Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-03 / 206. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 W81. szeptember 3., csütörtök Nézőtéri meditáció Makaroniwesiern francia körettel, NSZK-széssza! Az Egy zseni, két haver, egy balek című film főszereplője: Terence 125 éves a Tretyakov-képtár hím A magyar filmforgalmazás államosítása óta alighanem az elmúlt nyári hónapokban volt a legkommerciálísább a magyar mozik filmkínálata. Egymást érték és, mert úgy tűnik, ezt nehéz abba­hagyni, hát még továbbra is egymást érik a mozik vász­nán azok az új importált filmdarabok, amelyek a leg­olcsóbb fogásokkal élve tö­rekszenek tömegsikerre, mel­lőzve általában minden ér­demi eszmeiséget, művészies­séget. Egyik durvaság még le sem került a vászonról, már itt a következő, olykor « szereplők is vándorolnak egyik bunyósorozatból a má­sikba, mint például az olasz Terence Hill, ez a válószí- nűtlenül világoskék szemű kalandhős, aki még A ne­vem: senki efmű filmből «szánté ki sem lovagolt, már­is itt van újra a premier­mozik vásznán az Egy zseni, két haver, egy balek című olasz—francia—NSZK kop­rodukcióban készült álwes- tern főszerepében; bizonyára rá céloz a címben a „zseni”. M akar óniuoe stern született hát újra francia és NSZK közrem üköd éssel. régi pa­tentok újra felsorakoztatásá­val, a w es temek jól bevált motívumainak és fordulatai­nak átlátszó variálgatásával, amelyben hihetetlenül gusz­tustalan, mocskos és még mocskosabb szájú emberek lövöldöznek, verekednek, ra­A Miskolci Miniatűrkönyv- gyűjtők Klubja gondozásában három figyelmet érdemlő kö­tet jelent meg mostanában. Az egyikről — dr. Kováts Dániel Schola Patakina 1531 —1981 eímű munkájáról — a sárospataki jubileumi ünnep­ségek kapcsán már szóltunk, de szót kell ejteni a másik kettőről is. Ugyancsak dr. Kováts Dá­niel írta és állította össze A mi Kazinczynk című kis kötetet, amelynek bevezető tanulmánya Kazinczy példá­ja címmel azt a gondolatot fogalmazza meg, hogy köztu­datunkban, közgondolkodá­sunkban megfelelő helyet kell biztosítanunk régi iro­dalmunk klasszikusainak, nem szabad megengedni, hogy azok feledésbe, ho­mályba merüljenek. Ismer­jük meg nagyjaink életmű­vét, s például a Kazinczy- életmű esetében használjuk ki megfelelően az abban rej­lő személyiségformáló lehető­ségeket. Szomorú aktualitást adott a kötet megjelentetésé­nek Kazinczy Ferenc halálá­nak a napokban volt 150. év­fordulója. Másfél évszázada a leküzdhetetlen járvány ra­gadta el őt az élők sorából. A kötet további részében bolnak és „álrabolnak”, s kereken kétórányi tényke­dés után a központi hős, aki­nek a szerzők a Joe Thanks nevet adtákj nevétől eltérően köszönetét sem várva fakul ki az utolsó filmkockán, mi­után zseniális gazemberből az indiánoknak igazságot és dollárszázezreket szolgáltató hőssé változott. Biztosak le­hetünk, hogy újra jegyüzé­rek árulják majd a jegyeket a mozik előtt, mert a tartal­matlan, ám nagy bunyók lát­ványát ígérő filmért semmi sem lehet drága. Szerepel még a heti bemu­tatóprogramban egy francia filmszatíra — Csatár a pác­ban — egy elkényeztetett futballista bukásáról, majd jó útra téréséről, ünnepléséről és lehurrogásáról; a filmba­ráti körök hálózata meg mű­sorra tűzte A hegy legendá­ja című hongkongi filmet. Ez utóbbi azonban — éppen a Hevesy Iván Filmklub szűk befogadóképessége miatt — igen kevesekhez juthat el, holott ha másért nem, hát azért, mert hongkongi filmet igen keveset láthattak ná­lunk, bizonyára vonzana né­mi érdeklődést, különösen a távol-keleti történelem iránt érdeklődők körében. (A film ugyanis a Ming-dinasztia ko­rában játszódik.) De e héten Terence Hill alias Joe Thanks lesz a menő .., Kazinczy életművéből való válogatást találunk. Kováts Dániel úgy válogatott, hogy a mintegy száz kisoldalnyi naplófeijegyzés, vers, vitairat­töredék igen széles körű át­tekintést adjon Kazinczy munkásságáról, s egyben fel­keltse az érdeklődést az élet­mű jobb, bővebb tanulmá­nyozásához, megismeréséhez. A kötetet dr. Szabadfalvi Jó­zsef lektorálta, grafikai mun­káit Feledy Gyula készítet­te, szerkesztette és kiadásá­ért Kovács Mihály felel. Borsodi várak a címe a másik kis kötetnek, írója dr. Csorba Csaba. E kötethez dr. Szabadfalvi József írt rö­vid előszót, s abban a vár- építészet jelentőségét, hazai fejlődéstörténetét említi, majd „Vár állott, most kőhalom .. cím alatt a kötet szerzője szól a megye területén talál­ható várakról nagy általános­ságban, azok születésének és pusztulásának körülményei­Légi diploma Az új tanévtől Nyíregyhá­zán, a Mezőgazdasági Főis­kolán képezik a hazai pol­gári repülés leendő pilótáit. Az intézményben — ahol egy évtizedes múltra tekint vissza a mezőgazdasági piló­ták képzése, s eddig több mint 220-an szereztek „légi diplomát” — az esztendők során kialakultak azok a fel­tételek, amelyek némi vál­toztatással alkalmasak az úgynevezett műszeres repülés oktatására is. A közforgalmi légi közle­kedés pilótái együtt kezdik tanulmányaikat a mezőgaz­dasági repülőkkel. Ötven- órás — levegőben töltött — alapképzés és hatósági vizs­gák után valamennyien „lé­gi jogosítványt” kapnak, majd az AN—2-es típuson való újabb gyakorlást követően az évfolyamot két csoportra osztják. Egyik részük a me­zőgazdasági pilóták speciális teendőivel ismerkedik to­vább. míg a másik csoport a műszerezett gépeken foly­tatja tanulmányait. Az utób­biak megtanulják többek kö­zött a műszeres navigációt, fedélzeti rendszerek ismere­teit, s 600 órás angol kurzu­son sajátítják el a légi köz­lekedés nemzetközi nyelvét. Itteni tanulmányaik befeje­zése után a Nyíregyházán végzett hallgatók a korábbi­akhoz hasonlóan továbbra is a Szovjetunióban ismerked­nek meg behatóbban a for­galomban levő repülőgép- típusokkal, s ezt követően állnak munkába a MALÉV gépein. Vaku A fotósok régi álma vál­hat most valóra : állvány nél­kül is készíthetnek majd színes diaképeket félhomá­lyos helyiségekben, alkonya­ti vagy hajnali szürkületben, esetleg éjszakai tábortüzek mellett. Azért válik ez mo6t lehetővé, mert nemrégiben a Kodak-cég piacra dobta min­den idők legérzékenyebb szí­nes pozitív filmjét, a 400 ASA (27 din) érzékenységű Ektaehrom 400-at. Akik ezzel a filmmel fényképeznek, nyű­ről. Ezt követően rendkiv ül részletesen mutatja be Bol­dogkő, Dédes, Diósgyőr, Fü­zér, Ónod, Putnok, Kegéc, Sárospatak, Szádvár, Szend- rő, Szerencs és Tokaj várát. iSajnálatosan nem esik szó oenne az évek óta ásatás alatt álló Abaújvárról és a mos­tanában feltárni kezdett sály-latori földvárról.) Dr. Csorba Csaba rendkívül pre­cízen, részletesen mutatja be az említett várakat; építés­történeti, történelmi szerepük mellett a várhoz fűződő mon­dákról is említést tesz, szin­te idegenforgalmi vezetőként is használható tanácsokat ad a várak, illetve romok meg­tekintésére, meglátogatására és közli azokat az irodalmi forrásokat, amelyekből bő­vebb ismereteket lehet e vá­rakról szerezni. Ezt a kötetet is Kovács Mihály szerkesz­tette és a grafikai munkákat Feledy Gyula készítette. Mint az előző kötetben, ebben is Amikor 1856-ban Pa- © vei Tretyakov moszk­vai gyáros és mecénás megvásárolta Nyikolaj Sil- der Csábítás című képét, sem ő, sem rokonai és ba­rátai nem sejthették, hogy ez a vászon első darabja lesz a majdani híres Tre- tyakov-galériának, mely ma az orosz és a soknemzetisé­gű szovjet képzőművészet legnagyobb gyűjteménye. Pavel Tretyakov a 70—80- as években megvásárolta Repin, Szurikov, Kramszkoj, Jarosenko, Perov, Levitan, Szavraszov és más orosz fes­tők számos vásznát. 1881­nélkül godtan exponálhatnak akár 1/30 vagy 1/60 másodperces időt, például egy kemping­lámpa vagy néhány viasz­gyertya fényénél. Sem áll­ványra nem kell helyezniük a gépet, sem attól nem kell tartaniuk, hogy a téma el­mozdul, ha elég nagy fény­erejű objektívvei dolgoznak Színházi felvételek készítésé­hez is előnyös lesz, nem kell a színészeket a vaku fényé­vel zavarni. található néhány fénykép- melléklet. E két kötet nyomdai mun­káit Szmandray György, Szász Szabolcs, Szegedi lm- réné, Hajdú Andrásné, Daru Béláné és Péli Katalin vé­gezte. Mind A mi Kazinczynk, mind a Borsodi várak mini- könyv külsejétől függetlenül figyelmet érdemlő mű, a mi­niatűr kiadás technikai vo­natkozásainak dicséretén fe1 lül elsősorban tartalmi érté­kei miatt kell mindkettőre felfigyelnünk, s arra gondol­ni, vajha ezek a művek na­gyobb példányszámban, köny- nyebben olvasható-kezelhető, tehát nagyobb formátumban is megjelenhetnének. Mert tartalmi értékeiknél fogva megérdemelnék, hogy a mi­nikönyvek gyűjtőin kívül más érdeklődő olvasókhoz is eljussanak. ben gyűjteménye megnyílt a nagyközönség számára. Ti­zenegy esztendővel később Pavel Tretyakov átadta kép- gyűjteményét Moszkva vá­rosának, hogy „hozzájárul­jon a művészet felvirágoz­tatásához Oroszországban”. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom után a képtárat állami kézbe vet­ték. Az államosításról szóló dekrétumot Vlagyimir Iljics Lenin írta alá. Lenin arról ábrándozott, hogy a széles néptömegek számára hozzá­férhetőbbé kell tenni a hal­hatatlan művészetet. Tre­tyakov életében a képtárat Hárítsuk el a világot fe­nyegető veszélyt! Szovjet or­vosok nyilatkoznak azokról a tragikus következmények­ről, amelyekhez a nukleáris háború vezetne. J. Szmimov sebészprofesszor több mint húsz éve végez onkológiai műtéteket, melyeknek ered­ményei bizonyítják, hogy ez a szörnyű betegség legyőzhe­tő, s ez újabb erőt ad a gyó­gyítás új módszereinek és eszközeinek kereséséhez. Am olyan orvosi képesség nincs, amely megállapíthatná a ra­dioaktív sugárzás hatására az emberi szervezetben vég­bemenő pusztító folyamato­kat. Sz. Lande, az orvostu­dományok kandidátusa véle­ménye szerint egy atomhábo­rú esetén minden élőlény el­pusztulna. A véletlenül élet­ben maradt emberek kivá­Az építési kedv megyénk­ben mindig is nagy volt, nyilvánvaló, hogy most pedig, amikor az állam — már gya­korta ismertetett okok miatt — az eddiginél kevesebb erőt tud fordítani célcsoportos la­kások megteremtésére, a ma­gánerős építkezés szerepe méginkább megnövekszik. Azok tudják a legjobban, akik már belevágtak: a ma­gánerős építkezés sok gond­dal, bajjal jár. Az is biztos, hogy ezzel együtt megéri a sok utánjárást, törődést, kü­lönben nem épülne annyi sok ház. Természetes viszont. évente mintegy 90 000 láto­gató nézte meg, ma kétmil­lió. 1918-ban a galériában mindössze 4000 darabot őriz­tek. ma 57 000 festményt, szobrot, grafikát. A tárlat- vezetéseken kívül rendsze­resen tartanak itt előadáso­kat, szakköri foglalkozáso­kat szerveznek ifjú művé­szek számára. A Tretyakov-képtár kin­cseit jól ismerik világszerte, gyűjteményéből több mint 60 kiállítást rendeztek a vi­lág számos országában. lasztószervei komoly sérülés# szenvednek, megsérülne a sejtek genetikai struktúrája. Meddőek lennének, vagy torzszülötteket hoznának vi­lágra. 150 évvel ezelőtt született Ilja Nyikolajevics Uljanov, Lenin édesapja, az oroszor­szági közoktatás haladó mű­velője, akiről gyermekei Ma­rija, Dmit.rij és Anna Ulja- nova írnak. A Moszkvai Izzólámpagyár híres munkásdinasztiáját, a Filcsenkov családot mutatja be a Gazdag Világ című szí­nes képekkel illusztrált be­számoló. , Testvérmegyék: Baranya és Lvov címmel tudósít a lap munkatársa a két megye együttműködéséről, közös ren­dezvényeiről. hogy hivatalos szerveink tá­mogatják a magánerős épít­kezéseket. az eddiginél löbb segítséget kívánnak nyújtani számukra. A segítségnyújtás, a tájékoztatás egyik módja­ként szeptember 4-én kiállí­tás nyílik Mezőcsáton, a já­rási művelődési központban, a magánlakások építéséről. A kiállítást — mely szep­tember 12-ig tekinthető meg — a Mezőcsáti járási Hiva­tal, a Magánerős Célprogram Bizottság, az Építési Tájé­koztatási Központ a TÜZÉP Vállalat rendezi meg. Benedek Miklós Változatos, ízletes, különlegesen tinóm ételek készíthetők BIRKAHÚSBÓL Kapható Miskolcon a megjelölt húsboltokban, ABC-áruházakban (benedek) Két új borsodi minikönyv A mi Kazinczynk —várak 5 Lányok, Asszonyok szeptemberi számai Magánlakások építése Kiállítás nyílik Mezőcsáton

Next

/
Oldalképek
Tartalom