Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-08 / 210. szám
1981. szeptember 8., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Számvetés és remények Keresztesi dolgos napok Ojro munkában a kombájnok. Most a napraforgó, nemsokára pedig a kukorica a soron következő feladat. Az Aranykalász Tsz melléküzemágai közül a tekercselőüzem évi tér- melési értéke 7 millió forint. Az itt dolgozó asszonyok százezres tételekben különböző mágneskapcsoló- és generátortekercseket „gyártanak". Javában tart az őszi betakarítás a mezőkeresztest Aranykalász Tsz földjein. Tegnap a B—1-es táblán három Bizon Gigant vágta a napraforgót, míg másfelől a pótkocsik szállították az apróra szecskázott silókukoricát. Beszélgető partnerünktől, Kertész Ernő elnökhelyettestől, fóállattenyésztőtöl először mi is az időszerű munkák állásáról kértünk tájékoztatást. — A 449 hektár napraforgó területünk feléről takarítottuk be eddig a magot. A termésátlag biztató, úgy érzem, a tervezett 1,97 tonnás átlagot sikerül túlszárnyalnunk. A silózást augusztus 25-én kezdtük meg. Az állattenyésztési ágazatunk szilázssáükséglete II ezer tonna. A mai napig a termés 40 százalékát takarítottuk be, elmondhatom, hogy kiváló minőségben. Még a betakarításnál maradva, szólnunk kell róla, hogy épül MEZÖ- PANEL elemekből a nedves kukoricatárolónk. Az állat- tenyésztés 140 vagonos szemes kukorica igényéből 100— 110 vagonnyit (a juh és a szarvasmarha szükségletét) a jövőben nedvesen kívánjuk tárolni. Ezzel jelentős energiaköltséget takarítunk meg. Szárítani csak a baromfi- ágazat és a háztáji szemes kukorica igényét, mintegy 30—40 vagon mennyiséget szárítunk. — Lévén, hogy az év 9. hónapját tapossuk — tehát túl vagyunk az esztendő nagyobbik felén, úgy gondoljuk, egy előzetes számvetésre már vállalkozhatunk. Mit hozott az esztendő eddig eltelt része a mezőkeresz- tesieknek ? — Jót is, rosszat is, de ösz- szességében mégsem panaszkodhatunk. Az 1558 hektár búzatermés átlaga — elsősorban a májusi, júniusi aszály miatt —, elmaradt a tervezettől, de összességében így is termett 6078 tonna búzánk. A tavaszi árpáról, már ami a termésátlagokat illeti, hasonlókat mondhatok, de még így is sikerült átadnunk a sörgyárnak 1200 tonna „alapanyagot”. Nálunk az állattenyésztési ágazat adja az össz- termelési érték 48 százalékát, ami körülbelül 65 millió forint árbevételt jelent. A juhászaiban ez évben minden korábbit meghaladó gyapjúhozamot értünk el. Mintegy 30 tonna gyapjú került értékesítésre, ez 5500 juh átlagában egy juhra vetítve 5,24 kilogramm gyapjút jelent. Ugyancsak idén 110 darab magas genetikai értékű tenyészkost adtunk el. elsősorban a megye szövetkezeteinek. Ez évben először 2 ezer darab pecsenyebárányt hizlalunk, ebből 1100 már exportra került. Ugyancsak a juhágazatban 80 000 liter tejet fejünk idén, mégpedig kézi fejessel. A szarvasmarhaágazatban ez év végére a létszám 90 százaléka F—1-es, illetve R—1-es állományú lesz. A tejtermelésünk pillanatnyilag 2 millió liternél tart, az év végére várhatóan elérjük a 2,8 millió liter tejet, ami egy tehén átlagában 4300—4400 liter termelést jelent. Vágómarha kibocsátásunk sz év végére megközelíti a 800 darabot, ebből 3SC —300 exportra kerül. Emellett tagjai vagyunk — M százalékos részesedéseiéi — az évi 40 000 hízó sertést kibocsátó Mezőségi Sertéskombinátnak, aminek az évi nyeresége várhatóan 3S míBió forint körül alakúi. Bár terveink egy része még csak ezután, az elkövetkezendő napokban, hetekben, hónapokban realizálódik, úgy érzem, jogos a reményünk, hogy idén is az 1980-as évhez hasonló eredményes esztendőt zárunk. Ha#M Íme» Esté: Fájtán Ltodé A rudabányai vasércbányászok szeptember 4-én először az üzemrészekben, majd 18 órától a művelődési házban és a Vasérc étteremben tartottak ünnepséget a XXXI. bányásznap alkalmából. Bics István igazgató ünnepi beszédében megemlékezett az 1919. szeptember 6-i csendőrsortűz tatabányai és felsőgallai áldozatairól, s kiemelte az emlékükre rendezendő bányásznapok jelentőségét. A továbbiakban a vasércművek helyzetét, első félévi eredményét elemezte a szónok, s mint mondotta: nem sikerült eleget tenni a feladatoknak. A lemaradásnak objektív okai voltak: a bányászkodás a vártnál több földmunkát követelt, s a gépesítés is elmarad a várttól. Ez utóbbi visz- szavezethető a termelői ár stagnálására. a járulékos költségek emelkedésére, s ezek együttesen okozzák a gazdaságosság romlását. Az, ünnepség keretében 18 dolgozónak adtak át valamilyen elismerést, s bejelentették: Bobál István vájár a minisztériumban vette át a Kiváló Bányász kitüntetést. Az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Müvének kollektívája szeptember 5-én 10 órától Mádon, a Bányász étteremben tartott ünnepi megemlékezést Beszédében Hajdú Gyula igazgató tisztelget a dicső ősök előtt, akik vérüket áldozták a szebb, igazabb, emberségesebb életért. Az ásványbányák termeléséről szólva, kiemelte: az első hat hónapban 18 millió forint volt a nyereség, amely csaknem megfelel az időarányos programnak. A hegyaljai művek ezzel a gazdasági eredményével a 3—4. helyre lépett előre a vállalati versenyben, szemben az elmúlt évi hetedik helyről. Szeptember elsejétől ismét termel az erdőbényei gyöngykovaföl- det égető üzem, s amennyiben állandósul a jelenlegi teljesítmény, úgy a művek megközelítheti az ez évre előirányzott 48 millió forintos nyereséget. Ezután 50-en részesültek különféle elismerésben, köztük Kövér Sándor bőd rogkeresztóri váj®r, oki Kiváló Bányász miniszteri kitüntetést kapott. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat borsodi körzetének dolgozói ugyancsak szeptember 5-én, délelőtt 10 órai kezdettel rendeztek ünnepséget berentei üzemükben. Az ebből az alkalomból mondott beszédében Bíró Szabolcs főmérnök felidézte a bányásznapok múltját, hagyományait, s hangsúlyozta, hogy az akii amélyítők is a sajátjuknak érzik ezt az ünnepet. Az iparág dolgozói jelentős részt vállalnak a szénbányák sikeres termeléséből, elősegítik a kutatást, a feltárást. A körzet kollektívájának az idén 184 millió forintos tervet kell teljesíteni, ebben benne szerepel a Szlovákiában, a Magnezit Műveknek végzett munka is. A megemlékezés kapcsán a vállalat jelenlevő képviselője átadta Bíró Szabolcs főmérnöknek a kiváló munkáért miniszteri kitüntetést, majd 52-en vették át a szolgálati érem arany, ezüst és bronz fokozatát Lászka Tibor a grafítelektróda-másolá berendezést irányítja. Á sikerek kovácsai Munkában a hauócMBampuiátoa. Még a fa?;A. te megrerneí*- nek, ha munkához lát a hatalmas gőzkalapács a D1GÉP melegalakító gyáregységében. Valóban, a 9 tonnás berendezés olyan erővel sújt le asr izzó munkadarabra, hogy aki nem szokta meg ezt a fajta zajt, bizony összerezzen. A csarnokban szinte izzik még a levegő is-: nemcsak a kemencék árasztják a meleget, hanem a sajtolók alá kerülő izzó vas is. A fülsiketítő zaj mellé még por és füst párosul. Nem csoda, hogy egy kemény műszak után jólesik a friss levegő és a napfény, mert ebből munka közben kevés jut. * Dicséri te a munkások helytállását Szabó Miklós gy áregységvezető. — Annak ellenére, hogy s* utóbbi néhány évben sok olyan gépet, berendezést helyeztünk üzembe — mint például a kovácsmanipulátor —, amelyek az ember munkáját segítik, még mindig nagy erőkifejtést igényel a kovácsolás gyáregységünkben. Mégis fizikai dolgozóink jelentős részt vállalnak az egyre növekvő feladatokból. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy sikerűit megíekáö, a mindenkori teljesítményeken alapuló bérezési rendszert kialakítani. Ma már minden munkahelyen nem az eltöltött, vagy a ledolgozott idő, hanem a produktum, az előállított termékek alapján díjazzuk a végzett munkát Így jól jár a vállalat de előnyös ez a munkásolt számára is. Aki becsülettel dolgozik, megtalálja számításét. Csak egyetérthetünk a gyáregység vezetővel. Bizonyíték erre, hogy a vállalat termelőüzemei közül itt a legmagasabb a teljesítmény: átlagosan mintegy 120 százalékot teljesítenek. A kereset, is ennek megfelelően alakul. A dolgozók jelentős része 5—7 ezer forint körül visz haza havonta, de nem ritka a 8 ezer forintos jövedelem sem. * A kovácsüzem szomszédságában van a süllyesztékes szerszámüzem. A több mint 80 fős munkahelynek már gépgyártó jellege van, a korszerű gépek egész sora üzemel itt. Ezek közé sorolhatjuk a szikraiorgácsolás elvén működő szerszámgyártó-berendezést, amelyet Svájcból importáltak. Ennek az az érdekessége. hogy az egész országban ilyen nagy teljesítményű gép csak a DIGEP- ben található. De legalább ilyen híresek a gépek kezelői is. Tóth Sándor például,' akinek eredeti szakmája lakatos, betanúlási idő után került ehhez a géphez, amelyet 4 éve üzemeltet. — Tóth szaki rendkívül jókezű, szorgalmas munkás, aki szánté itt nőtt fel a gyárban — mondja róla Sándor György üzemvezető. Majd hozzáteszi: 14 éves kora óta, keréken 30 éve dolgozik példamutatóan a DíGÉP-ben. A munkások azonban nemcsak szorgalmasak, találékonyak is. Például a Lászka Tibor gépkezelő és három társa, Pederi József, Szabó Béla és Molnár László, a gyárvezetés ösztönzésére olyan konstrukciós változtatást végeztek el a másoló marógépén, amellyel megduplázták a berendezés teljesítményét. Újításukat a vállalatvezetés mintegy 50 ezer forinttal jutalmazta. * Az „F” melegalakító gyáregység közel ezerfős kollektívája által készített kovácstermékek hosszú évek óta ismertek és kelendőek a világ számos országában. A gyáregység termékei, közöttük a teherautók, kamionok és autóbuszok mellső tengelyei, tengelycsuklói, a forgattyús tengelyek, rugók, a különféle alakos kovácsolt darabok eljutnak Angliába, az USA-ba, Svédországba, Finnországba, Indiába. Jugoszláviába és niég számos más országba. Olyan világhírű cégek tartoznak a külföldi megrendelők sorába, mint a Volvo- és a Ford-cég, amelyek egy évtizede állnak üzleti kapcsolatban a gépgyárral. Az „F” gyáregység eredményes munkáját bizonyítja egyebek között az is, hogy a vállalat tőkés exportjának egynegyedét termeli. Lovas Lajos Fotó: Laczó József Tíz nap múlva nyit az őszi BNV (Folytatás as 1. oldalrót) valamint a pvc-homlokzatburkoló: míg az AMFORA vásári elárusítóhelyein negyedmillió dobozolt FOL- PACK háztartási, pvc-cso- magolófólia várja a vásárra látogatókat. A kiállító hármas az új műanyag termékeket a vásár B-pavilonjában, látványosnak ígérkező pvc-show keretében mutatja be a közönségnek. A show első részében a barkácsolható pvc-ler- m ék ekkel ismerkedhet meg a közönség. A családi házak, hétvégi házak építői olyan házilag is szerelhető pvcereszcsatorna rendszert tekinthetnek meg, amely szükségtelenné teszi a költséges, bádogos szakipari munkát. A piackutatók előrejelzései alapján a BVK és a Me- talloglobus a pvc-ből készült homlokzatburkoló rendszer térhódítását várják az építők körében. A két főprofilból és 8 kiegészítő profilból álló homlokzatburkoló rendszer egyaránt alkalmas régi homlokzatok felújítására és az új épületek homlokzatburkolására is. A show-műsor további részében a BVK és az AMFORA, a háztartásokban ma már nélkülözhetetlen műanyag újdonságokat mutatja be a vásáron. Bizonyára az őszi BNV egyik sztárja lesz a FOLPACK háztartási csomagolófólia. A tetszetős és praktikus dobozban forgalmazott csomagolófóliát a vásár területén hat helyen felállított AMFORA—BVK áru- dákban a közönség megvásárolhatja. A hártyavékony, átlátszó pvc-fólia minden élelmiszer csomagolására alkalmas. Nagy előnye, hogy tovább tartja frissen a hűtőszekrényben tárolt zöldség-, gyümölcsféléket; meggátolja a sajt és a húsáru kiszáradását, de alkalmas a pékáruk frissen tartására is. Ide kívánkozik, hogy a BVK és az AMFORA évenként kb, 2 millió doboz FOLPACK háztartási csomagolófólia gyártására és értékesítésére készült fel.
