Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1931. szeptember 24., csütörtök Kadhafi ezredes sajtótájékoztatója r (Folytatás az 1. oldatról) szövetkezet és a magyar me­zőgazdaság ilyen nagyszerű eredményeket könyvelhet eL A tájékoztatót követően Moamer el-Kadhafí és kísé­rete a magyar közéleti veze­tők társaságában megtekin­tette a termelőszövetkezet ku­koricatábláját, ahol a termés betakarításán dolgoznak. A vendégek ezt követően ellá­togattak a szövetkezet ba­romfitelepére, majd megte­kintették Fekete Imre tsz-tag háza táját, s otthonát. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a Központi Bi­zottság székházában megbe­szélést folytatott Moamer el- Kadhafi ezredessel, a líbiai forradalom vezetőjével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részletesen átte­kintették a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, külö­nös tekintettel a közel-keleti térség problémáira, és átfogó eszmecserét folytattak a két ország jól fejlődő kapcsola­tairól, nagy figyelmet szen­telve a kölcsönösen gyümöl­csöző gazdasági együttműkö­dés bővítésének lehetőségeire. * Moamer eJ-Kadhafí este Libia budapesti népi irodájá­nak székhazában találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel, és válaszolt kérdéseikre. A líbiai forradalom vehe­tője, aki ezúttal másodízben jár hazánkban, benyomásai­ról szólva, kiemelte: 1878- báh tett látogatása óta a ma­gyar nép számos új vívmányt i mondhat magáénak, az or- j szág létesítmények egész so- j rával gazdagodott ' •— Hazánk és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai ma már az élet minden terü­letére kiterjednek, s folya­matosan bővülnek — állapí­totta meg a továbbiakban Moamer el-Kadhafi, majd így folytatta: — A magyar államférfiakkal való tárgya­lások során tovább mélyítet­tük a két ország barátságát, együttműködését amelyben újabb célokat is kitűztünk. Megállapodtunk abban, hogy | e célok elérése érdekében kapcsolatainkban újabb for­mákat is megteremtünk. Együttműködésünkben tehát e látogatást követően új kor­szak kezdődhet. Erre biztosí­tékot jelent az a készség is, amely a magyar vezetők ré­széről megnyilvánult együtt- munkálkodásunk továbbfej­lesztésére. Külpolitikai kérdésekről szólva nagy jelentőségűnek minősítette azokat a határo­zatokat, amelyek az Arab Szilárdság Frontja legutóbbi csúcsértekezletén születtek. Kiemelte annak fontosságát, hogy e tanácskozás résztve­vői teljes szolidaritásukról biztosították Líbiát, elítélve az Egyesült Államoknak a feszültség fokozására irá­nyuló politikáját, amelynek része az ország ellen végre­hajtott provokáció. Jelentős volt a Szilárdság Frontjának ez az állásfoglalása azért is, mert az elmúlt időszakban a szövetség erősödött Izrael és az Egyesült Államok között, folyamatosan veszélyeztetve ezzel a térség békéjét. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy hazája tervszerűen, átgondoltan kíván gazdál­kodni természeti kincsével, az olajjal. — Nem félünk a jö­vőtől, jelentette ki a líbiai forradalom vezetője, utalva arra, hogy a mostani olajér­tékesítési nehézségek egy­szersmind annak lehetőségét is magukban hordozzák, hogy hosszabb távon gazdálkod­hassanak készleteikkel az or­szág fejlesztésének javára. * Szerdán a Kadhafi ezredes kíséretében hazánkba érke­zett líbiai gazdasági szakér­tők és magyar partnereik szakmai megbeszéléseket folytattak. Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének és Mousa Abu Freiwá- nak, az általános népi bi­zottság tervezésügyi titkárá­nak vezetésével áttekintették a Magyar Népköztársaság és Líbia gazdasági kapcsolatai­nak helyzetét. Megállapítot­ták, hogy — a két fél szán­dékainak megfelelően — az együttműködés eredményesen fejlődik. Ügy ítélték meg, hogy a két ország adottságai kedvező lehetőséget nyújta­nak a kapcsolatok további szélesítésére. Megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a mezőgazdaság, az energiater­melés és -elosztás, a hírköz­lés, a közlekedés, az alumí­niumipar és az egészségügy területén lehetséges együtt­működésre. Nagy János külügyi állam­titkár és Badul Aati al-Obe- idi, az általános népi bizott­ság külkapcsolatok népi iro­dájának titkára megbeszélé­sükön részleteiben foglalkoz­tak a magyar—líbiai hivata­los tárgyalásokon szereplő nemzetközi kérdésekkel. SzevieMesgyel gazdasági tárgyalások r Vársóban folytatódtak a szovjet—lengyel gazdasági tárgyalások. A plenáris ülé­sen Nyikolaj Baj bak ov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, valamint Zbigniew Madej miniszterelnök-helyettes, a lengyel Tervbizotrtság elnö­ke elnökölt. A szovjet kül­döttség tájékozódott a len­gyel gazdaság különböző ága­zatainak, többek között a kitermelő ipar, az energia- termelés, a fémkohászat, a gépgyártás, a vegyi- és köny- nyűipar, valamint az építő- és építőanvagipar időszerű problémáiról. Á legfőbb fi­gyelmet a termelési lehető­ségeknek, elsősorban pedig a nyers- és alapanyag-ellátás­nak szentelték. Ezzel össze­függésben áttekintették a lengyel iparban jelentkező válságjelenségek leküzdésé­nek lehetőségeit, egyrészt a kereskedelmi együttműködés, másrészt a Szovjetunióval való kooperáció útján. Érin­tették a lengyel gazdaság számára létfontosságú szén- termelés kérdését. Lengyelország nyugati or­szágokkal szembeni fizetési mérlege jelentős mértékben rosszabbodott a lengyel ter­mékekhez felhasznált alkat­részek, félkésztermékek be­szerzése miatt. A szovjet fél készségét fejezte ki, hogy részletesen elemzi az ezen a téren való kooperáció lehe­tőségét. A folyó év a Szovjetunió­val folytatott kereskedelem­ben jelentős fizetési negatí­vummal zárul Lengyelország számára. Nem várható, hogy a jövő évben a lengyel ex­portlehetőségek ' hozzájárul­nak a kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozásához. Ez a probléma a jelenlegi tárgya­lások fontos témája. A tár­gyalások folytatódnak. GroiiÉc-Haig teltei New Mién Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén be­szédét mondja. Szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozót tartot­tak szerdán, közép-európai idő szerint a késő esti órák­ban New Yorkban, az ENSZ székhelyén. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisz­tere, mint ismeretes, az ENSZ-közgyűlés 36. üléssza­ka alkalmából érkezett az Egyesült. Államokba. Haiggél tartott megbeszélésének kü­lönleges jelentőséget kölcsö­nöz, hogy ez volt az első kor­mányszíntű kapcsolatfelvétel a Szovjetunió és a kilenc hó­napja hivatalba lépett új amerikai kormányzat között. A találkozó színhelye »z Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselete volt. a hét­főre tervezett második szov­jet—amerikai megbeszélést viszont a szovjet ENSZ-kép- viseletem tartják. Jeane Kirk­patrick amerikai ENSZ-nagy- követ 11. emeleti irodájában a két miniszter négyszemközt tárgyalt egymással. Bár meg­beszéléseik tartalma részle­tesebben csak a második ta­lálkozó után válik ismeretes­sé, előzetesen mind Haig, mind Andrej Gromiko kije­lentette: ennek a találkozó­nak az egyik konkrét célja a közepes hatótávolságú nuk­leáris fegyverek korlátozásá­val kapcsolatos tárgyalások előkészítése. Szovjet részről emellett több ízben sürgették a Ca rter- kormányzat hibájából abba­maradt szélesebb fegyverzet- korlátozási eszmecserék újra- felvételét. Egy nappal koráb­ban, az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán elhangzott beszédében Gromiko kifejtette azt is, hogy a Szovjetunió a két ország közötti párbeszéd híve, s kész az üzleti kapcsolatok javítá­sára is, amennyiben az ame­rikai kormány felhagy koip- frontációs irányvonalával. A Fehér Ház Reagan elnök­nek Leonyid Brezsnyevhez intézett, kedden nyilvános­ságra hozott levelében to­vábbra is elfogadhatatlan kö­vetelésekkel lépett fed a Szov­jetunióval szemben, a szocia­lista országok nemzetközi ma­gatartásának megváltoztatá­sát követelte, s tudtul adta, hogy az Egyesült Államok igényt támaszt a szocialista országok ügyeibe való be­avatkozásra. A külügyminiszteri talál­kozó előzményeit a fenti okokból a megfigyelők kedve­zőtleneknek ítélték. Mind­azonáltal a nemzetközi élet; és a szovjet—amerikai kap­csolatok problémáinak meg­vitatása, tekintettel a két nagyhatalom különleges fe­lelősségére, fontos fejlemény lehet az utóbbi időben meg­növekedett nemzetközi fe­szültség enyhítése szempont­jából. Gromiko beszédének nemzetközi visszhangia A következetes, elvi szov­jet külpolitika, valamint a nemzetközi feszültség és a háborús veszély csökkentésé­re irányuló eltökéltség újabb megnyilvánulásaként értéke­li a küldöttek többsége And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszternek az ENSZ-köz­gyűlés 36. ülésszakán kedden elhangzott felszólalását. Az ENSZ főtitkárának hi­vatalos képviselője Kurt Waldheim nevében nyilatko­zatot adott a TASZSZ szov­jet hírügynökségnek és eb­ben hangsúlyozta: a világ- szervezet főtitkára szerint a szovjet külügyminiszter fel­szólalása több olyan fontos elemet tartalmaz, amelyek alapos tanulmányozást érde­melnek. A világ közvéleménye újabb bizonyítékát kapta an­nak, hogy a Szovjetunió tel­jes felelősséggel és komoly­sággal viszonyul a világ problémáihoz és az emberi­ség jövőjéhez — jelentette ki Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere a TASZSZ- nak adott nyilatkozatában. A Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) ENSZ- küldöttségének vezetője a szovjet külügyminiszter nyi­latkozatával kapcsolatban méltatta a szovjet külpoliti­kának az emberiség létét fe­nyegető veszélyekkel szem­beni erőfeszítéseit, majd rá­mutatott: a Szovjetunió is­mételten tudtul adta, hogy korunk legsürgetőbb problé­máinak megoldása érdekében kész tárgyalóasztalhoz ülni. * Szerdán a nyugatnémet la­pok két fő mozzanatot, a Szovjetunió tárgyalási kész­ségét és az amerikai fegy­verkezési politika elítélését emelik ki Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek az ENSZ-közgyűlésen kedden elhangzott felszólalásából. A bonni Genaral-Anzeiger „A Szovjetunió kész a fegy­verzetkorlátozásra” címen tu­dósít. A Frankfurter Allgemein« Zeitung vastag betűs főcím­ben emelte ki: „Gromik* tárgyszerű kapcsolatokat ajánl Washingtonnak”. A Süddeutsche Zeitung „Gromiko visszautasítja Haig vádjait” című cikkéből a szovjet bírálatra helyezi a hangsúlyt és jóval kisebb mértékben foglal kozik m Szovjetunió tárgyalási aján­lataival. Púja Frigyes megbeszélései A* ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakán részt vevő Púja Frigyes külügyminiszter New Yorkban találkozott Bohűs- lav Chnoupek csehszlovák, Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet, Ciaude Cheysson francia és Mohammad Gha- zali Safie malaysiai külügy­miniszterrel. A megbeszélé­seken áttekintették a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit, valamint a kétoldalú kapcsolatok témakörét. A ta­lálkozón részt vett Rácz Pál nagykövet, Magyarország ál­landó BNSZ-képviselője is. (Folytatás az 1. oldalról) Debrecenben, miként az egész országban, a küldöttség állandóan tapasztalja a szov­jet—magyar barátság meg- nyi 1 vánulásait. Emlékeztetett a szónok Leonyid Brezsnyevnek az MSZMP XI. kongresszusán tett megállapítására: baráti kapcsolataink az országunk­kal szomszédos és szövetsé­ges Magyarországgal a szov­jet kommunisták számára el­vi, meggyőződésben és ér­zelmi kérdés. A szovjet delegáció veze­tője a magyar nép sikerei­ről szólva utalt azokra a tör­ténelmi hősökre, akik nagy­szerű tetteikkel beírták ne­vüket a népek emlékezetébe. A dicső magyar munkásosz­tály soraiból — mondotta — ezer és ezer harcos küzdött a szocializmusért, nem vá­lasztva el saját hazájának szabadságát a munkásosz­tály felszabadításának inter­nacionalista ügyétől, s ezért tartjuk őket nemcsak ma­gyar nemzeti hősöknek, ha­nem a Szovjetunió nemzeti hőseinek is. A két nép barátságáról szólva hangoztatta: barátsá­gunk hagyományai mélyek és gazdagok. Egymás kölcsönös támogatásában és segítésé­ben világosan rajzolódik ki az az új forradalmi tarta­lom, amely népeink kapcso­latát jellemzi. Az utóbbi év­tizedek során a magyar— szovjet barátság elmélyült. Gazdagabb lett, új tartalom­mal telítődött, s az őrs zófia­ink közötti kapcsolatok fej­lődése ma már történelmi léptékkel mérhető, Magyar- ország és a Szovjetunió együttműködése biztos ala­pokon nyugszik: azonos tár­sadalmi berendezkedésünk, a két nép alapvető érdekeinek egysége, a marxizmus—leni- nizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elveihez való hűség a biztosíték erre. A szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátsága egyértelműen kifejeződik a párt- és állami szervek sok­oldalú együttműködésében, a társadalmi szervezetek és dolgozó kollektívák, a test­vérvárosok és területek kö­zötti kapcsolatokban. A szov­jet parlamenti képviselőket, csakúgy, mint minden szov­jet embert nagy megelége­déssel tölt el az, hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti kapcsolatok sikeresen fejlődnek, kölcsönösen gaz­dagítják és közelebb hozzák egymáshoz a két ország né­peit. A szovjet dolgozók nagy érdeklődéssel figyelik a Ma­gyar Népköztársaság fejlődé­sét, nagy figyelmet, tisztele­tet tanúsítanak a szocialista építés során felhalmozott ta­pasztalatok iránt, és a ma­gyar városok és falvak dol­gozóival együtt büszkék a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésének során elért jelentős eredményeire. A sokoldalú együttműködés keretében állandóan és tö­retlenül fejlődnek gazdasági kapcsolataink. Pártjaink te­vékenysége arra irányul, hogy e kapcsolatok napról napra mélyüljenek, még át- fogóbbakká, komplexebbekké váljanak. Az elmúlt ötéves terv során a magyar—szov­jet árucsere-forgalom meg­kétszereződött és meghalad­ta a 23 milliárd rubelt. Ma évente több mint 6 milliard rubel értékben cserélünk árut. A Szovjetunió több mint 130 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat, nagyságrendben az ötödik helyen szerepel a Magyaror­szággal folytatott árucsere. A Szovjetunióban jól isme­rik az olyan magyar termé­keket, mint az Ikarus autó­buszok, az elektronika és a műszergyártás különféle ter­mékei, az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termékek. Nehéz elképzelni ugyanakkor korszerű magyar gazdasá­got szovjet kőolaj és föld­gáz, vasérc és traktorok, te­hergépkocsik, szerszámgépek és berendezések nélkül. Eduard Sevardnadze a szovjet népgazdaság fejlődé­séről szólva kiemelte: az SZKP XXVI. kongresszusa a XI. ötéves terv időszakára fő feladatként a szovjet nép jó­létének további növelését, a népgazdaság erőteljes fej­lesztését, a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsítá­sát, a takarékosság fokozá­sát és a minőség javítását tűzte ki célul. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének veze­tője végezetül a nemzetközi helyzetről szólt. Utalt arra, hogy az imperialista körök, mindenekelőtt az Egyesült Államok háborús készülődé­se feszültséget váltott ki a vi­lágban. Washington és a NATO körei, Peking odaadó segítségével arra törekednek, hogy tovább fokozzák a fegy­verkezési hajszát, megbont­sák a nemzetközi erőegyen­súlyt, nyomást gyakoroljanak a szocialista és a fejlődő or­szágokra, s beavatkozzanak más országok belügyeibe. Befejezésül Eduard Se­vardnadze a szovjet delegá­ció nevében sikereket kívánt a magyar népnek az MSZMP XII. kongresszusa határoza­tainak megvalósításához, a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Délután a Magyar Gördülő­csapágy Művekben folytató­dott a küldöttség programja. A vállalat fejlődéséről, s a közelmúltban szovjet segít­séggel megvalósított rekonst­rukciós munkálatokról Fiák László vezérigazgató tájékoz­tatta a vendégeket. A debreceni látogatást megelőzően a szovjet küldött­ség felkereste a Fővárosi Ta­nácsot, ahol Kelemen Lajos, a tanács elnökhelyettese tá­jékoztatta a vendégeket Bu­dapest életéről, fejlődéséről, majd ebédet adott tiszteletük­re. Ezután a Szovjetunió Leg.; felsőbb Tanácsának küldött­sége meglátogatta a főváros nevezetességeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom