Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

1981. augusztus 9., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kiemelt feladat Interjú Kovács Antal államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével A házai vízgazdálkodásban roppant erő­feszítéseket teszünk a megnövekedett igé­nyek mind teljesebb kielégítésére. Milyen feladatokat jelent ez a mindennapok gyakorlatában? — erről kérdeztük Ko­vács Antal államtitkárt, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökét. képességének fokozását. Az öntözőfőmű­vek fejlesztése viszonylag szerényebb mér­tékű. a fő feladat a meglévő kapacitások hatékony és rendszeres kihasználása. — Milyen fő területekre kell összpon­tosítani az erőket, az eszközöket? — Milyen eredményeket ért el a hazai vízgazdálkodás az elmúlt öt évben? — Minthogy a vízgazdálkodás nem zárt terület, hanem a népgazdaság szerves ré­sze, természetes, hogy saját jegyeit meg­őrizve megkezdte a felzárkózást az egész gazdaságra érvényes követelményekhez. A rendelkezésünkre bocsátott anyagi és szellemi erők felhasználása lehetővé tette, hogy összességében teljesítsük a népgaz­dasági előirányzatokat, így egyenleteseb­bé vált a lakosság és az ipar, a mezőgaz­daság vízellátása. A nyári időszakban vízellátási gondokkal küszködő települé­sek számát mintegy százzal csökkentettük, arányuk ebben az évben csak 14 százalék körüli lesz, ellentétben az V. ötéves terv­időszakra jellemző átlagos 23%-kal. A víz­károkat sikerült korlátok közé szorítani. Mintegy 100 millió forintot költöttünk a vízgazdálkodás technikai-technológiai színvonalának emelésére. Apróságnak tűnhet, de ma sokkal jobb és „vékonyabb” betont készítünk, mint néhány évvel ez­előtt. Nőtt az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználásának aránya, si­került kimozdítani a holtpontról a tipizá­lás ügyét, összegezve, a vízügyi szolgálat történelmének ' eddigi legnagyobb fejlesz­tését hajtotta végre az elmúlt öt évben, de a vízgazdálkodási infrastruktúra vi­szonylagos elmaradottságát még nem tud­tuk felszámolni. — Népgazdaságunk VI. ötéves terve a vízgazdálkodást változatlanul a kiemelt fejlesztési Célok közé sorolja. Hogyan va­lósul ez meg a gyakorlatban? — A népgazdaság összes beruházásaiból a vízgazdálkodós 54—57 milliárd forinttal részesedik, hat százalékkal többel, mint az elmúlt tervidőszakban. Beruházásaink túlnyomó részére, mintegy 42—45 milliárd forintot fordítunk, a többi pénzt a nagy­beruházások előkészítésére, a mezőgazda­sági vízszolgáltatásra és egyéb célokra használjuk fel. A tervidőszak végére a lakások mint­egy 60 százaléka részesül közműves víz­ellátásban, de a közcsatornahálózatba be­kapcsolt lakások aránya is eléri a 37 szá­zalékot. Vízrendezési programunk össz­hangban van a ma már térségi rendszer­ben megvalósuló meliorációs tervekkel, ez­által jól szolgálja a föld védelmét, termö­— A fejlesztő munkát megalapozó in­formációs rendszer, a víz- és energiata­karékos vízgazdálkodási technológiák, a meglévő létesítmények fenntartási, kar­bantartási módszereinek fejlesztésére, va­lamint az iparszerű vízépítési módszerek szervezésére és bevezetésére. Bár ezek a témák elsősorban műszaki jellegűek, azt a célt szolgálják, hogy javuljon a vízgaz­dálkodás általános hatékonysága és' szer­vezettsége, ezért valamennyi kutatott té­mánkat következetesen alá kell rendelni általános gazdaságpolitikai törekvéseink szolgálatának. — Gyakran elhangzik mostanában, hogy komplex vízgazdálkodási szemléletet ér­vényesítsünk. Mit jelent ez? — Ez alatt vízháztartásunk mérlegének befolyásolását, vízkészleteink gazdaságfej­lesztésünk szolgalatéba állítását, a hosszú­távú népgazdasági érdekek következetes érvényesítését értjük, csakúgy, mint azt a kérdést, hogy egy adott térségben az egyensúlyt a vízigény-szabályozás, vagy a vízkészletnövekedés eszközeivel tartsuk-e fenn. Komplex vízgazdálkodási kérdés a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás rendjének és gyakorlatának megjavítása is. Intő példa, ho"” az ország 1100 vízmü­véből már 71-nek a vízminősége nem fe­lel meg a szabvány előírásainak, vagy hogy a talajvízre telepített kutak - kilenc­ven százaléka nitrátszennyezett. — Az ENSZ az ]9K0-as éveket Nemzet­közi Ivóvizellátasi és Közegészségügyi Év­tizeddé nyilvánította. Magyarország mit tud tenni ennek sikeréért? — Anyagi lehetőségeinkkel összhangban, elsősorban szellemi erőforrásainkat tud­juk rendelkezésre bocsátani, figyelembe véve exportérdekeltségeinket. A felhívás­sal összhangban folytatjuk szakértőink küldését a fejlődő országokba, aktivan részt veszünk az oktatási programban. Az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás hazai fejlesztési programja lényegében egybeesik az ENSZ ajánlásaival, ugyan­akkor célkitűzéseink összehangolása meg­lévő programjainkkal, jelentősen javíthat­ja a végrehajtás feltételeit. E feladatok szervezésére, koordinálására magyar nem­zeti bizottságot hoztunk létre. R. N. után Nagyjavítás Befejeződött a nyári nagy­karbantartás az erdőbényei gyongykovaföldet kalcináló (égető) üzemben. A legna­gyobb munkát az égető ke- thence falazatának kicserélé­se jelentette, amely közel 1 millió forint többletköltség­gel járt. Eredetileg ugyanis osztrák gyártmányú téglával bélelték ki a kemence tűz- terét, ez azonban többször meghibásodott, s most az át­építéshez kizárólag hazai építőanyagot használtak. Egy­úttal új típusú olajtüzelő be­rendezést is beépítettek, ami üzemelés közben kevésbé rongálja lángjával a kemen­ce tűzálló falazatát. Az üzemben szeptember elsején indul meg a terme­lés. Addig a létszám fele, negyven ember a mádi őrlő­ben dolgozik, majd őket is visszahelyezik. A program értelmében, az idén 5000 ton­na kovaföldet égetnek Erdő­bényén, s ebből előrelátható­an 1000 tonnát exportálnak. A legjelentősebb vevő egy görög cég. üzletkötője ötszáz tonnát rendelt- Svájcba ter­mékmintát küldtek, s ameny- nviben a megrendelő elége­dett lesz- szó lehet egy ezer­tonnás üzletről. Hasonlóan 1000 tonnát szándékozik ren­delni egy nyugatnémet cég. amely a gyongykovaföldet tűzálló anyagként akarja al­kalmazni. Fénymag exportra A mezőkövesdi Matyó Mg. Termelőszövetkezet az idén ezer hektá­ron termeszt fénymagot. Hektáronként 12 mázsára számítanak, s ezt a mennyiséget a korábbi évekhez hasonlóan nyugati országok­ban értékesítik. Képünkön a fénymag tisztítása látható. Fotó.- Kozma István A BVK-ban megvalósuló vállalati beruházások közül a Triptamin gvógyszerinter- medier-üzem építése ez év májusában kezdődött el. s a kivitelezők azóta is ütemterv szerint dolgoznak. Az új ter­melőegységben várhatóan a jövő év májusában fognak hozzá a próbaüzemeléshez. A rézlúgregeneráló építése a kezdeti vontatott tervezés es a lassú építőipari tevékeny­ség után az utóbbi időben meggyorsult. Nem ilyen ked­vező a helyzet a műanyag­feldolgozó IV. és a foszgén- üzern beruházásánál. A fosz- génüzemben ugyan kielégítő a tervellátottság, viszont a múlt évihez képest lelassult az építőipar munkája. Az évi 700 ezer tonnáért Beruházások a rudoiftelepi aknán Megújhodását éli szénbá­nyászatunk. A hetvenes évek első felében a kőolaj ára ugyanis robbanásszerűen megnövekedett, s ma már jó­val gazdaságosabb a hazai, viszonylag olcsó széntelepek leművelése. Csakhogy mos­tanra jelentősen csökkent az iparágban dolgozók létszá­ma, ezért kevesebb emberrel kell egyre több és jobb sze­net termelni. A nagyobb mennyiségű szén felszínre küldése, a gazdaságosság fo­kozása azonban csak korsze­rű, nagy termelékenységű bányák nyitásával, illetve üzemeltetésével lehetséges. Ebből adódik az egész szén­bányászatunkra érvényes lei­adat: koncentrálni kell a ter­melőerőket, fokozni a gépesí­tést. Bővítik a szénmezőt A fenti szempontok figye­lembevételével kezdtek beru­házást 1S79. végén a rudolí- telcpi IV-es aknán. A mintegy 60 millió forint költségű program számottevő részét a fejtési szénmező bő­vítése jelenti. Szükség van erre, hogy a kialakítandó nagy termelékenységű fron­tok megfelelő kifutással, év­tizedekig termelhessenek. Si­mon Péter akna vezető: — Az aiberitelepi bánya irányába toijuk ki a fejté­si határokat. Nem titok: az akna 1983-ban befejezi a mű­velést, mert a fejtési terüle­tek nagy távolsága miatt a bányászkodás egyre költsé­gesebb. A hozzánk közel le­vő szénmezőket magától .ér­tetődően érdemes lefejteni, s a termelvénv kiszállítására is a rudoiftelepi aknában ke­rül sor. Az útvonal lerövidü­lése egyben a kitermelési költség csökkenéséi is jelenti. — A keleti bányamező al­só részében, a négyes telep­ben napi 120 vagon szén ki- bányászásúra van lehetőség, egészen 1985-ig. Az alatta le­vő ötös telepből pedig napi 150 vagon szén küldhető fel­színre, egészen az ezredfor­dulóig. Napjainkban mi is a négyes telep szenét fejtjük, s ugyanitt indítjuk majd a frontjainkat az elkövetkezen­dő években A hetedik ötéves tervidőszakban azonban már kizárólag az ötös telepből termelünk. A jelenleg ismert leművelhető szénvagyonunk 15 millió tonnára tehető, ez azonban még korántsem vég­leges adat. A mezökapcsolás eredményeként még a fiaink­nak is kenyeret biztosít majd a kiépítendő növekvő terme­lésű akna, amely még leg­alább negyedszázadig szenet ad a népgazdaságnak. A beruházás másik célja a szállítási feltételek javítása, a szállítási kapacitás foko­zása. Mit tesznek ennek ér­dekében, s hol tart jelenleg ez a munka? Meskó László, a Borsodi Szénbányák Válla­lat létesítményi főmérnöke: Fokozzák a szállítást — A legjelentősebb fel­adat egy több mint 2600 mé­teres lejtős akna kihajtása. A három és fél méter átmé­rőjű aknát saját kivitelezés­ben készítjük, idomkővel biz­tosítjuk, s a napszintre való „kilyukadása” augusztus kö­zepére várható. A lejtős ak­nához kapcsolódik egy közel 900 méteres vágat, amiben ezer milliméter széles gumi- szalagsor szállítja majd a szenek Érdekességként meg­említem: ezt a bányafolyosót úgynevezett lőtt betonos biz­tosítással is megerősítjük, tehát valóban időtálló lesz. További két vágat kihajlásá­ra, illetve bővítésére is szük­ség van: az egyik a gépesí­tett személyszállítást teszi lehetővé, a másik az aibert- telepi bányamezőben üzeme­lő front szenének a továbbí­tására szolgál. Az említett vágatokat a rudoiftelepi elő- vajó csapatok hajtják. — Jelentős erőfeszítést igényel majd a szállítóbe­rendezések beszerelése. Az említett bányafolyosókban ugyanis 2100 méter gumisza­lagot kell kiépíteni, amihez több fiz tonna anyagot szük­séges megmozgatni. A szállí­Ha valaki nem tudná, hol laknak Csinosén Moldová- nyék, a kiváló paprikater- melök, ez idő tájt nem na­gyon kell tudakozódnia. El­vezeti az érdeklődőt a pap­rika illata, amely bejárja a környéket. A férj, aki a Me­zőkeresztes és Vidéke Áfész tagja ottlétünkkor nem volt otthon, de a „főkertész”, a feleség szívesen mutogatja a ház körüli kertjükben a „mintapaprikákat”.' A „Fehér Özön” fajtából három fólia­sátorban, háromezer palántát ültetlek. — Férjem tagja a szakcsoportnak, de a növényt többnyire én gondozom. Ta­valy kezdtük a fóliázást. Két sátor alól 18 mázsa paprikát értékesítettünk az áfésznek. Az első év után nagyon meg voltunk elégedve ezzel az eredménnyel. Idén már há­rom sátorban ültettünk. Ed­dig 25 mázsát adtunk át de biztosan meglesz a 30 má­zsás termésünk. Ebben az évben az első szállítmányt július elején vittük, csupán 200 darabot. Igaz akkor még darabszámra értékesítettük. tás folyamatosságát biztosít- ja majd a 26 méter magas és 6 méter átmérőjű bánya­beli bunker, amely több mint ötszáz tonna szén tárolására lesz alkalmas. A létesítményt jövő júniusban kell a rendel­tetésének átadni. Az új szál­lítási rendszer szerelésének befejezési határideje 1982. harmadik negyedéve: ez a határidő tartható. Az új szál- -litási rendszer egyébként na­pi 3360 tonnás csúcsterme-- lést is elbír. A várható termelés A döntő kérdés: a beruhá­zásokkal mennyire növekszik a rudoiftelepi akna termelé­se? Simon Péter aknavezető: — A tervek értelmében aknánknak 1983-ban napi 240 vagon szenet kell adnia. Ez. átmeneti időszaknak szá­mit majd, hiszen az albert- telepi mezőben üzemelő gé­pesített front az új szállítási rendszerre termel, miközben hazafelé haladva visszafejt­jük a kisebb szénpilléreket. A hetedik ötéves tervben to­vább növekszik a feladatunk, éves szinten eléri a 700 ezer tonnát. A jelenleg érvényben levő elképzelések ezt a ter­melést irányozzák elő, egé­szen az ezredfordulóig. De hogy valójában ' mi valósul majd meg a tervekből, azt elsősorban az igények dön­tik el, vagyis az akkori ter­melés az említett mennyiség­nél lehet több vagy keve­sebb. Kolaj László Az áfész-irodán megtudtuk^ Moldoványék igen jó minő­ségű paprikát termesztenek, aminek jelentős része első osztályú. A mezőkeresztesi zöldségboltban értékesített paprika nagy része Moldová­nyék portájáról került ki. de más községbe is szállítottak. Termésüket csak az áfész­nek adják el. korrekten ele­get téve szerződési kötele­zettségüknek. — Napi fél műszakot vesz el a „szabad időből” a nö­vény gondozása, de megéri,' hiszen azért csináljuk. Csin­osén. az asszonyok többsége máshová jár dolgozni. Én itt­hon is'megtaláltam az elfog­laltságot.. Ottjártunkkor számolgat-' tűk, hogy néhány száz négy­zetméternyi területen mennyi érték állítható, elő. De ezt ők tudják jobban. A bizony­ság, hogy a ház mellett már áll a negyedik fóliasátor vá­za: jövőre salátát is termel-' nek. , •—esanálossi—i | A csinoséi „paprikások”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom