Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

ESZÄK-MAGYARORSZAG 2 1931. augusztus 20., csütörtök Nagygyűlések, munkás-paraszt találkozók országszerte Erősödőit a szocialista nemzeti egység Sarlós István beszéde Csornán (Folytatás az 1. oldalról) Nagygyűlést rendeztek Csor­nán, az alkotmány napja al­kalmából. A szónoka Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára volt. Bevezetőben a közelmúlt nagy belpolitikai eseményei­re, a párt, a népfront, a szak­szervezeték és a KISZ kong­resszusára, az országgyűlési és tanácstagi választásokra emlékeztetett Sarlós István, hangsúlyozva: a széles körű, érdemi előkészület, majd a választók felszólalása, a kül­döttek munkája hűen tükröz­te mindazokat az alapvonáso­kat, összefüggéseket, amelyek népünk életét, ma és a kö­vetkező években is meghatá­rozzák. — Ügy vélem, ezeknek élé­re a szocialista nemzeti egy­ség további erősödése kíván­kozik — folytatta beszédét. — Azé az egységé, amely az ország jelenét, jövőjét döntő­en befolyásoló kérdésekben, például az államiság, a poli­tikai berendezkedés, a béke ügyében alapvetően azonos álláspont mögé sorakoztat fel munkást, termelőszövetkezeti dolgozót, értelmiségit, vallá­sost és ateistát, aktív dolgo­zót és nyugdíjast. Mindezek alapján állíthatjuk jó szívvel, nyugodt lélekkel: Magyaror­szágon ma erős a népünket összefűző, az azonos cél mö­gé felsorakoztató nemzeti egy­ség. Szilárdabb, mint a XIX. század második felétől nap­jainkig történelmünk során bármikor volt. Ennek, a realitásokat felis­merő, megértő, az ország ve­zetésének törekvéseit támo­gató magatartásnak lehetünk tanúi az utóbbi években olyan helyzetben, amikor ne­hezebb gazdasági feltételek mellett mást, és másként kell csinálnunk a következő esz­tendők megalapozásáért. Az ünnepi szónok kiemelte, hogy a szocialista nemzeti egység a párt helyes szövet­ségi politikájának alapján erősödött. Ez a politika ho­zott össze, és tart együtt min­den tisztességes gondolkodású embert, párttagot és párton kívülit, s a hazánkban élő, különböző nemzetiségűeket. E töretlen politika naponta meg­nyilvánuló bizonyítékai lát­tán mondják az állampolgá­ré.; tömegei: itt van az alko­tó erő, itt van a vezető erő, s ezeket a célokat érdemes tá­mogatni. Ez a politika jelent szilére alapot népfrontmoz­galmunk továbbfejlesztéséhez, az állampolgárok közéleti ak­tivitásának növeléséhez is.. A fejlett szocialista társa­dalom építésének1 szolgálatá­ban a Népfront bizottságai, ak­tivistái a jövőben is azon munkálkodnak, hogy a mun­kás-paraszt szövetség erő­södjön, a két alapvető osztály egymás iránti bizalma elmé­lyüljön. Ugyanakkor a Nép­front különböző fórumok megteremtésével növeli az értelmiség lehetőségeit, hogy mind szélesebb körben ve­gyen részt a társadalom ügyei­nek szolgálatában. Ez is egyik bizonyítéka annak, miképp fonódik össze gazdaság- és társadalompolitika, hiszen amikor az értelmiség közéle- tiségéről beszélünk, akkor azt is tudjuk: növekvő szerepe van országépítő feladataink tervezésében, megvalósítá­sában szakértelmüknek, kez­deményezőkészségüknek, tu­dósaink és művészeink al­kotó tevékenységének. A Népfront — mint eddig is tette — alkotó részese lesz gazdasági terveink ismerteté­sének, megvitatásának, ala­kításának, hiszen gazdaság- politikai tevékenysége erő­teljesen ösztönöz a közös gon­dolkodásra, a tudatos cselek­vésre, a döntésekkel járó fe­lelősségvállalásra. Társadal­milag felkarolja, a gondolko­dásban erősíti annak a köve­telménynek a szükségességét. amely csak a tisztességesen elvégzett, jó munkát értéke­li, s egyértelműen elveti a fe­lelőtlen, a munkahelyen csak éppen a minimumot nyúj­tó magatartást. Mindez alá­támasztja azt, hogy a közgon­dolkodás változása törvény­szerűen kihat a termelésre, továbbá az élet más terüle­teire is. Ha tehát e munkán­kat jól, eredményesen végez­zük, akkor más lényeges kér­désben is előbbre tudunk lép­ni. A Hazafias Népfront főtit­kára beszédének befejező ré­szében a magyar nép béke­akaratáról, társadalmunknak a nemzetközi élet fejlemé­nyeiről alkotott állásfoglalá­sait méltatta. Biztonságot, erőt sugároz az a tény, hogy a nemzetközi élet aggasztó je­lenségei — köztük r neutron­fegyver gyártásáról legutóbb hozott felelőtlen amerikai döntés — nem fogták, nem fogják vissza azt a belső al­kotó kedvet, amely hosszú távú terveink valóra váltá­sát, boldogulásunk ügyét öve­zi — mondotta. ’ A nagygyűlés, amely egy­ben a 10 ezer lakosú Csorna új tanácsházának avatóün­nepsége is volt, folklórmű­sorral fejeződött be. Alkotmánynapi ünnepség Dunaújvárosban és Kísvárdán Marjai József és Pullai Árpád beszélt Üj létesítménynél, a Dunai Vasmű konverter-acélmű első egységének üzembe helyezé­sevei ünnepelték szerdán Du­naújvárosban az alkotmány napját. A korszerű acélmű 73 méter magas nagycsarnoká­ban rendezett ünnepi nagy­gyűlésen Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Elöljáró­ban emlékeztetett arra, hogy 31 évvel ezelőtt kezdték épí­teni hazánk első szocialista városát. Dunaújvárost. Az az­óta eltelt három évtized alatt a Dunai Vasműben nemzet­közileg is jelentős kohászati termelőkapacitás jött létre. Fejlesztésének fontos állomá­sa a szovjet tervek alapján, szovjet berendezésekkel épí­tett konverter-acélmű, amely­nek első egysége az ünnep előestéjén — az eredeti ha­táridőnél négy és fél hónap­pal hamarabb — megkezdte az üzemszerű termelést. A Minisztertanács elnök- helyettese ezt követően egye­bek között azt hangsúlyozta, hogy további gazdasági fejlő­désünknek is nélkülözhetet­len forrása és meghatározó eleme a KGST keretében ki­alakult sokoldalú együttmű­ködés. A Minisztertanács elnök- helyettese végül arról beszélt, hogy .a kedvezőtlen külső kö­rülményekhez csak akkor tu­dunk sikeresen alkalmazkod­ni, ha korszerűsítjük saját or­szágunk iparának irányítá­sát, ha hatékonyabban és gaz­daságosabban termelünk. Beszéde után Marjai József és a kíséretében levő Fejér megyei és dunaújvárosi veze­tők rövid üzemlátogatást tet­tek a Dunai Vasműben. Ez­alatt a kohászok előkészítet­ték az első konverteregységet az ünnepi csapolásra. A telje­sen automatizált, óránként 130 tonna, különleges acélt előállító berendezésből késő délután csapolták le az ünne­pi adagot, s ezzel az új nagy­üzem első egysége megkezdte az üzemszerű termelést. Nagygyűlést ren deztek szer­dán Kisvárdán. az alkotmány napja alkalmából. A szónoka Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter volt. A miniszter részletesen foglalkozott az elmúlt három évtizedben elért, történelmi mértékkel mérve is számot­tevő eredményeinkkel, a szo­cialista ipar és mezőgazdaság kialakulásával és fejlődésével, amelynek nyomán hazánkban a nemzeti jövedelem csak­nem ötszörösére emelkedett. Rámutatott: most olyan sza­kaszban vagyunk, amikor az anyagi termelésben és né­pünk életkörülményeinek, életszínvonalának javításában elért vívmányaink megszilár­dítása és a további biztonsá­gos, szolid fejlődés megala­pozása a döntő feladat E célok elérése következe­tes munkát, erőfeszítéseket igényei — mondotta. — Ja­vult a munka szervezettsége, kezdenek kibontakozni a fej­lődés minőségi tényezői, ki­használatlan lehetőségeink azonban az élet minden terü­letén megtalálhatók még. Nem mindig megy zökkenő nélkül tervgmk valóra váltá­sa. Közismert hogy társa­dalmunkban vannak nem kí­vánatos jelenségek, tartják magukat, és helyenként újra is termelődnek maradi felfo­gások, nemegyszer becste­len törekvések is. Valarneny- nyi becsületes embernek ér­deke, hogy előrehaladásunk akadályait leküzdjűk és min­den támogatást megkapja­nak azok, akik céljaink eléré­sére törekednek. A miniszter utalt arra, hogy a magyar népgazdaság az év első felében is alapvetően a terv fő követelményeivel összhangban fejlődött. Ez az iparra, a mezőgazdaságra, az építésre, a közlekedésre és a kereskedelemre egyaránt vo­natkozik. Külön szólt a me­zőgazdaságról, amelynek munkáját az ország közvéle­ménye nagy figyelemmel és megbecsüléssel kíséri. Rámutatott, hogy az or­szágnak a korábban számí­tottnál több gonddal kell szembenéznie. Elzárt örven­detes, hogy bővül azoknak a vállalatoknak, munkahelyek­nek a köre, ahol magasabb­ra állítják a mércét. Ez össz­hangban van azzal a követel­ménnyel, hogy a dolgozók egész közössége értékesítse a még ki nem használt lehető­ségeket, nehézségeink leküz­déséért, a gyorsabb előreha­ladásért — mondotta a mi­niszter. A nagygyűlés az Intem»- cionálé hangjaival ért véget. Neutrontiltakozások ESEMÉNY EKKŐL röviden Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának főtitkára országos körútja so­rán Detroitban a neutron­fegyver gyártásáról hozott döntést a nép érdekeivel el­lentétes, az ország militarizá- lására irányuló képmutató és hitszegő politika részének ne­vezte. Kijelentette, hogy a kormányzat állításával ellen­tétben a neutronfegyver nem védelmi, hanem támadó fegy­ver, amely a Szovjetunió el­len irányul. Az Egyesült Államokat ter­heli a teljes felelősség a fegy­verkezési hajsza újabb sza­kaszáért — állapította meg Nádim Abdel Szamad, a Li­banoni KP KB titkára. A TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában felhív­ta a figyelmet arra, hogy a neutronfegyver gyártásáról hozott döntés szervesen bele­illeszkedik az Egyesült Álla­mok katonai Stratégiájába, amely a katonai tömbök és támaszpontok rendszerének feltámasztására, az elvesztett amerikai befolyás visszaszer­zésére, a független országok gazdasági és politikai függő­ségének visszaállítására, az ellenforradalom exportjára irányul. Szíriában a békeszerető erők országos tanácsa ítélte el a neutronfegyver gyártásáról hozott amerikai döntést, és a világbéke elleni támadásnak minősítette azt. Bulgáriában az országos békebizottság és az európai biztonságért és együttműkö­désért küzdő országos bizott­ság közös nyilatkozatban ítélte el a neutronfegyverről hozott amerikai döntést és rámutatott, hogy az a kelet— nyugati erőegyensúly felborí­tására irányul. ZÁSZLÓFELVONÁS # Az alkotmány ünnepe tisz­teletére szerda délután az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fel­vonták a Magyar Népköztár­saság állami zászlaját. Zász­lófelvonás; ünnepség volt tegnap délután a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. MEGADTÁK MAGUKAT # Megadták magukat a Ta- barzin iráni rakétás naszád elrablói a francia hatóságok­nak. A jelek szerint francia részről nem alkalmaztak erő­szakot. Az Elysée-palota nyi­latkozata szerint a touloni ki­kötőben kedd délután óta horgonyzó hajó a francia ha­ditengerészet ellenőrzése alatt áll. A nyilatkozat nem utalt arra, hogy a hajót megrohan­ták volna, vagy hogy elrab­lói részéről ellenállás lett volna tapasztalható. LENGYEL SAJTÓSZTRÁJK # Lengyelországban szerdán a szokásosnál kisebb terjede­lemmel és csökkentett pél­dányszámban jelentek meg a központi napilapok. Vidéken is csak néhány újság jelent meg. A Szolidaritás országos egyeztető bizottsága által meghirdetett kétnapos sajtó­blokád a lapok terjesztésére és árusítására is kiterjed. Voksok - bosszúból O ktalansággal ritkán vádolnak kormányt. Garrett Fitz­gerald, az Ír Köztársaság miniszterelnöke mégis ezt tette. Heves szavakkal fakadt ki a londoni televízió­ban a brit kabinetet ostorozva, amiért augusztus 20-án pót­választást tartanak Bobby Sands megüresedett mandátu­mának betöltésére. Sands, az IRA tagja éhségsztrájkba halt bele. önként vá­lasztotta az oktalan, rettenetes halált. Azóta sok társa sze­gődött nyomába, ám a bebörtönzöttek között még koránt­sem zárult le a halálba indulók sora. Újabb és újabb fe- gyencek vállalkoznak arra, hogy ezzel, a maguk választotta módon tiltakozzanak fogolystálusuk ellen, követeljék, hogy ne kózbűntényesként, hanem politikai elítéltként kezeljék őket. Meglehet, az önkéntes éhhalál, mint módszer hiába­valónak bizonyul. A londoni kormány ugyanis mereven el­zárkózik mindenfajta engedmény elől. Az ír Köztársaság miniszterelnöke joggal bírálta a tory- kormányt: Bobby Sands megüresedett képviselői helyére alkalmasabb időpontban is voksolhattak volna a Ferma- nagh-del-Tyrone-i kerületben. Ügy tűnik azonban, Thatcher asszony szinte kihívásnak szánja az augusztus 20-i válasz­tásokat. Megerősítették a brit katonai jelenlétet, újabb rendőri erőket vezényeltek a körzetbe, készen arra, hogy a provokációkra minden korábbinál keményebben vála­szolnak. Ám az erőszak erőszakot szül. A csütörtöki pótválasztások bizonyára nem különböznek: majd az eddigi hasoqló eseményektől. Bombák és orVlövé- szek teszik valószínűleg emlékezetessé ezt a napot is. Korszerű vadgazdálkodás A vadászatnak mint sport­nak, szórakozásnak, kikap­csolódásnak — társadalmi hatása csak áttételesen, köz­vetve érzékelhető, pénzben nehezen kifejezhető. Nem mérhető objektív módon a vadállomány és a vadon élő egyéb állatok kultúrértéke sem. Szorosan hozzátartoz­nak az erdő és a mező élet- közösségéhez, nélkülözhe­tetlen elemei az ember ter­mészetes környezetének. A vaddal való találkozás vagy a vad jelenlétének csak egy­szerű sejtése élményt jelent. A kutatók tudományos alapon vizsgálják a vad és környezete közötti ökológiai kapcsolatokat. A vad termé­szetes táplálékát képező lágy szárú és fás növények, növényrészek mennyiségé­vel, és az ezek vegyelemzé­sé bői nyert ásványianyag­összetétellel jellemzett vi­szonyok alapján vadeltartó | képességi fokokat, osztályo- i kát állítottak fel. Vizsgálják J a terület meteorológiai ada- ■ tait, főleg a napsütéses órák J számát, a területek Zavart- | ságát, a vadfajok populá- » dóinak az értékét Ezen J adatok alapján dolgozzák ki ■ a táji vadgazdálkodást J Meghatározzák a nagyvad- i fajok állományainak opti- J mális ivararányát, korössze- ■ tételét és a selejtezési irány- • elveket A mezőgazdasági vadkár ■ oka elsősorban a túlszapo- J rodott nagyvadállomány, i Ennek megfelelően, ha szűk- J séges, mérséklik a nagyvad- i állomány mennyiségét a J minőség egyidejű javítása J mellett. Ez az állomány- | csökkentés nálunk mindé- • nekelőtt a legjelentősebb , kárt okozó két fájnák a • szarvasnál és a vaddisznó- J nál alapvető feladat. i Képűnkön: a lágy szárú és fás növényzet az őz és a szarvas legfőbb tápláléka Vendég az'ENSZ-É Jan Martenson főtitkár- helyettes, az ENSZ leszerelé­si központjának vezetője 1981. augusztus 15—19. között láto­gatást tett Magyarországon A főtitkárhelyettest fogadta Púja Frigyes külügyminisz­ter. Hollai Imre külügymi­niszter-helyettessel megbe­szélést folytatott a nemzetkö­zi leszerelési tárgyalás .le helyzetéről, az ENSZ-közgyű­lés 1982-re tervezett rendkí­vüli leszerelési ülésszakának előkészületeiről. valamint Magyarország és az ENSZ kapcsolatának egyes kérdé­seiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom