Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-26 / 226. szám
1981. szeptember 24, szombat ÉSZAK * MACYARORSZAG 3 0 Bekerítve Szedik a komiót Ha sok a burgonya Bútorgyártók - műhely nélkül Komplett szobaberendezé- sek, ülőgarnitúra kanapéval, ülőgarnitúra relcamiéval, franciaágy fotelokkal, franciaágy szólóban, heverő, íróasztal, dohányzóasztal, szék. Bútorok igényes anyagból, igényes tervek alapján, igényes kivitellel és bútorok, amelyeket régen nem jegyeznek már a bútordivat placcán, de áruk miatt a legkeresettebbek közé tartoznak. Egyszerű, ám masszív bútorok közületeknek, óvodaberendezések. Emellett garanciális szolgálat az egész megye területén. Bútorgyártás egyedi megrendelésre és öreg bútorok javítása lakossági szolgáltatásként __ N agyjából így lehetne 5sz- szefoglalni a miskolci Bútoripari Szövetkezet tevékenységét. — Sokféle igénynek igyekszünk eleget tenni. Pótolni szeretnénk azt az űrt, amelyet a nagy bútorgyárak magolt mögött hagynak. Ügy látjuk, a kisbútorokat ma >s sokan vennék, ha volna elég. Ezért is kezdtük gyártani az íróasztalokat és ezért is tervezünk többfajta dohányzó- asztalt piacra vinni a közeljövőben. Ide sorolható a tömeges székgyárfcás és a tömeges heverőkészítés. Ügy tűnik, veszélyes székhiány van az országban, mert minden székre több vevő pályázik. Több közület. Aa igény, csak annyi, hogy tartós, masszív legyen, a kfflső nem is nagyon fontos. Természetesen mi igyekszünk tetszetős és kényelmes székeket gyártani. A heverők a fegyveres testületeknek kellenek, mégpedig nagy számban. Ügyelünk a minőségre, nem - akarunk visszaélni a konjunktúrával: a jövőben is szeretnénk megtartani ezeket a megrendelőket, — mondja a szövetkezet főkönyvelője Szmutka Andrásné. — A Miskolc Lux garnitúra az exkluzív bútorok közé tartozik, nagy közönségsikert aratott a legutóbbi mis-, kolci ipari kiállításon. — Van egy olyan szekrénysorunk, amelyet igen régóta gyártunk, vannak nagyon régi rekamiéink is. Ezeknek a gyártása már nem gazdaságos, meg akartuk szüntetni, de a nagy kereslet miatt nem volt lehetséges. Nos, nem szeretnénk beskatulyázni ebbe a kategóriába, nem akarunk az olcsó bútorok kizárólagos gyártóivá válni. Dolgozóink szakmai becsvágya sem engedné ezt. Nem szeretnénk elveszíteni a magasabb igényű vásárlókat sem, hiszen lehetséges, hogy egyszer majd újra a szakmai élbolyba kerül a szövetkezetlünk. Az esély megvan rá, ügyes, rátermett szakembereink vannak. Előnyünk még, hogy viszonylag kis szériában dolgozunk. A Miskolc Luxot például egy szakmunkásunk tervezte. Nincsenek külön tervezőink, az tervez, aki akar. Ily módon igen sok tervezővel számolhatunk, s ebből adódóan sok tervvel, sokfajta szép bútorral. Imponáló a Miskolci Bútoripari Szövetkezet helytállása. Erre az évre 52 millió 400 ezer forint termelési értéket terveztek, félévig a tervtől nem sokkal, mindösz- sze 3 százalékkal kevesebbet realizáltak. Időközben 15 fővel csökkent a létszám, kényelmesebb munkahelyre távoztak az emberek. Áss ilyesmi nem szokott jó hatással lenni a kollektívára, hiszen többek fejében megfordul a kérdés; hatba nekik van igazuk. Az itteniek azonban máshogy gondolkodnak. Bizonyítja ezt az a tény, hogy tavaly óta 6500 forinttal nőtt az egy főre jutó termelési érték, ma csaknem 102 ezer forintot termel egy munkás. — Tagságunk java része, mondhatni a legjobbak kitartanak ezek között az áldatlan körülmények között is. Látják, hogy minden erőnkkel a megoldásra törekszünk és bíznak abban, hogy előbb-utóbb rendeződnek a dolgaink. Szmutka Andrásné főkönyvelő szavai mögött évtizedes, ám mostanra már a tűrhetetlenség határát súroló gondok rejtőznek. A régi Miskolc szinte minden utcájában áll egy-egy kis műhely, amely a „szalagrendszerű”, a szériás bútorgyártás egy-egy láncszeme. Kapásból néhány utcanév: Déryné utca, Laborfalvi utca, Rózsa utca, Álmos utca. Tarkanyi utca Némelyikben két ház is a szövetkezeté, vagy tulajdonosi, vagy bérlett formában. A régi Miskolc íredig lassan megszűnik mai arculatában. — Roppant kényelmetlen, de néhol egyedül mi állunk a fejlesztés útjában. A Rózsa utcai ház például már körül van kerítve, mi vagyunk csak ott. Ugyanez a helyzet a Laborfalvi utcán, a Deszkatemetővel szemben. Nem tudunk már kisebb helyre zsugorodni. Ott, ahol régen egy üzem volt és egy iroda, most három üzem és egy felvevőiroda szorong. Az alapterület persze azonos. Az idén már nem tudunk tanulókat sem képezni, mert nincs rá helyünk. A rezsiköltség óriási, a szekrényeket négy, a kárpitosbútorokat ennél is több helyen gyártjuk. A szállítások minőségromlást okoznak, igen sok bútorunkat kénytelenek vagyunk másod- osztályba sorolni. A háttérben sok-»ok éves ügyek olyan szövevénye, amelyen ma már nehéz eligazodni. ©ondok voltak az új telephely kijelölésével, igen sok telekre pályázott a szövetkezet és igen sokról kellett lemondania. Végül te- lekkönyvezték a Szinva utca 2-t. Most a MÜFI-vel, a faipari társulás tervezőirodájával alakultak ki nagy viták. A MÜFI ugyanis sokkal magasabb beruházási költséggel tervezte meg a telepet, mint amilyet elbír ee a kis szövetkezet. Hiteit nem kaphatnak, mert nem járna a beruházás termelésnövekedéssel, exportnöveléssel. Ök csak dolgozni szeretnének valahol. A munkájukra szükség van, ezt még senki sem vitatta. Lehetséges, hogy bajok vannak ennél a szövetkezetnél a harci, az asztalra verősdi potenciával. A kiskapukat sem igen ismerik. De ennyi idő alatt a türelem rózsája is elhervad, ha a közöny homokjába ültetik. A remény azonban még él: mondják, október közepére el kell dőlnie a vitának a tervezővel. Bíznak az ügy kedvező kimenetelében, mert segítőtársak is vannak végre. Lévay Györgyi Éjfajfa kemikália Sikeresen befejeződött háromféle, a hazai mezőgazdaságban eddig még nem alkalmazott kemikália kísérleti gyártása a sajóbábonyi Északmagyarországi Vegyiművekben. A gyár mérnökei a hazai kutatóintézetekkel együtt, több éves kutatómunkával fejlesztették ki az új szereket. Az egyik közülük az úgynevezett Antitodum. az alkalmazott gyomirtószerek esetleges károsító hatásaitól óvja meg a kultúrnövényeket. A másik két új szer termésfokozó regulator. Többféle növényi kultúránál, például szőlőnél, cukorrépánál, és kukoricánál alkalmazhatók a terméshozamok fokozására Befejezéséhez közeledik a komló szedése a Tamási Állami Gazdaságban. A 150 hektáros ültetvényről mintegy 18 vagon komlót takarítanak be, amelyet a hazai söriparnak szállítanak. A képen: a koraió indáinak vágása. Az ésszerű erdőgazdálkodásért A Icpgl társadalmi egyesület Amint ee. Ertfe-azett Lapok í867-ben megjelenít negyvenedik számában olvasható; a Magyar Erdészegylet rendkívüli közgyűlésén az előadó kifogásolta, hogy az egylet tizenöt éves fennállása óta kizárólag a német ajkú erdésziskotók alapítását szorgalmazza és a magyar erdészeti irodalom ápolására egyetlen garasocska sem jut. Javasolta ezért azegyiet alapszabályainak módosításált és a« egylet székhelyé-: nek Pozsonyból vaéó azonnali Pestre helyezését nyen előzmények után alakult meg 115 éve az Országos Erdészeti Egyesület — a legrégibb társadalmi egylet —, amely nemrégiben tartotta Győrött a száztizen- hiarmadík közgyűlését annak a gondolatnak jegyében, hogy az erdőgazdálkodás alapja az erdőművelés. A második világháború után az ország erdősűrü- sége alig érte el a 12, ma pedig meghaladja a 17 százalékot. Az l 683 000 hektárnyi erdőnkből évente 7 200 OOO köbméter fát lehet kitermelni. Szeretjük, ápoljuk és gondozzuk erdeinket. Különösen sok gondot fordítunk az erdők kulturáltságára, a természetvédelemre. Az egyesület győri közgyűlésén dr. Keresztesi Béla akadémikus, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója megállapította, hogy az erdőművelés egyes területein világviszonylatban az elsők között vagyunk. Erdőgazdálkodásunk és erdőművelésünk tehát nemzetközi tekintélynek örvend, s ebben nem kevés része van az Országos Erdészeti Egyesületnek, amely hosszú távon tervezi és segíti az erdőművelés és erdőtelepítés feladatait Ebből a munkából jelentős részit vállal az egyesület huszonnégy — többek között az erdőfenntartási, erdőfeltárási, szociológiai, faitechnikai, természetvédelmi, oktatási, valamint a nemrégiben alakult terme1 őszövetkezett szakosztálya. Ezek mindegyike önálló szellemi műhelynek tekinthető, adott témákat dolgoznak fel, s nemegyszer tesznek olyan javaslatokat amelyeket az állami vezetés eredményesen hasznosít A szakoszttSStyokan kívül működik az egyesületnek 34 helyi csoportja az állami gazdaságokban, az erdőgazdaságokban, a termelőszövetkezetekben és a KPM különböző területein. Ezek a csoportok a helyi problémákkal foglalkoznak, valamint a termelést segítő új technológiák kialakítását és bevezetését segítik. Az Országos Erdészeti Egyesület 5700 tagjára féle- lősségteljes munka vár az elkövetkezendő időkben is, hiszen a VI. ötéves terv időszakában az eddiginél is több és jobb minőségű fát vár erdeinkből a népgazdaság. De ugyanekkor gondolni kell a távolabbi jövőre is, hiszen a jövő erdeje a mai nemzedék telepítő, erdőművelő tevékenységén alapul. A. T. A várt kocsi megérkezett. A tömeg egy pillanat alatt úgy fogta körül, hogy az ember félteni kezdte a teherautót, mikor törik majd össze a kavarodás szorításában. Lökdösődés, vita, ilyet még nemigen láthattak a major vén falai. — Ezek megbolondultak — morogta maga elé egy idős ember és sietősen elhagyta a helyszínt. Néha fejcsóválva visz- szanézett. Eles asszonyi hang valahonnan középtájról: — Mi az, hogy ötszáz a Pistának? A múltkor kétszázat kapott. Azóta is rajta ül. Kapkodom a fejem; mi történik itt? Állítólag zsákot osztanak. Vannak vagy százan, s jó ha a fele kap. Akik szereztek, magukhoz szorítva boldogan viszik a tömegből kifelé, megvető pillantások kereszttüzében. A szerencsések. A protekciósok? Akinek nem jut, az sűrű áldások közepette hazafelé indul. Nem dicsér senkit. Mi történik itt Göncön? A Kossuth Termelőszövetkezet főagronómusa Csuka István: — Tömören: legalább 25 ezer zsák hiányzik. Ha Miskolcról befut egy zsákokkal teli kocsi, irgalmatlan veszekedések zajlanak le. Mindenki vádol mindenkit, de ez továbbra sem segít a helyzeten. A helyzeten, amit a következőképpen lehet vázolni: Mintegy hétszáz család dolgozik jelenleg a határban. Ilyenkor mozgósítva van mindenki, egy helyi kifejezéssel élve: „még az árva gyerek is Budapestről”. Rokonok, barátok szedik a felszínre fordított krumplit. A becslések szerint többen dolgoznak odakint, mint a község lakossága. Érthető, hiszen 180 hektáron termesztik a háztájiban. Gönc környékén a burgonyát És idén a közös száz hektárjával együtt soha nem látott, tapasztalt rekordként 130 ezer mázsa gumó termett! — Itt a baji — állapította meg némi lemondással a hangjában Csuka István. — Augusztusban már sejtettük, ami most bebizonyosodott, s amit ez a kissé átalakított mondás fejez ki a legjobban: a nagy termésektől védj meg uram minket. Most már megállapítható: ekkora tömeggel nem tudunk sem mi, sem a ZÖLDÉRT vállalat mit kezdeni. A tény: a határban naponta kétszáz—kétszázötven tonnának megfelelő mennyiséget szednek fel. De tíz vagonnál többet nem tudnak átvenni. Mi az oka? — A felelősséget nekünk is vállalni kell. Augusztusban már látszott, minden idők legnagyobb terméséi takaríthatjuk be. A becslések igazolódtak; hektáronként 450 mázsa Desire termett meg. Lényegében sem a szövetkezet, sem az átvevő részéről semmilyen gyakorlati intézkedés nem történt, hogy a hatalmas termést át is ve- hessük. Persze ez elsősorban a ZÖLDÉRT feladata lenne. Másodsorban is. De a szövetkezetei is el lehet marasztalni abban, hogy pótszerződésekre, — s esetleg göngyölegbeszerzésre — nem ösztönözte tagjait, így a termés fele nincs leszerződve! Az elmúlt évben kevés burgonya termett, a termést szabadpiacon könnyen el lehetett, magas áron adni. Lehet, hogy a háztáji gazdaságok gazdái idén is erre számítottak, s csak utólag, a pánikhangulat szélén gondolnak arra, menynyivel jobban jártak volna a szerződéssel. Mivel jelenleg csak kínálat van. kereslet nincs. Amikor a kocsiból kiszálltam, legalább féltucat- nyian állítottak meg, reménykedve, hogy burgonyát jöttem vásárolni. Kíváncsiságból alkudtam: kilóját két forint nyolcvan fillérért megkaptam volna. Ezen különösebben nem lehet csodálkozni, hiszen a ZÖLDÉRT a nem szerződött termés kilójáért három forintot ad. De az átvételt szabályozza. Magyarán: lassítja. Különben érthetetlenek az olyan kifogások: azért vesznek át csak ennyit, mert a korszerű miskolci tárolóba kell vinni a terményt.' És annak kapacitása határozza meg az átvétel ütemét. így a tsz-tagok várnak.' Otthon tárolják ömlesztve a terményt. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy óriási veszteségek lesznek. A zsak- hiány okozta feszültség csak nőni fog. Mert aki szerezni tud, az már nem adja te. a göngyöleg saját pincéje, s a határ között fog mozogni, s a legtöbb esetben ebben tárolja terményét, hiszen az átvételre is gondol. Mit tehet ebben a helyzetben tenni? A főagronómnsj — Néhány dókig érthetetlen előttem. Miért csak a műanyag zsákok a megfelelőek, s miért nem lehet a termést jutazsákokban akadni? Nem hiszem, hogy lenne olyan raktározási technológia, amely ezt követelné meg. — A gönci ZÖLDÉRT telepen jelenleg csak egy garat fogadja a terményt. A mi burgonyánkon kívül a vázso- lyi háztájik termését is ide szállítják. Ha még egyet üzembe helyeznének, vagy újabb ideiglenes tárolót alakítanának ki, az átvétel jelentősen meggyorsulna. Erről eddig szó sincs. — A zsákok forgási sebessége igen lassú. Lehetne olyan kompromisszumos megoldást találni, hogy a termény ömlesztve érkezzen Miskolcra, mert akkor nem kellene napokat várni, amíg azok üresen. összegyűjtve visszaérkeznek. így viszont csak megint az bizonyosodott be, hogy a nagy termések átvételére nem készült fel a ZÖLDÉRT. Igaz védekezhetnek: a burgonya szerződve nem volt. így semmiről nem tehetnek. De mégis: erre a ráadásként termett 36 ezer mázsára ennyire nincs szükség? — kármán — Tanácsülés napirendjén II mezőkövesdi munkások társadalmi helyzete Tegnap délután az I. László ©imnázium és Szakközép- iskola dísztermében ülést tartott Mezőkövesd város Tanácsa. A testület első napirendi pontként a városban élő munkások társadalmi szerepének fejlődéséről, élet- körülményeinek javítására tett intézkedésekről, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokról tárgyalt. A kövesdi munkaképes lakosság közel 70 százaléka ma már a város ipari üzemeiben dolgozik, s társadalmi szerepük meghatározó a település életében. A tanácsi jelentés szerint az elmúlt években a gazdasági nehézségek ellenére is jól megállták helyüket a munkában és a helybéli ipari termelés növekedési üteme, eredményessége eléri a megyei átlagot. A tanács e témában hozott határozatában egyebek között megállapította, hogy javult. a munkások részaránya a tanácsi szervekben és más társadalmi szervezetekben, s a megválasztott tisztségviselők felelősségteljesen és felkészülten vesznek részt a munkában. Erősödött a munkások érdeklődése a közélet, várospolitika és a városfejlesztés ügyei iránt. Évente több mint 6 millió forintra becsülhető annak a társadalmi munkának az értéke, amelyet az ipari üzemekben dolgozók végeznek a város építése, szépítése, a gyermek- intézmények színvonalas működése érdekében. Az utóbbi években nagymértékben javult egészségügyi- szociális ellátásuk, magasabb színvonalon elégítik ki kulturális igényeiket. A jövőben a tanács végrehajtó bizottságának fokozott gondot kell fordítani a pályakezdő szakmunkások! beilleszkedésének segítésére, a munkások — s közöttük a fiatalok — lakáshelyzetének javítására. A vb. szak- igazgatási szerveinek pedig az 5 napos munkahétre való átállás után figyelmet kell fordítania a városban élő munkásság megnövekedett szabad idejenek tartalmas eltöltésére, meg kell teremtenie a tartalmas szórakozás,1 sportolás, kirándulás lehetőségeit. A tanács ezután jelentést hallgatott meg a mezőkövesdi szervező iroda tevékeny-* ségéről, majd különböző be-' jelentéseket hallgatott meg!
