Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. szeptember 18., péntek Harmadikosok önálló órája Bereten Osztatlanból osztott Baktakéki változások r Nagyot fordult a világ Rak- takéken. Meg Bereten és De- teken is. Körzeti iskola a baktakéki már hosszú évek óta, de hogy a kis községek­ben megfogyatkoztak a gye­rekek, az alsó tagozatban együtt tanult az első a har­madikkal, a második meg a negyedikkel. A felső tagozat­ban már osztott osztályokban tanítottak, oda a felsőgagyiak meg az alsógagyiak is bejár­tak az autóbusszal. Igaz, a csenyéteni kisiskolások még í mindig osztatlan osztályba járnak, de Baktakéken, Bere­ten és Deteken megszüntették az osztályok összevonását. Igaz. így utaznak a gyerekeik, de a Volán-buszokra eddig nem volt panasz. Legalábbis így mondta Die­nes László, a körzeti iskola igazgatója, aki azért elmond­ta azt is, hogy az utaztatás­nak volt még egy feltétele; ki kellett alakítani a melegí­tő konyhákat. A baktakéki változás ugyanis nemcsak ennyiből állott. Két „kísérlet­be” is beszálltak. Az egyik, hogy megpróbálkoznak az is­kolaotthonos, illetve a tan­tárgycsoportos tanítással. Az alsó tagozatban. Ami nem­csak létszámkérdés. A körze­ti iskola tanulóinak 46,5 szá­zaléka cigánytanuló. A velük való-foglalkozás minőségi vál­tozását is várhatják. Már csak azért is, mert az alsó tago­zatban így valamennyi tanu­lójuk „napközis”: egész nap a pedagógus irányítása alatt tanulhat. Ehhez a kísérlethez kértek engedélyt, s ez hozta magá­val, hogy „beszálltak” az öt­napos tanítási kísérletbe is. Meg az elmúlt tanév végén elkészített óratervük a szom­bati napra kirándulásokat, kulturális programokat „írt” elő. A minisztérium képvise­lője szerint: alkalmas volt az átdolgozásra... A huszonegy borsodi ötnapos oktatási in­tézmény mellé így sorakoztak fel huszonkettediknek ... Az indulásról érdeklődni jártunk Baktakéken. Tapasz­talatot gyűjteni. Nos, a nagy lelkesedéssel indított tanév meglehetősen sok gonddal in­dult be. Öt pedagógus ment el. a tantestületből — felelős- segteljes megbízatást kaptak, az egyiket pedig szomorú bal­eset érte. A szorító személyi gondokon már túl vannak, bár két állás még betöltetlen. Részben a napköziből csopor­Készül a csákó, ügyeskednek az elsősök tosítottak át az iskolai állo­mányba, részben képesítés­nélkülit vettek fel a napkö­zibe, .részben Nyíregyházáról kaptak tagozatváltással főis­kolást. S marad a helyettesí­tés, a túlóra is. Persze nem jó, ha egy tanévet túlnyomó­an adminisztratív intézkedé­sekkel kezd az igazgató. így azután érthetően idegesítőek azok a gondok is, amelyek az ötnapos kísérlettel jelentkez­nek. A 'megye javaslatára ugyanis már a harmadik óra­rendvázlatot kell elkészíteni. De nem önmagában ez a haj. Ahogyan elmondták — s né­hány, országosan már közzé­tett vélemény is ezt erősíti meg —, ésszerű óratervekkel, s erre talán a két hétre ter­vezett órarend lenne az alkal­mas — sem a tanórák, a kö­telező óraszám csökkentésére nem lenne szükség, sem a tan­év meghosszabbítására. A kí­sérletbe „beszálló” tantestü­letek kezét viszont meglehe­tősen gúzsba kötik a külön­böző megkötések, előírások és kívánalmak. Pedig nehezen tanul meg járni az a gyerek, akit szülei folyton ölben hor­danak ... Erre legfeljebb csak annyi biztató van, hogy fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérik az irányító szervek az ötnapos tanítást vállaló isko­lákat. S a tapasztalatok re­mélhetőleg komolyan esnek majd a latba, amikor általá­nossá teszik. Addig? Addig vannak meg­fogható, valóságos eredmé­nyek. Mint például az, hogy a körzethez tartozó gyerekek osztályokra bontva tanulhat­nak. Az elsősök az elsősök­kel, a másodikosok a máso­dikosokkal. S a pedagóguso­kat ez az itt új feladat is lel­kesíti. Csutorás Annamária Fotó: Fojtán László Melegítő konyhák készültek. Az ebédet helybe viszik a tagiskolákba „Vendégségben is vendégszeretők...” Magyar üdülök az NDK-ban Ügy tűnik. mi. magyarok is felfedeztük a Német Demok­ratikus Köztársaság egyik leg­szebb táját, az Elba német­földi vadregényes szakaszát, Szász-Svájcot. Az úgynevezett albai homokkőhegységet az évmilliók folyamán lehullott csapadék merőleges, keskeny, néhol több száz méter mély repedéseket, szurdokokat vájt ki, a hegyvonulatof szinte ré­szekre szabdalta. Több helyen ezekre a homokkő-szigetekre bazaltkúpok is települtek —, ahogyan ezt az útikönyvek ki­emelik. A nevezetes helyek — Königstein, Bastei — a közel ötszáz méter magas kiemelke­déseken létesültek. E táj ég­hajlata ugyan nem a legked­vezőbb, hiszen Drezda kör­nyékén átlagosan közel hét­száz milliméter csapadék hull évente és mint általában az országban, itt is gyakori a nyári hűvös, csapadékos idő­szak. A táj azonban minde­nért kárpótol. És az.emberek. Nem olyan közvetlenek, könnyen barát- kozók, mint ez magyar föl­dön megszokott, de ha már „megkóstolták” az idelátoga­tót, és „jónak találták”, akkor — ahogy Helmuth Schubert, a Hermann Duncker pro­fesszorról elnevezett szak- szervezeti üdülő igazgatója mondta Hohnsteinben — „Nyitva a szívünk, aki beki­ált, ugyanazt hallhatja vissz­hangként”. Több ország beutaltjai töl­tik itt megérdemelt pihenőjü­ket. Ottjártunkkor a némete­ken kívül magyar és szovjet dolgozókkal is találkozhat­tunk. De megfordultak itt az európai kapitalista országok, Dánia, Hollandia, Belgium, Anglia, Franciaország és újab­A hohnsteini szakszervezeti üdülő ban Portugália szervezett munkásai is. A magyar és a német szaktanács kölcsönös megállapodása, szerződése alapján az NDK-ban Rügen szigetén és Hohnsteinben fo­gadnak magyar csoportokat. Az idén június elsejétől au­gusztus végéig hat turnusban közel 200 magyar szakszerve­zeti beutalt pihent itt. Az el­helyezés szállodai szintű 2—3 ágyas szobákban történt, ellá­tásuk igazodott a hazai igé­nyekhez, szokásokhoz. Gazdag programot bonyolítottak le úgy, hogy az nem ment a pi­henés rovására. Különbusszal járták be a vidék nevezetes tájait, városait. Múzeumokban — többek között a drezdai Zwingerben — ismerkedtek e vidék helytörténetével, mű­vészetével. Nagy élményt je­lentett a meisseni látogatásuk is, hiszen a gyárban megis­merkedhettek a porcelángyár­tás titkaival. A kulturális és turistaprogramokon túl sport­vetélkedők tették változatos­sá, vidámmá a rendelkezé­sükre álló két hetet. Néhá- nyuknak jutalomként a mun­kahely, a vállalat fedezte a költségek egy részét. Az ismerkedési esttől ha­mar elérkezett a búcsúest. A magyarok otthonról hozott ajándéktárgyakkal lepték meg az üdülő más nemzetiségű vendégeit és a személyzetet. Nem az érték, hanem az aján­dékozás szimbóluma fejezte ki azt, hogy itt az ismeretségeken túl, barátságok is születtek, amelyek erősítik kapcsolata­inkat is. O. J. Betűművészek alkotásai között Kiállítás nyílt a miskolci József Attila Könyvtárban A Miskolci városi Könyv­tár József Attila Könyvtára évek óta következetesen ren­dezi azokat a kiállításokat, amelyeknek megismerésével a látogatók közelebb juthat­nak a könyvek műhelyeihez. Több kiadóvállalat tipográfiai műhelyének bemutatása után most olyan kiállítással várja a kiállítóterem az érdeklődő látogatókat, amely szinte mindenfajta könyvművészet­nek az alfáját mutatja be: három betűművész, a Magyar Iparművészeti Főiskola há­rom tanára — Zígány Edit, Nagy Zoltán és Virágvölgyi Péter — munkássága tárul fel a falakon látható betű­tervekből, megvalósult, hasz­nálatba vett betűkből és a három tervező egyéb munkái­ból. Haiman György, a Magyar Iparművészeti Főiskola pro­fesszora, a nagy hírű tipográ­fus, könyvművész a kiállítás katalógusának előszavában — többek között — ezeket írja: „Az ember évezredeken ke­resztül formálta szerszámait, hogy azok munkavégzését akarata szerint, a legkisebb erőfeszítéssel szolgálják. Az évezredes gyakorlatban szer­számaink a tökéletesség olyan fokára jutottak, hogy formájuknak önálló jelentése is van: tanúskodik arról, alkotójuk mily mértékben győzedelmeskedett a termé­szet erőin, mennyire sikerült azokat az ember szolgálatába állítani. A jó szerszám célsze­rűsége firmájában juí kife­jezésre, amiért egyszerűen szépnek nevezzük. A betűre, mint a műveltség terjesztésé­nek legfontosabb eszközére, mindez fokozott mértékben érvényes. A szép betű célsze­rű, s minél szebb a formája, annál célszerűbb. Szépsége nem önmagáért való: az ol­vashatóságot, az érthetőséget, a pontos közlést, az embert szolgálja", Aligha kell vala­mit is hozzátennünk a kiál­lítás anyagának láttán és an­nak népszerűsítése érdekében Haiman György megállapítá­sához. Ez a bevezető lénye­gében igen markánsan illik a három betűművész, Tótfalusi Kis Miklós három kései utóda munkásságára. Haiman be­vezetője — bár rövid, tömör — kitűnő kalauz a szakmabeli — és a nyomdai munkában kevéssé járatos — tárlatláto­gató számára, hogy a kiállí- tók munkásságán túl a betű­tervezésből megismerjen né­hány érdekességet. A Fejér Ernő rendezte ki­állítás igen jó áttekintést ad a három kiállító munkásságá­ról. Zigány Edit 1971-ben dí­jat nyert Pannon antikva be­tűi, könyvtervei, illetve meg­valósult könyvei. Nagy Zoltán különböző betűcsaládjai, a fiatal Virágvölgyi Péter — az ő szignettjét használta fel Fe­jér Ernő a kiállítás plakátjá­hoz és kitűnő katalógusához — irástanitási javaslatai, az azokhoz készült grafikai mun­kák és egyéb, a betűművészet műhelymunkáiba betekintést nyújtó kiállítási darabok, a betűmetsző, szerszámok, egye­bek összessége arrói tanúsko­dik, hogy ez a három betű­művész — akik közül a leg­fiatalabb Virágvölgyi a má­sik kettőnek tanítványa is volt, s egy bizonyos korszakos folyamatot is tükröz együtt­működésük —, Haiman meg­fogalmazásának megfelelően nem önmagáért szépíti a be­tűket, hanem az olvashatósá­got, az érthetőséget kívánja új betűivel mindinkább szol­gálni. Tiszteletben tartva a ki­alakult betűket, azokat to­vábbfejlesztve újabbakat és korszerűbbeket, napjainknak megfelelőbben szebbeket al­kotnak, archaikus formákat mai tartalommal ültetnek át a jelen gyakorlatába. Ismétel­ten is fel kell hívni a figyel­met az iskolai írástanítás re­formját javasló Virágvölgyi­munkára. Az egy hónapig — október 17-ig — látogatható kiállítás tegnapi megnyitóján Környei László, Miskolc város Taná­csa művelődésügyi osztályá­nak vezetője tartott bevezetőt, a kiállítók közül Zigány Edit és Nagy Zoltán pedig vetí­tettképes előadást Az írástör- ténet sorsfordulóiról címmel, (bin) ' Xgjgp' Jelentkezés és felvilágoritá»: IBUSZ Utazási Irodu, Miskolc, Széchenyi út 56., valamint az áztfi, leninvárosi, kazincbarcikai, sátovwljaéry- helyi, sárospataki és mezőkövesdi irodákban. SPORTKEDVELŐK, FIGYELEM I Az BUSZ 4* ac EXPRESS közé-, szervezésben különvonafol Indít a labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzésekre ■ Népstadionba: MAGYARORSZAG-NORVÉGIA Időpont: 1981. október 31. Részvételi dij: 226 Ft (belépő, ebéd, vasúti jegy) 150 Ft (belépő, vasúti jegy) feta idézést határidő: október 14-ig. MAGVAKOK SZAO SVÁJC Időpont: 1981 október 14. R északkal dij: 226 Ft (belépő, ebéd, vasúti jegy) t50 Ft (beieipő, vasúti jegy) JwtecGteateTWKMdS: október 1-%. Jelentkezés és felvilágosítás: EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, Miskolc, Széchenyi út 105., valamint az ózdi és a sátoraljaújhelyi irodákban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom