Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-10 / 160. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. július 10., péntek Abaújvártói Örsur latorhegyi földváráig Régészeti ásatások Borsodban Á jubileumi úttörőtáborban... Vígan énekeltek a nagymihólyi gyerekek Megmarad-e a nevünk? Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum régészeti osztályának munkaszobái kihaltak, üresek. A régészek kint dolgoznak különböző ásatásokon, kihasználva az erre alkalmas időt. Gádor Judit régész, az osztály vezetője két nagyobb ásatás között töltött egy-két napot bent a múzeumban, és ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy tájékozódjunk: — Milyen ásatások folynak jelenleg a megye területén, illetve milyen munkákban vesznek részt a Herman Ottó Múzeum régészei? — Az osztály valamennyi régész-muzeológus munkatársa, velem együtt, ásatásokat vezet napjainkban — hangzik Gádor Judit tájékoztatója. — Wolf Mária irányítja Lovász Emese segítségével a Szendrön folyó leletmentést, ahol az elmúlt év őszén szántás közben csontvázmaradványok, épülettörmelékek, cseréptörmelékek kerültek elő. Annak idején rövid* leletmentést végeztünk, majd most, immár harmadik hete folyik ott az ásatás, a feltáró munka. Igen sokat' köszönhetünk a helyi termelő- szövetkezetnek, amely nemcsak az ásatási terepet biztosította, hanem egyéb úton is példamutatóan támogatja munkánkat, például az ásatásokat végző diákok ellátásával, a terület védelmével, egyéb módon. Ezért köszönettel tartozunk. A feltevés szerint középkori falu állhatott ezen a helyen, templommal, temetővel, egyéb településnyomokkal, s az eddigi ásatások ezt a feltevést látszanak igazolni. A tervek szerint, a későbbiekben itt tovább kutatunk majd. Tiszakarádon kofa népvándorláskori temető leletmentése kezdődik egy jó hét múlva, Lovász Emese irányításával. Ez is egy korábbi bejelentés alapján folyik majd, és itt is köszönetét kell mondani a helyi tanácsnak példamutató segítségéért, az ásatási helyet biztosító tevékenységért, általában sok irányú segítésért. —• ~Ügy tűnik, a helyi szervek, tanácsok, termelőszövetkezetek mindinkább jó •partnerei lesznek a régészek- .nek és mind több segítséget nyújtanak a leletek mentésében. — így van, és további példát is tudok erre említeni. Kisgyőrben szkítaleletek kerültek elő, ezeknek a leletmentő ásatását Simán Katalin és Koós Judit csak augusztusban tudjg elvégezni és addig a téesz vigyázza a helyszínt. Simán Katalin egyébként jelenleg Nógrád megyében Széchényben dolgozik a helyi muzeológusokkal: egy honismereti tábor keretében neolitikus (újkőkori) települést tárnak fel. — És mit ásat napjainkban Gádor Judit? — Nyolcadik éve ásatok Abaújváron. Erről a munkámról már több publikáció megjelent, múzeumi évkönyvben is közöltem kutatási eredményeket, s az Észak; Magyarország is beszámolt az 1 Abaújváron folyó munkák' róL Az ottani kutatás idei szakaszát lezártuk. A vár belső templomának előkerült nyomait lerajzoltuk, visszatérné ttük, a várbelső feltárása a jövő évben tovább folyik. Ennek a hajdani ispánsági székhelynek további kutatása rendkívül fontos, országos programhoz kapcsolódik, s ez előreláthatólag még több évet vesz igénybe. Az abaújváriak már megszoktak minket, az iskolásokat a környékről rendszeresen ki is hozzák az ásatásokhoz, s úgy tűnik, ott is az egész falu közügye a feltárás. — Több éve foglalkozik egy másik nagyobb ásatással Sályban. — Igen, a jövő héten folytatom ott a munkámat. 1972-ben, 1975-ben, 1979-ben, 1980-ban végeztem itt ásatásokat, most ötödször is „kitelepülök” oda. Mint már arról korábban a lap hírt adott, ez a munka a sály- latorúti leletmentéssel kezdődött, a tsz építkezése közben Árpád-kori templom és temető nyomai bukkantak elő. 1975-ben végeztünk feltárást a templom nyomai mellett, ahol nagyobb település nyomai bontakoztak ki. Feltehetően a hajdani Váralja faluval azonosítható ez a település, amelynek feltárása még tovább folyik. A Sály fölé emelkedő Latorhegyen 1979-ben kezdtem meg az egykori nemzetségfői székhelyül szolgáló földvár sáncának ásatását, A meredek falú hegy tetejére épült földvár háromszög alakú, honfoglalás kori, a közelében levő lakótorony pedig Árpádkori. Az örsúr nemzetség vára volt. Sály több irányú régészeti feladatot jelent Tovább kell folytatnunk a középkori település, tehát a régi falu feltárását és fel kell tárnunk az eddig még érintetlenül hagyott várközeli lakótornyot amely a mai Sály falu fölé emelkedik. A Magyar Nemzeti Múzeummal, illetve annak régészeivel munkaközösséget alakítottunk ki, teamet szerveztünk, amelynek én vagyok a vezetője és én kutatom továbbra is a földvárat A települést és a lakótornyot kutatásra e közösség keretében a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó kollégák „vették át”. Ez a munka központi támogatással folyik. — Amikor két éve kint jártunk a földvárban, akkor sáncátvágást végzett. Most hol tart? — A sáncátvágást, amit 1979-ben kezdtem el, az elmúlt évben folytattam, az idén pedig a föld-fa szerkezetű, külső oldalán kővel rakott, vörösre égetett középkori sáncot ásatom. További két sáncrendszer vizsgálata még hátra van. — Hallottunk egy Miskolcon tartandó országos régészeti rendezvényről. — A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szeptember 7-én, 8-án és 9-én Miskolcon rendez régészeti vándorgyűlést. Ennek előkészítése, szervezése is feladataink közé tartozik, amit az ásatásokkal párhuzamosan végzünk. (betted ek) Készül a kiállítás Finnországról __szorgosan készültek a testvér megyékből érkezett gyerekek, hogy a „nemzeti napon” bemutassák életüket a Csanyik-völgyben táborozó magyar pajtásoknak. A csehszlovákok kiállítással, énekkel, tánccal kedveskedtek. A 29 fős csoport a nagymihályi kerületből érkezett Gazi Stefan vezetésével, aki elmondta, hogy a gyerekek a jó úttörőmunkáért kapták ezt a táborozást, amit az iskolában és az úttörőházban végeztek. Darisova Jan a és Bidova Bianka arról meséltek, hogy mennyire tetszett a nyitó tábortűz, és az a műsor, amit a magyar pajtások mutattak be. A finn pionírok a tamperei kerület SDPL-szervezet küldöttei; köztük Jussi Grön- quist és Minna Nuutinen, akiknek a táborban szövődő barátságok jelentenek sokat, mint elmondták, közös a barátság nyelve szó nélkül is .. . Vezetőik, Teuvo Nieminen és Kristi Niemi segítségével készítették a kiállítást, amely ízelítőt adott Finnország életéből, a sajátos pionírszerve- zeti munkából, otthoni éleFel borzolodtak a kedélyek, csoportosulás az utcákon, fiatalok és idősek, ki halkabban, ki hangosabban, de mindenképpen szenvedélyesen vitatkoznak — azazhogy többnyire egyetértenek. Miben? Miről folyik a parázs vita? Mi az, ami így képes megbolygatni egy falu életét? A nevünkről van szó és egy másik falu nevéről: Szuha- káilórói és Múcsonyról... Szuhakálló és Múcsony évek óta közös tanácshoz tartozó közös közigazgatási egység. Indokolta ezt az, hogy a két község teljesen egybeépült. Most pedig sor került arra, hogy az új „gyerek”, az összevont község új nevet kapjon. Hetekkel ezelőtt kérdőíveket kaptak a falu lakói. Szavazzanak: mi ' legyen a község új neve? Többféle variáció szerepelt a lapon: Szuhakálló legyen, avagy Múcsony (bár a kérdőív szerzője megjegyzi, hogy ez egy rossz hangzású deformált szláv szó), avagy Szuhakálló-Múcsony, vagy Szuhapálfalva, avagy valami más? Ha más, mindenképpen kötődjön valamit ittlevő földrajzi dologhoz, a Sajóhoz vagy a Szuha-patakhoz. A kérdőív szövegéből az is kiderült, hogy amennyiben a községek lakóinak a többsége nem szavazza meg, nem erőszakolható egyikre sem a másik neve. Az eredményt előre lehetett látni. A Szuhakállóban lakók Szuhakállóra, a múcsonyiak többsége Múcsonyra szavazott A közbeékelődött Al- berttelep, amelyet a szuha- kállói posta lát el, többségében Szuhakállóhoz húzott A napokban falugyűlést hívtak össze Szuhakállóban. Sajnos, későn értesültem róla, ott nem mondhattam el a gondolataimat Most szeretném elmondani. Én itt születten Szuhakál- lón, a nagyanyám házában és hosszú kerülő után ide jöttem vissza lakni. Az én számomra ez a szó, hogy Szuhakálló, nem annyit jelent mint egy idegennek. Jelenti apámat, anyámat, a Szuha- patakol, a jól ismert kedves utcákat, a gyermekkoromat, a falu egészen a tatárjárásig visszanyúló történetét. Énnekem ez a szó zenél, és dallama kedves a szívemnek. Noha a Múcsony hangzása talán nem ilyen kedves a fülnek, én el tudom képzelni, hogy ugyanezt jelenti az ott- lakóknak. És ne mondja senki, hogy makacsság így ragaszkodni egy falunévhez. Aki a faluja nevéhez, az a falujához is ragaszkodik. Bár így érezne mindenütt, mindenki! Miért szónokolok én? — kérdezhetnék. Hiszen a kérdőíven az állt, hogy a többség — és csakis a többség dönt afelől, hogyan neveztessék ezentúl kedves falum. Igen ám, de a falugyűlésen már csak egy, egyetlenegy nevet terjesztettek elfogadásra. A név a kérdőíveken nem szerepelt. így hangzik. és rosszul hangzik: Mú- csonykálló. És egyetlen alternatíva sem kínálkozott. S noha mindenki a név ellen volt, a vezetők azzal távoztak: — Majd a tanácsülés dönt a dolog felől __ M ég nem volt tanácsülés. Én hallottam a falugyűlés után a tiltakozást, indoklásokat: nem kell a Múcsony- kálló név! Igen, de azt is hallottam és tudom, hogy azok, akik a szomszédi, baráti társaságban elmondják a véleményüket, tömeg előtt nem tudják. Nincs gyakorlatuk. És hallgatásukat talán beleegyezésnek vélik majd, hiszen a falu vezetősége a Múcsonykálló nevet támogatja. Nem hiszem, hogy mindent, hogy bármit is úgy kell ösz- szevonni, beolvasztani, hogy megszűnjön a részek önállósága. Ha egy falu elveszíti a nevét, elveszíti a hagyományait, önálló kultúráját, erkölcsét. Miért kell meglevő értékeinket elpusztítani? Félreértés ne essék, én nem vagyok haladásellenes. Sőt! De azt hiszem, még egy ilyen látszólag jelentéktelen ügyet, mint falvak nevének megszüntetése sem lehet bürokratikus úton megoldani.! Vagy ha igen, az előbb-utóbb megbosszulja magát. Az az ember, aki nem itt született, nem itt lakik, értetlenül hallgatja az indulatos kifakadásokat. Számára tulajdonképpen olyan mindegy, hogyan is hívják az új községet. Maradjon Szuhakálló az egyik, Múcsony a másik — és legyen Szuhakálló-Múcsony néven közös közigazgatási egység. A vasútállomásnak kezdettől fogva ez a neve. Legyen inkább hosz- szabb ez a név, de a benne élő emberek ne nézzenek rossz szemmel egymásra. Mert ezt a fajta új nevet egvik falu sem akarja! Nem éri meg ráerőszakolni az emberekre. Persze ahhoz, hogy ezt érezze valaki, nem elég csak névleg — egész valójával ide kell kötődnie. Én Szuhakállóban születtem, ide jöttem vissza tanítani, talán itt is halok majd meg. Soha számomra más' neve nem lehet, az idegenül, disz- szonánsan hangzana: fülem és szívem kivetné magából. Csorba Piroska tűkből. (ke—fi) Viharos évtizedek Prieszol József élete Szeptember 13-án lesz ar 1965 tavaszán elhunyt Prieszol József születésének 75. évfordulója. Ez alkalommal megemlékeznek a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosáról. Megyénkben rendezvénysorozattal adóznak emlékének, hiszen itt csaknem egy évtizeden át tevékenykedett. Emlékének ápolására a Miskolci Miniatűr Könyv- gyűjtők Klubja és az MHSZ Építők Prieszol József Lövészklubja közös gondozásában Viharos évtizedek címmel — könyvárusi forgalomba nem kerülő — minikönyv jelent meg nemrégiben. A megyei pártbizottság .első titkára, Grósz Károly előszavával kiadott 200 oldalas könyvecskét Tarján István írta, Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikusművész illusztrálta és Kovács Mihály szerkesztette. Prieszol József emlékét 16 fény- képfelvétel is felidézi. A szerző dokumentumok és egykori harcostársak visszaemlékezései alapján ismerteti Prieszol József életútját születésétől a haláláig. Ecseteli a Magyar Tanácsköztársaság megdöntése utáni proletárnyomort, amelyben hősünknek a főváros peremén már gyermekkorában része volt. A gazdasági világválság következtében a hárommillió koldus országában kilátástalan jövő várt a kóműves- szakmájú Prieszol Józsefre is. Ám a munkásmozgalom idősebb harcosainak tanítása, példája nyomán azok soraiba lépett, akik nem törődtek bele sorsúéba, s szívós küzdelmet folytattak a munkások jogaiért. A cselekvés embere volt: közvetlenség, elvhűség, meg nem alkuvás, mély ember- szeretet jellemezte, amivel sajátos humora is párosult. Mindez kitűnik a róla írt könyvecske tartalmából. Nem alaptalanul végződik az előszó ezzel a mondattal: „Példája arra ösztönöz bennünket, hogy miként ő tette, mi se hátráljunk meg a legnehezebb feladatok elől sem, vállaljuk mindig a közösség szolgálatának kommunista kötelességét.” ¥ 1 r r 1 •• •• 1 4 1 17 ¥ í"1 V¥ 17 M ? írásos bejelentésre házhoz megyünk. Lakosság es kozuletek, MbiLLLM! emrmtiq Az elvállalt bútorok be- és kiszállításáról gondoskodunk. A Miskolci Bútoripari Szövetkezet javítórészlege mindenféle ülő- és fekvő kárpitosbútorok javítását, áthúzását, különféle függönyözéseket vállal rövid határidőre. Igénybejelentés: Miskolc, Laborfalvy R. a. 16. Telefon: 15-494 i
