Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-30 / 203. szám
.1981. augusztus 30., vasárnap ESZAK-MAüYARORSZAG £ Jubileumi ünnepség Sárospatakon T Ä 450. évforduló alkalmából a Művelődési Minisztérium zászlót adományozott a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolának, melyet Pozsgay Imre művelődési miniszter adott át. A Borsod megyei Tanács a Rákóczi Gimnáziumnak adományozott zászlót, melyet dr. Ladányi József adott át. Ezután elsőként az öregdiákok nevében Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár köszöntötte a jubiláló alma matert: „Nem volt számára nehéz a megújulás, sohasem öregedett naeg” — mondotta, mielőtt Kollégium kerti kora délután Zászlók az iskoláknak felkötötte a szalagot a gimnázium zászlajára. A jogutód Tudományos Gyűjtemények főgondnoka, Űjszászi Kálmán is köszöntötte a gimnáziumot. A gimnázium zászlajára Pozsgay Imre, a Művelődési Minisztérium szalagját kötötte fel. A város nevében Tóth József tanácselnök, a főiskola nevében dr. Károly István, a megye iskoláinak nevében Bíró Tiborné, a KISZ nevében Szabó Pál kötött szalagot a zászlóra. A testvérintézmények közül a kassai magyar nyelvű gimnázium, a királyhelmeci és a nagykaposi gimnázium képviselői kötöttek fel szalagot. A jubiláló főiskolát dr. Zétényi Elek köszöntötte az öregdiákok nevében, és elsőnek kötötte fel a szalagot. A főiskola zászlajára szalagot kötött a Nehézipari Műszaki Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az egri tanárképző főiskola, a budapesti tanítóképző főiskola, a kecskeméti óvónőképző főiskola, a Rákóczi Gimnázium, a Borsod megyei Tanács, valamint az NDK-beli bautzeni testvérintézmény képviselője. ■ Csótai János, Miskolc megyei város Tanácsának elnök- helyettese a megye városainak nevében köszöntötte a jubiláló iskolát, átadta Kunt Ernő festményét. Kitüntetések A jubileum alkalmából a Minisztertanács jubileumi oklevelet adományozott a Rákóczi Gimnáziumnak. Az Elnöki Tanács dr. Károly Istvánnak: a tanítóképzésben kifejtett munkássága elismeréseként, a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Csuhaj Varjú Imre, a főiskola tanszék- vezető tanára, Dobay Béla gimnáziumi tanár, Juhász Istvánná főiskolai docens, Köteles László gimnáziumi tanár, Magi Antal főiskolai docens, Sipos György tanszékvezető főiskolai tanár, Szerencsi Sándor. tanszékvezető főiskolai tan3r, Takács Andrásné gimnáziumi tanár. Miniszteri dicséretben részesült Bakó Magdolna adminisztrátor. A kitüntetéseket Pozsgay Imre művelődési miniszter adta át. Zárszavában Porkoláb Albert hangsúlyozta: ez a megemlékezés is hozzájárulhat ahhoz, hogy a nagy elődök munkáját folytatva, méltó utódja legyen a nagy fényű kollégiumnak a Rákóczi Gimnázium és a Comenius Tanítóképző Főiskola, * Ma délután 5 órakor Sárospatakon lesz az országos tanévnyitó ünnepség. „Jó ma diáknak lenni” Ä gimnázium cKszűnnepsé- gén az elnökségben helyet foglalt egy mai pataki diák is: Suga József negyedik osztályos tanuló, az iskola KISZ- bizottságának titkára. Vajon mit jelent ma sárospataki diáknak lenni, azok közt az ódon falak közt tanulni, ahol egykoron immár híressé vált elődök koptatták az iskolapadot? A gimnázium KXSZ- titkárával beszélgetve, nyomban kiderült; valamennyi mai pataki középiskolás büszke arra, hogy ebben a városban, ebben a gimnáziumban tanulhat. — Természetesen, merőben más a mostani élet az iskolában. — mondja Suga József. — Ugyanúgy keményen ke?.', tanulni, dolgozni, mint elődeinknek. Ám a mai kor, a mai közösségi éiet követelményei szerint. — Diákszemmel jó-e a gimnázium közösségi élete? — Feltétlenül. A K1SZ- szervezet számos lehetőséget biztosít erre. Tartalmában leglényegesebb a politikai vitakörök szerepe, itt nyílik leginkább alkalom «c ideoMgfeáí vitákra. — Mi a szerepe napjainkban a diáktanácsnak? — Megvannak a joga?, a kötelességei is. Ügy érzem, jól képviselik a diákság érdekeit, a házirend összeállításától kezdve a kimenő hoez- szabbításáig. De e beleszólási lehetőség arra is sarkall, hogy a diákközösség fegyelmezett, kötelességtudó is tegyen. — Mennyire színes az élete a mai pataki gimnazistáknak, kollégistáknak? — Azt hiszem, mindany- nyian elégedettek lehetünk. Az iskolában sok érdekes szakkör — köztük a néprajzi, a fotós — várja a tanulókat. A kollégium egyik fő eseménye a peeúravató, de emlékezetesek az irodalmi estek is. — Jó útravalót ad a sárospataki gimnázium ... — Erre elég talán egyetlen példa Egy tavalyi negyedikes osztályból huszonhárom tanuló nyert felvételt valamely felsőoktatási intézményre. Iskolatörténeti kiállítás Dr. Huszár István, Sárospatak országgyűlési képviselője, egykoron maga is pataki diák, nyitotta meg a gimnáziumban az iskolatörténeti kiállítást. Igényes, szép összeállítás a néprajzi szak- köt munkája. Képet kapnak a látogatók az iskola fejlődéséről: a fotók megörökítették á tanítási órák komolyságát, a pecúravatás vidám pillanatait, a megható csengőbúcsút, az osztálykirándulás jókedvét. Á' taf*6K kon újraélednek a diákok! szívének oly kedves Kossutbestek is. Ritka élményt ad a tanes*-j közök bemutatója. A legrégebbről, 1773-ból származó asztrolábium mellett a százéves forgatható csillagtérkép is megtalálható. Az iskolatörténet i kiállítást az egyko-’ ri pataki diákok és tanárok képzőművészeti alkotásai és az íróvá lettek könyveinek bemutatásai teszi teljessé. Tartozni keli valahová— Számomra természetesen adott a Patakhoz kapcsolódás. Itt nőttem fel, 18 éves koromig itt koptattam a padokat. Anyai nagyapám itt volt tanár, anyám itt született, édesapám itt végezte a teológiát, itt tanárkodott, és most ő vezeti a Tudományos Gyűjteményeket. Ifjú Üijszászi Kálmán, * pataki öregdiákok baráti társaságának egyik szervezője. Budapesten, Debrecenben és Miskolcon működnek ezek a nagyon kötetlen baráti társaságok, amelyek — ahogy mondotta — még kicsit keresik a helyüket.- — Azt hiszem, teell az idősebb korosztályok érettsége, hogy le tudjuk bántani magunkról a napi bosszúságokat, a sallangokat és tényleg egységesen tudjunk valamit tenni azért, amit igazán hétköznapi szóval, már- már banálisán iskolának hívnak. Én azt hiszem, valamennyiünknek fontos, hogy tartozzunk valahová. A mi baráti társaságunk, amelyik a riépfrontrnozgalom keretében működik, ilyen odatar- tozáshoz ad lehetőséget. Kapcsolatban maradunk, mi régi diákok, csak nem az osztálytalálkozók, hanem a Patakhoz tartozás szintjén kötünk újabb ismeretségeket. S hogy mi a célunk? Azt hiszem, egyrészt magunk örömére találkozunk. Rendszeresen tartunk baráti összejöveteleket fehér asztal mellett, vannak kufturáfis nen- dezvényeiok. De szeretnénk valamit nyújtani is az iskolának, a magunk lehetősége»-' vei. Ügy gondoljuk, szívesen fogadnak tőlünk olyan segítséget, amihez az iskolának nincsenek meg a lehetőségen — Mire gondol? — Például arra, hogy «an» egy tehetséges tanítványa valamelyik tanárnak. Hogy saját szakmámnál maradjak,’ egy olyan tanítványa, aki a kémia iránt érdeklődik. A volt pataki diákokon keresztül eljuthat igazán felszerelt korszerű laboratóriumokba, kutatóintézetekbe. Vagy eljövünk mi egy-egy foglalkozásra. Vannak megszokott dolgaink.' Ilyen például, hogy könyveket ajándékozunk. Jómagam csak egy éve veszem át részben dr. Harsányi Istvántól a szervezés gondjait. Ö volt egyik kovácsolőja, ösz- szetartója a mi baráti társaságunknak. S az ma is. Hogy élünk, hogy létezünk, azt hiszem azért van, mert emberi kapcsolatokat szeretnénk őrizni, kialakítani. És nyitottak vágyunk. Ügy is, hogy a három székhelyen önállóan tevékenykedünk, mi, volt patakiak, s úgy is, hogy a budapesti Bem-rakparti összejöveteleinkre, kulturális programjainkra szívesen várunk mindenkit. Mindenkit, akit emléke, vagy talán csak szimpátiája kapcsol Sárospatakhoz. Mintha a búcsúzó augusztus is együtt akart volna örülni-ünnepelni a sárospatakiakkal, a mai. és az egykori pataki diákokkal, kora délutánra csupa napfény és ragyogás lett az öreg kollé- giumkert. A sétányokon több évtized diákjai sétáltak kisebb-nagyobb csoportokban, meg-megállva, tovatűnt diákévek emlékeit idézgetve, vagy keresve a régi torna- csarnok elől a hajdani tornapályát. A sportpályán színes mezekben gyülekeztek a mai diákok, készültek a későbbi *portbemutatóra. A vasútállomás felől érkezők meg-megálltak, mert a nagy idegenforgalmú Patakon »s külön figyelmet érdemelt a többségben ünneplőruhás sokaság, a találkozó-emléke- ző egykori pataki diákok forgataga. A kora délutáni programban könyvvásár- és dedikálás szerepelt. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat sátJubileuini oklevelet adományozott az Elnöki Tanács a gimnáziumnak. Az oklevelet Pozsgay Imre miniszter adta át Kádas Sándor Igazgatónak. A résztvevők egy csoportja I (folytatás az 1. oldalról) l Hosszan sorolta azoknak a híressé vált, a nemzeti művelődésben, a nemzeti haladásért vívott küzdelmekben részt vállaló volt pataki diákoknak a nevét, akik immáron kitörölhetetlenül nemzeti történelmünk sorába emelkedtek: Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Nagyváthy János, Barczafalvi Szabó Dávid, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Fáy András, Tompa Mihály, Fogarasi János, Gárdonyi Géza. Mind-mind a pataki iskola neveltjei voltak. — Comenius munkássága révén először Patakon bontakozott ki és vált gyakorlattá a nevelő iskola eszménye. A XVIII. században a külföldet járt tanárok segítségével gyökeret vertek az iskolában a francia felvilágosodás filozófiai és pedagógiai elvei. Ezeknek az elveknek a talaján indult meg a harc a magyamyelvűség bevezetéséért. Eredményeként 1796- ban olyan tantervet vezettek be a sárospataki kollégiumban, amely elrendelte, hogy a tantárgyak döntő többségét magyar nyelven kell tanítani. Az iskola ezzel a lépésével az országban elsőnek döntötte meg a latin nyelvű oktatás egyeduralmát. A pataki iskolának a nemzeti művelődésre és nevelésügyre gyakorolt hatása — a magyar nyelv jogaiba iktatásáért és a tananyag szerkezetének korszerűsítéséért vívott harccal összefüggésben — tanárainak tankönyvíró munkásságán keresztül is érvényesült. A XIX. század végén és a XX. század elején a népiskolai és a gimnáziumi könyvek egész sorozata került ki az iskola nyomdájából. E századunk harmincas évéinek sajátosan sárospataki kezdeményezései közé sorolhatjuk a népfőiskolái tanfolyamot. Ez a vállalkozás, mind célkitűzéseiben, mind tematikájában a magyar nép kulturális felemelkedését szolgálta. A közelmúlt történetét is értékelte ünnepi beszédében a megyei tanács elnöke. A jogutódok egyike, a Comenius Tanítóképző Főiskola folytatója a nevelőképzés évszázados pataki hagyományainak. A padjaiból kikerülő tanítók nevelik az új generációkat, részt vállalnak napjaink társadalmi, közéleti feladataiból. A másik jogutód a Rákóczi Gimnázium. Az a feladat, amit ellát, ha sok tekintetben nem is mérhető össze azzal, amit annak idején vállalt, ma is része a nemzeti művelődésnek. Az intézmények, építve a több száz éves haladó hagyományokra, sajátos arculatot igyekeztek kialakítani.S elmondhatjuk, sikerült átmenteni, megőrizni azt a hatalmas és gazdag örökségét, amelyet egyre eredményesebben használnak fel fiataljaink nevelésében. — A pataki iskolának — mondotta — olyan fiatalokat kell nevelni, akik képesek eligazodni korunk kérdéseiben, képesek eleget tenni értelmiségi hivatásuknak, elkötelezetten, felelősen keresni társadalmi problémáink megoldásának útjait, őszinte szívvel kívánom a gimnázium és a főiskola tantestületének, hogy munkájukat a jövőben is szép sikerek kísérjék és sokszorozzák meg a pataki alma mater kilenc emberöltőn át elért eredményeit. mint az egyházi gyűjteményeket bemutató kötetet, továbbá a Patakot ismertető albumokat és útikönyveket. Fekete Gyula író, egykori pataki diák Lazár István ;ró, a város szülöttje és diákja, valamint Szelényi Károly fotóművész dedikálták köteteiket a hosszú sorokban türelmesen várakozóknak. Ugyancsak igen hosszú, sor várta, hogy Béres Ferenc népdalénekessel — ugyancsak volt pataki diák — dedikálássá a pataki diákdaloic lemezét. raiban sárospataki, illetve ide kapcsolódó, egykori pataki diák-írók könyveit kínálták, a könyvterjesztő vállalat erre a napra szervezte szokásos ünnepi könyvnapját, s boltjában és sátraiban az említett köteteken kívül kínálta még a jubileumra megjelent évkönyvet, valaFogytak az emléktárgyak,, plakettek, az iskolaújság, mindenki tárgyi emléket Is akart hazavinni a nevezetes találkozóról. S közben szólt a zene, a pataki diákdalokat a disc-jockey tervei szerint — a táncdalfesztivál limbo-dala váltotta, de ez a stílustörés sem ronthatta meg a találkozó jó hangulatát.