Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
fiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMTTLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 244. szám Ara: 1.40 Ft Szombat. 1981. október 17. ELŐNYBEN AZ ENCSI MEZÖGÉPESEK (3. oldal) KAZINCZY PELDAJA (4. oldal) MIT MOND A PARAGRAFUS? (5. oldal) Baráti szövetségben A Magyar-Szovjet Baráti Társaság rendszeresen, ötévenként tart országos értekezletet, az MSZBT Országos Elnökségé ezúttal a hetedik alkalommal hívta ösz- sze a tagcsoportok küldötteit. Az október 17-i értekezleten az 1664 tagcsoport 483 küldöttén kívül részt vesznek a hazai párt- és állami testületeknek, tömegszervezeteknek, továbbá o Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének és a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak a képviselői is. Ez a tény jelzi, hogy az MSZBT tevékenysége szervesen illeszkedik abba a sokoldalú kapcsolatrendszerbe, amely hazánkat a Szovjetunióhoz fűzi. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása, elmélyítése hazánkban nem pusztán egy baráti társaság feladata, hanem a párt és a kormány politikájának alapvető eleme, az egész társadalom ügye. Mégis, vagy éppen ezért tölt be fontos szerepet a Magyar- Szovjet Baráti Társaság, amely alakulása óta azon munkálkodik, hogy a Szovjetunióval való barátságot nemzeti érdekünkként tudatosítsa a társadalom minden rétegében, hogy így erősítse a magyar és a szovjet népben o testvériség érzését, o két ország szoros szövetségét, s egyben hozzájáruljon ahhoz, hogy a hoza- fiság és a szocializmus fogalma népünkben elválaszthatatlanul forrjon össze, s hogy ezt a szocialista hazafiságot a proletár nemzetköziség eszméje és mindennapi gyakorlata hassa át. Történelmi tapasztalatunk, hogy a proletár internacionalizmust a magyar társadalom fejlődése, társadalmi vívmányaink megőrzése sem nélkülözheti; tehát a Szovjetunióval való barátság ápolása, erősítése, elmélyítése, az új nemzedékekben való megújítása népünk nemzeti érdeke. A nemzeti érdek és a barátság összetartozásának tudatosítása azonban szervezett tevékenységet is igényel, ezért nevezi a Magyar—Szovjet Baráti Társaság önmagot mozgalomnak, hiszen a mozgalom szó lényegében társadalmi méretű szervezett tevékenységet jelent, s ma már valóban nem túlzás azt állítani, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a legutóbbi negyedszázadban az egész társadalmat átfogó politikai tömegmozgalommá vált. A társaság helyzetét és mai feladatait hivatott meghatározni az országos értekezlet. Illusztrációképpen álljon itt néhány statisztikai adat: a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak száma az utóboi öt evben 1205-ről 1664-re gyarapodott. Ezen belül a megyékben 821-ről 1193- ra, Budapesten 384-ről 471- re. Nem érdektelen tudni azt sem, hogy az MSZBT aktivistái ma 809 ipari, 31 ő mezőgazdasági, 373 tanintézményi, valamint 166 egyeb intézményi tagcsoportban fejtik ki tevékenységüket. És érdekes tény, hogy az utóbbi öt évben a leginkább éppen az oktatási intézményekben működő tagcsoportok száma növekedett, feltehetően annak eredményeként, hogy 1973-ban megalakult az Orosz Nyelv- és Irodalomtgnárok Nemzetközi Szövetségének (MARPJAL) Magyar Szekciója, amely oz MSZBT Országos Elnöksége mellett működve ma kétezernél több magyarországi orosz szakos tanárt tömörít. Ez a szekció koordinálja az iskolai és iskolán kívüli orosz nyelvoktatást, amelyek minőségi fejlesztése — ahogyan az az országos értekezletet megelőző megyei és kerületi értekezleteken is megfogalmazódott — fontos része az MSZBT tevékenységének. De legalább ilyen fontos része ennek például a propaganda- munka, egyebek között a jeles -évfordulókról való méltó megemlékezések, a magyarszovjet gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés témaköreivel foglalkozó fórumsorozatok, vagy éppen a politikai ismeretterjesztést szolgáló különféle vetélkedősorozatok megrendezése. Ez utóbbiak népszerűségét jelzi, hogy például a „Kell a jó könyv" olvasópályázatnak — amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére két ízben is megrendeztek — több mint 150 ezer résztvevője volt, s hogy a legutóbbi alkalommal 74 ezer 714 pályamű született. A Magyar—Szovjet Baiáti Társaság hetedik országos értekezletének a végzett munka értékelésén kívül a további feladatok meghatározásához természetesen figyelembe kell vennie a megváltozott nemzetközi körülményeket, és a társadalomban bekövetkezett fejlődés új igényeivel is számolva kell törekednie tevékenységének tartalmi, módszerbeli megújítására. Éppen a barátság további elmélyítéséért lehet célja a társaságnak, hogy fokozottabban népszerűsítse pártjainak, kormányainak és népeinek a béke, a nemzetközi biztonság, a társadalmi haladás érdekében tett együttes erőfeszítéseit, hogy az építömunka nehezebbé vált külső és belső feltételeivel összefüggésben mutassa be a Szovjetunió törekvéseit és eredményeit nálunk, illetve a mi törekvéseinket és eredményeinket segítse ismertetni a Szovjetunióban. E tevékenység révén ahhoz is hozzájárulhat, hogy a magyar és a szovjet nép kölcsönösen hasznosítsa egymás tapasztalatait. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság október 17-i országos értekezlete is ezt a közös érdeken nyugvó barátságot hivatott tovább erősíteni. EIézÉ meovénk Hitei az MSZOr tilt. országos értekezletére Megyénkből — a Lenin Kohászati Művekből — tíz évvel ezelőtt indult el a kezdeményezés, melynek nyomán országszerte megalakultak a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kollektív tagcsoportjai. Az elmúlt években kötött megállapodások nyomán, a hetvenes évek elején megalapozott elvtársi, baráti kapcsolatok szovjet1982 májusára összehívták a Komszomol XIX. kongresz- szusát. A döntés a Szovjet Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának plenáris ülésén született pénteken Moszkvában. A Szovjetunióban az SZKP kongresszusait követően tartják meg tanácskozásai Icát az ország nagy tpmegszervezetei, abból a célból, hogy meghatározzák a pártkongresszus döntéseiből rájuk háruló felunióbeli testvérmegyénkkel, a Vologdai területtel is egyre erőteljesebben fejlődtek tovább. Az egyre erősödő, szélesedő barátság ápolásának éltető bázisai megyénkben is az MSZBT kollektív tagcsoportjai, aktívái, akiknek képviseletében tegnap délután 27 borsodi küldött utazott Budapestre, az MSZBT VII. országos értekezletére. adatokat. A jövő év márciusában kerül sor a szovjet szakszervezetek kongresszusára. Az 1982. május 18—21. között megtartandó. Komszo- mol-kongresszuson az ifjúsági szövetség több mint 40 millió tagjának küldöttei tekintik át az előző. 1978-ban megtartott tanácskozás óta végzett munkát, s jelölik ki a következő évekre szóló feladatokatKommunista műszakok az LKM-bes Az év második kommunista műszak sorozatát október 20- tól november 80-ig rendezik meg a Lenin Kohászati Művekben. A szocialista brigádvezetők tavaszi küldöttértekezletén hozott döntés értelmében e társadalmi munka Jrérét a vállalat szociális létesítményeinek fejlesztésére, és a „Miskolc városért” akció támogatására ajánlja fel az LKM kollektívája. A szervezők remélik, hogy — miként a tavaszi — az őszi kommunista műszak sorozat is sikerrel zárul. Az év első felében tizenkétezren vettek részt a gazdasági feladatokat segítő társadalmi munkán, és az 1 634 000 forint értékű munkabér kisebbik részét a szociális létesítmények fejlesztésére, nagyobbik részét a mozgássérültek támogatására fordították. Koiszomol-kongresszus Megkezdődött sz ipari szövetetek Vili. kenpesszusa Havasi Ferenc felszólalása Budapesten, az Építők székhazában megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusa. Csaknem 300 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében, 471 küldött részvételével pénteken az Építők székhazában megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek VIII. kongresz- szusa, amely értékeli, megvitatja az előző kongresszus óta végzett munkát, és kijelöli az új, megváltozott követelményekhez igazodó feladatokat. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen voltak a minisztériumok. a társadalmi szervezetek és a társszövetkezeti ágazatok képviselői. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Rév Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Mindenekelőtt elmondotta, hogy az ipari szövetkezetek sikerrel teljesítették tízéves fejlesztési programjukat. A jelenleg működő 867 ipari szövetkezet, 16 szövetkezeti vállalat és közös vállalat által létrehozott termelési érték az V. ötéves tervidőszak végére csaknerrl 70 milliárd forint volt. A szövetkezetek az ország ipari termelésének 6—7 százalékát adják. A hazai lakosság ellátásában a szövetkezeti ipar cikkeinek részaránya megközelíti a 20 százalékot. A szövetkezetek jelentős részt vállaltak a hiánycikkek csökkentéséből isi Az állami vállalatok termékszerkezet-korszerűsítése során eredményes együttműködés alakult ki a munkamegosztásban, a szövetkezetekben gazdaságosan előállítható alkatrészek, berendezések, részegységek gyártásának átvállalásával. Az ipari szövetkezetek termelése az elmúlt időszakban gyorsabb ütemben nőtt, mint az állami iparé. Ez jórészt a (Folytatás a 3. oldalon) Közlemény a KGST V. B üléséről 1981. október 13. és 15. között Moszkvában megtartotta 101. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a miniszterelnök-helyettesek vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rxidolf Rohli- cek, Kubát Flavio Bravó Pardo, Lengyelországot Zbigniew Madej, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miavavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Nicolae Constantin, a Szovjetuniót Nyikolaj Talizin, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány között; megállapodás értelmében a Végrehajtó Bizottság munkájában részt vett Szlobodan Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (a kormány) tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellett. Jelen volt a tanácskozáson Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A Végrehajtó Bizottság ütésen Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó ICGST-képviselője elnökölt. Az ülés résztvevői a testvérpártok vezetőinek 1981- ben megtartott krími találkozóin létrejött megállapodások és a KGST XXXV. ülésszakán született határozatok szellemében meghatározták azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja, hogy elmélyítsék a tagországoknak az anyagi termelésben folytatott együttműködését. Elhatároztak, hogy meg kell gyorsítani több fontos, korszerű gép és berendezés közös kifejlesztését, biztosítani kell ezek közös gyártását. A következő ötéves terv első éveiben meg kell kezdeni ezeknek a gépeknek és berendezéseknek a tagországok közötti kölcsönös szállítását. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a fűtőanyag- és nyersanyag- problémák távlati megoldását szolgáló együttműködés irányait, a tagországok közösen előrejelzéseket készítenek nyersanyag- és energiatermelő ágazataik fejlődéséről. A Végrehajtó Bizottság meghallgatta a KGST gépipari és mezőgazdasági állandó bizottságainak tevékenységéről szóló jelentéseket. Megállapította, hogy a gépipari együttműködés elősegítette a tagországok gép- és berendezés-igényeinek jobb kielégítését. A KGST-tagor- szágok többségében a gépgyártás a népgazdaság egyik vezető ágazatává vált. Gépipari importigényeik több mint kétharmadát jelenleg a kölcsönös szállításokból elégítik ki a tagországok. Az egymásnak szállított gépek és berendezések egy harmada a szakosított gyártás keretében készült termék. A KGST-or- szágok kommunista és munkáspártjainak kongresszusain a gépgyártás minőségileg új szintjének eléréséről született határozatokból kiindulva a Végrehajtó Bizottság javasolta a tagországoknak, hogy az 1981—1985 közötti időszakban erőfeszítéseiket a következő területekre összpontosítsák: az élenjáró technikák es technológiák kifejlesztésére és használatba vételére, a termelés anyag- és energiaigényének csökkentésére, a szakosított gyártásban készülő termékek minőségének és versenyképességének javítására, a termelési kooperáció széles körű fejlesztésére az egységesített alkatrészek és gépegységek gyártásában, a termelési kooperációban részt vevő szervezetek közötti Közvetlen kapcsolatok továbbfejlesztésére. A Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy a tagországok együttműködése kedvezően hatott a KGST-tagál- lamok mezőgazdaságának fejlődésére. Az utóbbi években az agráripari területen megvalósuló gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés eredményeinek széles körű felhasználásával a KGST tagállamaiban következetesen folytatódott a mezőgazdasági termelés intenzivebbé tétele, a mezőgazdaság műszaki felszereltségnek javítása, a kemizálás és a talajjavítás. Jelentős sikerek születtek a növény nemesit es és a magtermesztés, az állati tenyészállomány kialakítása, az állatorvostan, a gépesítés (Folytatás a 2. oldalon)
