Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

T981. szeptember 5., szombat ÉSZAK-* AGY ARORSZAG 3 A környezetet is kímélik Hatékinyabli vegyszerek a szüléken A bemutató résztvevőinek egy csoportja a Terezia-dűlő egyik táb­láján, a Ridomil- és o Tilt-kisérletek eredményét, a szinte százszá­zalékosan megvédett szőlőket tekinti meg. (Folytatás az 1. oldalról) kor fejleszteni a kereskedel­mi kapcsolatokat a világ más országaival is. Belpolitikai helyzetünkre áttérve, Havasi Ferenc hang­súlyozta, hogy politikai vi­szonyainkat a bonyolultabb nemzetközi helyzet és a ne­hezedő külgazdasági feltéte­lek közepette is a kiegyen­súlyozottság, a biztonság jel­lemzi. Ennek alapja a párt és a nép közötti kölcsönös bizalom, nyíltság, őszinteség. Fejlődött a társadalmi élet demokratizmusa. A gazdaság területén jelentősen előre léptünk az intenzív fejlesz­tésből adódó feladatok meg­oldásában. A magyar nép­gazdaság fokozatosan új fej­lődési, pályára áll. Fő gazda­ságpolitikai célkitűzésünk a népgazdasági egyensúly hely­reállítása és az életszínvonal megőrzése. Ennek rendeltük alá a termelést, a fejlesztést és az elosztást. Nagyobb fi­gyelmet összpontosítunk a minőség javítására, a haté­konyság és a jövedelmezőség Ä SZOT elnöksége pénteki ülésén az újítómozgalom helyzetével foglalkozva a kö­vetkezőket állapította meg: — Nyugtalanító jelenség, hogy az utóbbi években csők kent az újítások száma, és viszonylag kevés a találmány is — állapította meg az el­nökség. Hazánkban 10 ezer lakos­ra számítva, évenként csak 1,3 találmány jut, alig egy- harmada a környező orszá­gokénak. A dolgozók, s a közreműködő műszakiak nem eléggé érdekeltek újítások és találmányok kidolgozásában, hasznosításában. Mindenek­előtt azonban a vállalati il­letékesek közömbössége lo­hasztja le az újítókedvet. Az állami és társadalmi szervek fokozott segítséget igyekez­Az árvíz tel végén jolít — «mnely meg itt is szokatlan jelenség,—, s mire a földek­ről levonult, már csak a kár nagyságát tudták felmérni. Növény életben nem maradt. Négy és fél millió forint ter­vezett árbevétel a vízzel együtt úszott el. Igaz, ott maradtak a talajok, amelyek hála a tavaszi jó időnek, áp­rilis végére kiszáradtak. És ismét megjelentek a vetogé- pek. Bíró József, a növény- termesztés főágazatvezetője: — Kíméletlen egy tél vége voit. És nemcsak azért, mert közel 850 hektár őszi vetés­ből több mint 350 hektáron a belvíz győzött, sokkal in­kább azért, mert ezer hektá­ron elmaradt a szántás, s azt március-áprilisban kel­lett valahogy pótolni. Példa­ként: a szövetkezetnek 2700 hektár az összes szántóterü­lete. Az ezer hektár forgat- nivalón kívül kétezer hektá­ron kellett földbe juttatni a magot. Vagyis szinte az egész éves munka a nya­kunkba szakadt. Természetesen ebben a helyzetben — minden más járható út híján — egyet le­hetett tenni: a kipusztult kultúrák helyére olyan nö­vényt vetni, amely a késői vetésidő ellenére, biztosan beérik, s pótolni tudja az óriási árbevétel-kiesést. Két ilyen kultúra van, a szója és a csillagfürt. És kétszeri tár­csázás nyomán földbe is jut­tatták magját. — Nem titok, ezzel nagy kockázatot vállalunk. És ez a rizikó csak azért nem éssze­rűtlen, mert egy másik fő növelésére. Gazdaságpoliti­kánk középpontjában tehát a nemzetközi gazdasági kör­nyezetből és a hazai adott­ságainkból adódó feladatok állnak. A gazdasági tervezés és szabályozás kérdései közül szólt a rugalmas tervezésről, a tervhez kapcsolódó társa­dalmi-kormányzati progra­mokról, s a központi akara­tot biztosító tervezés és a vállalati önállóság, a válla­lati tervezőmunka együttes fejlesztéséről, kiemelte a közgazdasági eszközök fon­tosságát. az emberi tényezők nagy szerepét, az árrendszer tökéletesítésének szükséges­ségét. Olyan termelői árakra van szükség — mondotta —, amelyek kifejezik a tényle­ges költségeket: és közvetítik a világpiac értékítéletét. A fogyasztói árakat pedig