Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-18 / 219. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. szeptember 18., péntek Harmadikosok önálló órája Bereten Osztatlanból osztott Baktakéki változások r Nagyot fordult a világ Rak- takéken. Meg Bereten és De- teken is. Körzeti iskola a baktakéki már hosszú évek óta, de hogy a kis községekben megfogyatkoztak a gyerekek, az alsó tagozatban együtt tanult az első a harmadikkal, a második meg a negyedikkel. A felső tagozatban már osztott osztályokban tanítottak, oda a felsőgagyiak meg az alsógagyiak is bejártak az autóbusszal. Igaz, a csenyéteni kisiskolások még í mindig osztatlan osztályba járnak, de Baktakéken, Bereten és Deteken megszüntették az osztályok összevonását. Igaz. így utaznak a gyerekeik, de a Volán-buszokra eddig nem volt panasz. Legalábbis így mondta Dienes László, a körzeti iskola igazgatója, aki azért elmondta azt is, hogy az utaztatásnak volt még egy feltétele; ki kellett alakítani a melegítő konyhákat. A baktakéki változás ugyanis nemcsak ennyiből állott. Két „kísérletbe” is beszálltak. Az egyik, hogy megpróbálkoznak az iskolaotthonos, illetve a tantárgycsoportos tanítással. Az alsó tagozatban. Ami nemcsak létszámkérdés. A körzeti iskola tanulóinak 46,5 százaléka cigánytanuló. A velük való-foglalkozás minőségi változását is várhatják. Már csak azért is, mert az alsó tagozatban így valamennyi tanulójuk „napközis”: egész nap a pedagógus irányítása alatt tanulhat. Ehhez a kísérlethez kértek engedélyt, s ez hozta magával, hogy „beszálltak” az ötnapos tanítási kísérletbe is. Meg az elmúlt tanév végén elkészített óratervük a szombati napra kirándulásokat, kulturális programokat „írt” elő. A minisztérium képviselője szerint: alkalmas volt az átdolgozásra... A huszonegy borsodi ötnapos oktatási intézmény mellé így sorakoztak fel huszonkettediknek ... Az indulásról érdeklődni jártunk Baktakéken. Tapasztalatot gyűjteni. Nos, a nagy lelkesedéssel indított tanév meglehetősen sok gonddal indult be. Öt pedagógus ment el. a tantestületből — felelős- segteljes megbízatást kaptak, az egyiket pedig szomorú baleset érte. A szorító személyi gondokon már túl vannak, bár két állás még betöltetlen. Részben a napköziből csoporKészül a csákó, ügyeskednek az elsősök tosítottak át az iskolai állományba, részben képesítésnélkülit vettek fel a napközibe, .részben Nyíregyházáról kaptak tagozatváltással főiskolást. S marad a helyettesítés, a túlóra is. Persze nem jó, ha egy tanévet túlnyomóan adminisztratív intézkedésekkel kezd az igazgató. így azután érthetően idegesítőek azok a gondok is, amelyek az ötnapos kísérlettel jelentkeznek. A 'megye javaslatára ugyanis már a harmadik órarendvázlatot kell elkészíteni. De nem önmagában ez a haj. Ahogyan elmondták — s néhány, országosan már közzétett vélemény is ezt erősíti meg —, ésszerű óratervekkel, s erre talán a két hétre tervezett órarend lenne az alkalmas — sem a tanórák, a kötelező óraszám csökkentésére nem lenne szükség, sem a tanév meghosszabbítására. A kísérletbe „beszálló” tantestületek kezét viszont meglehetősen gúzsba kötik a különböző megkötések, előírások és kívánalmak. Pedig nehezen tanul meg járni az a gyerek, akit szülei folyton ölben hordanak ... Erre legfeljebb csak annyi biztató van, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az irányító szervek az ötnapos tanítást vállaló iskolákat. S a tapasztalatok remélhetőleg komolyan esnek majd a latba, amikor általánossá teszik. Addig? Addig vannak megfogható, valóságos eredmények. Mint például az, hogy a körzethez tartozó gyerekek osztályokra bontva tanulhatnak. Az elsősök az elsősökkel, a másodikosok a másodikosokkal. S a pedagógusokat ez az itt új feladat is lelkesíti. Csutorás Annamária Fotó: Fojtán László Melegítő konyhák készültek. Az ebédet helybe viszik a tagiskolákba „Vendégségben is vendégszeretők...” Magyar üdülök az NDK-ban Ügy tűnik. mi. magyarok is felfedeztük a Német Demokratikus Köztársaság egyik legszebb táját, az Elba németföldi vadregényes szakaszát, Szász-Svájcot. Az úgynevezett albai homokkőhegységet az évmilliók folyamán lehullott csapadék merőleges, keskeny, néhol több száz méter mély repedéseket, szurdokokat vájt ki, a hegyvonulatof szinte részekre szabdalta. Több helyen ezekre a homokkő-szigetekre bazaltkúpok is települtek —, ahogyan ezt az útikönyvek kiemelik. A nevezetes helyek — Königstein, Bastei — a közel ötszáz méter magas kiemelkedéseken létesültek. E táj éghajlata ugyan nem a legkedvezőbb, hiszen Drezda környékén átlagosan közel hétszáz milliméter csapadék hull évente és mint általában az országban, itt is gyakori a nyári hűvös, csapadékos időszak. A táj azonban mindenért kárpótol. És az.emberek. Nem olyan közvetlenek, könnyen barát- kozók, mint ez magyar földön megszokott, de ha már „megkóstolták” az idelátogatót, és „jónak találták”, akkor — ahogy Helmuth Schubert, a Hermann Duncker professzorról elnevezett szak- szervezeti üdülő igazgatója mondta Hohnsteinben — „Nyitva a szívünk, aki bekiált, ugyanazt hallhatja visszhangként”. Több ország beutaltjai töltik itt megérdemelt pihenőjüket. Ottjártunkkor a németeken kívül magyar és szovjet dolgozókkal is találkozhattunk. De megfordultak itt az európai kapitalista országok, Dánia, Hollandia, Belgium, Anglia, Franciaország és újabA hohnsteini szakszervezeti üdülő ban Portugália szervezett munkásai is. A magyar és a német szaktanács kölcsönös megállapodása, szerződése alapján az NDK-ban Rügen szigetén és Hohnsteinben fogadnak magyar csoportokat. Az idén június elsejétől augusztus végéig hat turnusban közel 200 magyar szakszervezeti beutalt pihent itt. Az elhelyezés szállodai szintű 2—3 ágyas szobákban történt, ellátásuk igazodott a hazai igényekhez, szokásokhoz. Gazdag programot bonyolítottak le úgy, hogy az nem ment a pihenés rovására. Különbusszal járták be a vidék nevezetes tájait, városait. Múzeumokban — többek között a drezdai Zwingerben — ismerkedtek e vidék helytörténetével, művészetével. Nagy élményt jelentett a meisseni látogatásuk is, hiszen a gyárban megismerkedhettek a porcelángyártás titkaival. A kulturális és turistaprogramokon túl sportvetélkedők tették változatossá, vidámmá a rendelkezésükre álló két hetet. Néhá- nyuknak jutalomként a munkahely, a vállalat fedezte a költségek egy részét. Az ismerkedési esttől hamar elérkezett a búcsúest. A magyarok otthonról hozott ajándéktárgyakkal lepték meg az üdülő más nemzetiségű vendégeit és a személyzetet. Nem az érték, hanem az ajándékozás szimbóluma fejezte ki azt, hogy itt az ismeretségeken túl, barátságok is születtek, amelyek erősítik kapcsolatainkat is. O. J. Betűművészek alkotásai között Kiállítás nyílt a miskolci József Attila Könyvtárban A Miskolci városi Könyvtár József Attila Könyvtára évek óta következetesen rendezi azokat a kiállításokat, amelyeknek megismerésével a látogatók közelebb juthatnak a könyvek műhelyeihez. Több kiadóvállalat tipográfiai műhelyének bemutatása után most olyan kiállítással várja a kiállítóterem az érdeklődő látogatókat, amely szinte mindenfajta könyvművészetnek az alfáját mutatja be: három betűművész, a Magyar Iparművészeti Főiskola három tanára — Zígány Edit, Nagy Zoltán és Virágvölgyi Péter — munkássága tárul fel a falakon látható betűtervekből, megvalósult, használatba vett betűkből és a három tervező egyéb munkáiból. Haiman György, a Magyar Iparművészeti Főiskola professzora, a nagy hírű tipográfus, könyvművész a kiállítás katalógusának előszavában — többek között — ezeket írja: „Az ember évezredeken keresztül formálta szerszámait, hogy azok munkavégzését akarata szerint, a legkisebb erőfeszítéssel szolgálják. Az évezredes gyakorlatban szerszámaink a tökéletesség olyan fokára jutottak, hogy formájuknak önálló jelentése is van: tanúskodik arról, alkotójuk mily mértékben győzedelmeskedett a természet erőin, mennyire sikerült azokat az ember szolgálatába állítani. A jó szerszám célszerűsége firmájában juí kifejezésre, amiért egyszerűen szépnek nevezzük. A betűre, mint a műveltség terjesztésének legfontosabb eszközére, mindez fokozott mértékben érvényes. A szép betű célszerű, s minél szebb a formája, annál célszerűbb. Szépsége nem önmagáért való: az olvashatóságot, az érthetőséget, a pontos közlést, az embert szolgálja", Aligha kell valamit is hozzátennünk a kiállítás anyagának láttán és annak népszerűsítése érdekében Haiman György megállapításához. Ez a bevezető lényegében igen markánsan illik a három betűművész, Tótfalusi Kis Miklós három kései utóda munkásságára. Haiman bevezetője — bár rövid, tömör — kitűnő kalauz a szakmabeli — és a nyomdai munkában kevéssé járatos — tárlatlátogató számára, hogy a kiállí- tók munkásságán túl a betűtervezésből megismerjen néhány érdekességet. A Fejér Ernő rendezte kiállítás igen jó áttekintést ad a három kiállító munkásságáról. Zigány Edit 1971-ben díjat nyert Pannon antikva betűi, könyvtervei, illetve megvalósult könyvei. Nagy Zoltán különböző betűcsaládjai, a fiatal Virágvölgyi Péter — az ő szignettjét használta fel Fejér Ernő a kiállítás plakátjához és kitűnő katalógusához — irástanitási javaslatai, az azokhoz készült grafikai munkák és egyéb, a betűművészet műhelymunkáiba betekintést nyújtó kiállítási darabok, a betűmetsző, szerszámok, egyebek összessége arrói tanúskodik, hogy ez a három betűművész — akik közül a legfiatalabb Virágvölgyi a másik kettőnek tanítványa is volt, s egy bizonyos korszakos folyamatot is tükröz együttműködésük —, Haiman megfogalmazásának megfelelően nem önmagáért szépíti a betűket, hanem az olvashatóságot, az érthetőséget kívánja új betűivel mindinkább szolgálni. Tiszteletben tartva a kialakult betűket, azokat továbbfejlesztve újabbakat és korszerűbbeket, napjainknak megfelelőbben szebbeket alkotnak, archaikus formákat mai tartalommal ültetnek át a jelen gyakorlatába. Ismételten is fel kell hívni a figyelmet az iskolai írástanítás reformját javasló Virágvölgyimunkára. Az egy hónapig — október 17-ig — látogatható kiállítás tegnapi megnyitóján Környei László, Miskolc város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője tartott bevezetőt, a kiállítók közül Zigány Edit és Nagy Zoltán pedig vetítettképes előadást Az írástör- ténet sorsfordulóiról címmel, (bin) ' Xgjgp' Jelentkezés és felvilágoritá»: IBUSZ Utazási Irodu, Miskolc, Széchenyi út 56., valamint az áztfi, leninvárosi, kazincbarcikai, sátovwljaéry- helyi, sárospataki és mezőkövesdi irodákban. SPORTKEDVELŐK, FIGYELEM I Az BUSZ 4* ac EXPRESS közé-, szervezésben különvonafol Indít a labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzésekre ■ Népstadionba: MAGYARORSZAG-NORVÉGIA Időpont: 1981. október 31. Részvételi dij: 226 Ft (belépő, ebéd, vasúti jegy) 150 Ft (belépő, vasúti jegy) feta idézést határidő: október 14-ig. MAGVAKOK SZAO SVÁJC Időpont: 1981 október 14. R északkal dij: 226 Ft (belépő, ebéd, vasúti jegy) t50 Ft (beieipő, vasúti jegy) JwtecGteateTWKMdS: október 1-%. Jelentkezés és felvilágosítás: EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, Miskolc, Széchenyi út 105., valamint az ózdi és a sátoraljaújhelyi irodákban.
