Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-10 / 212. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 T981. szeptember 10., csütörtök Virágok az Izsó-szobor talapzatán Művészettörténészek egyet­értenek abban, hogy Izsó Miklós feltett szándékához híven csakugyan nemzeti szobrászatét hozott létre, s életműve Munkácsynak, Aranynak, Petőfinek, s a XIX. század nagy klassziku­sainak életművével merhető. Izsó Miklós a mai edelényi járásban született, abban a faluban, amely ma nevét vi­seli s amelyet akkor, s még sokáig Disznóshorvátnak hívtak. Halálának 75. évfor­dulóján, 1950-ben vették fel az Izsófalva nevet. Most szü­letésére emlékeztek. 1831. szeptember 9-én született a szobrász, aki göröngyös élet- utat járt végig, s csak nagy- nagy áldozatok árán válthat­ta valóra álmát, hogy a ma­gyar nép életéből vett moz­zanatok ábrázolásával ki­munkálja a nemzeti szobrá­szat formavilágát. Kevés ide­je volt rá, mindössze 44 évet élt. De ahogyan a tegnapi megemlékezésen megfogal­mazták, s megfogalmazták már korábban is, amikor a hátrahagyott műveket tették „mérlegre”: „az életmű még­sem torzó, mégsem tiszta le­hetőség, hanem nagyszerű al­kotásokkal teli gazdag hagya­ték”. A szülőfalu tegnap emléke­zett a nagy szülöttre, a név­adóra. És emlékezni fog az el­következő napokban. Hiszen a megemlékezés nem szűkül le egyetlen napra. Ahogyan azt Erdélyi Zoltán, az IZsófalvi nagyközségi Pártbizottság titkára mondotta, szeretnék, ha a falu lakosai, e táj em­berei még jobban megismer­nék azt, aki e vidék lakóinak életét, alakjait tette halhatat­lanná műveivel. Az Izsó-emlékkert körül szinte az egész község felso­rakozott. A rövid megnyitót követően a kegyelet és az emlékezés virágait helyezték el mellszobrának talapzatá­hoz a debreceni Déri Múze­um, a miskolci Herman Ottó Múzeum, a nagyközségi ta­nács és pártbizottság, a Ha­zafias Népfront, a helybeli iskolák és az edelényi gim­názium képviselői. Es letet­ték egy szál virágukat a gye­rekek is, az iskolások és az óvodások. A tegnapi nap gazdag volt eseményekben. Az Tzsó-napok megnyitásaként a kazincbar­cikai Izsó Miklós képzőmű­vészeti kör anyagából nyílt kiállítás, amelyet Bibliák Ist­Egyik legismertebb műve, a Bú­suló juhász vén, izsófalvi tanácselnök ajánlott az érdeklődők fi­gyelmébe. Itt adta át Izsóról készült mellszobrát Magyar András, a falu lakosa, aki szabad idejében — vájár — fafaragással, szobrászkodás- sal foglalkozik. S itt érte kel­lemes meglepetés a nagyköz­ség lakóit: a jubileum alkal­mából a Herman Ottó Múze­um ez év végéig letétbe Izsó- falvának adott egy kis mére­tű Izsó Miklós által készített portrét. E kedves gesztus mél­tán talált „jószívű” fogadta­tásra, hiszen a falu szülötté­nek műveit, alkotásait legfel­jebb nagy múzeumainkban ismerhetik meg. Este került sor a megem­lékező ünnepségre, amelyen Borsos Árpád, a megyei tanács művelődésügyi osztály ve­zetője emlékezett Izsó Miklós életútjára, művészetére. Az életút egyes mozzanatait fel­villantva mondotta: Izsó Mik­lós, akit tulajdonképpen Fe- renczy István fedezett fel, amikor a kőfaragótanoncot munkákkal bízta meg és biz­tatta, akkor indult, amikor a szobrászat mélyponton volt. S munkásságával nemcsak for­mavilágában hozott újat, szobrászatilag is valóban újat alkotott. Első, s talán mind­máig legismertebb műve, a Búsuló juhász után még egész sor művében formázta meg a szilaj pásztorokat, a fonó parasztasszonyokat, a táncoló legényeket, azokat az embereket, akiket gyerekko­rából ismert, s akik mindad­dig kiszorultak a szobrászmű­vészet világából. Az ünnepi megemlékezés után a Mis­kolci Nemzeti Színház mű­vészei adtak emlékműsort, feldolgozván benne a művész életét. A szeptember 20-ig tartó Izsó-napok alatt több, a szobrász életét és munkássá­gát bemutató előadást tarta­nak, vetélkedőt rendeznek, szocialista brigádok. KISZ- fiatalok és általános iskolások részvéteiével. Béres Ferenc közreműködésével orgona- hangverseny lesz, a rendez­vénysorozat zárásaként pedig emléktáblát lepleznek le a községben. Csuíorás Annamária Fotó: Fojtán László Magyar András készítette a gipszszobrot, amelyet a nagyközség­nek ajándékozott. Az átadás pillanatában a tanácselnökkel. Nézőtéri meditáció fíalAlnak fialaloki, kcilÉppea E héten három filmet hir­detnek újként a miskolci premiermozik, gyakorlatilag azonban egyedül a Karel Smyczek rendezte. Libuskák című csehszlovák film az egyetlen, amely még nem szerepelt miskolci program­ban. A másik két film szű- kebb közönség előtt már pergett. így hát itt csak meg­említjük. A Néhány interjú magán­ügyben című szovjet film — tegyük hozzá a Grúzia Film­stúdióban készült — részben a szocialista filmek feszti­válján, részben a filmbaráti körök elővetítésén már lát­ható volt. Egy újságírónő életének válságos időszakát ábrázolja nagyon emberien, amikor választania kell hi­vatása, illetve családi kötel­mei között. A film most ke­rült e szélesebb nyilvános­ság elé, szívesen ajánljuk megtekintésre. A magyar Kopaszkutya, amelyet Szomjas György rendezett, ugyancsak szere­pelt már a kertmozik prog­ramján, és kritikát is közöl­tünk róla, augusztus 15-én. Most, amikor a zártmozikba is eljutott a film, csak meg­ismételni tudnánk augusztus 15-i álláspontunkat. A film elsősorban a rockot kedvelő fiatalokhoz szól, a rockot játszó többségben fiatal ze­nészekről, egy magatartás- formáról, s meg kell monda­ni, igen sajátos, mindenkép­pen elfogadhatatlan módon. Ugyancsak a fiatalokhoz szól és fiatalokról szól, de merőben másképpen a Lá­búak ák. Karel Smyczek filmjét, nem tudni milyen meggon­Y»etto Kornová, a Libuskák cimű dőlésből, a filmbaráti körök szűk befogadóképességű mo­zijaiban vetítik. Ezzel mint­egy lemondtak a film na­gyobb látogatottságáról. A •Libuskák nem tartozik a hosszú ideig emlékezetünk­ben megőrizni érdemes mű­vek közé, kellemes, nem so­kat mondó a története, s meglehetősen rövid is. Ügy tűnik, a film alkotóinak nem is igen akadt több mondani­valójuk. Egy csehszlovák szakmunkásképző iskola le­ányszállóján játszódik nagy- részit a történet, fiatal fonó­lányok a szereplői. Látjuk őket, a zakatoló gépek között, látjuk a szálláson, közelebb­ről is megismerünk közülük néhányat, s rájövünk, hogy van közöttük szorgalmas, van a munkától húzódozó, van csapodár, van társra vá­gyó, és van, aki egyáltalán csak emberi környezetre, szeretedre vágyik, hiszen ál­csehszlovák film Mariája * lami gondozott gyerek lévén tulajdonképpen soha nem tartozott senkihez. Ezeknek a lányoknak kisebb-nagyobb életepizódjait ismerjük meg a filmből, a vezérfonala, ha egyáltalán az felfedezhető benne, egy bizonyos Mónika és Maria konfliktusa. Ugyan­is a csapodár Mónika helyett Maria levelez Mónika kato­nai szolgálatot teljesítő is­meretlen gavallérjával, s mi­kor felfedi a katona előtt, hogy ő írta a leveleket, a lányok, mint árulótól elhide- gülnek tőle, s meglehetősen magára marad. Sokszor fel­dolgozott közhelyekből rakó­dik össze a vékonyszálú tör­ténet, kicsit felszínesen mu­tatva meg a csehszlovák szakmunkástanuló lányok életének egy szeletét, de nem unalmas. Hetven percnyi jó időtöltés. (benőd ek) A bányász kulturális és sporthetek a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat valamennyi üzemében, illetve valameny- nyi művelődési intézményé­nél színes programokat ígér­nek. Korábban már bemutat­tuk a Mákvölgyi Bányaüzem programját, most megemlít­jük a kurityámakét, ahol a közeli időben vetélkedőt ren­deznek Izsó Miklós születésé­nek 150. évfordulója alkal­mából, több szakmai jellegű előadást tartanak, megrende­zik a szocialista brigádok ve­télkedőjének első fordulóját, találkozót szerveznek a film­gyárak munkatársaival és film-ősbemutatót, valamint író—olvasó találkozót készí­tenek elő. Ez csak az elkövet­kező hetek programja, a ké­sőbbiekben még számos szí­nes, érdekes program vár­ható. Lyukó bányán többek kö­zött vendégül látják a Csor- tos Gyula irodalmi színpa­dot, a budapesti Perem szín­padot, több szakmai jellegű előadást, vers- és prózamon­dó versenyt, előadóestet, gyer­mekműsort rendeznek, nagy­A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat ma délután 2 órakor nyitja meg átépítés után, a miskolci Széchenyi u. 2. szám alatti boltját. A bol­tot nemcsak átépítették, pro­filja is átalakul, és mint „Koncert-, hanglemez- és ze­neműszalon” nyílik meg. A nyitást követően 17 órai kez­dettel a Bartók Teremben mű­részt az üzemen kívül, a bá­nyászok által lakott közsé­gekben, illetve miskolci lakó­telepeken. Farkaslyukon nagyszámú Ismeretterjesztő, valamint szakmai jellegű előadás sze­repel a közeli napok prog­ramjában, s igen színesnek ígérkezik október művészeti programja. A rendezvények itt is elsősorban a lakóterü­leteken és a bányászok lakta környező községekben tekint­hetők meg. Sajószentpéteren az Állami Báoszínház, több rockegyüt­tes vendégszereplése, kispá­lyás labdarúgó-bajnokság és filmankét szerepel a művelő­dési ház programjában, a munkahelyen és a bejáró dol­gozók lakóhelyein pedig szín­játszó előadás, fotókiállítás, több szakmai előadás és eszt- rádműsor látható. Putnokon és Királdon szín­művészek előadóestjei, kép­zőművészeti kiállítás, amatőr művészek előadásai, számos szakmai jellegű rendezvény látható, többségben a bejáró dolgozók lakóhelyein. sort rendeznek. amelyben Berek Kati színművész, Bik- falvi Júlia énekművész, Bu­dai Ilona népdalénekes. Sár­közi Gergely lantművész és Sebestyén János orgonamű­vész vesz részt, a műsort pe­dig Kulcsár Katalin, a Ma­gyar Rádió munkatársa ve­zeti. Ma este a képernyőn: Mario és a varázsló Latinovits Zoltán egyik felejt­hetetlen szerepére emlékeztet a televízió ma este 20.00 óra­kor a második műsorában: Thomas Mann Maria és a va­rázsló című kisregényének szín­padi változatát mutatja be fel­vételről. A sátáni varázsló Cippola, Latinovits pályájának egyik mérföldjelzője volt. Változatos, ízletes, különlegesen finom etelek készíthetők BIRKAHÚSBÓL Kapható Miskolcon a megjelölt húsboltokban, ABC-áruházakban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom