Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-29 / 228. szám
OHMEBSa» ESZAK-MAGYAROSSZAG 4 T98T. szeptember 29., kedd A képernyő előtt Rádiós fórum Miskolcon Két esti „své Svédasztalnak azt a fajta vendé;.:! úti jvállalást nevezik, amikor a vendégnek nem tálain,-k külön. hanem az étkezőhelyiség egy nagyobb asztalára ndent, ami szem-szájnak ingere — vagy, ami én . re áll, és egy adott keretbe belefér! —, s az tel érint válogat, szed magának. Ez a svédasztal jut < :■ műé mindig, ahányszor olyan tévéműsorok, vagy egész kép ernyőn, amelyek eleve nem számítanak érdeklődésére, hanem egy. Vagy több vagy több nézőcsoport kedvére kívánn , ilyennél találkoztunk a képernyőn az elméi rn :i csütörtökön, meg szombaton este. * Csütörtökön nehéz volt a választás a . . ::iű >or között. A második csatornán sugárzott bolgár v A n mzeti estek kialakult szerkezeti rendje szerint pe kisfilm és egy játékfilm adott képet Bulgária élet ről, illetve betekintést a baráti nép országába, életébe. Immár nem először. A kisfil- mek témája változatos volt — tánc, 1 lilén, városkép, muzeológia. balett egyaránt h ott közte, többségben igen színvonalasan, ki-. tott ízlése, igényei szerint, az est főműsorát je) című játékfilm pedig költöiségével ragadott meg ellenére bizonyára igen sokan nem a belgát < hanem az első műsoron a Terefere újabb jelentkeze-.A Terejere most eltért elődeitől. Oh nnnvira, hogy nem Is volt benne semmi, ami az e szóval je!’ :t I n I n beszélgetésre. gondolatcserére hasonlít, ám a he; 1 pe ;■< összeállítás ígv is érdekes, friss, helyenként íz i, .olt. Pintér Dezső minőén erőszakolt keretjáték mi I te fel” az egyes számokat, szatirikus jeleneteket, riportokat, kabarétréfákat. Ezek értéküket tekintve — le; m .• . - en -— e! -eltértek egymástól akadt terjengős hírad'...-i többre nem becsülhető is köztük, a műsor ege ‘ i: óul 'in válogatási le~ hatóságét adott a jó egyórás „svédat nálatban Sinkó Zoltántól és Császár Istvántól Nóti Károlyig, de mindig jó színészi megvalósításban,,Karinthy Márt . korrekt rendezésével. Ugyancsak csütörtökön választhatta 1- i rrrónak a néző az Ízlések es pofonok sorozat harm: ezúttal az öltözködés témáját járta körül, s: jnn nezvon í.-rr helyesen. Köti helyesen, mert közhellyé k«.o ...................O »mal, az. utcai járókelők ruházkodásának fényi............. cl kezdődött, kim ondva. hogy azok ízléstelenül öltözködni kizárólagosnak fogadta ej a stúdióban ülő divat-tervező véleményét, s újra felelevenítette azt az örök témát, niisze; mt fóiskolát végzett tervezőkre nem támaszkodik kellő- n az ipar — bár e tekintetben jól példát is láthattunk —, s mi < 1 a tervezők mást terveznek, mint amiket az embertől kanak, valakin ti kell verni a port, ez pedig a közi l rv, a kereskedelem. Erről pedig Győrffy Miklós műsorvezi tő ele áns oknyomozó riporterkedése és műsorvezetése ellenén sere hallottunk sok újat. Megtudtuk a műsorból néhány terve/ - ízlését, a kereskedelem tartózkodó rendelési gyakori;;:: arról kevés szó esett mH keresnek azok, akikért az egész ven, a vásárlók, milyen az ő ízlésük. Az ízlések és pofom,), sorozat a tömeg- tzlésről általában elmarasztalólag ", , ö Hozni. Sokszor okkal. Be nem lenne oktalan a műsorbeli hirdetett ízlést és a tömegkívánalmakat olykor érvclöbb módon szembesíteni. * A másik egész estés „svédasztal” a Szombat esti filmkoktél címet viselte. Ez az est is jól bevált recept szerint építkezett. Varietémüsor. rajzfilm, a némafilm iránti noszialgiát szolgáló burleszk, egy detektivfilm, egy könnyűzenei film, és azoknak, akik meg fél tizenegy után sem bóbiskoltak el a képernyők előtt egy lengyel kisjátékfilm az irodalmi erényeket is tápláló nézó számára. Mindössze húsz perc volt a Humor Harold című összeállítás, gyakorlatilag két kisfilmet jelentett. Harold Lloyd, az amerikai némafilm veteránja, szinte megszámlálhatatlanul sok rövid burleszk hőse. a mindig azonos maszkban. szemüvegesen jelenlevő, bátortalan, á«l gyávaságában meressze kényszerülő kisember kalandjait', milliókat nevettetett, aztán a hangos!; - a. De mint szombat este tapasztalhattuk, több, mint ftX év vad után is lehet rajta nevetni. Ezt a „fogóst”, a Humor Haroldot bizonyára igen sokan kiválasztották a szombat esti képernyős „svédasztal” kínálatából. Benedek Miklós A kultúra nem áru... A fenti címmel hívta — a hallgatók levelei, telefonkérdései alapján — eszmecserére a Magyar Rádió miskolci stúdiója Borsod, Heves és Nógrád megyék illetékes szakembereit tegnap délután. Az élőadás közel egy órájában Borsos Árpád, a B.-A -Z. megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője, Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, Kováts.György, a Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója, Tarczy Gyula, az encsi nagyközségi és járási művelődési központ igazgatója, Barna György, a miskolci Tokaj vendéglátóház vezetője, Juhász Csaba, Eger város Tanácsának közművelődési csoportvezetője és dr. Kun András, Salgótarján város Tanácsának művelődés- ügyi osztályvezetője, valamint Jónás Zoltán, az Agria Játékszín igazgatója válaszolt a stúdióba érkezett kérdésekre. A kérdések ... Zömükben a kulturális, a közművelődési élet olyan területeit — mondhatnánk, esetenként neuralgikus pontjait — pásztázták, amelyekre évek hosz- szú során át a figyelmünk szinte már odatapadt. A kérdések pontosan azért fogalmazódtak meg ismét, mert kevés előrehaladást lehet tapasztalni. Ilyenek például: Miskolc mozihálózatának az elavultsága; a diósgyőri vár „színházra termettségének” kihasználatlansága; a kisebb települések kulturális ellá1 tottságának az esetlegessége; a sokszor kritikán aluli színvonalú haknizás továbbélése ... Azt természetesen senki sem várhatta a tegnapi fórumtól, hogy a válaszolók egy-egy jól kikerekített mondattal biztos receptet mondjanak a megoldásra; határozott ígéretekkel sem bővelkedtek a válaszok, talán azt mondhatnánk összegzőül, hogy egy-két biztató megnyilatkozás mutatta: az illetékesek ismerik a gondokat, várható tehát, hogy néhány kérdés — a megoldással, egyelőre határidő nélkül — majd csak lekerül a napirendről. így például hallhattuk, hogy újabb tárgyalások kezdődtek a diósgyőri vár adta lehetőségek színházi kihasználásáról, s a hakni ürügyén jólesően hallhattuk, hogy a Miskolci Nemzeti Színházból csak a művészeti vezető engedélyével „mehet ki” műsor... <t. n. J.) Szederi Aligha van jelenleg olyan amatőr együttes megyénkben, amelyik annyit utazna és szerepelne, mint az emő- di—leninvárosi Szederinda népzenei együttes. Ma. kedden, a fegyveres erők napja alkalmából Le- ninvárosban rendezett ünnepségen lépnek fel, október 3-án és 4-én Debrecen vendégei lesznek, itt működnek közre a Kóta által rendezett zenei világnapi műsorokban; október 10-én pedig ismét Budapestre utaznak, ahol rádiófelvételt készítenek velük. A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ filmklubja — a Filmtudományi Intoz/Jtel együttműködve — újabb archív-filmsorozatot indít október 2-án, pénteken. A nyolc filmből álló sorozat az ötvenes évek első felének egyetemes filmtörténetéből kínál válogatást. Az első bemutatón Zinnemann 1952-es amerikai Délidöje látható Grace Kelly és Gary Cooper főszereplésével, majd a francia Cayatte 1952-es Mindannyian gyilkosok vagyunk, a francia Ophüls 1951-es Az élet örömei, az olasz de Santis 1954-es A szerelem napjai, az angol Huston 1953-as Moulin Rouge, az olasz de Santis 1952-es Róma 11 óra, a francia Lara 1951-es Vörös kocsma és a francia Renoir 1952- es Aranykocsi című műve következik a kéthetenként jelentkező sorban, mindig pénteken délután ifjúsági, este 6 és 8 órakor felnőtteknek szárat előadás keretében, amelyekhez klubtagsági igazolványok válthatók a művelődési központ közönség- szervező irodájában. ’ József nevél A csalód nevében dr. Prieszoi Olga kötött szalagot a csapatzászlóra (Folytatás az 1. oldalról) Rövid ideig volt a megyei pártbizottság első titkára", majd az ötvenes években a Közlekedés, és Postaügyi Minisztérium politikai államtitkáraként. később miniszter- helyettesként dolgozott. Állhatatos hűséggel helytállt 1956 viharos őszén, bízott benne, hogy a szocializmus építésének új, tisztább és eredményesebb korszaka következik. A párt ismét Özd- ra küldte, ahol az ő irányításával kezdték el az ózdi kommunisták a párt újjászervezését. Régi szokásához híven, most is számos munkást személyesen felkeresett. Vitatkozott velük, tájékoztatta, egyszersmind bátorította őket. Ugyanakkor tájékozódott is tőlük, s a tapasztalatait nagyszerűen felhasználta további pártszervező és irányító munkájában. A kohászvárosban aránylag gyorsan „sínre kerültek a dolgok”, Prieszoi József egykori munkatársai és tanítványai sikeresen folytatni tudták a pártszervezés munkáját. Őrá a megyében volt szükség: előbb az MSZMP megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága elnökeként végezte munkáját, majd megválasztották a pártbizottság első titkárának. Tagja lett a párt Központi Bizottságának, képviselte megyénket az országgyűlésben. Elmúlhatatlan érdemei voltak a konszolidációban: a párt szervezésében, megerősítésében. a termelés beindításában, a nyugodt, alkotó munka feltételeinek megteremtésében. Fáradhatatlanul dolgozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésén, magáénak érezte a borsodi emberek gondjait, örömeit, mindenre kiterjedő figyelemmel nem kímélte erejét, ha a közösség érdekében cselekedni kellett. Szóban és írásban következetesen harcolt a hibák, az elbizakodottság, a szocialista erkölcs normáinak megsértői ellen. öt éven át ő töltötte be a megyei pártbizottság első titkári tisztét majd 1962-ben ismét kinevezték a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettesévé. A megnövekedett feladatok megoldásához szükség volt a minisztériumban is a képességeire. Prieszoi József születésének 75. évfordulóján ezekben a hetekben nemcsak az ózdi városi-járási munkásörök emlékeznek névadójukra. Megye- szerte tisztelettel és megbecsüléssel emlékezünk az egykori kőművesből lett politikusra, pártmunkásra, aki csaknem egy évtizeden at vezette a borsodi kommunisták, dolgozók küzdelmét. A vasárnapi ünnepségen Ménesi József zászlóaljpa- ranrnok vette át a csapat- zászlót az ÓKÜ kollektívájától, amelyre ezt követően szalagot kötöttek: a Munkásőrség Országos Parancsnoksága nevében Borbély Sándor, a család nevében dr. Prieszoi Olga, valamint az ózdi városi-járási párt-, állami és társadalmi szervek, tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek, a gazdasági egységek képviselői. A zászlóaljparancsnok köszönő szavai után a munkásőrök esküt tettek az új csapatzászlóra, majd Básti János, az Ózdi városi-járási Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Felidézte az idén 25 éves Munkásőrség alapításának ózdi emlékeit: 1956 decemberében harmincketten alapították meg az Ózdi Munkásőrséget, majd 1957 márciusában már Putnok, Borsodná- dasd és a környező települővetlek lel sek dolgozóival, kommunistáival megerősödve alakult meg és szélesedett ki a párt helyi fegyveres testületé. Megvédtek a munkásosztály hatalmát, és az eltelt két és fél évtized bizonyítolta: szolgálati feladataik maradéktalan ellátásával, a termelő- munkában és a közéletben végzett példamutató munkájukkal esküjükhöz hűen építik és védik szocialista társadalmunkat. A nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdésére utalva hangsúlyozta, hogy a béke, a nemzetközi biztonság megőrzése szocialista építőmunkánk elengedhetetlen feltétele. Ózd város és a járás dolgozói, kommunistái nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörben, következetesen dolgoznak pártunk XII. kongresszusán elfogadott program megvalósításán. Végezetül köszönetét fejezte ki a munkásőröknek, a fegyveres erők és testületek tagjainak eddig végzett eredményes munkájukért és további sikereket kívánt. A Prieszoi József nevét felvett ózdi városi-járási munkásőr-zászlóalj egységei dfszmenelben vonultak el a kohászok által adományozott csapatzászló és az elnökség előtt. P. J. Munkásörök az ózdi zászlóaljból DÉLKER-NAPOK A FÖLDSZINTRE KÖLTÖZÖTT ÉLELMISZER-BONBON OSZTÁLYON Nagy választékban kaphatók befőttek, dzsemek, cukorkák, csokoládék és diabetikus készítmények
