Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-11 / 213. szám

T981, szeptember TI., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei NEB ülésén Energia és pályakezdés Már korábban megkezdett és még egyáltalán nem le­zárt, folyamat részeként az energiagazdálkodással fog­lalkozott ismét a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság a tegnapi ülésén. Az összefoglaló jelentés a „figyelemmel kísérés” jel­szavával készült, igen ala­pos, sokrétű rpunka révén. Azoknak a javaslatoknak, intézkedéseknek figyelemmel kíséréséről, melyek a múlt évi alapvizsgálat után vol­tak hivatottak segítem, ész- szerűsíteni energia gazdááko- dásunkatt. Megyénkben szá­mos járási ellenőrzési bi­zottság is munkálkodott e témakörben, akárcsak azxoc- szág többi részében, nymo­don alakítva ki az országos képet, főként pedig a tenni­valókkal kapcsolatos javas­latokat. Ugyanakkor a jövő­ben ismét foglalkozik majd a széles és nagy fontosságú témával más fórum is, pél­dául a mi megyénkben a tegnapi ülés anyaga alapján a Hazafias Népfronttal együt­tesen is szerveznek majd fó­rumot, tanácskozást az ener­giagazdálkodás racionalizá­lásával kapcsolatban. A téma ismételt vizsgála­tára. az újabb tennivalók kidolgozására a jövőben is szükség lesz, mindazzal együtt is, hogy az üzemek, vállalatok, a legkülönbözőbb munkahelyek nyilvánvalóan maguk is — saját érdekük­ben — igyekeznek mindent elkövetni a minél eredmé­nyesebb, ' racionálisabb ener­giagazdálkodásért. A népi el­lenőrök friss jelentése szá­mot adott e törekvésekről, ezt jelzi egyebek között az is, hogy a múlt évi vizsgá­lat óta megyénk érintett vállalatai összességében csak­nem kétszáz javasolt intéz­kedést hajtottak végre. Ugyanakkor ez a tény azt is jelzi: a jövőben is hasz­nosak lehetnek az együttes vizsgálódások, a közös esz­mecserék. A tegnapi ülés második napirendi pontként a mező- gazdasági pályakezdő fiata­lok munkahelyi beilleszke­désével foglalkozott, de mint valaki a szünetben megje­gyezte, ez a téma szinten az energiánkkal való ésszerű — vagy ésszerűtlen — gaz­dálkodás témaköréhez tarto­zik. Való igaz: a korszerű ismeretekkel ellátott, nagy munkakedvvel érkező fiatal szakemberek tudását, kész­ségét nem mindenütt hasz­nosítják a lehetőségek sze­rint. Hogy csupán ilyen eny­hén fogalmazzunk, mert le­hetne keményebben is. Mindenesetre már nem annyira keményen, miként lehetett a korábbi időszak­ban. a népi ellenőröknek e témával kapcsolatos vizs­gálódása idején. Azóta ugyanis határozott javulás tapasztalható. A tegnapi ülé­sen a megyei tanács vb me­zőgazdasági osztályának, tá­jékoztatója tulajdonképpen erről a javulásról, az alap- vizsgálat óta eltelt időben történt előbbre lépésről adott képet a népi ellenőröknek. Tömören, világosan. Ehhez persze szükség volt rövid visszatekintésre is. Tudni­való, hogy a korábbi évek­ben — például az alapvizs­gálat készítésének idején — a fiatal, mezőgazdasági szak­embereket nem minden tsz vezetősége fogadta szívesen. A vezetőség nagyobb része idős emberekből állt, akika kezdet kezdetétől ellátták ezt a nehéz feladatot. Nyilván­való, hogy egy részük ered­ménnyel, más részük pedig hibásan. Főként ez utóbbiak nem vették szívesen a fia­talok megjelenését, „beleszó­lását”. A kép azóta változott. A mezőgazdasági üzemek nagy részében a vezetőség is meg­fiatalodott, és másutt is megértették — legalábbis részben — az előbbrelépés szükségességét. A gond, a probléma azonban továbbra is sok. Példás*!, megyénkben évente mintegy 120—130 új, fiatal szakemberre lenne szükség, de legfeljebb 20— 30 jelentkező akad. Egy nemrégi felmérés szerint az agrár szakemberek száma országosan, meglepően ke­vés. A fiatalok nyilvánvaló­an szívesebben mennek a fejlett, sok produktumot fel­mutató mezőgazdasági nagy­üzemekbe, mint a mi vidé­künkön található, kedvezőt­len adottságú tsz-ekbe. Jönnek persze így is, és a megye vezetői, mezőgazda­ságban illetékesei szívesen fogadják — amennyire le­het: toborozzák is — őket, alkalmat teremtenek talál­kozásokra, eszmecserékre, vi­tafórumokra. A munkahe­lyek több helyütt segítik a fiatalokat letelepedésükben, a lakásépítésnél, megfelelő feladatokat bíznak rájuk stb. Az érthető, hogy a fia­talok részéről felvetődő igé­nyek nem mindenütt és nem mindenben találkoznak a le­hetőségekkel, a realitások­kal, mégis nagyon fontos a munkahely „hozzáállása”. A fiatal szakember sorsa a munkahelyen dől el — hangsúlyozta a tegnapi ülé­sen az egyik felszólaló. Talán ennek a sommás megfogalmazásnak lenne jó rögzítődnie minden mező- gazdasági üzem vezetőiében. Es nem is csupán a pálya­kezdő fiatal érdekében. Priska Tibor Harmincnégyet, Nagycsécset A mióta a «tohánptermegot- tést, gazdaságtatansága miatt megszüntették a oagytaécai Sajómenti Termelőszövetke­zetben. azon gondolkoztak a szövetkezet vezetői, hogy az asszony brigádnak hol te­remtsenek munkát. Gondju­kon az Avas Ruházott Szö­vetkezet segített, amely azon tál. hogy biztosítja a termé­keknek a piacot. eiváUolta: a varrásra betanítja az asszo­nyokat. Egy gazdasági épü­let átalakításával, gépek vá­sárlásával így nyílt meg a varroda, amelyben ma már harmincnégy asszony dolgo­zik. Miután a községben fel­épült az óvoda, a kismamák a gyermekgondozási segély­ről visszajőve, szívesen vál­lalnak a szövetkezet új üze­mében munkát, hiszen több idő járt a családra. A jelent­kezők nagy száma még a szövetkezet szakembereit is meglepte: nem számoltak az­zal. hogy a félmillió forintos beruházás, már az első év­ben másfél millió forintot termel, vagyis háromszorosan visszahozza önmagát, A szov­jet exportra készülő ruhá­kat olyan jó minőségben ad­ják át, hogy a varróüzem­ből idén 300 ezer forint nye­reségre számolnak. Ilj tanműhely Mezőkövesden Több éves szünet után »- méit kepez tanulókat a Me­zőkövesdi Asztalos Szövetke­zet. Jelenleg 6 harmadéve­sük, 11 másodévesük és 12 elsőéves tanulójuk van. A régi telephelyen nem voltak megfelelőek a, körülmények a fiatalok oktatásához, ezért pályázatot nyújtott be a szö­vetkezet a Munkaügyi Mi­nisztériumhoz egy új, kor­szerű tanműhely építése ér­dekében. Pályázatukat elfo­gadták és a szakmunkásképzé­si alapból egymillió forintot juttattak száinukra. fiat az összeget a szövetkezet meg­toldotta még egymillióval, így egy jól felszerelt, 15 munkahelyes tanműhelyt tudtak építeni a Lövői úton, azon a telken, amelyen majd egy nagy üzemcsarnokot is szándékoznák építeni. A tanműhelyt tegnap, csü­törtökön adták át rendelteté­sének. r % Szovjetunióban a főbb ásványkincsek 17 ezer lelő­helyét tárták fel eddig. A világ bányakészleteinek mint­egy a negyede található az országban. Jelenleg a világ energia- készletének 53 százaléka szén, 4 százaléka kőolaj és csak 2—3 százaléka földgáz. Az ezredfordulóra az olajnak a 80, a gáznak a 70 százalé­kát. a szénnek viszont csak 2—3 százalékát használják fel. Ezért a termonukleáris energia elterjedéséig a jövő energetikusai is elsősorban a szénhez kötöttek. A Szovjet­unióban például 1985-ben 770—800 millió tonna szenet bányásznak majd. (1980-ban 716 millió tonna szenet hoz­tak a felszínre.) Ebből a kül­színi fejtés részesedése 30— 40 százalék lesz. Milyen ennek hatása a kör­nyezetre? Az országban a bányászat fejlesztését — éppúgy, mint mindén más ágazatót — dó­ié megtervezik. Mtockan egyes külszíni lelőhely ipari hasznosítására prognózis ké­szül, amelyben figyelembe veszik a létesítménynek a he­lyi környezetre gyakorolt ha­tását is. Ennek szellemében az egyes ércbányák építési költ­ségvetésében feltüntetik a rekultivációjukhoz szükséges összegeket és már a kiter­melés kezdetétől gondoskod­nak a talaj későbbi helyre- állításáról. Az értékesebb felső termőföldet és a kevés­bé értékes alsóbb földrétege­ket külön tárolóhelyeken gyűjtik, majd a kitermelés befejezése után visszahord­ják eredeti helyére. A kiter­melés és a rekultiváció össz­hangja jelentős gazdasági előnnyel jár. Mindkét mun­kafolyamathoz ugyanaz a bánya- és száltítástechntka, ugyanazon bányászok mun­kája szükséges. Az ágazat tervszerű fej­lesztésének elve nagy nye­reséggel jár új koraetek bir- tokbavéfeíénéL He ma tör­tén*t a régóta ettvagpott bó­«látása nyák letarolt felszínével ? Ezek helyreállítása egyrészt igen sokba kerül, másrészt — a tapasztalatok szerint — ezeket a területeket nem le­het újra művelésbe vonni. Ezért az ilyen földterülete­ken erdőket telepítenek, a fejtőket vízzel töltik fel, pi­henőkörzetekei alakítanak ki. Ukrajna déli részén, Ord- zsonikidzében például az egy­kori bányászati és ércdúsító kombinát helyén megmaradt 100 méter széles és egy ki­lométer hosszú mélyedést a helyi patak vizével töltötték fel. A partokat homokkal borították be, s kellemes strandot alakítottak ki. A környéket parkosították, gyü­mölcsösöket ültettek., sport­pályákat, sétányokat, virá- goskeríeket telepítettek, sőt meg egy áMatkertec is létre­hoztak egzotikus állatokkal. Az ilyen rekultiváció ugyan kevésbé kifizetődő gazdasá­gilag, de Kzociatw haszna Ot elektrofilter már elkészült, a hatodikat most alapozzák az ÉACV szakemberei Megújhodásban... A vSTtozásök korát éli a Borsodi Hőerőmű. A válla­latnál, ahol 1955. január 22- én gyújtották be az első szénportüzelésű gőzkazánt, nagyarányú rekonstrukciós és fejlesztési program megvaló­sításán dolgoznak. Az eltelt több mint negyed évszázad alatt ugyanis a rendszeres kar­bantartások ellenére is elhasz­nálódtak a tüzelőberendezések, holott a jövőben az eddigi­nél is jelentősebb feladatok hárulnak a termelőegységre. Ezért tehát felújítják és kor­szerűsítik a kazánokat, ezzel párhuzamosan elektromos pemyeleválasztókat is beépí­tenek, eleget teve ezáltal a környezetvédelmi előírások­nak, továbbá különböző be­ruházásokkal javítóik a ha­tékonyságot, a gazdaságos­ságot. — Hol tartanak jelenleg az 1976. márciusában megkez­dett program kivitelezésé­ben? — kérdeztük Tóth Ist­vántól, a hőerőmű fejlesztési főosztályának vezetőjétől. — Eddig öt kazánt újítot­tunk fel — hangzik a válasz. — Négyet már ismét üzem­be helyeztünk, s az ötödik próbaüzemelése is a befeje­zéshez közeledik. Ennek megfelelően úgyszintén öt elektroíiltert is beszereltünk. A tapasztalataink rendkívül kedvezőek. Az új tüzelőbe­rendezések hatásfoka 86—67 százalék között mozog, meg­felel a szerződésben iákötött értéknek. A pernyeleválasz- tók hatásfoka pedig az NDK- beli szállító által garantált 99.32 százaléknál is jobb, bi­zonyítják ezt a rendszeres mérésék. Tagadhatatlan: kezdetben voltak gondok a tervek ki­vitelezésében. Hiányzott a kellő tapasztalat a gyártás­ban és a szerelésben, s a fő­vállalkozó, a Magyar Hajó- es Darugyár sem mindenkor volt képes megfelelően gya­korolni az alvállalkozókkal szembeni kötelezettségét, nem tudta a kívánt színvo­nalon ellátni a ráháruló irá­nyító és ellenőrző szerepet A nehézségek magától érte­tődően visszatükröződtek a rekonstrukciós időkben is, hiszen az első kazánt 31, a másodikat 27 hónap alatt si­került Mújítani, illetve üzembe helyezni. Később erőteljesen lecsökkent az át­futási idő, s ma már IS—16 hónap elegendő a munka el­végzéséhez. A munka minő­sége is fokozatosan javult; az első kazánnál még 35, a negyediknél már „csak” 10 hiányosságot találtak a kor- saerúsítést követő átadás­atvételen. Az ötödik és a többi kazán esetében remél­hetően meg kisebb lesz ez a szám. — A MI. ötéves tervben 374 millió forintot fordítunk beruházásokra — sorolja Tóth István. — A lényeg: folytatódik a hőerőmű meg­újhodása. További három ka­zán rekonstrukciójára kerül sor, s a határidó 1983. júni­us 30-a. A Magyar Villamos Művek Tröszt vezetőinek ta­valy okiól »erben hozott dön­tése értelmében, két tüzelő­berendezés felújítása egye­lőre elmarad, mert népgaz­dasági szinten olyannyira fontos a hazai szenek ilyen formában való felhasználása, a széntüzelésű erőművekben a villamos energia fejleszté­se, hogy egy és egynegyed évre item állhatnak le az említett kazánok. Ugyanak­kor részlegesen kicseréljük, majd a csöveket, fokozzuk a vartalarml üzemelhetnek. Ihat elektrofiitert azonban ezek­hez is beszereljük, méghoz­zá üzemelés közben, s ez ko­moly műszaki feladat lesz. A fiatal szakembertől a to-; vábbi beruházásokról is hal­lunk: — Kazincbarcika megnö­vekedett fűtési igényének ki­elégítését szolgálja majd az V. számú kondenzációs tur­binát felváltó fűtóturbina, amely a villamosenergia-ter- meléssel párhuzamosan elő­segíti a gazdaságosság javu­lását is. A két ütemre terve­zett beruházás első löszével az elmúlt évben elkészül­tünk, s az új fűtési rendszer teljes kialakításához az idén üzembe állítjuk az űj ke­ringtető szivattyúkat, vala­mint a csúcselőmelegítőt. Ha­sonlóan a gazdaságosság fo­kozásához járul majd hozzá annak a 66 megawatt telje­sítményű kondenzációs elő­melegítő turbinának a meg­építése, amely alkalmas lesz Miskolc egy részének hőella- tasára. Az új turbina költsé­gének fedezésére energia­racionalizálási pályázatot nyújtottunk ,be, várjuk an­nak kedvező elbírálását. Sze­repel a tervek között egy 40 megavoltamperos transzfor­mátor építése is, mert a BVK egyre több villamos energiát kér, s csakis így garantálha­tó az üzembiztos szolgáltatás. Hasonlóan az üzembiztonság fokozását célozza a felújított kazánokhoz kapcsolódó táp­szivattyúk kicserélése, továb­bá a vízüzem rekonstruk­ciója. A hőerőmű a korszerűsíté­sek, a bővítések eredménye­ként eleget tud majd tenni a VI. ötéves terv növekvő ter­melési kötelezettségeinek. — 1985-ben a villamos-' energia-termelés 23 százalék­kal haladja meg az 1980. évit — mondja Kiss Csepregi Ká­roly, a vállalat üzemviteli főosztályának vezetője. — A kiadott hőt az öt év alatt két, az értékesített forró vizet hét, a BVK-nak szolgáltatandó víz mennyiségét tíz százalék­kal szándékozzuk növelni. Ezeknek a tennivalóknak azonban csakis akkor tudunk megfelelni, ha több mint 14 százalékkal fokozzuk a ter­melékenységet, hiszen csak­nem ilyen arányban csökken majd a létszámunk. A téma kapcsán érdemes megemlíteni a fejlesztések, a korszerűsítések emberközpon­túságát. Kisgépek vásárlásá­val szüntetik meg a nehéz kétkezi munkát, zajszűrőfül­kéket építenek a gépkezelők részére, s ezekbe klimatizáló készüléket is beszerelnek. Egyszóval: javítják a mun­kafeltételeket, a munkakö­rülményeket. Mert a megúj­hodás csak úgy lesz az igazi, ha azt a dolgozó emberek a saját bőrükön is érzik! Koiaj László Fotó; Fajtán László karbantartást, így 1990-ig za­Mór csalt egy kémény eregeti a szennyező anyagokat a levegőbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom