Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-01 / 179. szám
1981. augusztus 1„ szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Bodrogközi utak r Lógatja a lábát az eső, az újhelyi hegyek már alig látszanak, előttünk pedig a Bodrogköz síksága párában, a magas fák, a gémeskutak, vagy a távoli tanyaházak mintha lebegnének, vibrálnának. Még a Nap is tűz, úgyannyira, hogy szinte csípnek a sugarai, pedig ez semmi jót nem ígér. Mármint annak nem, aki most éppen ellenzi az esőt. Homályulnak. fakulnak a fények, egy-egy hűvösebb szél roham is megrázza a nyárfákat, a mélyre hajló füzeket. Ismét víz lesz ebből, pedig itt, a Bodrogközben az utóbbi években a vízből több van a kelleténél. Ismert gond, gyakorta szóvá tett probléma, nemrégiben az országgyűlési képviselők csoportja is itt ülésezett éppen a belvizes helyzetről tanácskozva, megoldást keresve. A térség legnagyobb községében, Cigándon most építik azoknak a házaknak a helyébe az újakat, melyeket a tavalyi belvíz tett tönkre. Legalább kétszáz családi ház megépítése szükséges ! Csendes, szelíd tájékon haladunk, ámbár a tocsogók, a hol itt, hol ott felcsillámló, jókora területeket áztató vizek látványa akár el is maradhatna. De nemigen marad ei ez a látvány, talán inkább szaporodik. Ezzel arányban pedig nyilván fogy a megművelhető, termést adó mezőgazdasági terület. A tocsogók között, a süppe- dékes talajon erőteljesen, gyorsan növekszik a nádas, a sás, fölöttük bíbicek röppennek, más madarak keringnek. Az egyik, vadászó ember szerint egyre több a búvóhely, az élettér a vadaknak, de sajnos éppen a műveletlen, elvadult területek miatt Özek mindig is szép számmal találtattak erre, most is van belőlük elég, akárcsak a rókákból. Halakból ugyancsak. Persze nem a friss, éppen most, vagy a közelmúltban keletkezett tocsogókban, vizekben, hanem a régi, jól beállt holtágakban, kisebb-nagyobb tavakban. Horgászok, pecások mindig is ülnek az ilyen holtágak — milyen rossz ez a kifejezés, hiszen ezek a vizek éppen tele vannak, szinte nyüzsögnek az élettől! — mellett. Patakot elhagyva egy hosszú ág mellett fel is tűnnek a csendben iilö, pedzőket figyelő horgászok úgyannyira megszokottan, tájhoz tartozóan, hogy a vadkacsák is nyugodtan úszkálnak előttük. Megérkezik az eső. Akkora cseppekben, olyan kopogással, hogy először jégverésnek gondolhatnék, de szerencsére mégsem az. Itt. főként Cigánd térségében 1979. augusztus 4-én pusztított a jég, szinte mindent elverve, tönkretéve. Mert itt, ha esik valami, akkor aztán esik, ha fúj, akkor aztán fúj, nemcsak úgy tessék- lássék! Telente két méter magas hófalak is keletkeznek. a sík vidéken szabadon vágtató szél kedvére tombolhat. sivíthat. A múlt év nyarán Medárd áztatta latyakossá, talán még a 40 napos határidőt is túlteljesítve az egész határt. Tény azonban, hogy akár hófúvás, akár eső: ezeken a részeken az ellátás nemigen akadozik. Előfordulnak persze kisebb döceenők, miként másutt is, de a szállítók, a gépkocsivezetők — különösen hófúvás idején — valósággal presztízskérdést csinálnak az eljutásból, és ha törik, ha szakad, akkor is megérkeznek, ahová kell! Ez a mostani eső is kitesz magáért, olyan fergetegesen érkezik^ mintha el sem akarna menni, villám fvit le valahol a látóhatár szélén, majd közvetlen fölöttünk reccsen ijesztően, olyan fényességgel, hogy még a hajladozó-rnyögdécse- 16 nyárfa árnyékát is látni véljük, a tocsogók bugyborékolnak, a zsombékos, füves rét hullámzik, mozog, de nem tart sokáig az egész. Kitisztul, kitágul a láthatár, fent fehér felhők sietnek és fecskék köröznek. Üjra tűz a Nap. Tilos a dohányzás — olvasható égy hídon, Cigánd alatt. Pedig itt víz is van bőven, hiszen a híd a Tiszán vezet át, csakhogy komphíd, illetve pontonhíd. Tavasztól a tél megérkeztéig 'nagy segítség ez a környékbelieknek, hiszen könnyen, legalábbis nagy utat megtakarítva juthatnak át a szomszédos Szabolcsba. A Tiszán átvezető, nagyon hasznos hídig azonban el is kell jutni, ez pedig egyáltalán nem könnyű. Ha szépséges megyénkben valahol található rossz út. hát akkor a falutól a hídig — meg azon túl — található! Nemigen emlékszik arra senki öregember se, hogy ezt az útszakaszt valaha is rendbehozták volna. Pedig elkelne. Elsősorban természetesen a helybeliek, a bodrogköziek kedvéért, de járnak ide mások is. Mintha lassacskán felfedeznők ennek a sajátos hangulatú tájnak szépségét, egyediségét. Kicsit feljebb, a kar- csai tó partján már korábban megépültek az apró horgásztanyák. stégek, sőt, vállalati üdülők is, az a rész már „fölfedeztetett”, úgy tűnik, majd itt Cigánd térségével is ez történik. A Tisza túloldalán már megépüli egy kemping, de itt. a borsodi részen található mégis a szebb, alkalmatosabb strand. Enyhe lejtéssel és olyan finom fövennyel, homokkal, amilyen csakis a folyók partján lehetséges; nem lehet véletlen, hogy a közeli erdőcskében sátrak színesednek. Valakik már letanyáztak itt. Az pedig egyáltalán nem véletlen, hogy a híd közelében személygépkocsi áll! DDR jelzéssel. Az már csak természetes, hogy nagy utazó kedvű. NDK-beli barátaink itt is körülnéznek. ^ Szivárványt keresünk az égen. Hiszen esett, most meg süt a Nap. De valahogy nem alakul ki. Pedig kellene az a szivárvány, szükség lenne itt a vizek megbékélésére. Priska Tibor A rozsé hordó asszony A röisehordó asszonnyal a cserépváraljai Várhegy tetején találkoztunk. Jött, pontosabban vánszorgott felfelé a meredélyen. Hátán rözseteherrel, hétrét görnyedve. Egy botba kapaszkodott, amit a bal kezében tartott. Azzal egyensúlyozott, s araszolta feljebb-feljebb magát a meredek kaptatón. Csigolassúságu, erőtlen mozdulatok voltak ezek. Két-három lépés után meg-megállt. Amíg mély lélegzettel újabb kis erőt összegyűjtött, izzadt arcát köténye sarkába törölte. Olykor e9Y-e9V jaj is elhagyta ajkát. Nála ez „vezényelte" — a teherhordók hórukk-jóhoz hasonlóan — az erőtartalékokat. Csakhogy a mi rő- Stehordo asszonyunknak ilyen erötartaléka nemigen sok lehetett! Százhatvan centinél nem magasabb, sovány, csupa ránc öregasszony volt. Korát nyolcvan esztendőre saccoltuk. Később kiderült, nem sokat tévedtünk. — Kilencszázhat- bon születtem — mondta már a lefelé kanyargó úton, egy tölgy hüs árnyékában megpihenve. Mert meleg volt aznap, igazi kánikula. A szemközti domboldal szőlőültetvényeiben a lányok még bikiniben is izzadtak. Rajta pedig sötét, fekete ruha volt. Bő szoknya, surccal előtte, felül pedig pruszlik, ami télen is meleg ruhadarabnak számit. A haját rejtő kendő ugyancsak fekete volt, bár eredeti színén alaposan fehérített a sok mosás és a nap tüze. A lábán pedig gumicsizmát viselt.- Nem túl meleg? - kérdeztük óvatosan. Száját húzta, kezével legyintett. — Dehogyis nem! Tutyi kéne, valami jó, de nem kapok a lábamra. Ennyit mondott, s a melegről több szó nem,esett Hátáról a száraz gallyakból összekötött terhet addig sem vette le, ómig ott, a fák alatt kifújta magát. Furcsa pózban, félig állt, félig ült vele. Terhét a partoldalnak támasztotta, hogy tartania ne kelljen, viszont felegyenesedni igy könnyebben tudott vele. Nem pihent sokáig, így beszélgetésre sem maradt sok időnk. Annyit tudtunk meg tőle, hogy o testvérevei lakik együtt, s a rozsét már téli tüzelőnek gyűjti a váraljai erdőkből. Igy csinálja ezt évek óta. A nevét már csak a Várhegy műemlékeit felújító termelőszövetkezeti dolgozóktól tudtuk meg: Telekes Gizi néninek hívják a váraljai rőzsehordó asszonyt. A parton lefelé már valamivel fürgébben ment. Pedig a fák között szaladó, szűk gyalogúton, az oldalra kiálló rözsegallyak miatt gyakran csak féloldalt araszolva tudott haladni. De ment, haladt. Vitte téli melegét, vitte kincseit. (hajdú) Fotó: Fojtán László ülői választék színes televízióit Külföldön, különösen a fejlett ipari államokban egyre inkább szűkül a fekete-fehér televiziókínálat, a választékot a legkülönfélébb márkájú és méretű színes készülékek uralják. Mi a helyzet nálunk? A televízió- előfizetők kétmilliós táborának viszonylag szűk rétege, talán százezren rendelkeznek színes televízióval. Ennek egyik oka, hogy mostanáig legföljebb egv-két típusból lehet vásárolni, azokat is csak nehány tízezres szériában gyártották, így a színes televízió gyakran hiánycikként szerepelt. Az utóbbi egy évben mintha változás kezdődött volna a hazai piacon. Az Orion és a Videoton szinte egyidőben jelent meg az új típusokkal, az integrált áramkörös, korszerű technikájú, jó minőségű készülékekkel. A vásárlók érdeklődését fokozza, hogy ezek a készülékek márkás külföldi képcsövekkel készülnek. Exportra szép számban gyártottak. különösen az Orion, amelynek első színes tévéje csak néhány hónapja látható rendszeresen a kirakatokban. A nagy múltú gyár az első fél évben 12 ezer készüléket szállított a belkereskedelemnek, az év végéig még további 16 ezret készít Emellett több tízezret exportálnak is. Jelenleg éppen a 22 colos képcsőméretű ti. pus, készül sorozatban, de idei programjukban a kisebb 2(1, illetve a nagyobb 26 coloe televízió is szerepel. A készülékeknek egy részé még az idén, automata távirányító egységgel kerül forgalomba. Tengerparti hajózási radar Egy francia gyár ra- 9 darberendezését látjuk a képen, amelynek az a feladata, hogy a La Manche csatorna élénk hajóforgalmát kísérje szemmel. Nemrégiben Párizsban radar-konferenciát tartottak számos ország szakértőinek részvételével. Két héten át Párizs volt a „radar fővárosa”. Számos előadás hangzott el a radar történetéről, katonai, de még inkább polgári felhasználási területeiről. A radar a második világháborúnak köszönheti ugrásszerű fejlődését Napjainkban azonban ez a zseniális találmány a légi, tengeri és szárazföldi közlekedés mellett nélkülözhetetlen a meteorológiai kutatásoknál is. A hetvenes évtizedbe® nagyot fejlődött a radarképezés repülőgépről vagy mesterséges holdróL A radarképek információkat nyújtanak a városrendezőnek, a hidro- lógusnak és számos más tudományág képviselőjének is. Néhány év óta a régészek is támaszkodnak a légi radarképekre, például az egykori maja civilizáció öntözőrendszerének kutatása során. i i ; Jogászunk válaszol MILYEN SZERSZAMKAMRA ÉPÍTHETŐ? — kérdezi Fodor I.-né miskolci oivasónk. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter a közelmúltban kiadott rendeletével módosította az Országos Építésügyi Szabályzat egyes rendelkezéseit. Az 1981. július 1-ével hatályba lépett rendelet szerint az állampolgár tulajdonában álló zártkerti és zártkerten kívüli földrészleten, az előírt területnagyságok figyelembevételével a tulajdonostársak számára tekintet nélkül egy 30 m2 nettó alapterületet meg nem haladó, a tájba illő, a földrészlet megműveléséhez szükséges, ideiglenes tartózkodásra is -alkalmas gazdasági épület (szerszámkamra, présház, tároló), pince és árnyékszék helyezhető el. A földrészleten állattartás céljára szolgáló épitménv is elhelyezhető. Az építmények elhelyezésénél a helyi építési előírásokat be kell tartani. Milyen területnagyságokat kell feltételként figyelembe venni? A balatoni üdülőkörzetben levő, vagy természetvédelem alatt' álló zártkerti földrészlet területe legalább 1500 m2, illetve az 1978. január 1. napja előtt kialakított zártkerti földrészlet esetében legalább 1440 m2; — a nem említett zártkerti földrészlet területe legalább 800 m2, illetve az 1978. január 1. napja előtt kialakított zártkerti földrészlet esetén legalább 720 m2, — a zártkerten kívüli földrészlet területe legalább 1500 m2 kell legyen és szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartva, hasznosítva. A táj védelme érdekében a természetvédelmi területen, illetve tájvédelmi körzet, vagy nemzeti park területén, továbbá a megyei tanács által kijelölt tájképileg védendő területen a felsorolt területeknél nagyobb, de legfeljebb 2000 m2 mértéket is meg lehet állapítani. Mit lehet akkor tenni, ha a földrészlet az előírtnál kisebb? Ha a közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el az előírt, vagy a tanács által megállapított legkisebb mér-' téket, azok tulajdonosai — megállapodás alapján — egy közös használatú gazdasági épületet, pincét és állattartás céljára szolgáló építményt helyezhetnek el. A földrészleten a pince és az állattartás céljára szolgáló építmény a gazdasági épülettel egybeépítve vagy attól különálló- . an, az árnyékszék pedig csak azzal egybeépítve helyezhető el. Állattartás céljára szolgáló több építmény létesítése esetén azokat egy tömbben (közös fedéssel) úgy kell elhelyezni, hogy külsőleg egy építmény képét mutassák. Az építmények homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet. Az említett rendeletet kell alkalmazni akkor is, ha állami vagy szövetkezeti tulajdonban álló, tartós használatba adott földrészletről van szó, de ha belátható időn belül közületi felhasználás várható, akkor a létesítmény alapterülete csak 12 ro2 lehet. Az építmények elhelyezési módjára, a tervekre, a feltételekre volságokra a helyi hatóság előírásai az .adóak. és tá- épitési irányMILYEN TÁVOLSÁGOT KELL BETARTANI ISTÁLLÓ ÉPÍTÉSÉNÉL? — kérdezi Ferenc K. mezőkövesdi olvasónk. Az Országos Építésügyi Szabályzat egyes rendelkezései 1981. július 1-től módosításra kerültek. A jogszabály a többi között kimondja, hogy az állattartásra . szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokat és egyéb feltételeket a helyi tanács szabályrendeletben szabályozza. A tanácsrendelet kiadásáig a betartandó védőtávolságokat és egyéb feltételeket az építésügyi hatóság a helyi körülményeket figyelefnbe véve esetenként határozza meg. Az Országos Építésügyi Szabályzat szerint űrgödrös árnyékszéket, házi szennyvízoldó és szikkasztó komposztórolót, silót, szeméttárolót, trágya-, vagy trágyalé- tárolót a lakó- vagy üdülőépülettől 10, ásott kúttól 15, fiirt kúttól 5, csatlakozó vízvezetéktől 2, vízvezetéki kerti csaptól 3 méter védőtávolságra szabad létesíteni. Dr. Sass Tibor
