Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-03 / 232. szám
\ . 1 S' e 8 il a ytlAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BOKSOD-ABAŰJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 232. szám Ara: 1,40 Ft Szombat, 1981. október 3. Kádár János, oz MSZMP KB első titkára fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál KP főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt a KB székhazában fogadta a Portugál Kommunista Part küldöttségét, amely Alvaro Cunhal, főtitkár vezetésével, az MSZMP Központi Bizottságának vendégeként tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és feladatairól. Véle- ményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen kifejezésre jutott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Portugál Kommunista Párt nézetazonossága, valamennyi érintett kérdésben. Áttekintették a két párt hagyományosan jó kapcsolatait és megerősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy az MSZMP és a PKP kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében tovább fejlődjenek. A találkozón részt vettek: Albano Nunes és Francisco Lopes, a Portugál KP Központi Bizottságának * tagjai, valamint Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Az elektroműszerész Szelei Kis István elektroműszerész egy meghibásodott félautomata könyvelőgépen, a tasztatúra, ismertebb nevén a biilentyűmező javításán dolgozik a Volán Elektronikai Vállalat miskolci üzemegységénél. Ifai szárny Erin nincs mini? C3. oldo!) a nyunodtság nem ÉeHiséi (3. oldal) {7. oldal) ieifÉÉ feneEiszävetkezeti parasztsága fills! a legpi feladatokra A TESZÖV kongresszust előkészítő és tisztújító küktöttközgy ű lése V K ' Az illetékes kormányzati ?, szerveit döntése alapján mó1 dósuiriak a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes ár- és pénzügyi szabályozórendszer egyes elemei. Az intézkedések 1 célja: a nemzeti jövedelem és v a vállalati jövedelmek összei hangolása, a gazdaságosan exy portálható élelmiszertermékek termelésének erőteljesebb ösztönzése, valamint a gazdaságos termelésnövelés feltételeinek javítása az átlagnál ) gyengébb füldű nagyüzemekben. A főbb intézkedések a következők: a mezőgazdaság legfontosabb ipari eredetű ^ termelőeszközeinek — műtrái< gyák, növényvédő- és gyomirtószerek, takarmányfélék — hatóságilag maximált ára nem változik. 1981. november 1-től átla- 1 gosan 10 százalékkal növekf szik az energiahordozók termelői ára, 15 százalékkal emelkedik a vasúti és közúti >' áruszállítási tarifa, továbbá i' differenciált járadékfizetési kötelezettség lép életbe a tehergépjárművek után. Ez utóbbi nem vonatkozik a mezőgazdasági vontatókra és j egyes speciális mező- és erdői gazdasági tehergépjárművekre. A mezőgazdasági nagyüzemek az állami költségvetés- ' bői az energia-áremelés 75 százalékára térítést kapnak, a tehergépjárművek utáni járadéknak pedig csak 50 százalékát kell fizetniük. A mezőgazdasági termékek • hatóságilag megállapított terI melói árai nem változnak. A l gabonatermelés fokozásának ösztönzésére többlettermelési prémiumot vezetnek be, amelyet azok a mezőgazdasági üzemek vehetnek igénybe, amelyek a gabonatermelés mennyiségét az 1976—1980. évek átlagos termelésének 10 1 százalékkal emelt mennyisé' gén túl is növelik. A prémium ’ 1982-ben 100 kilónként 60 fo1982. január 1-től a népgazdaság valamennyi terme- lőágamtéöan — így a mező- gazdaságban is — 3 százalékkal emelkedik a bér járulék és 1 százalékkal a hitelek utáni kamat. A tartalékképzés kötelező mértéke 5 százalékkal emelkedik, ami már az idei eredményfelosztásnál is érvényesül. A személyes jövedelmek tervszerű befolyásolására a mezőgazdasági nagyüzemekben a munkadíj-színvonal adómentes növelésének lehetősége egységesen 2,5 százalék lesz. A munkadíjak szabályozásánál a jelenlegi kedvezmények érvényben maradnak. A munkaidőn túli munkavállalás lehetőségét — a mellékfoglalkoztatás feltételei szerint — a folyamatosan dolgozó termelőszövetkezeti tagokra is kiterjesztik. A szarvasmarhatartás ösztönzőinek módosítása a vágómarha-termelés növelését célozza. A tejtermelés növelése esetén igényelhető tej- prémium és a tej árkiegészítés mértéke 1982. január 1-től csökken, ugyanakkor a vágómarha-értékesítés után árkiegészítést kapnak a mezőgazdasági nagyüzemek. A beruházásokhoz adott eddigi támogatások fennmaradnak. A meliorációkhoz 1982-től az egy főre jutó A képen a vágathajtásnál alkalmazott irányadás hagyományos módszere látható. A bányákban a jövő útja azonban a lézeres iránykitüzés, ami jóval egyszerűbbé teszi ezt a munkafolyamatot. A Borsodi Szénbányáknál a közeljövőben már az új módszerrel ( végzik el ezt a feladatot a bányászok. _ bruttó jövedelem színvonalától függően differenciált támogatás igényelhető. A tartósítóipari vállalatok a zöldségtermelő mezőgazdasági üzemeknek — szerződéses kapcsolat alapján — a zöldségtermesztés fejlesztését szolgáló támogatást adhatnak. A mezőgazdasági nagyüzemek egyes ipari és egyéb tevékenysége után fizetett termelési adó 1982. január 1- lől differenciált mértékben emelkedik. Egyidejűleg azonban megszűnik a mezőgazdasági-ipari, valamint az ipari-mezőgazdasági termelőszövetkezeti besorolás, és az ezzel együtt járó, emelt mértékű termelési adó, valamint — Budapestet és vonzáskörzetét kivéve — a megyei városokban gazdálkodó termelőszövetkezetek többlet termelési adója. Űj intézkedések ösztönzik a kedvezőtlen adottságú, és más, az átlagosnál gyengébb földdel rendelkező mezőgazdasági üzemeket termelési szerkezetük ésszerű megváltoztatására, egyes ágazatokban a termelésnövelés meggyorsítására, elősegítve ezáltal gazdálkodásuk megjavítását is. A kedvezőtlen adott(Folytatás a 2. oldalon) Kiemelkedő eseményre, a TOT decemberben megtar- taadó IV.. kongresszusára készül megyénk termelőszövetkezeti mozgalma. Tegnap, pénteken, a mozgalom legmagasabb megyei fóruma, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének küldöttközgyűlése tanácskozott Miskolcon, az ÉMÁSZ-szék- ház tanácstermében. Az elmúlt évek munkáját értékelő, az újabb, nagyobb feladatokat összegező fórum résztvevőit elsőnek Kiss Bertalan, a mezökeresztesi tsz nyugdíjasa, a tsz-elnöki tisztséget megyénkben legtovább, 31 évig viselő volt elnöke üdvözölte, majd dr. Németh Pálnak, a TESZÖV titkárának javaslatára a küldöttközgyűlés, megyénk termelőszövetkezeti parasztsága, a mozgalom 65 ezer dolgozója nevében, az Egyesült Államok elnökének küldött táviratában tiltakozott a neutron- bomba gyártása, a nukleáris fegyvereknek Európába való telepítése, az' amerikai politika békét veszélyeztető lépései ellen. Hartman Bálint, a TESZÖV elnökhelyettese, mint levezető elnök üdvözölte ezután a szövetkezetek mintegy 200 küldöttét s a megjelent vendégeket, köztük Grósz Károlyt, az MSZMP KB tagját,’ a megyei pártbizottság első titkárát, tir. Fődén Gyulát, az MSZMP KB alosztályvezetőjét, dr. Havasi Bélát, a megyei pártbizottság titkárát és dr. Czimbalmos Bélát, a TOT főtitkárát. , Kara-jz Miklós, a TESZÖV elnöke mondott szóbeli kiegészítőt a küldöttgyűlés írásos előterjesztéseihez, a megye termelőszövetkezeteinek és a szövetségnek a két kongresszus közötti tevékenységét értékelő beszámolóhoz és a TOT IV. kongresszusára kialakított irányelvekkel kapcsolatos megyei állásfoglaláshoz. Mind az írásos anyag, mind a szóbeli kiegészítő részletesen értékelte a szövetkezeti mozgalom most lezárult, öt évre visszanyúló szakaszát. Megyénk 387 ezer hektárnyi összterületen — ebből 214 ezer hektárnyi szántón — gazdálkodó 101 termelőszövetkezete és 6 szak- szövetkezete, annak ellenére, hogy mintegy 50 százalékuk kedvezőtlen természeti és közgazdasági viszonyok között gazdálkodik, s az utóbbi években 400—500 millió forintos nagyságrendű ár- és belvízkárok, valóságos természeti csapások is érték, az V. ötéves terv időszakában az országos átlagot meghaladó mértékben növelte termelését. Az rimáit őt év alatt a munkaverseny-mozgalom jelentős szerepet töltött be a dolgozók szocialista tudatának alakításában, a közös gazdálkodás eredményeiben, az élet- és munkakörülmények javításában és a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében. A szocialista brigádok száma 463-ról 807-re, a brigádtagok száma 7246-ról több, mint 12 600-ra emelkedett. Az elért eredmények mellett az értékelések részletesen foglalkoztak a különböző területeken még fellelhető hiányosságokkal, gondokkal. rint lesz, amely a többlettermelés után számolható el Ezenkívül sor kerül néhány — az igények és a termelés valamint az ár- és a minőség jobb összhangját szolgáló kisebb árkorrekcióra is. ex. ay és, I ?L A TOT^nafc a mezőgazda- sági szövetkezetek IV. kong-. resszusára kialakított irányi elveihez megfogalmazott me-j gyei állásfoglalás, amely á gazdálkodás területöl a leg-j fontosabb helyi tennivalókat is összegezi, bevezetőjében le-, szögezi: „A mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik tekintsék továbbra is alapvető feladatuknak az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak és a VI. ötéves terv feladatainak megvalósítását”.! Az alaptevékenységben a két legfontosabb feladat a gabonaprogram és a húsprogram megvalósitása. A költségek csökkentése követelőén sürgeti a rét- és legelőgazdálkodásban megmutatkozó lemaradás felszámolását. Mindkét borvidéköl célszerű a telepítéseket folytatni, szükség van a gyümölcstermés fokozására, és az ipari környezet politikai súlyú feladattá teszi a tsz-ek számára a zöldségtermő terület növelését, a jelenleginél jelentősen több zöldség piacokra juttatását. A küldöttközgyűlés rendkívül élénk, alkotó vitájában tizenheten kaptak szót. Pócza István, a sajóvámosi Aranyka-' lász Tsz elnöke a zöldségtermesztés gondjairól, Sánta Edéné, a tiszakarádi Űj Élet Tsz küldötte a megye három ár- és belvízsújtotta körzetének helyzetéről, Potyka Gyula, a tiszakeszi Tiszamenti Tsz szerelője a termelőszövetkezeti fiataloknak ma már a közöshöz való erős kötődéséről szólt. Skapinyecz Gyula, a Sátoraljaújhelyi járási Párt- bizottság első titkára a gazdálkodás differenciáltságának okait elemezte, majd a Bodrogköz vízkárok sújtotta mezőgazdaságának nyújtott rendkívüli segítséget, az öt év alatt megvalósuló 914 millió forint összegű meliorációs munkákat említette. (Folytatás a S. oldalon) I mezőgazdaság ír- is pénzügyi j siilifezéreiiiszerének nióiiosítása !
