Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. október 15., csütörtök Több idő a kölcsönzésre A központi könyveliátás tapasztalatai a miskolci járásban Nézőtéri meditáció Néptanítók és mások A szőke indián a címe az NDK-ból való ifjúsági filmnek, amely a XVili. század derekán játszódik Amerikában, s amelyben egy odaszakadt angol család kisfia az irokéz indiánok közé kerül. E kisfiúból lett felnőtt útját követi Ulrich Weiss filmje, amelyből fentebb egy kockát mutatunk be. A miskolci járás lakosainak háromnegyede olyan kis településen lakik, ahol a Jé- lekszám nem éri el a kétezret. Ezen belül nyolc községben még az ötszázat sem éri el a lakosság szama, tizenkettőben ezer alatt van. Ezek a körülmények is indokolták, hogy a Veszprém megyeiek kísérletéhez hasonlóan központilag oldják meg a könyvtári kónyveilátást. 1979 január elsejétől így jött létre huszonkét kisközség társulása, amelyhez időközben még két település kapcsolódott. Az eltelt idő — mondotta Sztojalovszky Gábor, a Miskolci járási Könyvtári Központ igazgatója — jó tapasztalatokat hozott. Mindenekelőtt az érintett kiskönyvtárakban növekedett a kölcsönzési idő. Ezekben valamennyiben tiszteletdíjasok látják el a kölcsönzést. A központi ellátás mentesíti őket egy sor adminisztratív munkától, hiszen a könyveket már katalogizálva kapják meg — ezt a járási könyvtári központban végzik el —, s a szabaddá vált időt kölcsönzésre fordíthatják. Ott például, ahol eddig hat óra volt a kölcsönzésre, s mondjuk kettő az adminisztratív munkára, a kölcsönzés hét órára emelkedett, egy órára csökkent az adminisztratív feladatokra biztosított idő. Ez a növekedés a nyitvatartásban, feltétlenül pozitívum. De ez csak az egyik, bár korántsem megvetendő eredménye a szigorúan az önkéntesség alapján létrejött társulásnak. A társulásban résztvevő községek könyvtárfejlesztésre szánt pénzüket közös számlára fizetik be. Ez az érintett községekben 55 400 forintot tett ki. Ehhez a járási hivatal 100 000 forintos támogatást adott, s egyszeri támogatásként sikerült 300 ezer forintot szerezni, a Köz- művelődési Alapból is. Így egyrészt az elmúlt két esztendőben elérték, hogy az alapvető kézikönyvek valamennyi, a társulásban résztvevő könyvtárban ott legyenek. Másrészt a közös kalapból ésszerűbben tudnak fejleszteni is. Az úgynevezett slágerkönyvekből, az érdeklődésre számot tartó új könyvekből ugyanis nem valamennyi könyvtár vásárol Medgyessy Ferenc, a modern magyar szobrászat megteremtője és európai rangú képviselője száz évvel ezelőtt, 1881-ben született, Debrecenben. Egyik legutolsó alkotása itt áll Miskolcon: 1956-ban készült el Herman Ottó szobra, ott látható a Papszer utca elején, a múzeumépület előtt. Két évvel e szobor elkészítése után hunyt el. Századik születésnapja alkalmából adta közre a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata László Gyula Medgyessy Ferencről szóló könyvét, illetve albumát. László Gyula, az ismert régészprofesszor évtizedeken keresztül közeli jó barátságban volt a mesterrel, így alkalma volt rá. hogy tapasztalatokat gyűjtsön munkamódszeréről, a művészetről vallott nézeteiről, emberi magatartásáról, és saját megfigyeléseit is megvitathatta a magának egy-egy példányt. Ot, tíz, a kolelezonek minősülő ifjúsági könyvekből pedig huszonöt példányi vásárolnák. A kéthavonkénti, illetve a negyedévenkénti cserével jutnak azután ki ezek a könyvek a könyvtárakba, illetve az olvasókhoz. A viszonylag nagyobb községi könyvtárakat öt csoporiba osztották el, s egy-egy csoporton belül bonyolítják le a cserét. Gyakorlatilag háromnegyed éven belül mindenütt megfordul az új könyv. Nem kell tehát többet várni rá, mint amennyit mondjuk egy- egy slágerkönyvre a megyei könyvtárban várnak az olvasók. Ez persze feltételezi, hogy a könyvtárosok úgy irányítják a csereanyagban levő könyvelt olvasását, hogy a váltás időpontjára azok visz- szaérkezzenelt a könyvtárba. A csereállomány forgatása gyakorlatilag ebben az évben kezdődött el. A központi könyveliátás első két évében elsősorban a könyvtárak állományának egységesebbé tételere fordítottak figyelmet. A központi könyvellátásba társult huszonként könyvtárba 1979. április L-től 1980. december 31-ig összesen 10 927 könyvet szállítottak ki, négyszer többet, mint ameny- nyit eredetileg terveztek. Mindamellett sikerült kialakítani egy központi letéti anyagot is. A csereszállítrná- nyok mellett ugyanis a társulásban résztvevő könyvtárak könyvtárosai könyvtár- közi kölcsönzéssel is hozzájuthatnak olyan könyvekhez, amelyek olvasóikat érdeklik. Az évi négyszeri cserével, amely mellett természetesen továbbra is sor kerül a kézikönyvállomány állandó gyarapítására, gyakorlatilag kétszáz új könyv juthat el egy- egy kis községi könyvtárba. Ilyen fejlesztésre önerőből aligha lennének képesek. Hiszen a növekvő könyvárak mellett, a korábban egy-egy községben biztosított háromötezer forintból, (de sok helyen még az ezer forintot sem érte el ez az összeg) még a felét sem tudták volna beszerezni. Nem véletlen tehát, hogv a társulásban résztvevő községek könyvtárosai, ahogyan azt Soltész Ágnes, járási instruktor tapasztalatai alapián összegezte, jónak tarművésszel. A szerző, aki korábban több Medgyessy-ta- nulmányt írt, ezúttal saját összefoglaló elemzései mellett megszólaltatta a mestert is, közreadva önéletrajzi feljegyzéseit. leveleinek válogatását. Külön fejezetben olvashatók a kortársak megemlékezései is. A - kötetben külön ismerkedhetünk az egyes műfajokkal, a különböző technikákkal, megtanulunk műhelytitkokat, valóságos külső szemlélői leszünk egy-egy mű megszületésének, alakulásának. Megtalálható a kötetben minden jelentősebb Medgvessy-szobor és -dombormű reprodukciója, továbbá mintegy hatvan rajz segíti az életmű jobb megértését. Sz. Kürti Katalin összeállításában a Medgyessy- művek jegyzékét is megtaláljuk a reprezentatív kiállítású kötetben. tották ezt a rendszert. Es nemcsak az adminisztratív munkájuk csökkenésével voltak elégedettek. Igaz, így a nagyobb munka a központi könyvellátással foglalkozó járási instruktorra hárul, illetve a járási könyvtári központ munkatársaira. S a személyi feltételek még nem rendezettek. Ami azt jelenti, hogy a miskolci járásban a központi ellátás jelenleg többletmunkát jelent az instruktornak. Gondot okozhat a jövőben a központi számlára befizetett pénz alacsony összege is. Jó lenne, ha a társulásban résztvevők valamit tudnának e..,elni az összegeiken, hiszen az egyszeri támogatás azt jelenti, hogy a jövőben nem biztos, hogy rendelkezésükre állnak központi pénzforrások is. 1977-ben egy könyv átlagbeszerzési ára 31 forint 30 fillér volt. 1980-ban ez 40 forint 60 fillérre emelkedett. A szintentartás ilyen körülmények között még a központi könyvellátással is igen nehéz. Márpedig a központi könyvellátás semmiféleképpen sem fokozhatja le letéti könyvtárakká a jelenlegi könyvtárhálózatot. Az eddigi tapasztalatok minden bizonnyal az olvasóknál is kedvezőbbek. Az olvasói korosztályokra és szokásokra figyelemmel fejlesztették az állományt s erre a csereanyagnál is figyelemmel vannak. A gyermek- és ifjúsági irodalom, a kötelező irodalom minden könyvtárba eljut. Jelenlegi gyakorlat szerint, a beszerzés 50—60 százaléka e területről történik. Átlagosan 30 százalékot tesz ki a szépirodalom, a többi ismeretterjesztés, illetve szak- irodalom. Az olvasói létszám alakulásában egyelőre még nem mutatkozik meg hatása, igaz ebben közrejátszik az is, hogy több könyvtárban huzamosabb ideig szünetelt a kölcsönzés. De növekedett a kivitt kötetek száma. Több könyvből nyilván nagyobb a választás lehetősége. És talán az sem megvetendő, hogy a társulás létrejöttével egységesebb színvonalú állományt sikerült kialakítani. Ingrid Bergman ma Londonban él. Reggel 6 órakor kel, „tovább nem tudok aludni”, almaiét és kávét készít magának, újságot olvas, takarítja a lakást. Délutánonként levelekre válaszol, masszázsra, varrónőhöz, moziba, orvoshoz megy. Három rák miatti műtét van már mögötte. Esténként a televíziót nézi. Vasárnaponként Londonban kocsikázik. A kulisszák mögött állok, és a nevemet hallom. Futok, Szokatlan bőséggel jelentkeznek a ma kezdődő műsorhéten új filmek a miskolci premiermozikbah. A lentebb, egy képpel már említett NDK ifjúsági lilmen kívül most kerül a közönség elé a Néptanítók című magyar dokumentumfilm (a Táncsics kamaramoziban), az Oblomov néhány napja című szovjet fűm (a Hevesy Iván Filmklubban), az I, mint Ikarusz című francia, valamint A bíró és a hóhér című NSZK film. * Sára Sándor egész műsort betöltő dokurnentumfilmje, a Néptanítók továbbgondolásra érdemes ' alkotás. E filmről alighanem szükségtelen a szokásos kritikai formulákkal szólni, a mű összeredményét tekintve pedig így fogalmazható meg Sára műve: fél évszázadnyi magyar történelem, néptanítók sorsában elbeszélve. A pécsi tanítóképzőben 1930-ban végzett néptanítók — huszonketten voltak, az ötvenéves találkozón csak a fele tudott már részt venni — emlékeznek vissza pályájukra, emlékeznek fél évszázadukra, és sorsukban, élet- útjukban egy sajátos helyet elfoglaló társadalmi réteg történelme rajzolódik fel. Sajátos volt a helyük, mert hajdan ők jelentették a népvizsga ugróm egyet, és már ott is vagyok, a színpad közepén, mintha halottakat akartam volna feléleszteni. Rövid szünetet tartok, majd elmondom az első mondatomat. Azután gyors pillantást vetek a sötét színpad- térben levő zsűrire — és nem merek hinni a szememnek. Rám se néznek. Igen, a vizsgáztatók közül néhány a sorban mögötte ülő kollégájával beszélget. Leírhatatlan rémület fogott el, az bői kinőtt értelmiséget, ők voltak a falu írástudói, generációk nevelői, a lakosság szószólói, igaz képviselői, ugyanakkor a halalom kiszolgáltatottjai. Velük packázott a pap, az iskolaszék, a jegyző. A nép már valami úrfélének tekintette őket. az urak betolakodónak tartották az értelmiség legalsó szintjén megkapaszkodó tanítókat. Ök jelentették a háborúban a tartalékos tisztek zömét, s őket minősítették a klerika- lizmus szekértolóinak a fel- szabadulás utáni első évtized túlzói. És ők lettek újra a falu nevelői, ők lettek a kis települések szellemi vezetői, a legszélesebben értelmezett népművelés első vonalának harcosai. Jelentőségüket különösen ott lehet érzékelni, azokban a kis falvakban, ahol már iskola sincsen. Tucatnyi idős néptanítót mutat be Sóra Sándor filmje, de ezrekről szól, egy társadalmi réteg múltja és jelene előtt tiszteleg. Lehet, hogy e film szórakoztató időtöltés szempontjából nem mindenkinek vonzó, de éppen a pedagógusok szakszervezetének, a helyi népfrontszerveknek ad kitűnő lehetőséget, hogy ankétok keretében, szervezett formában megtekintsék, illetve látogatását megszervezzék, és a látottakat saját erős izgalomtól egy szót sem tudtam kimondani, a következő mondatomat teljesen elfelejtettem. Az emberek rám néztek, és hangosan beszélgettek egymással. Egészen elsápadtam a kétségbeeséstől. Nem tudtam tovább koncentrálni. Utána hallottam, hogy valaki azt mondja: „Elég, elég. Ennyi volt. Köszönjük, kisasszony... a következőt, kérem ...” Letántorogtam a színpadról. Nem láttam senkit, nem vettem észre semmit. Egész egyszerűen elhagytam a színházat. És arra gondoltam, hogy Otto bácsi elé kell állnom, és meg kell neki mondanom, hogy a stockholmi Királyi Színház felvételi vizsgáján 30 másodperc múlva leküldték a színpadról. „Meg sem hallgattak. Ügy találták, hogy any- nyira sem vagyok érdemes, hogy meghallgassanak.” Ez az igazság. Az élet értelmetlen. A partra menlem. Csak egy kiút maradt — a folyóba ugrani és meghalni. Ha élnének a szüleim, és segíthetnének ... Szülei két, alapjában különböző világtól származtak. környezetükre vetítve m e$ vitassák. * , Ooncsarov múlt század orosz író Oblomov című ré génye nyomán készítette Oblomov néhány napja cí' mű filmjét Nyikita Mihal' kov. A film novemberben * szovjet filmek fesztiváljánál' programjában is szerepel. ds a filmbaráti körök mozijai' ban — elővetítésben — mái mától látható. A végletese® enervált, szinte élni is lust® Oblomov és a világot látott városban élő barátja. StoK kettősében Goncsarov azj mutatja fel szélesen áradó regényében, mennyire élet' képtelen az orosz nemessé! beszűkült, igénytelen életmódja, mennyire kiúttalan * csupa merengés, semmittevés élet. A film a hatalmas regényt kicsit lassú sodrással adja vissza, kicsit hosszasait de élményt adó színészi játékkal. Elég előre annyit említeni, hogy Oblomovot Ölei Tabakov játssza. * Politikai bűnügyi film > francia Henri Verneull rendezte /, mint Ikarusz, ennél' fogva történetét itt szükség' leien elemezni, annyi azon' ban megemlítendő, hogy veszedelmesen hasonlít a* 1963-as Kennedy-gyilkosságot követő nyomozásra, illetve a Warren-bizottság magányos gyilkos elméletére és az az- zal szembeszálló igazság- keresők ütközéseire. A filmben egy főügyész vállalko- zik az igazság felderítésére, és vívja meg nagyon kevesektől támogatva kilátástalannak tűnő harcát az államapparátussal összefonódó maffia ellen. Az ügyészt a most 60 éves Yves Montand játssza rendkívül rokonszenvesen. A film — hosszú vetítési ideje ellenére — mindvégig feszült és izgalmas, intellektuális élményt adó. Hasonló élményt ad a Dürrenmatt regénye nyomán készült NSZK film. A bíró ét a hóhér, azonban Maximilian Schell rendezésében az írói fordulatok, csavarások mellett a lassú sodrás is jelen van, de ezzel együtt is érdekes és értékes mű. Apja bohém volt, német édesanyja nagyon polgáriasán nevelte. Mégis boldogok voltak egymással. Három gyermekük volt. Az első gyermek szülés közben halt meg, a második szülés után egy héttel. Én hét évvel később jötlem a világra, egyáltalán nem emlékszem az édesanyámra — mondja Bergman. Apa lefényképezett az ölében, mikor egyéves voltam, azután még egyszer, a második születésnapomon. A harmadik születésnapomon úgy fényképezett le, amint virágot teszek az édesanyám sírjára. Szerettem álruhába öltözni, és ez apának is örömet okozott. Bolondos kalapokat rakott rám, pipát dugott a szómba, feltett nekem egy szemüveget, és lefényképezett. Vagy a nagy tükör előtt álltam, és különböző szerepeket játszottam — a nagy medvétől kezdve az idős hölgyig és a fiatal hercegig. Következik: EZT AKAROM CSINÁLNI ... Medgyessy Ferenc Monográfia a századik születésnapra Csutorás Annamária 3. A (bencdek) Amit a takarításhoz ajánlunk Kedves Háziasszony, az a CSILLAG padlóápoló Megkönnyíti munkáját, — padlóra, parkettre, — széppé teszi otthonát! — műanyag padlóra — kőpadlóra, csempére. Kapható az ABC-áruházakban és a háztartási boltokban 'aSÖD-HEVESAUä' aFŰSZERT.< I & PnSSnüil^
