Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

1981. szeptember 1., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Helyzetelemzés után A tartósnak bizonyuló vi­lággazdasági recesszió, a ko­rábbinál nehezebben lebo­nyolítható tőkés export, az alacsonyabb exportárak, s a mindezzel párhuzamosan be­következett anyag- és ener­gia-árrendezés meglehetősen nehéz helyzetet teremtett az idén több ipari vállalat — közöttük a Borsodi Vegyi Kombinát — számára. A rendkívüli hatások „kivédésé­re” gyors és hatékony fellé­pésre volt szükség. Amint azt a napokban megtartott mű­szaki-gazdasági konferencián dr. Tolnai Lajos, a BVK ve­zérigazgatója hangsúlyozta: a vállalat politikai és gazda­sági szervei időben felismer­ték a helyzetet, elemezték azt majd hozzákezdtek egy in­tézkedéssorozat végrehajtá­sához. Mindezzel tulajdonképpen kettős célt akarnak megva­lósítani: elhárítani a veszte­ségeket, s ezzel egy időben eredménynövelő hatást elérni. Ugyanakkor a BVK vezetői arra is fel szeretnék hívni az országos irányító szervek figyelmét, hogy jelenleg egy- egy vállalat tevékenységét nem lehet elszigetelten vizs­gálni. Csak egységes szemlé­lettel lehet ma már értel­mezni a külgazdasági, a nép- gazdasági és a vállalati ha­tásokat. Nos, e szemléletmód al­kalmazásával született az el­múlt hónapokban nem egy — azóta hasznosnak bizonyu­ló — döntés a BVK-ban. A földgáz áremelése miatt vesz­teségessé vált, PO acetilén bázisú vinilklorid gyártását megszüntették. Pótlására az NDK-val kötött termékcsere- egyezményt; a vállalat. Ennek az intézkedésnek eredménye­ként az idén mintegy 100 millió forintos veszteségfor­rást sikerült megszüntetni. Bekapcsolódott a vállalat íz energiaracionalizálási prog­ramba, s különféle műszaki intézkedésekkel eddig mint­m az egy 40 millió forint értékű energiamegtakarítás történt. A kép teljességéhez hozzá­tartozik: a vegyipari techno­lógiák elsajátítása és fejlesz­tése alkalmával szerzett ta­pasztalatokat igyekezett ha­tékony szellemi export alkal­mazásával hasznosítani a BVK. A számítások szerint mindezek az intézkedések eb­ben az évben várhatóan je­lentős — mintegy $00 millió forintos — eredménytöbble­tet jelentenek; ez csak rész­ben ellensúlyozza azt a vesz­teséget, amit a pvc-por árá­nak világpiaci zuhanása és az energiaárak emelkedése idézett elő. A műszaki-gazdasági kon­ferencián hangsúlyozta azt is a vezérigazgató, hogy az év első felében a vállalat több fontos célkitűzése megvaló­sult, sőt: nem egyet túltelje­sítettek. A tennivalók rang­sorolásakor az elsők között említette meg a termékek mi­nőségének további javítását — bár azok többsége a köve­telményeknek megfelel. A vevők véleménye, a vállalatot az idén ért reklamációs ká­rok azonban arra ösztönzik a BVK-t, hogy tegyen meg minden lehetséges műszaki intézkedést a helyzet további javítására. A kereskedelmi, a fejlesz­tési és beruházási tevékeny­ség eredményeinek mérlege­lésén kívül a BVK e fontos vállalati fórumán kiemelt fi­gyelemmel esett szó a mun­kaerő- és a bérgazdálkodás­ról, valamint a pénzügyi helyzet alakulásáról. Ez utób­biról érdemes megjegyezni: májusban felülvizsgálták és — a helyzet mérlegelése uiít'n — módosították az idei nye­reségtervet. Megnyugtató: a nehezebb gazdálkodási körül­mények között is sikerült el­érni, hogy a vállalat fizető­készsége nem romlott, s köte­lezettségeinek az első félév­ben eleget tudott tenni. Gy. K. Utolsó simítások a répaúsztató hatalmas ülepitőmedencéjén. A rekonstrukciónak ez Az új tetőszerkezettel „megfiatalított", most a része már az idén segiti a termelést. már biztonságos főépület Nyolc nap múlva főpróba Kampány előtt a cukorgyárban A cukorgyártás, a kam­pány megkezdése előtti na­pok mindig egy Ids ideges­séggel, amolyan vibráló iz­galommal telítettek a Sze­rencsi Cukorgyárban. Nem is csoda, hiszen rövid néhány hónap alatt egy több üzem­részből, hatalmas, komplikált gépsorok tucatjaiból, vezeté­kek, csőlabirintusok száz és száz kilométereiből álló gyá­rat kell szinte szétszedni, ki­tisztítani, felújítani, sok tíz­millió forint értéket, kell „be­építeni”, hogy a cukorgyár­tás száz valahány napján, percnyi leállás nélkül, pon­tosam, gazdaságosan működ­jön a hatalmas gépezet. Nagy feladat ez az új, korszerű cu­korgyárakban is, hát még Szerencsen, ahol a karban­tartás során egy 93 esztendős gyárat kell „megfiatalítani”, s ráadásul tavaly, a nagy át­szervezés pénzügyi bizonyta­lanságai után megtorpant, hosszú hónapokig szinte szü­netelt a már folyamatban le­vő rekonstrukció is. Ez az utóbbi végre már nem okoz gondot... — Egy év után eldőlt, hogy­befejezhetjük a zavartalan termelés szempontjából nél­külözhetetlen, s a kapacitást is bővítő rekonstrukciót — tudtuk meg dr. Gönczi Fe- renctől, a cukorgyár igazga­tójától. — Július végétől, amikor aláírtuk a rekonst­rukciós beruházás alapokmá­nyát, felgyorsultak a mun­kák, bizakodó a gyárban a hangulat. És nemcsak az elkövetke­ző éveket, hanem az idei, im­már 93. kampányt illetően is bizakodó a hangulat. Ja­kab László főmérnök és Pal­lói Milclós, a termelési osz­tály vezetője elmondják, hogy a „bizonytalanság” egy éve alatt sem állt meg itt az élet. A karbantartási idény­ben nagyszerű munkát vég­zett a gyár munkás-kollektí­vája. Az elmúlt években jól bevált, úgynevezett, hálódiag- ramos, rendkívül feszes, számítógépen kiszámított karbantartást még tovább fejlesztették, tökéletesítették. A tavalyinál is kevesebb munkaerővel nemcsak a nagyjavítást végezték el tö­kéletesen, hanem a folytat­ható rekonstrukció egy részét is saját erőből valósították meg. így például a főépület tető- átépítésével — ami egymaga 13 milliós munka volt — ma­guk birkóztak meg. Tavaly, forinthiány miatt innen le­vonultak a külső kivitelezők. Idő sem lett volna arra, hogy „visszacsalják” őket. És a gyár szocialista brigádjainak több­letmunka-vállalása, nagysze­rű helytállása még tetemes megtakarítási is jelentett. Nyolc nap múlva, szeptem­ber 9-én kezdődik, s 10-én már be is fejeződik a kam­pány előtti főpróba És a ta­valy jól bevált „recept” sz«d rint, 11-én. tehát a próba után azonnal, leállás nélkül, már nyersanyagot fogadnak a gép­sorok. megkezdődik a euko*-j gyártási kampány. Az elmúlt évnél tüsene négy nappal előbb, s a ter­vezettnél is néhány nap­pal korábban gyártanak cuk­rot a szerencsi gépsor ek. A szakemberek azt ígérik, hogy — ami a gépeket, be­rendezéseket illeti —. zavar­talan lesz a répafeldolgozás. Amolyan „házi próba” so­rán a gőzrendszer, a vitta- mosenergia-termelés és a be* párló, amelyeknek már a fib- próbán üzemszerűen két! működniük, már augusztus 28-án sikeresen vizsgáztak. Ami pedig a nyersanyagot, a cukorrépát illeti: az előző éveknél biztatóbbak a kilátá­sok. A kijelölt körzetekben és területeken — a mezőgazda- sági üzemekkel már beüte­mezett átvételi rend szerint —. szeptember 7-én kezdik meg az idei cukorrépa átvé­telét. A gyár termököraeúe- ben az augusztus végi becsle­sek és laboratóriumi mérések szerint, a tavalyinál nagyobb átlagtermést ígér a répa, na­gyobb az egységnyi gyökér- súly és 1,3 százalékkal maga­sabb a cukortartalom. (p. s.—sí. gyí Száll a por utána... Az MTESZ központi anyag- mozgatási és csomagolási bi­zottsága az MTESZ Borsod megyei Szervezetével kar­öltve országos műszaki-tudo­mányos tanácskozást rendez, szeptember 3-án és 4-én a Nehézipari Műszaki Egyete­men. A tanácskozás témája: az anyagmozgató gépek és építőelemeik hazai fejleszté­se és gyártása. Mint dr. Cselényi József egyetemi docens, a szervező bizottság elnöke tegnapi saj­tótájékoztatóján elmondotta igen nagy az érdeklődés a rendezvény iránt. Mintegy kétszázan jelentették be rész­vételüket az ország különbö­ző városaiból, eljönnek az anyagmozgató gépeket ter­vező, fejlesztő, gyártó és al­kalmazó intézetek, vállalatok képviselői. A tanácskozás célja, hogy elősegítse annak a program­nak a végrehajtását, amely­ről kormányhatározat is in­tézkedik: azt, hogy az anyag- mozgató gépek gyártása a VI. és a VII. ötéves terv so­rán fontos gyártási ággá fej­lődjék a gépiparon belül. t Porrá kell tömi a rögöt, ah­hoz, hogy. az életnek az ágya meglegyen ... A rádiónak sikerült túl- üvöltenie a motort. Könnyű dolga volt. Mert ánnak két­száznegyvenöt lóereje alapjá­raton csak halkan duruzsolt. A sárga színesre festett monstrumból egeszen másva­laki toppant elém, mint aki­re számítottam. Egy szálas, magas embert vártam kilép­ni, komorat, borostával nőtt fáradtsággal, feszülő izom­mal. amely ilyen kolosszust vezetni képes. És helyette ap­ró, szikár, mosolygós ember (reggel borotválkozhatott) ugrott elém. akit zavart a kinti meleg. Trikója száraz, micsoda kényelem? Ö pedig engem mérlegelt. Mit akar­hatok ott, ahová a főnöke is ritkán jár? Zavarba csak az hozhatta, hogy az agronómus is ott volt velem. De azért fél­reálltunk. Hogy elfogulatla­nul őszinte legyen a szó? — Hektáronként nyolc fo­rint ötven fillér. Napi négy­száz forint. Ugye, ezt szok­ták maguk kérdezni? Nos. akkor a válaszom, hogy ez szerintem elég kevés ... Visszakérdeztem: — Egy rádióval felszerelt, légkondi­cionált traktorban? — Nehéz a traktorosságot más szakma keresetével ösz- szehasonlítani. Mások egész éven át rendesen kereshetnek, én csak hat-hét hónapot. A többiben a szerelőknek segí­tek, sokkal kisebb bérért. Hogy mit? Elhúzta a száját: — Nem tudom. Ezt a segít­séget más helyében nem kö­szönném meg. Nem azért, hogy értek a traktoromhoz, vagy nem? Csak minek a se­gítség oda, ahová a traktoros csak azért megy, hogy segít­sen meghúzni egy csavart? Én meghúzom óránként tizenöt forintért. Mert más munkám nincs, és aztán várom a ta­vaszt, amikor a traktorral is­mét a határba mehetek. Nincs összhang a két fizetés között. Mint a medvének, nyáron kell összegyűjteni azt a tar­talékot. hogy télen kibírja. Négy gyermekem van. Elnevette magát: — Tud­ja. az asszony mindenáron fiút akart. Akkor lett egy­más után kettő. Erre a véle­ménye megváltozott... No, hogy is mondjam, leányt várt, s kijelentette, addig, amíg leányunk nem lesz, nem ál­lunk meg. Meg is lett. De még egy fiúval együtt jött. Egy­szerre. Megkérdeztem a tízórás műszakja idején társa-nincs. alacsony embertől, hogy mi­ként bírja a magányt? Mert ekkora traktorban az üzem­gazdasági szabályok szerint arra van ítélve, hogy az ir­datlan határban egy szál ma­gában nyomja a gázt. Neki kell megítélni a szemre egy­forma rögök között, hol ha­ladt el a tárcsa, neki kell fi­gyelni a föld változó színere. hogy még egyszer saját nyo­mán ne menjen végig. Vállát vonta: — Tényleg baj az, hogy egész nap nincs szót váltani senkivel. Régebben öt-hat traktor dűbörgött egymás után, ma pedig ránk szakad a határ. Belülről nem látszik a teljesítmény. Eszemmel tu­dom, hogy ez a gép többet tud, mint a többi, de hiába, ha a mozdulatok ugyanazon. Ugyanúgy nyomom a gázt, mint máskor ugyanúgy sze­dem a kormányt, ugyanúgy fülelek a motorra. Megtaní­tották, s így tudom, nagyobb a sebesség, nagyobb a gép munkaszélessége, ezért az öt­szörösét tárcsázom. De hi­ányzik a nyüzsgés, hiányoz­nak a társak, öt ember mun­káját végzem, öt ember nél­kül. Könnyebben, de magam­nak nehezebb. A rádióba ezért hoztam otthonról hang­szórót. hogy érthetően szól­jon, s legyen valakinek visz- szabeszélnem. A falu vagy ötven méter­nyire van a Űáblaszéltől. Ta­lán mozog ott valaki, talán nem. Ha megáll, időt veszít, ha megáll, pénzt veszít. Este fáradtan tér haza. Reggel pedig: kezdődik elölről... — Ha valaki más kérdezné, annak csak annyit monda­nék: elszáll a por utánam. A mi munkánk nem jelent so­kat. Az országúiról szinte egyforma a kép. Ahol búza volt, barna lett a tarló, hogy ismét ágya legyen a csira zöld csíkjainak. Ez egy „ész-' revétlen” munka. Látszólag semmit sem hozunk létre. Földet fordítunk, ami már termett, s az húsz centimé­terrel még mélyebbre kerül. Legfeljebb néhányan értéke­lik ezt. Pedig mi tudjuk?: ennyi az élet. Hatalmas gép a Rába Stei-' ger. Jó vele dolgozni, de né­ha bizony rakancátlankodik. A hűtő, amely a fokokat sza­bályozza. két éve elromlott. A fülke kemencévé változott. A meleg kiverte a traktorost. A milliós gép csak éjszaka, nyitott ajtókkal mehetett. — Valami spirál az egész hűtővezeték. Hát minket egy nap alatt megtanított arra.* — hogy a legfontosabb igaz, a motor, de mindhiába, ha pa­rázson ül az ember. Itt vesz­tegelt ez a kétmilliót érő gép, s mi csak azon csodálkoztunk, miként válhat ócskavassá az egész, ha egy centiméter át­mérőjű cső megreped. Főnök; beosztott egyaránt idegeske­dett. E nélkül a traktor nélkül szinte leáll az összes munka. Legalább tíz kicsi gép kellett volna a pótlásához. Huszonöt éves traktoros múlttal akkor ismertem meg igazi értékét. Szerencsére a hűtöt sikerült rendbetenni. Már vagy egy „hektárnyi időt” elbeszélgettünk, amikor Krajnyák József, a traktoros, a Szikszó melletti határ­ban visszaszállt Rába Steige- rére. Ismét ketten maradtak: a kis ember, ott fent, a kor­mánykeréknél és a traktoi* « magaverte porfelhő mögött... —kármán— j Nemzetközi játékkiállítás Ä két hét múlva kez­dődő Budapesti Nemzetközi Vásárral egyidőben rendezik meg a 3. nemzetközi játékki­állítást, az Interplay Expo-t a kőbányai vásárközpontban. A kiállításon a 28 hazai részvevőn kívül 12 külföldi cég is bemutatja termékeit. A magyar kiállítók több mint 1700 négyzetméteren vonul­tatják fel már ismert, illetve egészen újfajta játékaikat, eszközeiket. A Fővárosi Kéz­műipari Vállalat például textil- és műanyag játéko­kat, társasjátékokat, az El- zett Művek lendkerekes, me­chanikus és elektromos játé­kokat, a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság szabad­téri játékokat mutat be. Szép számmal vesznek részt a szö­vetkezeti ipar képviselői is a nagyszabású játékkiállítá­son. A Dunaplast Műanyag- és Gumiipari Szövetkezet * autópálya-játékkal, logikai játékokkal, a Budai Mű­anyagfeldolgozó Szövetkezet csecsemőknek készített mű­anyag játékokkal lép a kö­zönség elé. A Kozmosz Ipa­ri Szövetkezet bölcsődei, óvodai bútoraival szerepel. A Trial, amely egyébként a legnagyobb hazai kiállító, teljes áruskáláját felvonul­tatja és árusítást is szervez. A külföldiek több mint 300 négyzetméternyi kiállítási te­rületén a látogatók csehszlo­vák és lengyel babákat, an­gol fém- és elektromos já­tékokat, dán lego-építőket, finn asztali jéghoki- és fut- balljálékokal, olasz babako­csikat, különféle francia, li­banoni és még sok egyéb já­tékot láthatnak. Az Interplay Expo terüle­tén játéksarkot rendez be az Állami Ifjúsági Bizottság, a Konsumex pedig tárgyalót nyit. A kiállítás érdekessége lesz, hogy ott rendezik meg az első országos bűvoskocka- verseuyL

Next

/
Oldalképek
Tartalom