Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-07 / 184. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1931. augusztus 7., péntek euHer.me.’yeK Libanoni harcok Csütörtökön reggel az észak-libanoni Tripoli kikötővárosban egy időre ismét kiújultak a harcok a különböző — a hírügynökségi jelentésekben eddtig pontosan nem azonosított — fegyveres csoportok között. A felek tüzérséget is bevetettek. Kormányforrások szerint a kedd óta tartó összecsapásoknak legalább húsz halálos és negyven sebesült áldozatuk van. A nap folyamán az arabközi békefenntartó erők Szíriái egységeinek bevonulása egyelőre normalizálta a helyzetet. Bejrúti jplentés szerint az ottani feszültség csökkenésére utaló jel, hogy hónapok múltán ismét megnyitották a főváros keleti és nyugati része közötti egyik átkelőhelyet. A Sodeco nevű forgalmi csomópontot eddig orvlövészek tartották zár alatt. Qmar Torrijos egy panamai városka ifjú lakói körében Omar Torrijos Ki is volt valójában Gmar Torrijos tábornok, akinek halála annyira megrázta a latin-amerikai közvéleményt? Milyen szerepet vállalt — vállalhatott — Panama, e kis ország volt vezetője a világpolitikában? Torrijos egyszerű vera- guasi család fiaként szerzett tanítói diplomát, majd viszonylag korán katonai pályára lépett. Alacsony beosztású altisztként kezdte, de alig egy évtized múltán már ezredes. Ö volt az, aki — egy zavaros belpolitikái esztendő végén — 1968 októberében haladó tisztek ólán elmozdította az elnöki székből az amerikabarát Arnulfo Ariast. Torrijos -gyorsan felismerte, hog£ a térség ingatag politikai viszonyai között csak diktatórikus eszközökkel szilárdít-' hatja meg hatalmát- (A diktatúra sző szépen csengett az amerikaiak fülében: nem késlekedtek hát a junta gyors elismerésével, s eleinte feltétlen támogatást nyújtottak a tiszti csoportnak.) Hamar kiderült azonban: az USA „kígyót melengetett a keblén”; valójában haladó politikus került a Panamai Köztársaság élére. Már a hetvenes évek elején megszületik az ország új, demokratikus alkotmánya — bár a pártok működését egészen az utóbbi évekig nem engedélyezték. Stratégiai szempontból fontos ágazatok sora — a rézbányászat, az áram- és vízszolgáltatás, a cukoripar, a cementipar, a telefon-telexhálózat — került' állami kézbe. Hatékonyan támogatták a szövetkezeti, rendszert, s így a hagyományosan élelmiszer-importőr Panama a legtöbb alapvető élelmiszert rövidesen maga termeli meg, önellátóvá vált Az Egyesült Államok vezetői egyre nagyobb ellenszenvvel figyelték Torrijos ténykedését. CIA-dokumen- tumok tucatja árulkodik arról, hogy hányszor kíséreltek meg, vagy terveztek ellene merényletet, katonai puncsot De szembe kellett néznie a gazdaságilag rendkívül erős belső reakcióval is. Ebben nz időben született meg az a jellegzetes torri- josi politika, amely egészen sajátos viszonyt alakítc tt ki a szavak, a tettek é.-. a célok között. Keményen, világosan, olykor már-már szabadszá- júan beszélt, mégsem tulajdonított különösebb jelentőséget a szavaknak. Számára a tettek, s még inkább a célok voltak az igazán fontosak. Intézkedései sokszor ellentmondásosak, s olykor hónapok, évek múltán derült ki, hogy mi is volt a tényleges céljuk. Olykor szívesen beszélt a kommunisták ellen, ugyanakkor sorra tűnték fel tanácsadói közt marxista, sokszor kommunista szakemberek. Elnöksége idején több állami vállalat, szak-! szervezet, mezőgazdasági szövetkezet került közvetlen baloldali, marxista irányítás alá. A latin-amerikai országok közül elsők között rendezte kapcsolatait Kubával, jó viszonyt épített ki a szocialista országokkal. (Hazánkban most is jó néhány panamai diák tanul, s magyar ösztöndíjasok is rendre utaznak Panamába.) Támogatta a ni- caragűai és a salvadori hazafiak harcát az elnyomók ellen. Az új gyarmatosítás egyik jelképét rombolta le az a történelmi megállapo- 1 r;, amelyet kemény tárgyalások után, 1978 ban írt alá Carter akkori amerikai elnökkel a Panama-csatornáról. Az utóbbi években látszólag visszahúzódott, valóiában a háttérből továbbra is maga irányította a pali mai politikai életet. Halálhírét így nem titkolt őrömmel fogadta a panamai, főként kereszténydemokrata ellenzék. Már az ország történelmének új korszakáról beszélnek. Hogy valójában mi lesz Panama sorsa az amerikaiak és a belső reakció szorításában, azt nehéz volna megmondani. De egy biztos: a nemzeti, gazdasági, politikai függetlenség alapjait, amelyek lerakása részben Torrijos nevéhez fűződik, már nem lehet lerombolni. Cz. P. Ütést tsriolt a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Módosította a szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közreműködő vállalatok együttműködéséről, valamint a szak- középiskolákban folyó szakmunkásképzésről szoló 1976. évi határozatának egyes rendelkezéseit. A módosítás egyebek között lehetővé teszi, hogy a szakoktatáshoz kapcsolódó gyakorlati képzést a teljes oktatási időben ott szervezzék meg, ahol a képzéshez kedvezőbbek a feltételek; és kiterjed a gyakorlati oktatás költségviselésének rendezésére is. A kormány jóváhagyta az Állami Tervbizottság határozatát a szénhidrogének kutatásának, termelésének, szállításának, tárolásának és elosztásának fejlesztését szolgáló VI. ötéves tervi célcsoportos beruházásokról. Fő feladat a szénhidrogénvagyon minél teljesebb felkutatása és a kitermeléshez szükséges feltételek megteremtése. A tervidőszak közepén kezdődik meg a közép-alföldi gázkészletek hasznosítása. A VI. ötéves terv során tovább javul a lakosság gázellátása ft. 300 ezer fogyasztót juttatnak palackos gázhoz és 100 ezer lakást kapcsolnak be a földgázszolgáltatásba. Megerősítette a Miniszter- tanács az Állami Tervbizottság határozatát az építőipari, költségkalkulációs és elszámolási rendszer szigorításáról, valamint az építőipart érintő szabályozórendszer fejlesztéséről; mindez jobb teljesítményekre serkenti a vállalatokat. Jóváhagyta a kormány a VI. ötéves tervidőszak fővárosi építőipari feladatainak elvégzését segítő központi intézkedéseket. ÜKlés És inrtgÉs A z ajtók zárva maradnak a PFSZ előtt az Izrael és Egyiptom között a palesztin „önkormányzatról” fo- • lyó tárgyalásokon — szögezték le amerikai kormánytisztviselők, még mielőtt Szadat összecsomagolta volna washingtoni útipoggyászát. Az ily módon eljuttatott üzenettel nyilván elejét akarták venni, hbgy az amerikai —egyiptomi tárgyalásokon bármelyik fél kellemetlen helyzetbe kerüljön. Szadat azonban, aki a politikai blöff- nek legalább olyan mestere, mint az amerikaiak, ezt üzente vissza: azért utazik az Egyesült Államokba, hogy meggyorsítsa az úgynevezett Camp David-i folyamatot. A kölcsönös üzengetés hátterében nyilvánvalóan az állt, hogy mindkét fél jól tudta,: Szadat hatnapos' amerikai útja fölöttébb rövid idő arra,' hogy kiragadják az egyiptomi—izraeli tárgyalások szekerét a kátyúból. Aggodalmuk indokolt, hiszen az elmúlt egy esztendő alatt semmi sem történt a témában. Egyre'világosabbá vált. mindenki számára, hogy Egyiptom és Izrael különbékéje csupán arra nyújtott lehetőséget, hogy a két ország az egymás közötti kapcsolatokat szabályozza. Miben is áll ez? Izrael az elfoglalt Sinai-félsziget nagyobbik részét adta vissza délnyugati határainak nyugalmáért, és azért az egyiptomi garanciáért cserébe, hogy az utolsó háború az 1973-as volt. Összarab kérdéseket, s különösen a kérdések kérdését, a palesztin ügyet a két ország nem tudta egymás között rendezni — de valójában nem is akarta. Az egyiptomi államfő ugyan tesz erről időnként hangzatos kijelentéseket — mint éppen most, washingtoni útja előtt is —, de ezeket jobbára belső fogyasztásra szánja. Az egyiptomi nép előtt szeretné fönntartani a látszatot, hogy ő nem testvéráruló, továbbra is „minden erejével képviseli” a palesztin ügyet. Miért utazott hát Washingtonba? Tényleges célja kettős lehetett. Egyrészt személyes kapcsolatot próbál teremteni Reagan elnökkel, másrészt újabb gazdasági-katonai segélyt szeretne kitalpalni. Cserében, mint erről hírügynökségek a napokban beszámoltak, hajlandó az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátani néhány egyiptomi katonai bázist. Miközben a Camp David-i hármas két országa, Egyiptom és az USA Washingtonban próbál politikai tőkét kikovácsolni, a harmadik fél, Izrael belpolitikájának stabilizálásával van elfoglalva. Begin miniszterelnök végre bemutatta a törvényhozásnak a csaknem egyhónapos, gyötrelmes alkudozások árán megalakított kabinetjét. Politikai megfigyelők az izraeli történelem legjobboldalibb, s legrövidebb életűnek tűnő kormányáról beszélnek. Ez utóbbi jóslatnak az az alapja, hogy Begin jobboldali Likud-tömbje mindössze egy parlamenti mandátummal mondhat többet magáénak, mint a munkáspárti ellenzék. Ez a sovány többség pedig — bizalmi szavazás esetén — bármikor a kormány bukásához vezethet. Begin kormányfő program beszédében természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül a Camp David-i egyezményt sem. ö a palesztinoknak szánt „korlátozott autonómiáról” szóló tárgyalások folytatásáról szónokolt, ám Egyiptomot hibáztatta, amiért ezek immár egy éve megszakadtak. A kör itt bezárul. Mindenki a másikra mutogat, miközben a palesztin kérdés. & így a közel-keleti helyzet nem mozdul ki a holtpontról. Folytatódik a különalku Csütörtökön a Szovjetunió franciaországi nagykövetségén ünnepélyes keretek között átnyújtották a nemzetközi békemenet képviselőinek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke üdvözletét. A békemenet résztvevőinek nevében Rachel Andersen (Norvégia) mondott köszönetét a szovjet vezetőnek a megmozdulás támogatásáért. A nemzetközi békemenetet az észak-európai országok demokratikus nőszövetségei kezdeményezték. A nemzetközi békemenet több ezer tagja már Párizsban van. A képen: a francia főváros utcáján vonulnak. (Folytatás az 1. oldalról) lépten-nyomon előadott kérésére, hogy Washington vegye fel a közvetlen kapcsolatot a palesztinokkal, s ezzel bírja rá a „mérsékelt” arab államokat — elsősorban Sza- úd-Arábiát — a különutas rendezés támogatására. Csütörtökön, közép-európai idő szerint az éjszakai órákban Szadat sajtóértekezleten számolt be hivatalos megbeszéléseinek eredményeiről. Menahem Begin izraeli mi niszterelnök — újabb kormányfői mandátumának első kaipolitikai megnyilatkozásaként — csütörtökön felkérte Szadat egyiptomi államfőt, tegyen le Washingtonban kifejtett elképzeléséről, amely szerint a Camp Davidben körvonalazott palesztin ön- kormányzatról szóló tárgyalásokba be kellene vonni a Palesztina! Felszabadítási Szervezetet. Az egyiptomi elnök — mint ismeretes — e látványos javaslattal fordult vendéglátójához, az amerikai kormányzat fejéhez — teljességgel figyelmen kívül hagyva, hogy a PFSZ kezdettől fogva elvetette a Camp David-i egyezményeket, s hogy a legkisebb jelét sem mutatta hajlandóságának arra, hogy részt vegyen a korlátozott palesztin autonómia megvitatásában. Az izraeli kormányfő azután nyilatkozott a sajtónak, hogy a délelőtt folyamán bemutatta Jichak Navon államfőnek új koalíciós kabinetjét, amely előző éjszaka tette le hivatali esküjét a knesszet- ben. Begin közölte, reméli, hogy még ebben a hónapban találkozik Alexandriában az egyiptomi elnökkel, s igyekszik majd lebeszélni őt a PFSZ és Izrael közötti kölcsönös elismerésre vonatkozó javaslatáról. Mint mondotta, ha ez nem sikerül, az autonómia-tárgyalások felújításának nem lesz értelme. Egyidejűleg abban bizakodott, hogy a szóban forgó tanácskozásokat októberig újrakezdhetik. * Az izraeli parlament szerdán 61 szavazattal 58 ellenében megerősítette Menahem Begin négypárti koalíciós kormányát. A bizalmi szavazás után az új kormány letette a hivatali esküt. A koalíció a miniszterelnök vezette Líkud-lömbből és három kis vallási pártból áll. A parlamentben felszólaló Begin ismertette a pártok közös nyilatkozatát, amely szerint a kormány végső célja Ciszjordánia és a Gáza- övezet Izraelhez csatolása, a palesztinoknak szánt ötéves átmeneti „önkormányzat” idejének lejárta után. Ariel Sáron' volt földművelési miniszternek, az izraeli telepítési politika élharcosának kinevezése a hadügyminiszter ri tisztségre is ezt a szándékot jelzi. Sáron hatáskörébe kerülnek a katonai igazgatós alatt álló megszállt területek, amelyeken az új hadügyminiszter várhatóan felgyorsítja az új települések építését. A példátlanul szoros parlamenti szavazás — mint a hírügynökségek megjegyzik — a bizonytalanság árnyékát vetíti előre az izraeli politikában. Beginnek saját táborában is kisebb lázadást kellett letörnie, amely a had- ügyminiszteri tárca odaítélése miatt tört ki. Nehézségekbe ütközhetnek Beginnek a vallásos ortodoxiával kapcsolatos törvény hőZási szándékai, amelyek tulajdonképpen a vallási pártoknak tett engedmények. Az El A1 légi- társaság dolgozói szerdán úgy határoztak, hogy szembeszáll- nak Beginnek azzal a tervével, hogy szombatonként vallási okokból szünetelni fognak a légitársaság járatai. Hosszas alkudozások után megalakult az izraeli kormány. A képen: Menahem Begin miniszterelnök a parlament ülésén, amelyen bemutatta kabinetjét. ,
