Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-23 / 196. szám

T981. augusztus 23., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Kenyérnézőben A belépőt a frissen sütött kenyér illata fogadja. Olyan étvágygerjesztő ez. az illat, hogy az ember legszívesebben letörne egy jókora serclit, s megenné, csak úgy magában. Igaz, nincs is jobb, nélkülöz­hetetlenebb a kenyérnél. Ezt fejezi ki találóan az elneve­zés: mindennapink. — Naponta átlagosan 430 mázsa fehér, valamint 130 mázsa burgonyás és kukori­cás kenyeret sütünk — mond­ja Dana Gyula, a Miskolci Sütőipari Vállalat Kilián-dé- li kenyérgyárának vezetőhe­lyettese. — Ez a mennyiség hétköznap kevesebb, a hét utolsó napján több valami­vel. A nagy hajtás az ünne­pek előtt van nálunk, mint most is. Augusztus 20-rall00 mázsa kenyeret rendeltek tő­lünk a boltok, s ezt nem egé­szen egy nap alatt kell ki­sütnünk. Mi tnár péntek dél­ben „indulunk”, hogy szom­bat reggel friss kenyeret kapjanak a vásárlók. lek, hogy egyforma minősé­gű legyen a tészta. A huszon­négy év alatt, amióta az iparban dolgozom, sokféle beosztásom volt, de a mosta­nit mindnél jobban Szeretem. A férjem is szakmabeli, ő a szállításnál dolgozik. — A gépesítés ellenére sem éppen könnyű a kenyér­gyárjak munkája. Kérdés, milyen a megbecsülésük? — Nem panaszkodhatni« — feleli Lukácsné. — Haza­viszem havonta az öt és fél, hatezer forintot. Kaptam már Kiváló Dolgozó és mi­niszteri kitüntetést. Elnézzük, amint a gép a -beállított egy vág)' két kilo­grammos súlyokra szaggatja a tésztát, amely szalagon folytatja útját a gömbölyító- be, majd a hosszformázóba. A kelesztés háromnegyed óráig tart, s közel ugyan­ennyi időbe telik, amíg a tészta kenyérré sül a gáztü­zelésű kemencében. Am még mielőtt erre a műveletre sor kerülne, ráragasztják a cím­két, amely minden tudniva­lót elmond a kenyérről. — Korábban takarítani szoktam itt, a gépek között, de most címkéznem kell — közli két mozdulat között Hracs Andrásné. — Hiába, sok a munka. Nyújtott mű­szakban dolgozunk, reggel ötkor kezdtem és délután öt órakor leszek ismét szabad. Ezalatt 5800 címkét kell fel­ragasztanom.' Összefut a nyál a szánk­ban, ahogyan látjuk a ke­mence száján előbukkanni a formás, fényes barna héjú kétkilósokat. Fónagy József- né és társai fürge mozdula­tokkal rakják a vekniket a polcokkal ellátott kocsira, majd híilés után a műanyag rekeszekbe. Ezen a munkate­rületen nagy a mozgás, a munkaerő-vándorlás. — Egy embernek műsza­konként 40—50 mázsát is meg kell mozgatnia — adja a magyarázatot a gyár veze­tőhelyettese. — Nem min­denki vállalja ezt a strapát. Bizony, a gépesítés itt még afféle leányálom. Mint aho­gyan a konténeres szállítás széles körű alkalmazására is várnunk kell még, holott csak így óvhatnánk meg a kenyeret, hogy ne törődjön szállítás közben. A kenyeret nemcsak a vá­sárló, hanem a gyári meo is minősiti. A vállalati köz­ponti laboratórium vezetője Farkas Józsefné: — Országos normatívák alapján ellenőrizzük a kenyér minőségét. Mérjük a súlyát, a térfogatát, a savfokát, szemrevételezzük az alakját, a héját, a bélzetét. vizsgál­juk az illatát, az izét. Csakis az ezeknek a szempontoknak megfelelő kenyér kerülhet a boltokba. — Véleménye, tapasztalata szerint, milyen a miskolci kenyér? — Anélkül, hogy elfogult­sággal illethetnének, ki me­rem jelenteni: a miskolci ke­nyér országosan is jó minő­ségűnek számít. KoUj Fotó: Lacró József A gyógyintézetek ötnapos munkahete Január 1-tól az egészség­ügyben is bevezetik az ölna­pos munkahetet. Az áttérés­nek olyan formáját készítik elő, hogy a lakosság, a gyógy­intézetekben ápolták ellátása továbbra is megfelelően biz­tosított legyen a hét minden napján. Az ötnapos munka­héten az egészségügyi dolgo­zók munkabére nem csök­kenhet. Ügy tervezik, hogy a rövidített munkahetet vala­mennyi kórházban, szociális intézménynél, egészségügvi profilú vállalatnál bevezetik. Ezért a hetenkénti szabad­napokat összevontan is kiad­hatják. Ennék az a magyará­zata, hogy nem mindenütt elegendő a létszám. Az össze­gyűjtött szabadnapok esetén is azonban a dolgozók részé­re legkésőbb kilencven napon belül ki kell adni a pihenő­napokat. A 44 órás munka­időt heti 42 órára csökkentik. A folyamatosan működő egészségügyi és szociális in­tézmények háromműszakos munkahelyein, illetőleg az or­szágos mentőszolgálatnál, ahol eddig is 42 óra volt, ja­nuártól 40 óra lesz a munka­idő. Az égyműszakos munkahe­lyeken a napi munkaidő meg­szakításával adják ki a mun­kaközi szünetet. Nem jár munkaközi szünet azoknak, akik munkakörüknél fogva bármikor étkezhetnek, illető­leg, akiknek a munkaköre készenléti jellegű. A szombat délutáni szakrendelések meg ­szűnnek és a nagyobb rende­lőintézetekben párhuzamosan több orvos részvételével ed­dig ellátott szakrendeléseket szombat délelőttönként csök­kentett létszámban működte­tik. Ugyanakkor biztositják, hogy a kijelölt kórház-rende­lőintézet fogadja a sürgős- szakorvosi ellátásra szoruló­kat. A gyógyintézetek labora­tóriumi röntgenvizsgálati részlegei szombaton délelőtt továbbra is működnek. A gyógyszertárak szombat-va­sárnapi ügyeleti rendjét min­den városban változatlanul meg kell szervezni. Üzemlátogatásra indulunk. A létesítmény legfelsőbb, he­tedik szintjén kezdjük az ismerkedést, innen követ­Hirdetés a világ valamennyi lapjában jük a liszt kenyérré válásá­nak útját. A Kilián-déli a vállalat legkorszerűbb ke­nyérgyára. néhány munkafo­lyamat kivételével mindent gép végez. Automatikus üze- melésűek ezek a gépek ami garantálja a kenyér állandó Világhíres s Korszerű mesevilág minőségét. — Megyénk és az Alföld tizenhárom malmából érke­zik hozzánk a liszt — ma­gyarázza Bana Gyula. — A különféle liszteket keverjük egymással. Finom fehér ke­nyeret, mi úgy mondjuk: alápkenyeret csak mi sütünk Miskolcon. Így aztán a legtöbb miskolci a mi kenyerünket eszi, de szállítunk további húsz környékbeli településre is. Meglepően kevesen, mind­össze 123-an dolgoznak a gyárban, s a létszám jelen­tős része karbantartó szak­munkás. Rajuk legalább annyira szükség van, mint a pékekre. Igaz is, éjjel és nap­pal, úgyszólván megállás nél­kül dolgoznak a gyártóso­rok. s olykor még a gép is felmondja a szolgálatot. Nagy az igénybevétel. Nem keve­sebb, mint 41 tonna liszt. ICO köbméter víz, 8 mázsa só és 60(1 kilogramm élesztő feldol­gozása háruj naponta ezekre a masinákra, ennyiből ké­szül el a mindennapi kenye­rünk. — Lukács Miklósnénak hívnak, dagasztó vagyok — mutatkozik be kérésünkre egy ötven év körüli munkás­asszony. Csupa fehérbe van öltözve, ahogyan azt a hi­giénia megköveteli, ahogyan azt az Hóírások megszab­ják. — Vagyis arra ügye­A reklám a piac sóia. ha­talma és rangja van az üzlet- világban. A huszadik század egyik legnagyobb karrierjét a hirdetés futotta be. Több mint száz évvel ezelőtt jelent meg az első magyar reklám a világsajtóban ... A nphány éve elhunyt ama­tőr kutató, Tóth Lajos gyűj­teményéből származik a múlt századbeli esemény króniká­ja: Pest a hatvanas években fejlődött hirtelen kereskedő­várossá. Trieszt nagy tételek­ben öntötte piacra a legvál­tozatosabb árucikkeket, Bécs már valóságos eldorádója volt a vállalkozó kedvű ke­reskedőknek. A virágzásnak indult gyarmatáru-kereske­delem fortélyait egy gaz­dag bécsi nagykereskedőnél sajátította el a bácskai Bra­zovics család fia. Kálmán. Amikor Pesten egymás után nyíltak meg a belvárosi üz­letek, Brazovics gyarmat­áru-kereskedést alapított a Múzeum körúton, a Nem­zeti Múzeummal szemben. Vállalkozása rövidesen arany­bányának bizonyult. A leg­több vidéki fedeles lovas kocsi az ő üzlete előtt vára­kozott. elsőként hozott forga­lomba az országban nagyban narancsot, fügét, kávét, teát Üzleti elve az volt, hogy min­den rendelésnek azonnal ele­get kell tenni: naponta a cso­magok százait küldte vidék­re is. Brazovics Kálmán időköz­ben felvette a Brázay nevet. Nagy hazafi volt, sole elfog­laltsága mellett szakított időt arra. hogy Kossuth La­jost száműzetésében gyakran meglátogassa. Ezekrol az utakról lelkesedéssel és gon­dokkal terhelve tért vissza. Aggasztotta a turini remete anyagi ügyeinek rendezése. Az olasz pénzügyi válság mi­att minden pénzét elvesztet­te. a Coliegno al Baraccone-i villájáért kapott pénze is el­úszott. Kiderült, hogy a volt kormányzónak nincs miből élni! Hívei olyan megoldást választottak, hogy a hazafiak által összeadott évi 6000 fo­rintot befizették az Athenae- umba. és onnan könyvének tiszteletdíjaként továbbítot­ták Kossuthhoz. Brázay mentőakciói a leg­jobbkor segítették. Eötvös Károly így írt ezekről: „Van érdeme Brázaynak. ez keres­kedő. Hejh ha Magyarország­nak minden kereskedője így gondolkodnék és cseleked­nék!” Brázay árucikkeinek legja­vával ajándékozta meg Kos­suth Lajost, akivel élénk le­velezést is folytatott. Egyszer Kossuth panaszolta, hogy szembántalom zavarja az írásban. Az orvosa operációt ajánlott. Brázay egy láda sós borszeszt küldött Turinba. „Uram, az Ön sós borszeszé­nek köszönhetem szememnek egészségben fenntartását... 75 évtrn dacára nem tudok azon rossz szokásról lemon­dani, hogy gyertyavilág mel­lett olvasgassak éjfélig is .. , ha szemeim fáradni kezde­nek, jól megmosom sósbor- szesszei” — írta hálás köszö­netében Kossuth. Vissza­nyerte szeme világát, és fel­hatalmazta Brázayt ennek közlésére, Brázay feladta a monarchia legnagyobb hirde­tését. A. világ valamennyi lapjában megjelent Kossuth gyógyulásának a híre. A hir­detés példátlan eredménnyel iárt. Milliós tételekben ke­resték a Brázay-féle sósbor - szeszt. Kossuth világméretű népszerűségét bizonyította az a minden képzeletet felülmú­ló megrendelésáradat, amely a Múzeum körúti üzletházba özönlött. A sósborszesz világ­hírű lett! Egy vagon újság érkezett a szélrózsa minden irányából a Keleti pályaud­varra, ezekben jelent meg az első magyar reklám, az első magyar kereskedelmi hirde­tés ... A Brázay sósborszeszre még itthon is emlékeznek. Híres \ nótát faragtak róla és dalla­ma generációkon át hang­zott. K. M. 1 SPORT SPORT SPORT 1 Üldözés - a cél előtti kanyorban. Salakmotor Grand Prix nagyszerű map siker Sziráczki István győzött Napsütés, kellemes idő, szépszámú publikum, jól elő­készített pálya, egyszóval minden adott egy igazán színvonalas viadalhoz. A sa­lakmotoros Grand Prix pén­teki elődöntője mar sejtette, hogy nem panaszkodhatnak majd a szurkolók. Az érdeklődésre jellemző, hogy még a sérült Szőke Já­nos is itt van a népkerti pá­lya depójában. Két mankó se­gítségével biceg, de már tud mosolyogni. — Egyszerűen nem lehetett otthon maradni — mondja. — Olyan mezőny gyűlt össze, hogy mindenképpen ki kel­lett jönnöm. Az idei döntő résztvevői komótosan készülődnek, nagy a sürgés-forgás. Mindenki kap még egy-egy jó tanácsot, melegítik a motorokat, van hőlégballon-bemutató és ej­tőernyősugrás, emelkedett a hangulat. Mintegy 10 ezer né­ző kíváncsi a IV. Grand Prix fináléjára. Ki nyer vajon? Dryml? Stand? Muts vagy Blasak? Esetleg Oisak? Netán Szi­ráczki István? Nagy a találgatás, az esély- latolgatás. Aztán elkezdődik. Az első futam mindjárt vaskos meglepetéssel zárul. A VB-ücntős Stand motorja ra- koncátiankodni kezd. dühös a gazda, de a negyedik he­lyért bizony nem jár pont. A másodikban Sziráczki István magabiztos győzelmet arat, s ezzei még forróbbá teszi az egyébként is igen parázs han­gulatot. Aztán Verner ölébe hull a győzelem, mert a vá­ratlanul jól motorozó Trie- memek vezető pozícióban le­áll a gépe. Dryml is bemutat­kozik, természetesen futam­győzelemmel. Az ötödikben négy olyan salakos a rajtnál, akik vala­mennyien megnyerték első színrelépésüket. A holland Kroeze verhetetlen, de Szi­ráczki Pista remekül küzd és lehetetlen helyről tornássza fel magát másodiknak. A kö­vetkező. futam szenvedő ala­nya az NDK-s Bemer, akit Blasak igen keményen „ken fel” a palánkra. Bewert a mentők viszik el, könnyebb agyrázkódás, de ma ő már nem ül motorra. Blasakot ki­zárják. A 8. futamban Stand igazolja, hogy pompás ver­senyző: 76,4 másodperces ide­je messze kiemelkedik az ed­digiek közül. Kroeze és ‘ Sziráczki villa­násnyi előnyt szereznek a többiekkel szemben, kissé kezd meglepetésíze lenni a dolognak. Lehet, hogy ők döntik el az elsőség kérdé­sét? ... De ne találgassunk, annyi minden történhet még. Történik is. Bukások, mo: torhibák, szépségdíjas futa­mok követik egymást. — Nagyon kiegyensúlyozott a mezőny — mondja Nádasdy János, a MAMSZ salakmoto­ros bizottságának vezetője. — Legalább négy-öt esélyese van a viadalnak. A 13. futamban Kroeze mo­torja a cél előtti kanyarban mondja fel a szolgálatot, sze­rencséje van a holland fiú­nak, hogy másodikként azért begurul a célba. Nem sok Hi­ányzik hozzá, hogy Koszován is elkapja! A 16. futamban kettős csehszlovák bukás. A rajt utáni kanyarban Mina- rik keresztbe fordul. Verner már nem tudja kikerülni,’ megismétlik a futamot. Far­kas Ferenc, aki eddig is kel­lemes perceket szerzett a szurkolóknak, másodszor is elrajtol, s nem hajlandó még a nagyagyú Stancl-t sem ma­ga ele engedni. Zúg-zeng a biztatás, szívet dobogtató a szurkolókból a mieink felé áradó bizalom. A hajrában is tömény iz­galom. Verner alól az egye­nesben szalad ki a motor, Kroeze Weslake-paripája nem ismer lehetetlent, aztán a 20, futamban Sziráczkinak csak­is a győzelem eredményezhe­ti az elsőséget eldöntő külön- futamot. És Sziráczki nyer! Tanítani kellene, ahogyan ma motorozik. Sérülés, bukások sorozata, sok-sok hátráltató tényező akadályozta az idén, szinte nem volt olyan viadal, ahol makkegészségesen áll­hatott volna rajthoz. Sűrűsödik a levegő. Kroeze és Sziráczki a rajtnál. A ma­gyar fiú kapja el jobban a pillanatot, de Kroeze ott li­heg a nyakán. Négy kör, négyszer 386 méter. A mis­kolci kedvenc tudása legja­vát nyújtja, , emelkednek a karok a magasba, végre a hazai Grand Prix-gyözelem i* megvan! — Félelmetes — suttogja ernyedten Soós Lajos szak­osztályvezető. — Pista két kört defektes gumival tett meg... Kroeze is defektes Pirelli- vel hajt ót a célvonalon, szét­tárja a kezét: „Latiák, én mindent megpróbáltam, de ez a magyar legény lenyűgö­ző r Gratulál, veregeti Sziráez-' ki vállát, aztán kúszik a ma­gasba a magyar zászló. VÉGEREDMÉNY. A IV. Gránit Prix győztese: Sziráczki István (Magyarország) 14. 3, Kroeze (Hollandia) 14. 3. Drvml (Cseh- szlovákia) 1;. 4 Farkas F. (Ma­gyarország) II. 5. Oisak (Ia-ngyel- orszAg) 11. 6. S tan el /Csehszlová­kia) 8 ponttal. (doros) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom