Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. augusztus 5., szerda Borsodban 2! iskolában • • . Ötnapos tanítás - kísérleti jelleggel r Huszonegy borsodi oktatá­si intézményben — óvodá- j ban, általános iskolában, szakmunkásképző intézetben, szakközépiskolában és gim­náziumban — »vezetik be az egy hónap múlva kezdődő új tanévben az ötnapos taní­tást. Miskolcon a Kabar úti i óvodában, a 27-es számú Ál- I talános Iskolában, a Gábor Áron Kohó- és öntőipari Szakközépiskolában, a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari l Szakmunkásképző Intézetben, valamint a 100-as és a 101-es szakmunkásképző intézetek­ben lesz ötnapos a tanítási hét az 1981—82-es tanévben. A megyében a sárospataki Rákóczi Gimnázium, a Szénd- rői Általános Iskola és Diák­otthon vesz részt a kísérlet­ben. Rajtuk kívül — és ez igen jelentős! — kipróbálják az ötnapos ciklust Leninvá- ros valamennyi gyermekin­tézményében és iskolájában; összesen 6 óvodában, 6 ál­talános iskolában, valamint a középfokú intézményekben, a Kun Béla Gimnázium és Szakközépiskolában — és a hozzá csatolt diákotthonban — és a 106-os számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Előkészítés „felpörgetett” ütemben ' A magyar oktatásügyben csak az 1982—83-as tanévben vezetik be általánosan az öt­napos tanítási hetet. Az idei esztendő mindenképpen kí­sérleti évnek számít, s az összegyűjtött tapasztalatokat természetesen hasznosítani kívánják. Alighanem az ál­talános bevezetés időpontjá­nak „elcsúszásával” magya­rázható, hogy a kísérleti év előkészületei mostanában „pörögnek fel”. Gyakorlatilag júniusban hívták össze elő­ször azoknak az intézmé­nyeknek az igazgatóit, akik részt vesznek a kísérletben. Velük a minisztérium közvet­lenül tartja a kapcsolatot, a kísérlet felelős gazdája pedig az Országos Pedagógiai Inté­zet lesz. A megyében az el- » múlt hét végén került sor Leninvárosban az első tar­talmi megbeszélésre; a kísér­leti tantervről azonban ezen a héten is véleményt monda­nak majd a pedagógusok. Sajó László, a Borsod me-< gyei Tanács művelődési osz­tályának csoportvezetője el­mondotta; már az első be­szélgetések alapján úgy tű­nik, hogy a minisztérium ál­lal ajánlott két alternatíva közül a hagyományos, két tanévre osztódó tanterv mel­lett voksolnak le a pedagó­gusok. Ez, lévén, hogy iga­zodik a tanév hagyományos rendjéhez, járhatóbb vagy könnyebb útnak látszik, mint a tanév harmadolása. A me­gye oktatásügyi irányítása egyébként nemcsak minden segítséget szeretne megadni a kísérletben résztvevőknek — , a szakfelügyelet például nem­csak a tanév előkészítésében vesz részt ezekben az intéz­ményekben hatékonyabban, hanem folyamatosan is figye­lemmel kíséri a munkát —, egy viszonylag egységes be­vezetést is patronál. Ebben az esetben ugyanis konkré­tabb és alaposabb tapaszta­latokhoz juthatnának. Általánosítható tapasztalatok Ezek figyelembevételével választották ki a jelentkezők közül a kísérletben résztve­vőket is. Szendrőn például egy diákotthonnal, tagisko­lákkal — sőt összevont ta­nulócsoportokkal is! — mű­ködő körzeti iskola van, így várhatóan az itteni tapaszta­latok széles körben általáno­síthatók lesznek. Érdekes és értékes tapasztalatokra te­hetnek szert Leninvárosban is, ahol az üzemek gyakor­latilag október 1-től térnek át az ötnapos munkahétre. Az egy hónap eltérést termé­szetesen áthidalják. De az is magától értetődő — jóllehet a jövőben elsősorban a szom­bati napokra kell szervezni a mozgalmi jellegű ünnepsége­ket, a vetélkedőket stb. — hogy a kezdetektől fogva azt szeretnék elérni, hogy a gye­rek családi körben töltse a szabadidejét. Az ötnapos ta­nítási cilclus bevezetése ugyanis elsősorban a családi nevelés hatékonyságát szeret­né szolgálni, segíteni. Az el­mondottakból viszont még egy tanulság következik, amit kihangsúlyozott Sajó László: A szombat tanítási szünnap lesz, ez azonban nem jelen­ti, hogy a pedagógusok is mindig szombaton kapják meg a szabadnapot. A tár­sadalmi és úttörőrendezvé­nyeken való részvétel, az esetleges napközis felügyelet beszámítható az óraszámba. Helyette viszont más napot kapnak szabadnak a pedagó­gusok. Ez egyébként korábbi gyakorlat is volt, úgyhogy várhatóan nem okoz megold­hatatlan gondokat. Már csak azért sem, mert amint a megyei tanácson elmondották: az ifjúsági moz­galom és a művelődési intéz­mények figyelmét jóelőre fel­hívták; próbáljanak tartal­mas szabadidős programokat szervezni az ifjúságnak a hétvégekre. A tanév: harmincnyolc hét Az ötnapos kísérlettel kap­csolatos gyakorlati tudnivaló- . kát egyébként épp a napok­ban küldte meg a Művelő­dési Minisztérium. A kísér­letbe bévont iskolákban va­lamivel hosszabb lesz a tan­év, harmincnyolc hétig tart. A tanévnyitó ünnepséget augusztus 29-én vagy 30-án tartják, a tanítás első nap­ja augusztus 31. Az általános iskolákban június 18-án, a középfokú oktatási intézmé­nyekben pedig június 11-én fejeződik be a tanév. (A 11 napos ciklusban tanító isko­lákban a tanévnyitókat szep­tember 1-én tartják, a tanév befejezésére pedig egy hét­tel korábban kerül sor.) A kísérleti iskolákban valami­vel rövidebbek lesznek a szünetek is. A téli szünet december 24-től január 3-ig, a tavaszi szünet pedig áp­rilis 5-től 9-ig tart. így gya­korlatilag változatlan marad a tanítási napok száma: az általános iskolákban 190 nap — a hetedik-nyolcadik osz­tályban 180 —, a középisko­lákban pedig 160 nap. Csök­kentették a közhasznú mun­kákra fordítható időt; s ter­mészetesen a továbbképzé­sek, illetve a nevelési érte­kezletek is tanítási időn kí­vül történnek majd. Ily módon sikerül elérni, hogy nem csökken számotte­vően egy-egy tantárgy óra­száma. Az ajánlott tantervek egyébként olyan bontást is tartalmaznak, hogy a fél­években egy-egy tantárgyat nem azonos óraszámban ta­nítanak majd. Gyakoriatilag még az elő­készítés elején tartunk: az igazgatók és a pedagógusok most ismerkednek a tanter­vekkel. A még hátralevő esz­mecserék és az augusztus 24-i és 25-i megyei fanévelő- készítő tanácskozásokon már konkrétabb véleményt is hallhatnak. A tapasztalatokat egyébként folyamatosan gyűj­tik majd, hiszen felhaszná­lásukkal alakul ki véglege­sen az oktatási intézmények ötnapos munkahetének rend­je. Az a rend, amely szol­gálhatja, hogy a bevezetés alatt' álló új tanterveket le­hetőleg maradéktalanul meg­valósítsuk. Csutorás Annamária A nyári szabadságok idején gyakrabban iktatunk be prog­ramjaink közé egy-egy mú­zeumlátogatást is. A Buda­pesten megfordulók figyel­mébe ajánljuk a Néprajzi Múzeumot, ahol augusztus­ban több kiállítás is látható. Állandó kiállításuk Az őstár- sadalmaktól a civilizációig, de emellett még jó néhány időszaki kiállítással is vár­A Néprajzi Múzeumban ják az érdeklődőket. A ha­zai népművészeti hagyomá­nyokat feldolgozó anyagok mellett látható a Kanada csendes-óceáni partvidékén élő indián népek kultúráját bemutató tárlat A cédrus né­pe címmel.' A népművészet remekei sorozatban immáron a kilencedik kiállítást lát­hatják az érdeklődők, ezúttal az alföldi .szőrhímzésekből válogatták össze az anyagot, mintegy történeti fejlődésü­ket is bemutatva. A Népraj­zi Múzeum borsodi vonatko­zása a mezőkövesdi népmű­vészetet bemutató anyag. Nyári találkozás „Mindenevő”, vagy inkább min­dent játszó színész Somló István, a Miskolci Nemzeti Színház tagja, aki a fenti képen meglehetősen nyárias öltözékben látható kislánya, meg a beszélgetésre kíváncsi, tovább menni nem akaró kutya társaságában. Az öltözet, vagy „vetkőzet” nagyon is helyénvaló, mert éppen a színház üdülőjénél találkoz­tunk a Mályi-tó partján. Itt pihen csalá­dostól Somló István (és még sokan má­sok). A miskolci színház neveltje. Szemünk előtt vált színésszé, a legkülönbözőbb mű­fajú szerepek sok tucatján edződött sok­oldalú színművésszé. Olyanná, aki nélkül színház nem élhet. — Hat darabban játszottam az elmúlt évadban, abból kettő az előző évadról jött át: a Csapodár madárka és a Szecsuáni jólélek. Üj szerepeim a Lear királyban, a Doktor Dolittle és az állatok című gyermek­darabban, az Olasz szalmakalapban, meg az Egy szerelem három éjszakájában adód­tak. — Szeretném kiegészíteni a sort, mert a Kaviár és lencse egyik egri előadásán éppen jelen voltam, amikor egy báró sze­repébe beugrott, mégpedig igen bravúro­san. • — Persze, volt ez is. Kétszáznegyvenen felül volt az évadban a fellépéseim száma. Reneszánsz vasári komédia festett arcú prológja, nehéz veretű klasszikus szerepek, mesefigura, szerelmes rokon a századfor­duló francia bohózatában, fasiszta katona­tiszt az évadzáró musicalben. Szeles a ská­la. Hogy tölti a nyarat? — Családostól, pihenek a színház üdülő­jében. Ha letelik a két hét, akkor is ki­járunk ide. Szó van augusztusra egy film­szerepről is Fábri Péter fiatal filmrendező készülő filmjében, eg.v bűnbanda egyik tag­ját kellene megformálnom. A jövő évad új feladatairól nem tudok, de a Csapodár madárka, a Lear király, a Szecsuáni jó­lélek és az Egy szerelem három éjszakája bizonyára továbbra is színen lesz, s ezek­ben lépek fel. Addig is: jó itt a színházi üdülőben. (bra—Ij) Az augusztusi Napjaink „Köszöntjük a 10. tokaji írótábor részvevőit!” — ol­vashatjuk a Napjaink augusz­tusi számának fejléce alatt a mondatot, mely utal arra, hogy e hónap végén ismét megrendezik az írótábort, melynek programja ezúttal Bartók Béla életéhez és élet­művéhez kapcsolódik. Ennek megfelelően, az augusztusi Napjaink-számban több pub­likáció is olvasható e témá­ban: László Ferenc: Bartók Béla — A Societatea Com- pozitorilor Románi1 tagja — című tanulmányából részletet közöl, a lap; Tusnády László „Oly közeliek vagyunk egy­máshoz ...” címmel Bartók Béla törökországi emlékeze­tét tárja az olvasók elé; Nemesik Pál pedig a buka­resti Kriterien Könyvkiadó­nak a Bartok-centenárium alkalmából közreadott köte­tét — László Ferenc: Bartók Béla, tanulmányok és tanul­ságok — ajánlja figyelmünk­be. Az emlékező és emlékez­tető írásokból-publikóciókból más témákban is találhatunk olvasnivalót a Napjainkban. Közli a lap Németh László­nak. a Szabad Szó 1940. jan. 14-én megjelent. számából való írását (Kelet népei közt); Cs. Varga István A magyar esszéírás csúcsán — Németh László, és Halász Gábor — címmel írt . tanulmányt; Grezsa István . ugyancsak; Németh László munkásságá­ról ír (Az. életmű egysége); Bakonyi István pedig Né­meth László Bűn című regé­nyéről ad elemzést (Társa­dalmi bűnök és feloldó cse­lekvések) ... Kazinczy Ferenc halálának: 150. évfordulóján Kováts Dá­niel ad közre publikációt Kazirtczy igaza címmel. A pataki kollégium alapításá­nak 450. évfordulója alkal­mából Dobay Bélának, a mai gimnázium tanárának az ok­tatási intézmény történetét feldolgozó anyagából ad köz­re a Napjaink egy részt ölöüfélszáz év fényudvara- ban — A pataki kollégium felszabadulás utáni évtizedei — címmel. (t. n. j.) Rajzceruzával és vésővel Borsodban már bezártak (g)) a nyári képzőművészeti táborok, a résztvevők ha­zautaztak az ország különböző sarkaiba, gondolatban, emlé­is hazavive magukkal egy kis darabot Gönc, vagy Tokaj lég­köréből. Ki rajzolt, ki festett, ki faragott. Mint a képeken látha­tó két tokaji táborozó is: Jankó Maria Budapestről ­keikben és valóságos művekben mielőtt agyagba dolgozná papíron, ceruzával fogalmazza meg munkáját. Kazimour Antal Székesfehér­várról vésővel és egyéb, fát for­máló szerszámokkal dolgozik. Fotó: Laczó A borsodsziráki „Bartók Béla” Mg. Ip. Termelőszövetkezet Miskolc, József Attila utca 20. sz. alatti szolgáltató ágazata takarítási, ablaktisztítási, valamint rovar- és rágcsálóirtási munkálatokat vállal közületek és egyéni megrendelők részére. Telefon: 36-979

Next

/
Oldalképek
Tartalom