Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

1981. október 21., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Három áíész és a Vasvill ZÉS ellátásáért Megyénk, Borsod-Abaúj- Zemplén, bővelkedik ala­csony lélekszámú kisközsé­gekben. Ezeknek az aprófal­vas területeknek a megfele­lő áruellátása közérzet-meg­határozó az ott élők számá­ra. A legtöbb apró telepü­lés az edelényi és az encsi járásban található. Ebben a két járásban a közelmúltban hasznos kezdeményezés szü­letett a lakossági áruellátás javításáért. Külön érdemes megemlíteni, hogy elsősor­ban a tartós fogyasztási cik­kek ellátásában történő elő­relépésről van szó. amelyet a helyi fogyasztási szövet­kezetek és a Vasvill Keres­kedelmi Vállalat megálla­podása erősít meg. Molnár György, a Vasvill megyei kirendeltségének igazgatója: — A pár hónapos kezde­ményezésnek előzményei vannak. El kell mondani, hogy az aprófalvas települé­sek ellátásáért a múltban is történlek intézkedések, de ezek nem váltak be. Ilyen kezdeményezésnek számított például, hogy a vállalatunk gépkocsit küldött ezekre a területekre különféle ter­mékekkel, s ahol ezekre ép­pen vevő akadt, olt adtuk el az árut. Azután a másik megoldás az egységcsoma­gok kiszállítása volt, de ez sem vált be, hiszen azon túl. hogy a vállalatnak nem volt gazdaságos ez a megol­dás, sokszor a vásárlók is hoppon maradtak, mert csak azt tudták megvásárolni, amit az egységcsomag tar­talmazott. Éppen ezért so­kat törtük a fejünket, mit lehetne tenni a kisközségek rendszeres és jó áruellátása érdekében. Így született meg az ötlet, hogy a helyi íogyasztási szövetkezetekkel együtt segítünk az aprófal­vas települések lakosságán. A kezdeményezés megértés­re talált, s ma már eredmé­nyekről lehel beszámolni. Mi is történt? A Vasvill három fogyasztási szövetke­zetét keresett meg. A válla­lat felajánlotta, hogy ha a szövetkezetek biztosítanak egy raktárt ők vállalják, hogy a , mindenkori árualap függvényében feltöltik eze­ket a raktárakat azokkal a termékekkel, amelyeket for­galmaznak. Nem nagy ügy — mond­hatnánk —. hiszen nincs eb­ben semmi különös. És ez így is ván. Csak éppen az az új az egészben, hogy ed­dig egy-egy tartós fogyasz­tási cikkért a kisközségben lakó vásárló sokszor kény­telen volt a megye-, vagy a járási székhelyre beutazni, ami időt vett igénybe és pénzbe került. Most a két (járás területén élők ■ bár­mely, az áfészek által fenn­tartott vegyesboltban felad­hatják megrendelésüket akár egy hűtőszekrényre. akár egy színes televízióra, de öt kiló szögre is. — A közelmúltban három áfésszel kötöttünk megálla­podást. Bódvaszilason, Szendrőn és Éncsen megér­téssel fogadták javaslatun­kat. A megállapodás értel­mében mindhárom áíész biz­tosított egy raktárnak alkal­mas helyiséget. A Vasvill ezeket a raktárakat feltöl- tötte. s így lehetséges a minta utáni értékesítés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy beválik ez az értéke­sítési forma — mondja Mol­nár György. Milyen is ez1 a gyakorlat­ban? A vevő — mondjuk Bódvaszilason — bemegy a vegyesboltba és közli a ve­zetővel. nogy szeretne vá­sárolni egy kertigépet. Ha van a Vasvill raktárában, már viheti is. Ha nincs, a boltvezető megrendeli a Vasvill rendszeresen kijáró üzletkötőjétől, s a vállalat kiszállítja a kért cikket. Gyakorlatilag tehát bármely áru megkapható a három áfesz vegyesboltjaiban, amely szerepel a Vasvill cikklistá­ján! Érdeklődtünk az ál'észek- nél is arról hogyan i váll be a kezdeményezés. Encsen. ahol a napokban adták át a raktárai, még nem tudtak beszámolni különösebb sike­rekről. ám Szendrőn és Bódvaszilason már javában „megy a bolt”. Elmondták mindkét helyen, hogy nép­szerű az aprófalvas telepü­léseken élők körében a kez­deményezés. hiszen gyakor­latilag minden igényelt árucikket helyben tudnak megvásárolni a vevők. Gyorsan hozzá kell tenni: az áfészek is nyernek az üz­leten. hiszen a többletforga­lom után a szövetkezetek pénzt kapnak, pontosabban 1 százalékot a Vasvill árré­séből. De a legtöbbet a vá­sárlók nyernek, s ez a lé­nyeg. A megyei kirendellség igazgatója elmondta, hogy a jó kezdeményezéssel nem állnak meg. A következő év­ben szeretnének ugyanilyen megállapodást kötni a sá­toraljaújhelyi. a mezőcsáti és a mezőkeresztesi áfészek- kel is a lakosság ellátásá­nak javításáért. Pusztafalvi Tivadar Bő áruválaszték I l I Az ózdiak büszkesége a közelmúltban átadott bevásárlóközpont. A felvételen; gazdag áru­kínálat a műszaki osztályon. Fojtán László felvétele ÓvoMités Onga új óvodáját ez év januárjában vették birtokba a gyerekek. A korszerű lé­tesítmény 3 millió 200 ezer forintba került, s ötven óvo­dásnak nyújt ellátást. Az építésben sokat segítettek a szülők, a környékbeli üze­mek szocialista brigádjai. A Csavaripari Vállalat 2. szá­mú gyáregysége 400 méter hosszú vaskerítést, a BVM alsózsolcai gyára 200 ezer forintot ajándékozott. A tervek szerint a VI. öt­éves terv időszakában bőví­tik az ongai óvodát. Két újabb csoportnak alakíta­nak ki helyet az új épület­ben. Az 550 négyszögöles játszóteret tavasszal kerti játékokkal szei'elik fel. Újra megalakul Tapolca, Végardó, Mezőkövesd Hová mehet a téli veitféi? Több a rendszeres munkavállaló Gipnyiakss a mezőcsáti járá Az egyik legsúlyosabb' be­tegség az alkoholizmus, ami gyógyítható. Már elöljáró­ban szükséges ezi így leírni, mert e szenvedély elleni küzdelemben, a gyógyító munkát illetően sok az elő­ítélet, a fenntartás, s a ku­darc is. Vannak, akik azt vallják: „Kutyából nem lesz szalonna ...” Más szóval: aki egyszer az ital rabjává vált. azt elnyeli a süllyesztő, az anyagi és erkölcsi romlás, kár minden erőfeszítésért.. Ez így nem igaz. hibás ez a szemlélet, már csak azért is. mert gvaknrlati eredmények igazolják ennek ellenkező­jét. S nem is akármilyen té­nyek és esetek. Kazincbarcikán ét és dol­gozik egy fiatalember, aki­nek az ital miatt bírósági ügye is volt. Családi élele felborult. abo>gy mondani szokás: a szakadék szélére került. De az utolsó pilla­natban volt ereje megállni. Végérvényesen kigyógyult szenvedéséből. Óira nősült, a Borsodi Vegyi Kombinát­ban helyezkedett el. Egy-két év múltán elismert, megbe­csült munkása lett a gyár­nak. Lakást kaoott, felelős beosztásba került, s ..Kiváló Dolgozó” kitüntetóssel is el­ismerték munkáiét és maga­tartását, S nem ő az. eavet- len. akinek életútja bizo­nyítja: van visszaút, van le­hetőség a gyógyulásra. Feltétlenül szükséges azon­ban azt is hangsúlyozni, hogy az orvosi, gyógyszeres kezelés után jelentős szerepe van a gyógyulásbaji az utó­gondozásnak. Ahol ez a te­vékenység kiterjedt, rend­szeres és megalapozott, ott az eredmények a biztatób­bak és maradandóbbak. Ke­vesebb a visszaesés, s több az imént leírt példa. Az utógondozásban fontos szerepük van az alkohol­mentes kluboknak, amelyek­nek létjogosultsága országo­san is mindjobban erősö­dik. Özdon már nagy ha­gyományai vannak a klub­életnek. Sátoraljaújhelyen nemrégiben indult útjáVa egy ilyen kezdeményezés. Néhány évvel ezelőtt Miskolcon is működött alkoholmentes klub, s nem is akármilyen ered­ménnyel. Csak üdvözölni le­het. hogy most a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központ gon­dozásában — "':yi megalakul a klub. Igény, érdeklődés van iránta nemcsak Miskolcon, de a környékbeli településeken is. Az első összejövetelre ok­tóber 29-én délután 3 óra­kor kerül sor, ami egyben alakuló ülés is. A szervezők minden gyógyult, vagy gyó­gyulni akaró belegel, hozzá­tartozókat, s mindenkit vár­nak, aki az alkoholizmussal Összefüggő kérdésekben, ügyekben segítséget vár, vagy támogatósra szorul. Az újra induló kezdemé­nyezés csak akkor válthatja be a reményeket, ha az ille­tékes szervek is szívügynek, s nem egyszerűen csalc ad­minisztratív eljárásnak te­kintik az alkoholizmus elle­ni küzdelmet. (0 Igaz, meg csak ősz van, ám ez már igazi szezon utá­ni időnek számit a strando­kon. Ott, ahol a téii fürdő­zés lehelőségei biztosítottók, még sincs kapuzárás. Hol fürödhetnek megyénk­ben télen? Nos, a legnép­szerűbb fürdőhelyek egész évben üzemelnek. Miskolc- Tapolcán például így tórt nyitva a Termál. Az Európá­ban egyedülálló hármas für­dőrendszert — a termál-, a barlang, és a tóvifürdöt — az idén negyedmillióan ke­resték fel. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a tapolcai termálvizet már a XVI. században is használ­ták gyógyításra. A jelenlegi fürdő kiépítése 1938-ban kezdődött meg. s többszöri bővítés után nyerte el mai formáját. A barlangfürdőt 1958-ban építették ki, s ek­kor kapcsolták össze a ter­málfürdővel. A népszerű fürdőhelyet előszeretettel ke­resik fel azok, akik valami­lyen légzőszervi betegségben szenvednek, hiszen a bar­lang levegője teljesen por­mentes, s így jó hatással van a különféle légzőszervi megbetegedések természetes gyógyítására. Ugyancsak ér­demes megemlíteni, hogy ré­gei, mondhatni szakállas gond szűnik meg Tapolcán az idén. Végre lefedik a tapol­cai strand medencéjét. No­vember első hetére felfújják a lefedésre szolgáló óriási sát­rat, s így it( is lehet ezen­túl télen is fürödni. A ter­vek szerint van is erre ér­deklődés, hiszen sportegye­sületek. szállodák jelezték már igényeiket az üzemel­tető vállalatnak. Igen ám, de hogy juthat­nak be a „civilek”? Nos, a hírek szerint bárki eljöhet ide a nyitvatartási idő alatt. Természetesen csak azoknak célszerű felkeresni majd a strandot, akik tudnak úszni, hiszen a víz hőfoka (26 Cel­sius) és legkisebb mélysége (170 cm) nemigen teszi le­hetővé a máshol oly’ meg­szokott vízbeni trécselést... Visszatérve még a lefedés­re: a mintegy 7 millió fo­rintba kerülő munkálatokat a Miskolci Vízművek nem a vendégeken akarja „behoz­ni". A tervek szerint a je­gyek ára nem lesz magasabb mint nyáron, ,s a vízművek illetékesei annak örülnének, ha minél többen keresnék fel a fedett medencéi. Raj­tuk — ahc**y mondták — ! nem múlik a nyitvatartási j idő, hiszen ők az igények szerint üzemeltetik a stran- ! dot. Borsod másik két népsze­rű fürdőhelye — a zsóri és a végardói — is nyitva tart a téli hónapokban. Mezőkö­vesden egyébként az idén olyan forgalom volt, mint még soha a fürdő fennállá­sa óta. Több. mint félmillió­an keresték fel a hőfürdőt az idén; volt olyan vasár­nap, amikor 17 ezer vendég fordult meg a Zsóriban. Vég- ardón is sokezren jártak eb­ben az évben, s a télen is­mét lefedik az óriási me­dencét. Ami a fürdő érde­kessége: a Sárospatak mel­letti népszerű pihenőhelyet jóval több külföldi — első­sorban Szlovákiából érkező vendég — látogatja, mint magyar. — j**sztófalvi — Számos fórumon foglalkoz­tak és foglalkoznak ma is a cigánylakosság helyzetével, életkörülményeivel és a be­illeszkedésüket elősegítő in­tézkedések eredményeivel. Legutóbb Mezőcsátón tartot­ta ülését a velük foglalkozó megyei koordinációs bizott­ság. ahol többek között szó volt a mezőcsáti járás terü­letén élő cigánylakosság helyzetéről is. Itt találkozha­tunk a legszélsőségesebb pél­dákkal A járás cigánylakosságá­nak száma jelenleg 3200, amely az összes ott lakónak 9,3 százaléka. 1976-tól 13 százalékkal emelkedett lét­számuk, részben a természe­tes szaporodásból, kisebb részben pedig a bevándorlás­ból eredően. A járáson be­lüli megoszlás igencsak vál­takozó. A legtöbben Ároktő, Tiszakeszi és Hejőbába köz­ségekben laknak. Beilleszke­désük elősegítésére a taná­csok nagy gondot fordítanak. Eredményeik közé tartozik, hogy az utóbbi öt év alatt jelentősen megnövekedett az állandó munkaviszonyban élők száma. Ma már a mun­kaképes korú férfiak számá­nak 82,9 százaléka rendelke­zik folyamatos munkavi­szonnyal. Ehhez nagy segít­séget jelentett Leninváros térségében az ipartelepítés, valamint a mezőgazdasági teiTnelőszövetkezetek alapte­vékenységen kívüli fejleszté­se. Hasonlóan segítette a nők munkavállalását a ti- szadorogmai. a mezőcsáti csecsemőrubázati egység lét­rehozása. A cieánvlakosság túlnyomó többsége az ipar­ban dolgozik segéd-, illetve betanított munkásként. A szakmunkások száma még alacsony Mindössze 15—20 cigány dolgozó rendelkezik szakmunkás-bízón vírt’ánnval. Ennek oka nagyrészt a szük­séges iskolai végzettség hiá­nya. Annak ellenére, hogy az utóbbi években javul! a 8 osztályt elvégzettek, sőt a továbbtanulók aránya. Az életkörülmények javí­tásában elsőrendű feladat a lakásproblémák megoldása, a cigánytelepen levő putrik felszámolása. 1976-tól a he­lyi tanácsok végrehajtó bi­zottságai vevőkijelöléssel 135 családnak. - a „CS”-lakásak- ció keretében pedig 67 csa­ládnak biztosítottak lakást. Jelentős még a magánerőből építkezők száma. 1980-ban a járásban építés és vásárlás után 27 család költözött új otthonba. A „CS”-lakáskere- tet általában felhasználják a tanácsok, sőt gyakran élnek a pótigénylés lehetőségével is. Ennek ellenére a járás községeiben még hat cigány­telep található, ahol 79 csa­lád él 64 putriban. Sajnos teljes felszámolásukra még a hatodik ötéves tervidőszak sem elegendő — amint ezt hallhattuk a járási hivatal elnökétől is. Az életkörülmény javításá­hoz nélkülözhetetlen az egészségügyi ellátás biztosí­tása, amelyhez a telepien élő cigányoknál minimális a le­hetőség. Az egészségügyi dolgozók több helyütt a leg­elemibb tisztaságot sem tud­ták elérni. Többek között ezért is hangsúlyozottan fon­tos a putrik felszámolása. Ezen túlmenően nagy figyel­met fordítanak a terhesgon­dozásra, amely az intenzív felvilágosító Intézkedések el­lenére is problémát okoz. Alig csökkent az idősebb kor­ban gyermeket szülő nők száma és évről évre növe­kedik a fiatalkorú terheseké is. Magas a házasságon kí­vül szülő nők aránya, sok probléma van a cigány cse­csemők és gyermekek köte­lező védőoltásánál is. Ha­sonló gondot okoz az idős személyek ápolása. mert ezek az emberek nehezen szakíthatok el a megszokott környezetüktől. A járás cigánylakosságá­nak vizsgálódásakor megálla­pítható. hogy többségük be­illeszkedő. törvénytisztelő ember. Sokan közülük mun­kásörök. önkéntes rendőrök és megtalálhatók a különbö­ző társadalmi aktivisták so­raiban. Egyre több cigány- gyermek lesz úttörő, később pedig KISZ-tag. A sűrűb­ben lakott településeken már választottak tanácstagokat is, akik aktívan végzik felada­tukat, pozitív hatást gyako­rolva környezetükre, amely- lyel talán sikerül csökkente­ni a szabálysértőknek és ga- rázdálkodóknak a számát,' amely Különösen Ernőd és Ároktő községekben magas. Monos Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom