervezetek műszaki fejlesztésére az elmúlt öt évben 74 millió forintot for­dítottak, ezen belül a megyei tanács közel 19 millióval se­gítette a lakáskarbanlartási kapacitás növelését. Ennek eredményeként az építőipari szövetkezetek 40 százalékkal növelték a termelési értéket. A teljes termelés 56 százalé­ka — a tanácsi, s különösen az állami vállalatokat e té­ren messze megelőzve — fenntartási jellegű munka volt. E tevékenység az épí­tésnél több emberi munkát igényel. A szakemberek szá­ma azonban nem nőtt, ellen­kezőleg hét százalékkal csök­kent Ebben közrejátszik, hogy bár 33 százalékkal nö­velték a bérszínvonalat, de a keresetekben ma is a taná­csi, s az állami vállalatok mögött vannak. A tanácskozást a pozitív elégedetlenség jellemezte. Kolláth Sándor KISZÖV-el- nök hangsúlyozta: a szövet­kezeti iparnak még jobban fel kell készülnie a változó igények kielégítésére. Erőit osztálya intézkedési tervet adott ki, amelyben konkré­tan meghatározta az érintett szervek feladatait, megjelöl­te továbbá a felelősöket és a határidőket is. A néhány hónappal ezelőtt lefolytatott u tó vizsgálat sze­rint, máris érzékelhetőek az intézkedési terv pozitív ha­tásai. Ám ez nem azt jelenti, hogy az idén már gondoktól mentes a felújítási munka, némely városban szarvashi­bákkal találkoztak a népi el­lenőrök. Továbbra sem egy­értelműen kielégítő — bár sokat javult — az ingatlan- kezelők. a tervezők és a ki­vitelezők kapcsolattartása, az elvégzendő munkák felméré­se sok esetben 2—3 évvel is megelőzi a kivitelezést, így nem a valós állapotot tükrö­zi. Néhol — például Miskol­con — csökkent a felújítá­sok kivitelezésének átfutási ideje, ám még így is túlságo­san, indokolatlanul sok időt vesznek igénybe a munkála­tok. Az elvégzett munkák minősége is kívánnivalókat hagy maga után, csakúgy mint a felújításokat végző szakemberek magatartási normája. elsősorban a családi ház, a magánlakás építésére, kar­bantartására kell összponto­sítania. A hagyományos módszerek fölött eljárt az idő. Az építő szövetkezetek­nek az eddigitől bátrabban kell alkalmazniuk az uj épí­tési. karbantartási módszere­ket. E tevékenység elősegítése­ié — építésre, gépesítésre — öt év alatt több mint 65 mil­lió forintot fordítanak. A szövetkezetektől — az előző fél évtizeditől 35—40 száza­lékkal több — mintegy 600 lakás építését várják. A tanácskozáson különösen sokat foglalkoztak két új technológiai módszerrel. A Mezőkövesdi járási Építő­ipari Szövetkezet az elmúlt években készült fel a No-fi- nes rendszerű technológiára. Ez év közepén kezdte meg az egyszemcsés, öntött szerke­zetű, ötszintes házak építé­sét. A vita „slágere” a Her- nádmenti Építőipari Szövet­kezet országosan is egyedül­álló kezdeményezése volt. A szövetkezet a Mezőpanel szerkezetekből készít társas­házakat. Az első három ilyen 5—5 lakásos, kétszintes há­zat az OTP megbízásából En- csen építi. Szemén Bajos, a szövetkezet elnöke elmon­dotta, hogy országosan is Az üresen hagyott lakások­ban természetesen' sokkal gyorsabb a munka, hiszen jobban megszervezhetők a feladatok. Csakhogy megye- szerte kevés az átmeneti la­kások száma, újabbak építé­sére pedig egyelőre nincs fe­dezet. Az új jogszabályok azonban lehetővé teszik már, hogy az átmeneti lakásokat is bevonják a városok lakás- gazdálkodásába. Élttől a meg­oldástól sokat várnak a szak- embei-ek. alkalmazása esetén sok családot lehetne megkí­mélni a többszöri költözkö­déstől, és az ideiglenes ott­honok száma is szaporítható lenne. A megyei tanács vb építé­si osztálya a HVDSZ-szel kö­zösen aktualizálta az 1979-es intézkedési tervet. Ez a terv megegyezik a NEB vélemé­nyével: a lakóházak felújítá­sánál tovább kell fokozni a tervszerűséget és szigorítani az ellenőrzést. I- Gy. nagy érdeklődést váltott ki ez az építési mód, s nemcsak a szomszédos megyékből, ha­nem az ország túlsó részéből, Zalából és Somogyból is el­jönnek tapasztalatcserére. Az új építési technológia lehetővé teszi félkész laká­sok építését is. Ez előnyös a leendő tulajdonosok számá­ra, hiszen a belső szakipari munkákat közös összefogás­sal el tudják végezni. Az ér­dekelt üzem — tekintve, hogy bőséges az igény — javasol­ta a szövetkezetnek, hogy vállaljon részt a Mezőpanel- termékek gyártásából is. Az elhangzottak szerint a Mezőpanel-elemekből való építés ígéretes technológia. Az ebből készülő lakások be­lliének még Miskolc város­képébe is. Az elnökség dicsé­retes. konstruktív döntést hozott: novemberben össze­hívják az építőipari szövet­kezetek vezetőit. A helyszí­nen. Encsen mutatják be az új technológiát Számítanak rá. hogy az elősegíti az új építési módszer elterjedését, elterjesztését. Az ülésen fel­adatként szabták meg a la­káskarbantartás erőteljesebb növelését, annál is inkább, mivel ebben még nem tud­ják kielégíteni az igényeket. (Cs. BJ Legelőgazdálkodás szovjet-magyar segítséggel Tanácskozott a KISZÖV elnöksége Fiikszzák a lakásépítés ütemét, a kariianlartást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom