Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. október 15., csütörtök Több idő a kölcsönzésre A központi könyveliátás tapasztalatai a miskolci járásban Nézőtéri meditáció Néptanítók és mások A szőke indián a címe az NDK-ból való ifjúsági filmnek, amely a XVili. század derekán játszódik Amerikában, s amelyben egy odaszakadt angol család kisfia az irokéz indiánok közé kerül. E kis­fiúból lett felnőtt útját követi Ulrich Weiss filmje, amelyből fentebb egy kockát mutatunk be. A miskolci járás lakosai­nak háromnegyede olyan kis településen lakik, ahol a Jé- lekszám nem éri el a kétezret. Ezen belül nyolc községben még az ötszázat sem éri el a lakosság szama, tizenkettőben ezer alatt van. Ezek a kö­rülmények is indokolták, hogy a Veszprém megyeiek kísérletéhez hasonlóan köz­pontilag oldják meg a könyv­tári kónyveilátást. 1979 ja­nuár elsejétől így jött létre huszonkét kisközség társulá­sa, amelyhez időközben még két település kapcsolódott. Az eltelt idő — mondotta Sztojalovszky Gábor, a Mis­kolci járási Könyvtári Köz­pont igazgatója — jó tapasz­talatokat hozott. Mindenek­előtt az érintett kiskönyvtá­rakban növekedett a köl­csönzési idő. Ezekben vala­mennyiben tiszteletdíjasok látják el a kölcsönzést. A központi ellátás mentesíti őket egy sor adminisztratív munkától, hiszen a könyve­ket már katalogizálva kapják meg — ezt a járási könyvtá­ri központban végzik el —, s a szabaddá vált időt kölcsön­zésre fordíthatják. Ott pél­dául, ahol eddig hat óra volt a kölcsönzésre, s mondjuk kettő az adminisztratív mun­kára, a kölcsönzés hét órára emelkedett, egy órára csök­kent az adminisztratív fel­adatokra biztosított idő. Ez a növekedés a nyitvatartásban, feltétlenül pozitívum. De ez csak az egyik, bár koránt­sem megvetendő eredménye a szigorúan az önkéntesség alapján létrejött társulásnak. A társulásban résztvevő köz­ségek könyvtárfejlesztésre szánt pénzüket közös szám­lára fizetik be. Ez az érin­tett községekben 55 400 fo­rintot tett ki. Ehhez a járási hivatal 100 000 forintos tá­mogatást adott, s egyszeri támogatásként sikerült 300 ezer forintot szerezni, a Köz- művelődési Alapból is. Így egyrészt az elmúlt két esz­tendőben elérték, hogy az alapvető kézikönyvek vala­mennyi, a társulásban részt­vevő könyvtárban ott legye­nek. Másrészt a közös kalap­ból ésszerűbben tudnak fej­leszteni is. Az úgynevezett slágerkönyvekből, az érdek­lődésre számot tartó új köny­vekből ugyanis nem vala­mennyi könyvtár vásárol Medgyessy Ferenc, a mo­dern magyar szobrászat meg­teremtője és európai rangú képviselője száz évvel ez­előtt, 1881-ben született, Debrecenben. Egyik legutol­só alkotása itt áll Miskol­con: 1956-ban készült el Her­man Ottó szobra, ott látható a Papszer utca elején, a mú­zeumépület előtt. Két évvel e szobor elkészítése után hunyt el. Századik születés­napja alkalmából adta közre a Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata László Gyula Medgyessy Ferencről szóló könyvét, illetve albumát. László Gyula, az ismert régészprofesszor évtizedeken keresztül közeli jó barátság­ban volt a mesterrel, így al­kalma volt rá. hogy tapasz­talatokat gyűjtsön munka­módszeréről, a művészetről vallott nézeteiről, emberi magatartásáról, és saját meg­figyeléseit is megvitathatta a magának egy-egy példányt. Ot, tíz, a kolelezonek minő­sülő ifjúsági könyvekből pe­dig huszonöt példányi vásá­rolnák. A kéthavonkénti, il­letve a negyedévenkénti cse­rével jutnak azután ki ezek a könyvek a könyvtárakba, illetve az olvasókhoz. A vi­szonylag nagyobb községi könyvtárakat öt csoporiba osztották el, s egy-egy cso­porton belül bonyolítják le a cserét. Gyakorlatilag három­negyed éven belül mindenütt megfordul az új könyv. Nem kell tehát többet várni rá, mint amennyit mondjuk egy- egy slágerkönyvre a megyei könyvtárban várnak az ol­vasók. Ez persze feltételezi, hogy a könyvtárosok úgy irá­nyítják a csereanyagban levő könyvelt olvasását, hogy a váltás időpontjára azok visz- szaérkezzenelt a könyvtárba. A csereállomány forgatása gyakorlatilag ebben az évben kezdődött el. A központi könyveliátás első két évében elsősorban a könyvtárak ál­lományának egységesebbé té­telere fordítottak figyelmet. A központi könyvellátásba társult huszonként könyvtár­ba 1979. április L-től 1980. december 31-ig összesen 10 927 könyvet szállítottak ki, négyszer többet, mint ameny- nyit eredetileg terveztek. Mindamellett sikerült kiala­kítani egy központi letéti anyagot is. A csereszállítrná- nyok mellett ugyanis a tár­sulásban résztvevő könyv­tárak könyvtárosai könyvtár- közi kölcsönzéssel is hozzá­juthatnak olyan könyvekhez, amelyek olvasóikat érdeklik. Az évi négyszeri cserével, amely mellett természetesen továbbra is sor kerül a kézi­könyvállomány állandó gya­rapítására, gyakorlatilag két­száz új könyv juthat el egy- egy kis községi könyvtárba. Ilyen fejlesztésre önerőből aligha lennének képesek. Hi­szen a növekvő könyvárak mellett, a korábban egy-egy községben biztosított három­ötezer forintból, (de sok he­lyen még az ezer forintot sem érte el ez az összeg) még a felét sem tudták volna be­szerezni. Nem véletlen tehát, hogv a társulásban résztvevő községek könyvtárosai, aho­gyan azt Soltész Ágnes, já­rási instruktor tapasztalatai alapián összegezte, jónak tar­művésszel. A szerző, aki ko­rábban több Medgyessy-ta- nulmányt írt, ezúttal saját összefoglaló elemzései mel­lett megszólaltatta a mestert is, közreadva önéletrajzi fel­jegyzéseit. leveleinek váloga­tását. Külön fejezetben ol­vashatók a kortársak meg­emlékezései is. A - kötetben külön ismerkedhetünk az egyes műfajokkal, a külön­böző technikákkal, megtanu­lunk műhelytitkokat, valósá­gos külső szemlélői leszünk egy-egy mű megszületésének, alakulásának. Megtalálható a kötetben minden jelentősebb Medgvessy-szobor és -dom­bormű reprodukciója, továb­bá mintegy hatvan rajz se­gíti az életmű jobb megérté­sét. Sz. Kürti Katalin össze­állításában a Medgyessy- művek jegyzékét is megta­láljuk a reprezentatív kiállí­tású kötetben. tották ezt a rendszert. Es nem­csak az adminisztratív mun­kájuk csökkenésével voltak elégedettek. Igaz, így a na­gyobb munka a központi könyvellátással foglalkozó já­rási instruktorra hárul, illet­ve a járási könyvtári központ munkatársaira. S a személyi feltételek még nem rendezet­tek. Ami azt jelenti, hogy a miskolci járásban a központi ellátás jelenleg többletmun­kát jelent az instruktornak. Gondot okozhat a jövőben a központi számlára befizetett pénz alacsony összege is. Jó lenne, ha a társulásban részt­vevők valamit tudnának e..,elni az összegeiken, hiszen az egyszeri támogatás azt je­lenti, hogy a jövőben nem biztos, hogy rendelkezésük­re állnak központi pénzfor­rások is. 1977-ben egy könyv átlagbeszerzési ára 31 forint 30 fillér volt. 1980-ban ez 40 forint 60 fillérre emelkedett. A szintentartás ilyen körül­mények között még a köz­ponti könyvellátással is igen nehéz. Márpedig a központi könyvellátás semmifélekép­pen sem fokozhatja le letéti könyvtárakká a jelen­legi könyvtárhálózatot. Az eddigi tapasztalatok minden bizonnyal az olva­sóknál is kedvezőbbek. Az ol­vasói korosztályokra és szo­kásokra figyelemmel fejlesz­tették az állományt s erre a csereanyagnál is figyelemmel vannak. A gyermek- és ifjú­sági irodalom, a kötelező iro­dalom minden könyvtárba el­jut. Jelenlegi gyakorlat sze­rint, a beszerzés 50—60 szá­zaléka e területről történik. Átlagosan 30 százalékot tesz ki a szépirodalom, a többi ismeretterjesztés, illetve szak- irodalom. Az olvasói létszám alakulásában egyelőre még nem mutatkozik meg hatása, igaz ebben közrejátszik az is, hogy több könyvtárban hu­zamosabb ideig szünetelt a kölcsönzés. De növekedett a kivitt kötetek száma. Több könyvből nyilván nagyobb a választás lehetősége. És talán az sem megvetendő, hogy a társulás létrejöttével egysé­gesebb színvonalú állományt sikerült kialakítani. Ingrid Bergman ma Lon­donban él. Reggel 6 órakor kel, „tovább nem tudok aludni”, almaiét és kávét készít magának, újságot ol­vas, takarítja a lakást. Dél­utánonként levelekre vála­szol, masszázsra, varrónő­höz, moziba, orvoshoz megy. Három rák miatti műtét van már mögötte. Esténként a televíziót nézi. Vasárnapon­ként Londonban kocsikázik. A kulisszák mögött állok, és a nevemet hallom. Futok, Szokatlan bőséggel jelent­keznek a ma kezdődő mű­sorhéten új filmek a mis­kolci premiermozikbah. A lentebb, egy képpel már em­lített NDK ifjúsági lilmen kívül most kerül a közönség elé a Néptanítók című ma­gyar dokumentumfilm (a Táncsics kamaramoziban), az Oblomov néhány napja című szovjet fűm (a Hevesy Iván Filmklubban), az I, mint Ika­rusz című francia, valamint A bíró és a hóhér című NSZK film. * Sára Sándor egész műsort betöltő dokurnentumfilmje, a Néptanítók továbbgondolásra érdemes ' alkotás. E filmről alighanem szükségtelen a szokásos kritikai formulákkal szólni, a mű összeredményét tekintve pedig így fogalmaz­ható meg Sára műve: fél év­századnyi magyar történelem, néptanítók sorsában elbeszél­ve. A pécsi tanítóképzőben 1930-ban végzett néptanítók — huszonketten voltak, az ötvenéves találkozón csak a fele tudott már részt venni — emlékeznek vissza pályá­jukra, emlékeznek fél évszá­zadukra, és sorsukban, élet- útjukban egy sajátos helyet elfoglaló társadalmi réteg történelme rajzolódik fel. Sa­játos volt a helyük, mert hajdan ők jelentették a nép­vizsga ugróm egyet, és már ott is vagyok, a színpad közepén, mintha halottakat akartam volna feléleszteni. Rövid szünetet tartok, majd el­mondom az első mondato­mat. Azután gyors pillan­tást vetek a sötét színpad- térben levő zsűrire — és nem merek hinni a szemem­nek. Rám se néznek. Igen, a vizsgáztatók közül néhány a sorban mögötte ülő kollégá­jával beszélget. Leírhatat­lan rémület fogott el, az bői kinőtt értelmiséget, ők voltak a falu írástudói, ge­nerációk nevelői, a lakosság szószólói, igaz képviselői, ugyanakkor a halalom kiszol­gáltatottjai. Velük packázott a pap, az iskolaszék, a jegy­ző. A nép már valami úr­félének tekintette őket. az urak betolakodónak tartották az értelmiség legalsó szintjén megkapaszkodó tanítókat. Ök jelentették a háborúban a tartalékos tisztek zömét, s őket minősítették a klerika- lizmus szekértolóinak a fel- szabadulás utáni első évtized túlzói. És ők lettek újra a falu nevelői, ők lettek a kis települések szellemi vezetői, a legszélesebben értelmezett népművelés első vonalának harcosai. Jelentőségüket kü­lönösen ott lehet érzékelni, azokban a kis falvakban, ahol már iskola sincsen. Tu­catnyi idős néptanítót mutat be Sóra Sándor filmje, de ezrekről szól, egy társadalmi réteg múltja és jelene előtt tiszteleg. Lehet, hogy e film szórakoztató időtöltés szem­pontjából nem mindenkinek vonzó, de éppen a pedagó­gusok szakszervezetének, a helyi népfrontszerveknek ad kitűnő lehetőséget, hogy an­kétok keretében, szervezett formában megtekintsék, il­letve látogatását megszervez­zék, és a látottakat saját erős izgalomtól egy szót sem tudtam kimondani, a követ­kező mondatomat teljesen elfelejtettem. Az emberek rám néztek, és hangosan beszélgettek egymással. Egé­szen elsápadtam a kétségbe­eséstől. Nem tudtam tovább koncentrálni. Utána hallot­tam, hogy valaki azt mond­ja: „Elég, elég. Ennyi volt. Köszönjük, kisasszony... a következőt, kérem ...” Letántorogtam a színpad­ról. Nem láttam senkit, nem vettem észre semmit. Egész egyszerűen elhagytam a színházat. És arra gondol­tam, hogy Otto bácsi elé kell állnom, és meg kell neki mondanom, hogy a stock­holmi Királyi Színház fel­vételi vizsgáján 30 másod­perc múlva leküldték a szín­padról. „Meg sem hallgat­tak. Ügy találták, hogy any- nyira sem vagyok érdemes, hogy meghallgassanak.” Ez az igazság. Az élet értelmet­len. A partra menlem. Csak egy kiút maradt — a folyó­ba ugrani és meghalni. Ha élnének a szüleim, és segít­hetnének ... Szülei két, alapjában kü­lönböző világtól származtak. környezetükre vetítve m e$ vitassák. * , Ooncsarov múlt század orosz író Oblomov című ré génye nyomán készítette Oblomov néhány napja cí' mű filmjét Nyikita Mihal' kov. A film novemberben * szovjet filmek fesztiváljánál' programjában is szerepel. ds a filmbaráti körök mozijai' ban — elővetítésben — mái mától látható. A végletese® enervált, szinte élni is lust® Oblomov és a világot látott városban élő barátja. StoK kettősében Goncsarov azj mutatja fel szélesen áradó regényében, mennyire élet' képtelen az orosz nemessé! beszűkült, igénytelen élet­módja, mennyire kiúttalan * csupa merengés, semmittevés élet. A film a hatalmas re­gényt kicsit lassú sodrással adja vissza, kicsit hosszasait de élményt adó színészi já­tékkal. Elég előre annyit em­líteni, hogy Oblomovot Ölei Tabakov játssza. * Politikai bűnügyi film > francia Henri Verneull ren­dezte /, mint Ikarusz, ennél' fogva történetét itt szükség' leien elemezni, annyi azon' ban megemlítendő, hogy ve­szedelmesen hasonlít a* 1963-as Kennedy-gyilkosságot követő nyomozásra, illetve a Warren-bizottság magányos gyilkos elméletére és az az- zal szembeszálló igazság- keresők ütközéseire. A film­ben egy főügyész vállalko- zik az igazság felderítésére, és vívja meg nagyon keve­sektől támogatva kilátásta­lannak tűnő harcát az állam­apparátussal összefonódó maffia ellen. Az ügyészt a most 60 éves Yves Montand játssza rendkívül rokonszen­vesen. A film — hosszú ve­títési ideje ellenére — mind­végig feszült és izgalmas, in­tellektuális élményt adó. Ha­sonló élményt ad a Dürren­matt regénye nyomán ké­szült NSZK film. A bíró ét a hóhér, azonban Maximilian Schell rendezésében az írói fordulatok, csavarások mel­lett a lassú sodrás is jelen van, de ezzel együtt is ér­dekes és értékes mű. Apja bohém volt, német édesanyja nagyon polgária­sán nevelte. Mégis boldogok voltak egymással. Három gyermekük volt. Az első gyermek szülés közben halt meg, a második szülés után egy héttel. Én hét évvel ké­sőbb jötlem a világra, egy­általán nem emlékszem az édesanyámra — mondja Bergman. Apa lefényképe­zett az ölében, mikor egy­éves voltam, azután még egyszer, a második születés­napomon. A harmadik szü­letésnapomon úgy fényké­pezett le, amint virágot te­szek az édesanyám sírjára. Szerettem álruhába öltöz­ni, és ez apának is örömet okozott. Bolondos kalapokat rakott rám, pipát dugott a szómba, feltett nekem egy szemüveget, és lefényképe­zett. Vagy a nagy tükör előtt álltam, és különböző szere­peket játszottam — a nagy medvétől kezdve az idős hölgyig és a fiatal hercegig. Következik: EZT AKAROM CSINÁLNI ... Medgyessy Ferenc Monográfia a századik születésnapra Csutorás Annamária 3. A (bencdek) Amit a takarításhoz ajánlunk Kedves Háziasszony, az a CSILLAG padlóápoló Megkönnyíti munkáját, — padlóra, parkettre, — széppé teszi otthonát! — műanyag padlóra — kőpadlóra, csempére. Kapható az ABC-áruházakban és a háztartási boltokban 'aSÖD-HEVESAUä' aFŰSZERT.< I & PnSSnüil^

Next

/
Oldalképek
Tartalom