úgy kell alakítanunk, hogy segít­sék életszínvonal-politikai céljaink megvalósítását, s kapcsolódjanak a termelői árakhoz. Aláhúzta a lakos­sági szolgáltatások fejleszté­sének szükségességét és a neb nyújtani az cíjitbí és fel­találói mozgalom fellendíté­séhez. Napirenden van egy olyan terv, amelynek alapján kedvezőbb lehetőségeket biz­tosítanak a vállalatoknak az újítások díjazására, és lehe­tővé teszik az újítások és ta­lálmányok hasznosításában közreműködők anyagi elisme­rését. A tudománypolitikai bizottság határozata alapján folyamatban van a szaba­dalmi jogszabályok felülvizs­gálata. Mindennél fontosabb azon­ban a vállalati szemlélet megváltoztatása, az olyan ösztönzés, ami anyagiakat sem igényel — hangsúlyozta a SZOT elnöksége. A teendők megvitatására javasolta az újítók és feltalálók V. orszá­gos tanácskozásának megren­dezését. növényt, a megtermett kuko­ricát azonnal „föld aiá rejt­jük”. Szokatlanul hangzik ez a módszer. Legszívesebben megkérdezném: — Mivel, tárcsával? —, de azután kapcsolok. Igaz, ebben a fö- ágazatvezelő is segít: — A szója területe 550 hektár. Mivel egy időben érik a kukoricával, amit 700 hek­táron termesztünk, hagyomá­nyos technológiával a beta­karítás nem sikerülhet. Ezt könnyű kiszámolni. Ilyen nagy mérethez legalább 14 kombájn kellene. A szárító- berendezésünk kapacitása ugyan nagy. de csak a meg­termett kukoricát tudja fo­gadni. így első hallásra, mi­vel csak hat, kombájnunk, s egy szárítónk van, úgy tű­nik, a két növény közül az egyik termesztéséről le kell mondani. Nem ezt tették. Találtak valami új formát, amellyel az egyidejű betakarítás meg­oldható. Tiszapalkonyán, a November 7. Termelőszövet­kezetben kis öniróniával, módszerüket „nemzetközi kapcsolatnak” nevezik. Van is benne valami, hiszen a kombájnok, amelyek a közel­jövőben ideérkeznek, a szlo­vákiai testvérszövetkezet gé­pei. szocialista nagyüzem helyé­nek, szerepének hangsúlyo­zása mellett a kisüzemek és a kisegítő gazdasági tevé­kenység, valamint a kisipar szélesebb körű hasznosításá­nak népgazdasági fontossá­gát. Befejezésül hangsúlyozta: optimisták lehetünk, de csak a saját erőfeszítéseink ará­nyában. Az idei eredmé­nyeinkre és tapasztalatainkra alapozva kell elkészíteni a jövő évi tervet, amelynek megvalósításával tovább kí­vánunk lépni a kiegyensú­lyozott gazdasági fejlődés út­ján. Ehhez fegyelmezett munka, határozott vezetés, korszerű szemlélet szükséges. Havasi Ferenc beszéde után Szabó . ózsef rektor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja nyújtotta át a diplomát a Politikai Főisko­lán idén végzett 198 hallga­tónak. Politikai tudományok­ból 25-en kaptak egyetemi doktori címet. Családi házakhoz lelkek LeeiRvárosban Lenén varos Tfezaszeder- kény városrészének rendezé­si tervét három évvel ezelőtt hagyta jové a város tanácsa. A terv szerint ebbén a vá­rosrészben biztosítani kell a kertvárosi jelleget és életkö­rülményeket. A település te­rületén a városi tanács mint­egy 50 telket biztosít azok­nak. akik sajat erőből kíván­nak csaiadi házat építeni. Figyelemre méltó intézke­désként értékeltek a leninvá- rosiak a tanács döntését, s bi­zonyára az 50 telek gazdára tatái. — Mivel nyáron nálunk szánté nem volt aratnivaló, a betakarítás után mind a hat kombájnunk átvonult Szlovákiába. Derekasan, két héten át aratták ott a gabo­nát, s a megegyezés szerint a szomszédok most ősszel adják ezt a segítséget vissza. Tíz kombájnnal érkeznek, speciális, kis vágóasztalé, hegyvidéki gépekkel, amelyek jobban simulnak a földre, tehát a szója alacsonyan fek­vő hüvelyeit is képesek le­vágni. Mivel már az elmúlt evban is szlovák kombájno­tok vágták nálunk a szóját, jobb értői ennek a kényes növény betakarításának, mint a mi embereink. Pedig ná­luk a dombokon ezzel a nö­vénnyel bajosan találkozhat­nak. Így a két. egy időben érő növény betakarításának egyik gondját már sikerült kikü­szöbölni. De arra, hogy a szárítóberendezés kapacitásai növeljék, gondolni sem lehet. Ezért kerül a kukorica föld alá, ami azt jelenti, hogy nedvesen tárolják. — Világossá vált: a beta­karítás első tíz napja a kri­tikus. Ekkor kell olyan meg­oldást találnunk, amely biz­tosítja a két kultúra egyide­jű betakarítását, de úgy, hagy a szárító berendezést Megyénk borvidékein, 9 az összesen több, mint 14 ezer hektárnyi ter­mő szőlőben rendkívül nagy jelentősége van a jól szer­vezett növényvédelemnek. Nemcsak a korszerűbb nö­vényvédő gépek, a helikop­terek, a szervezettebb, az előrejelzésekhez alkalmazko­dó védekezések, hanem első­sorban a hatékonyabb, hosz- szabb hatástartalmú, a kör­nyezetet is kímélő új nö­vényvédő szerek, köztük a szisztematikus fungicidek se­gítségével egyre eredménye­sebb a szőlővédelem. Ennek is köszönhető, hogy a ked­vezőtlen időjárás, a főleg a nagyüzemi ültetvényeket mind intenzívebben támadó Az új középtávú tervidő­szakra szóló kollektív szerző­dések megkötésének tapasz­talatairól tájékozódott a kö­zelmúltban a miskolci szol­gáltatóipari pártbizottság, mivel — mint általában mindenütt — a miskolci ta­nácsi vállalatoknál is vagy módosítani, vagy újra érvé­nyesíteni kellett, a régi szer­ződéseket, de sok vállalat­nál volt rá példa, hogy új alatt csak egyikükkel terheljük. Egy „ősi” módszerrel ez egy­szerűen megoldható. Ha a kombájnoktól beérkező ter­ményt nem a szárítóhoz, ha­nem az állattenyésztési telep mellé irányítjuk, ahol fóliá­val takart gödörbe öntve, 40 centiméteres földréteggel te­rítve, tároljuk. A talaj ki­préseli a prizmából a leve­gőt, a nedves kukoricában tejsavas erjedés játszódik le. vagyis: kiváló bei tartalmi értékű takarmányt nyerünk. Már az elmúlt években rs próbálkoztak ezzel a mód­szerrel. Sikerrel. Előnyének nem azt tartják — bár nern elhanyagolható —. hogy 50— 60 forinttal olcsóbb lesz az abrak költsége, hanem azt, hogy a betakarítás meggyor­sítható. Ügy, ahogy akarják. Ügy, ahogy a szója diktálja. Mert elsőbbségét nem lehet elvitatni. A nedves, meleg öntéstalajokon, amelyre az árvíz újból és újból iszapot terít, a folyó állandó párol­gása mellett, optimális ter­mőhely alakul ki. amelyen idén másfél méter magasra nőtt meg a szója. A becslé­sek szerint 16 mázsát ad hektáronként. Vagyis több mint nyolcmilliós árbevételt biztosit egymaga. Miközben önköltsége nem több, mint a búzáé. Az elmúlt évben csak kártevők és betegségek elle­nére az utóbbi esztendőkben nőtt a szőlők átlagtermése. Szakemberek szerint példá­ul Tokaj-Hegyalja nagy- es kisüzemi ültetvényein, csu­pán a korszerű vegyszei'ek- nek mintegy 20 százalékos termésnövekedés köszönhető. Ezekről szóltak dr. Kapás Pál, a borkombinát vezér- igazgatója és Nádler Miklós, a Borsod megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­más igazgatója bevezető elő­adásaikban azon, a Tarca- lon megrendezett szölövédel- mi tanácskozáson és bemu­tatón, ahol nemcsak me­gyénkből, hanem a környező borvidékekről érkezett mint­egy másfél száz szakember. szerződéseket kötöttek a dol­gozókkal, illetve a nevükben eljáró szakszervezeti bizott­sággal. A testület, eredmé­nyes munkáról kapott képet, hiszen a szerződések minde­nütt közös munkával, a mun­kahelyi demokrácia elveinek figyelembevételével készül­tek. A vállalatoknál általá­ban munkabizottságok ala­kultak, amelyek a szerződé­sek tervezetének elkészítésé­tízmázsás átlagtermést adott, de termesztése akkor is jö­vedelmező volt. A föágazat- vezető: — Idén ezer tonna kuko­ricát tárolunk nedvesen. Ez a mennyiség 250 hektár ter­mése. Vagyis a kukoricát mindaddig prizmázzuk, amíg a szóját be nem takarítjuk, le nem szárítjuk. Kár lenne tagadni: az idő­járás „alakította” - vetésszer­kezetei az idén kegyébe fo­gadta a szerencse is. De egy­általán nem biztos, hogy így lesz jövőre is. Idén megint 1100 hektáron vetnek búzát, majd tavasszal 700 hektáron kukoricát, a többi területen egyenletesen oszlik meg a tavaszi arpa, a szója és a silókukorica között. A vetés- váltást ilyen kultúrák eseté­ben lehetetlen megoldani. Egyetlen elővetemény van. s ez a szója, amíg a többi nö­vény sokszor háromszor is egymás után ugyanabba a földbe kerül. Ennek megvan a veszélye. A munkák — mivel az árvíz állandóan be­leszól — őszre tolódnak, ked­vezőtlen évben a kukorica- tarlókat megint nem tudják leforgatni. Idén ismét olyan növényt, próbáltak ki — a csillagfürtöt —. amely őszi érésű. A tavaly decemberben betakarított kukorica pedig figyelmeztető jel arra, hogy jobb lenne őszi vetésű nö­vényeket találni — és itt Bíró József a repcére célzott —. amelyek nyáron aratha­tok, s ugyanakkor kiváló ei ővele menyek. — kármán — tartató ismerkedett a nö­vényvédőiéin újdonságaival, így a svájci Ciba—Geigy cég új, nagy hatású szisztemati­kus fungicidjeivel. Rakaczki Gellért szakmér­nök a borkombinát és a To- kaj-hegyaljai Növényvédelmi Társuláshoz tartozó 4800 hektárnyi szőlő növényvédel­mének tapasztalatait, az új vegyszerekkel végzett nagy­üzemi kísérletek eredményeit ismertette. Várható, hogy az új készítmények. így a Ri­domil és a Tilt segítségével a jövőben 2—3 permetezési fordulót sikerül megtakaríta­ni. Or. Sárospataki György és Andrásfalvy Pál, a Ze­nith KFT szakemberei az új vegyszerek adta lehetősége­ket ismertették, így például a Canagard combi és a Ma- loran hatásét, amelyekkel tö­kéletesen megoldható a sző­lőkben és gyümölcsösökben a gyomirtás. A szőlőit szthar- mat elleni védekezés új sze­rét, a világszerte és hazai ültetvényeinken is kiváló;« „vizsgázó” Tiltet, H. U. Tho­rn arm, a Ciba—Geigy cég osztályvezetője mutatta be a tanácskozás résztvevőinek. A légi úton végzett szőlővéde- lem lehetőségeiről Szász Ár­pád, a MÉM repülőgépes szolgálat osztályvezetője szá­molt be. A nagyszámú ér­deklődő a borkombinát tár­cái í szőlőiben, szabadföldi bemutató keretében, az új növényvédő szerekkel végzett sikeres nagyüzemi kísérletek eredményeivel is megismer­kedhetett. néi figyelembe vették a doP gozók hasznosítható javasla­tait. a módosított Munka Törvénykönyvben meghatá­rozott — általában a munka- fegyelem és a gazdálkodás javítását célzó — előírásokat, valamint az ágazati irányel­veket. A kollektív szerződések tervezetét, a különböző mó­dosító javaslatokat a szak- szervezeti bizottságok után a dolgozók is megvitatták, A szakszervezeti csoportok megbeszélésein nagyon sok hasznosítható javaslat hang­zott el, amelyek továbbításá­ban jelentős szerepet töltöt­tek be a szakszervezeti bi­zalmiak. A dolgozóktól ér­kezett javaslatok többsége általában a munka anyagi ösztönzéséhez és a szociális j uttatásokhoz kapcsolódott. De voltak más jellegű javas­latok is: például a miskolci Patyolat Vállalatnál a törzs- gárdatagság elismerésére, a Miskolci Építőipari Vállalat­nál a munkarend kialakítá­sára, a Távhőszolgáltató Vál­lalatnál a munkafegyelem megszilárdítására, a Telepü­léstisztasági Vállalatnál a tanulmányi szerződések meg­kötésére és a lakásépítés tá­mogatására tettek javaslato­kat. Az új kollektív szerző­désekbe beépített javaslatok aránya vállalatonként eltérő — 20 és 90 százalék között változik —. általában .a ja­vaslatoknak 50 százaléka ke­rült. elfogadásra. A dolgozók azokra a ja­vaslatokra. .amelyeket nem fogadtak el, nem építettek be az új szerződésekbe, min­denütt — sok helyen írás­ban — választ kaptak. Az új kollektív szerződések több­ségében július elsején léptek életbe: a vállalatok többségé­nél minden közép- és alsó szintű gazdasági vezető, szak- szervezeti bizalmi és szocia­lista brigádvezető megkapta az öt évre szóló dokumen­tumot A pártbizx>ttság vé­leménye: az új szerződések jól szolgálják majd a haté­konyabb munkát, a vállala­tok és a dolgozók érdekeit. P. J. Az újítmzgalim helyzete Hegyi kombájnok, ártéri szójában Kukorica a föld A kollektiv szerződésekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom