Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

OHMEBSa» ESZAK-MAGYAROSSZAG 4 T98T. szeptember 29., kedd A képernyő előtt Rádiós fórum Miskolcon Két esti „své Svédasztalnak azt a fajta vendé;.:! úti jvállalást ne­vezik, amikor a vendégnek nem tálain,-k külön. hanem az étkezőhelyiség egy nagyobb asztalára ndent, ami szem-szájnak ingere — vagy, ami én . re áll, és egy adott keretbe belefér! —, s az tel érint válogat, szed magának. Ez a svédasztal jut < :■ műé mindig, ahány­szor olyan tévéműsorok, vagy egész kép ernyőn, amelyek eleve nem számítanak érdeklődésére, hanem egy. Vagy több vagy több nézőcsoport kedvére kívánn , ilyen­nél találkoztunk a képernyőn az elméi rn :i csütörtökön, meg szombaton este. * Csütörtökön nehéz volt a választás a . . ::iű >or között. A második csatornán sugárzott bolgár v A n mzeti estek ki­alakult szerkezeti rendje szerint pe kisfilm és egy játékfilm adott képet Bulgária élet ről, illetve betekintést a baráti nép országába, életébe. Immár nem először. A kisfil- mek témája változatos volt — tánc, 1 lilén, városkép, muzeológia. balett egyaránt h ott közte, többségben igen színvonalasan, ki-. tott ízlése, igényei szerint, az est főműsorát je) című játék­film pedig költöiségével ragadott meg ellenére bizo­nyára igen sokan nem a belgát < hanem az első műsoron a Terefere újabb jelentkeze-.­A Terejere most eltért elődeitől. Oh nnnvira, hogy nem Is volt benne semmi, ami az e szóval je!’ :t I n I n beszélgetés­re. gondolatcserére hasonlít, ám a he; 1 pe ;■< összeállí­tás ígv is érdekes, friss, helyenként íz i, .olt. Pintér De­zső minőén erőszakolt keretjáték mi I te fel” az egyes számokat, szatirikus jeleneteket, riportokat, kabaré­tréfákat. Ezek értéküket tekintve — le; m .• . - en -— e! -eltér­tek egymástól akadt terjengős hírad'...-i többre nem becsülhető is köztük, a műsor ege ‘ i: óul 'in válogatási le~ hatóságét adott a jó egyórás „svédat nálatban Sinkó Zoltántól és Császár Istvántól Nóti Károlyig, de mindig jó színészi megvalósításban,,Karinthy Márt . korrekt rendezé­sével. Ugyancsak csütörtökön választhatta 1- i rrrónak a néző az Ízlések es pofonok sorozat harm: ezúttal az öltözködés témáját járta körül, s: jnn nezvon í.-rr helye­sen. Köti helyesen, mert közhellyé k«.o ...................O »mal, az. ut­cai járókelők ruházkodásának fényi............. cl kezdődött, ki­m ondva. hogy azok ízléstelenül öltözködni kizárólagosnak fogadta ej a stúdióban ülő divat-tervező véleményét, s újra felelevenítette azt az örök témát, niisze; mt fóiskolát vég­zett tervezőkre nem támaszkodik kellő- n az ipar — bár e te­kintetben jól példát is láthattunk —, s mi < 1 a tervezők mást terveznek, mint amiket az embertől kanak, valakin ti kell verni a port, ez pedig a közi l rv, a kereskedelem. Erről pedig Győrffy Miklós műsorvezi tő ele áns oknyomozó riporterkedése és műsorvezetése ellenén sere hallottunk sok újat. Megtudtuk a műsorból néhány terve/ - ízlését, a keres­kedelem tartózkodó rendelési gyakori;;:: arról kevés szó esett mH keresnek azok, akikért az egész ven, a vásárlók, milyen az ő ízlésük. Az ízlések és pofom,), sorozat a tömeg- tzlésről általában elmarasztalólag ", , ö Hozni. Sok­szor okkal. Be nem lenne oktalan a műsorbeli hirdetett ízlést és a tömegkívánalmakat olykor érvclöbb módon szembesí­teni. * A másik egész estés „svédasztal” a Szombat esti filmkoktél címet viselte. Ez az est is jól bevált recept szerint építkezett. Varietémüsor. rajzfilm, a némafilm iránti noszialgiát szolgáló burleszk, egy detektivfilm, egy könnyűzenei film, és azoknak, akik meg fél tizenegy után sem bóbiskoltak el a képernyők előtt egy lengyel kisjátékfilm az irodalmi erényeket is táp­láló nézó számára. Mindössze húsz perc volt a Humor Harold című összeállítás, gyakorlatilag két kisfilmet jelentett. Harold Lloyd, az amerikai némafilm veteránja, szinte megszámlál­hatatlanul sok rövid burleszk hőse. a mindig azonos maszk­ban. szemüvegesen jelenlevő, bátortalan, á«l gyávaságában meressze kényszerülő kisember kalandjait', mil­liókat nevettetett, aztán a hangos!; - a. De mint szom­bat este tapasztalhattuk, több, mint ftX év vad után is lehet rajta nevetni. Ezt a „fogóst”, a Humor Haroldot bizonyára igen sokan kiválasztották a szombat esti képernyős „svéd­asztal” kínálatából. Benedek Miklós A kultúra nem áru... A fenti címmel hívta — a hallgatók levelei, telefonkér­dései alapján — eszmecseré­re a Magyar Rádió miskolci stúdiója Borsod, Heves és Nógrád megyék illetékes szakembereit tegnap délután. Az élőadás közel egy órájá­ban Borsos Árpád, a B.-A -Z. megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője, Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, Kováts.György, a Rónai Sán­dor Művelődési Központ igazgatója, Tarczy Gyula, az encsi nagyközségi és járási művelődési központ igazgató­ja, Barna György, a mis­kolci Tokaj vendéglátóház vezetője, Juhász Csaba, Eger város Tanácsának közműve­lődési csoportvezetője és dr. Kun András, Salgótarján vá­ros Tanácsának művelődés- ügyi osztályvezetője, vala­mint Jónás Zoltán, az Agria Játékszín igazgatója válaszolt a stúdióba érkezett kérdé­sekre. A kérdések ... Zömükben a kulturális, a közművelő­dési élet olyan területeit — mondhatnánk, esetenként neuralgikus pontjait — pász­tázták, amelyekre évek hosz- szú során át a figyelmünk szinte már odatapadt. A kér­dések pontosan azért fogal­mazódtak meg ismét, mert kevés előrehaladást lehet tapasztalni. Ilyenek például: Miskolc mozihálózatának az elavultsága; a diósgyőri vár „színházra termettségének” kihasználatlansága; a kisebb települések kulturális ellá1 tottságának az esetlegessége; a sokszor kritikán aluli szín­vonalú haknizás továbbélé­se ... Azt természetesen senki sem várhatta a tegnapi fó­rumtól, hogy a válaszolók egy-egy jól kikerekített mon­dattal biztos receptet mond­janak a megoldásra; határo­zott ígéretekkel sem bővel­kedtek a válaszok, talán azt mondhatnánk összegzőül, hogy egy-két biztató meg­nyilatkozás mutatta: az ille­tékesek ismerik a gondokat, várható tehát, hogy néhány kérdés — a megoldással, egyelőre határidő nélkül — majd csak lekerül a napi­rendről. így például hallhat­tuk, hogy újabb tárgyalások kezdődtek a diósgyőri vár adta lehetőségek színházi ki­használásáról, s a hakni ürügyén jólesően hallhattuk, hogy a Miskolci Nemzeti Színházból csak a művészeti vezető engedélyével „mehet ki” műsor... <t. n. J.) Szederi Aligha van jelenleg olyan amatőr együttes megyénk­ben, amelyik annyit utazna és szerepelne, mint az emő- di—leninvárosi Szederinda népzenei együttes. Ma. kedden, a fegyveres erők napja alkalmából Le- ninvárosban rendezett ün­nepségen lépnek fel, október 3-án és 4-én Debrecen ven­dégei lesznek, itt működnek közre a Kóta által rendezett zenei világnapi műsorokban; október 10-én pedig ismét Budapestre utaznak, ahol rá­diófelvételt készítenek velük. A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ filmklubja — a Filmtudomá­nyi Intoz/Jtel együttműködve — újabb archív-filmsorozatot indít október 2-án, pénte­ken. A nyolc filmből álló sorozat az ötvenes évek első felének egyetemes filmtörté­netéből kínál válogatást. Az első bemutatón Zinnemann 1952-es amerikai Délidöje látható Grace Kelly és Gary Cooper főszereplésével, majd a francia Cayatte 1952-es Mindannyian gyilkosok va­gyunk, a francia Ophüls 1951-es Az élet örömei, az olasz de Santis 1954-es A szerelem napjai, az angol Huston 1953-as Moulin Rouge, az olasz de Santis 1952-es Róma 11 óra, a fran­cia Lara 1951-es Vörös kocs­ma és a francia Renoir 1952- es Aranykocsi című műve következik a kéthetenként jelentkező sorban, mindig pénteken délután ifjúsági, este 6 és 8 órakor felnőttek­nek szárat előadás keretében, amelyekhez klubtagsági iga­zolványok válthatók a mű­velődési központ közönség- szervező irodájában. ’ József nevél A csalód nevében dr. Prieszoi Olga kötött szalagot a csapatzászlóra (Folytatás az 1. oldalról) Rövid ideig volt a megyei pártbizottság első titkára", majd az ötvenes években a Közlekedés, és Postaügyi Mi­nisztérium politikai államtit­káraként. később miniszter- helyettesként dolgozott. Áll­hatatos hűséggel helytállt 1956 viharos őszén, bízott benne, hogy a szocializmus építésének új, tisztább és eredményesebb korszaka kö­vetkezik. A párt ismét Özd- ra küldte, ahol az ő irányí­tásával kezdték el az ózdi kommunisták a párt újjá­szervezését. Régi szokásához híven, most is számos mun­kást személyesen felkeresett. Vitatkozott velük, tájékoz­tatta, egyszersmind bátorí­totta őket. Ugyanakkor tájé­kozódott is tőlük, s a tapasz­talatait nagyszerűen felhasz­nálta további pártszervező és irányító munkájában. A kohászvárosban arány­lag gyorsan „sínre kerültek a dolgok”, Prieszoi József egy­kori munkatársai és tanítvá­nyai sikeresen folytatni tud­ták a pártszervezés munkáját. Őrá a megyében volt szükség: előbb az MSZMP megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága elnökeként végezte munká­ját, majd megválasztották a pártbizottság első titkárának. Tagja lett a párt Központi Bizottságának, képviselte me­gyénket az országgyűlésben. Elmúlhatatlan érdemei vol­tak a konszolidációban: a párt szervezésében, megerő­sítésében. a termelés beindí­tásában, a nyugodt, alkotó munka feltételeinek megte­remtésében. Fáradhatatlanul dolgozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésén, ma­gáénak érezte a borsodi em­berek gondjait, örömeit, mindenre kiterjedő figyelem­mel nem kímélte erejét, ha a közösség érdekében cseleked­ni kellett. Szóban és írásban következetesen harcolt a hi­bák, az elbizakodottság, a szocialista erkölcs normáinak megsértői ellen. öt éven át ő töltötte be a megyei pártbizottság első tit­kári tisztét majd 1962-ben ismét kinevezték a közleke­dés- és postaügyi miniszter helyettesévé. A megnöveke­dett feladatok megoldásához szükség volt a minisztérium­ban is a képességeire. Prie­szoi József születésének 75. évfordulóján ezekben a he­tekben nemcsak az ózdi vá­rosi-járási munkásörök em­lékeznek névadójukra. Megye- szerte tisztelettel és megbe­csüléssel emlékezünk az egy­kori kőművesből lett politi­kusra, pártmunkásra, aki csaknem egy évtizeden at ve­zette a borsodi kommunis­ták, dolgozók küzdelmét. A vasárnapi ünnepségen Ménesi József zászlóaljpa- ranrnok vette át a csapat- zászlót az ÓKÜ kollektívájá­tól, amelyre ezt követően szalagot kötöttek: a Munkás­őrség Országos Parancsnok­sága nevében Borbély Sán­dor, a család nevében dr. Prieszoi Olga, valamint az ózdi városi-járási párt-, ál­lami és társadalmi szervek, tömegszervezetek, a fegyve­res erők és testületek, a gaz­dasági egységek képviselői. A zászlóaljparancsnok kö­szönő szavai után a munkás­őrök esküt tettek az új csa­patzászlóra, majd Básti Já­nos, az Ózdi városi-járási Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Felidézte az idén 25 éves Munkásőrség alapításának ózdi emlékeit: 1956 decembe­rében harmincketten alapí­tották meg az Ózdi Munkás­őrséget, majd 1957 márciusá­ban már Putnok, Borsodná- dasd és a környező települő­vetlek lel sek dolgozóival, kommunis­táival megerősödve alakult meg és szélesedett ki a párt helyi fegyveres testületé. Megvédtek a munkásosztály hatalmát, és az eltelt két és fél évtized bizonyítolta: szol­gálati feladataik maradékta­lan ellátásával, a termelő- munkában és a közéletben végzett példamutató munká­jukkal esküjükhöz hűen épí­tik és védik szocialista társa­dalmunkat. A nemzetközi helyzet néhány időszerű kér­désére utalva hangsúlyozta, hogy a béke, a nemzetközi biztonság megőrzése szocia­lista építőmunkánk elenged­hetetlen feltétele. Ózd város és a járás dolgozói, kommu­nistái nyugodt, kiegyensúlyo­zott politikai légkörben, kö­vetkezetesen dolgoznak pár­tunk XII. kongresszusán el­fogadott program megvalósí­tásán. Végezetül köszönetét fejezte ki a munkásőröknek, a fegyveres erők és testüle­tek tagjainak eddig végzett eredményes munkájukért és további sikereket kívánt. A Prieszoi József nevét felvett ózdi városi-járási munkásőr-zászlóalj egységei dfszmenelben vonultak el a kohászok által adományozott csapatzászló és az elnökség előtt. P. J. Munkásörök az ózdi zászlóaljból DÉLKER-NAPOK A FÖLDSZINTRE KÖLTÖZÖTT ÉLELMISZER-BONBON OSZTÁLYON Nagy választékban kaphatók befőttek, dzsemek, cukorkák, csokoládék és diabetikus készítmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom