Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-08 / 158. szám

1981. július 8., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Nagy gond a kisüzem Az egészséges, tiszta ivó­víz kincs. Területünkön, Borsod-Abaúj-Zemplénben is. ahol annál is inkább igaz ez, mivel az itt levő kis és nagy vízhozamú patakok, fo­lyók, tavak és víztározók — tehát az összes vizek — 95 százalékát valamilyen módon felhasználjuk. Ez persze azt is jelenti, hogy a felhasznált mennyiség egy idő után ismét visszakerül a szabad vizekbe. Ez a visszaadott víz már egészen más minőségű... Ml KERÜL A POHÁRBA? Miskolc vízfogyasztása év­ről évre nő. A város napi vízigénye 110 ezer köbméter; már ennek a mennyiségnek tizednyi kiesése is komoly gondokat okoz. Pár évvel ez­előtt történt, hogy valahol Sajóecseg környéken egy ter­melőszövetkezeti dolgozó, akit aznap trágyaszállítással bíztak meg, úgy „oldotta meg” a munkát, hogy egy tartálykocsi-szállítmányt a Bódvába engedett. Szeren­csére a sajóecsegi vízműnél —* ahonnan a város vízkész­letének egy részét kapja — észlelték a nitrátos fertőzést, s azonnal leállították az üze­melést. Pár napig komoly gondot okozott a vízkiesés. Egy ember felelőtlensége is komoly bajt tud okozni. Mi van azonban akkor, ha üze­mek tucatjai szennyezik vi­zeinket? S nem is kismér­tékben, ráadásul úgy, hogy az kívülről nézve szinte le­galizált. Nem' tévedés ez, hi­szen, sajnos, manapság egy- egy új termelő- vagy szolgál­tatóegység beindulásának, majd folyamatos üzemelésé­nek a mércéit elsősorban gazdaságossági szempontok­kal mérik. SAJNÁLJÁK A PÉNZT Jó pár éve már annak, hogy a megye egyik legna­gyobb vállalata, a Lenin Ko­hászati Művek évente 27—10 millió forintot fizetett ki ezért, mert szennyezte kör­nyezetét. Ma ez a vállalat egy forintot sem fizet. Meg­építette azt a víztisztító rendszert, amelynek ered­ményes működését bárki le­mérheti ; nem barna már a kibocsátott szennyező anya­goktól a Szinva. Hogy erre jelentős összegeket fordított a vállalat? Természetes, de ez hosszú távon mindenkép­pen kifizetődő. Ahogyan Ban István okleveles vízgazdálko­dási üzemmérnök, az Észak- terv területrendezési terve­zője mondja, manapság már nem annyira a nagyüzemek okozzak a fejtörést. A me­gye területén naponta újra visszaadott 260 ezer köbmé­ter felhasznált víznek mind­össze 10 százaléka tisztított. A mechanikai, biológiai és kémiai tisztítás valamilyen fajtáját minden nagyvállalat alkalmazza, jóllehet bőven akad még tennivaló az. Ózdi Kohászati Üzemeknél. az Északmagyarországi Vegyi­műveknél, a Borsod nádasdi Lemezgyárnál, vagy a Chi- noin miskolci üzéménél, ezek az üzemek azért mér megtették a kezdeti lépése­ket szennyvizeik tisztítására. Ha nem is teljesen, de leg­alább részlegesen tisztítják azt a vízmennyiséget, amit visszaadnak foiyóinkba, pa­takjainkba. Ami ma a leg­égetőbb gond. a kisüzemek, melléküzemágak beindulása, ahol jóval a gazdaságossági, hatékonysági mulatók mögött szerepel a környezetvédelem — pontosítva: közvetve akár saját, akár tágabb környe­zetünk védelmének — kér­désé. Rossz példák: a bódva- szilasi termelőszövetkezet galvánüzemének iszapját nem­egyszer a Bódva partjára rakták ki, gondolván, majd csak elviszi a patak. Egy másik kisüzem, a borsodszi- , ráki tsz zilizi melléküzem- ágának biológiailag szennye­zett vize is minden tisztítás nélkül kerül elvezetésre. Ez csak két egyseg, de biztos, hogy több kisüzemet lehetne említeni még a megyében, melyek szennyezik vizeinket. Mi a megoldás? Ki-ki a ma­ga lehetőségeihez képest igyekezzék környezetének a legkevesebb kárt okozni 1 Különösen a kisüzemek vízhozamához igazodó beren­dezés licencét vásárolta meg a közelmúltban a Szentend­rei Vízgazdálkodási Vállalat. Ennek a víztisztítónak a so­rozatgyártása már folyik. A svéd licenc alapján gyártott Élykt-típusú tisztító kél faj­tája napi 4, illetve 20 köb­méter kapacitású. A beren­dezés ára is szolidnak mond­ható. hiszen ' beszereléssel együtt mintegy másfél millió forint. A pénzt sajnálják egyes üzemek? — vetődik fel jogosan a kérdés. HELYES SZEMLÉLETTEL Tény, hogy szorító gazda­sági helyzetünkben érvként, s mindig mintegy mentség­ként hozzuk fel a pénz­hiányt. Ám valahogy úgy tűnik, néha nem ez a leg­lényegesebb ok. Mert példá­ul állattartó mezőgazdasági egységeinknél 1—1 komposz­táló egység létrehozásával nem sokat — pár ezer forin­tot — adnának ki csak, ha a derítőgödröket vízzáró be­tonból készítenék. Más: sen­ki nem vonja kétségbe kis­üzemeink szükségességet, ám sok esetben ezek üzemelte­tési engedélyét csak az ille­tékes tanács ipari osztálya szentesíti, s nem ritka, hogy a Köjál, valamint az Évizig vízvédelmi felelősei nem is tudnak ezen üzemek beindu­lásáról. Csak akkor, amikor környezetet szennyező mel­léktermékeiket vizeinkben kimutatják. Pedig egy elő­zetes megbeszélés, tanácské­rés rengeteg kellemetlenség­től kímélne meg mindenkit. A környezetvédelmi beruhá­zások elmaradásának —mint ezt a gyakorlat is bebizo­nyította mád — elsősorban nem pénzügyi háttere van Szemléletbeli változásokra lenne szükség sürgősen. S nem is kevésre. Ha másért nem, hát holnapunk bizton­ságáért ... l'usztafalvi Tivadar Orvosok aratási ügyeleti szolgálata Borsodban A Borsod megyei mezőgaz­dasági üzemekben működő orvosok megkezdték nyári aratási ügyeleti szolgálatu­kat. Ellenőrzik többek kozott azt. hogy az erőgépek, a kombájnok üzemeltetésénél betartják-e a munkavédelmi előírásokat, minden gépet felszereltek-e megfelelő első­segélynyújtó ládákkal. Meg­vizsgálják a mezőn dolgozók részére szállított étel minő­ségét és gondoskodnak arról is, hogy a munkacsoportok egy-egy tagja értsen az első­segélynyújtáshoz. Állandó el­lenőrzés alatt tartják a nyári melegben kombájnokon dol­gozókat. megvizsgálják szív­működésüket. vérnyomásukat. Szimmetria Csöpp emberke a magas ház tövében. A sátoraljaújhelyi Dózsa György úton épült tízemeletes lakóház látványnak is szép; szim­metrikus megoldásaival. A tervezők, az épitök figyelmessége: gon­doltak a kismamákra is. A lépcsőkbe beépítették a babakocsi-fel­járót. Fotó: L J. Előzzük meg a gombamérgezéseket! Az itt-ott előforduló gom­bamérgezéseknek, sajnos, egy részük halállal végződik. Fi­gyelmetlenség, felszínes is­meretek miatt kerülnek az áldozatok a kórházakba, és legjobb esetben gyomormo- sassal végződik a vizsgalat­ion gombákból készült ételek fogyasztása. A gombák fo­gyasztása csak akkor bizton­ságos, ha szakértő vizsgálja át! Miskolcon gombavizsgáló- pavilon van a Béke téren (piac), a vasgyári piacon, Lillafüreden és Tapolcán az autóparkolóban levő. idősza­kos vizsgálóban. Az esős idő kedvez a gom­báknak, megszaporodnak az erdőkben. Gombát fogyasz­tásra csak olyan személy gyűjtsön, aki a gombákat feltétlen biztonsággal isme­ri! Hivatalosan szakképzett gombavizsgálók által vizsgált gombát vásárolhatunk a pia­con kijelölt árusítóhelyeken, j Kiránduláson szedett gombái j is ellenőriztessünk szakem- i berrel 1 A fegyelmezetlen gyerekek többet cigarettáznak A pszichológusok egyik ra­vasz. elképzelése a gyerekek dohányzásról való le.szokta­tásáról az, hogy kampányaik­ba lis/.la életet, élő Halálo­kat is bevonnak, hiszen a gyerekek jobban hallgatnak társaikra, mint a felnőttek­re. Am ez. P. P. Alikén egyik legutóbbi tanulmányának is­meretében kudarcra van ítélve. Egész egyszerűen a felnőtt orientációjú gyerme­keket. akiket az egészségügyi nevelők bevennének kampá­nyukba, kevésbé tisztelik társaik. Azok a gyerekek, akikre a velük egykorúak felnéznek, szinte mindig lá­zadók, közösségi életre nem hajlandók. A dohányzást a hal óság elleni lázadás sz.im- bólumaként dicsőítik. A korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a do­hányzó gyerekeket a dohány­zás vonatkozásában nem el­lenőrzik a szülők. Aitken ta­nulmánya szerint pedig a dohányzó gyerekeket általá­ban kevésbé ellenőrzik a szülők, s a dohányzás ellen­álló magatartásuknak csak az egyik oldala. Bizonyíték er­re az a felmérés, amelyet Skóciában 384, tíz-tizennégy éves gyermek körében vé­geztek. A vizsgálat elsődle­ges célja az alkoholfogyasz­tás felmérése volt. A való­ságos cél elrejtése érdeké­ben a gyermekeknek külön­böző kérdéseket tettek fel: például, hogy esznek-e édes­séget. mikor fekszenek le, milyen ruhát hordanak, do­hányoznák-?, majd rátértek az, alkoholfogyasztásra is. Így egyszerre kaptak adatokat a dohányzásról és az italozás­ról. Végül is a kérdések és a válaszok sokasága egyér­telműen jelezte, hogy me­lyik gyerek áll a szülők be­folyása alatt, és melyik pró­bál saját úton haladni. Aligha meglepő a vizsgá­lati eredmény, amely szerint az. idóscbo gyermekek töb­bet dohányoznák. Nem volt azonban jelentős eltérés a nemek, a társadalmi osztá­lyok és az. egyes területek között. Más változók mellett azok a gyerekek, akik azt állították, hogy cigarettáz­nak, sokkal fogékonyabbak voltak a hozzájuk hasonló korúak véleményére, mint a felnőttekére. Azok azonban, akik soha nem dohányoztak, sokkal inkább eleget tettek a szülői követelményeknek, és megfordítva, nemigen be­folyásolta őket a többi gye­rek magatartása. A gyermekek dohányzásról való leszoktalásának legjobb módja az olyan fiatal fel­nőttek dohányzásról való !e- szoktatása, akiket a kama­szok elbűvölőnek találnak, például a zenészeket vagy a sportolókat. (Folytatás az 1. oldalról) Ahogy elszemélytelenedik a döntés, úgy szemelytelenedik el a felelősségre vonás is. Ez­zel a problémával most már komolyan kezdenek foglal­kozni a jogászok is. Milyen más döntési rend­szer lehet? A csoportos, tes­tületi döntés jelenlegi formá­jában nem minden helyzet­ben és nem minden témánál sikeres. Az azonos csoport elé kerülő különléle témákhoz nem minden csoporttagnak fűződik egyformán érdeke, szakmailag nem érthet min­denki mindenhez és így to­vább. Az előadó így fogal­mazott: nálunk formálisán intézményesített csoportok döntenek. Más lehetőség — már van ahol gyakorolják —, az úgynevezett „ad hoc” cso­portok. Ez akkor jó, ha va­lamilyen szakmai kérdés el­döntéséhez olyan embereket hívnak össze, akik a téma ismerői. Ez. a külföldön is­meretes módszer, sok nehéz­séget kiküszöböl, például meggyorsul a döntéshozatal, s biztonságosabb is a siker, ki van zárva egy személy ki­emelt felelőssége. A hierar­chikus rendszerrel szemben ilyenformán döntési ponto­kat kellene elfogadtatni a vállalatoknál. Ezek, s az itt még fel nem sorolt problémák már oda vezettek, hogy néhány kül­földi vállalat vonakodik at­tól, hogy kapcsolatot teremt­sen a mi nehézkes, hierarchi­kus felépítettségü vállalata­inkkal. Pedig, hogy mennyi­re nem lehet ez mindegy számunkra, arra a következő előadás felhívhatta a figyel­mét mindazoknak, akik a gazdaságpolitika összefüggé­seit érzékelték. A világgazdasági helyzet figyelembevétele a vállalati vezetésben és döntésekben címmel dr. Kádár Béla, a közgazdasági tudományok doktora, az MTA Világgaz­dasági Kutató Intézetének tu­dományos osztályvezetője tar­tott előadást. Nem vállalta, hogy receptet adjon bárme­lyik vállalat vezetőjének, de széles körű áttekintést nyújt­va a világgazdasági helyzet­ről, megjelölve a várható fej­lődés irányait, felismerhették a hallgatók hazánk és nép­gazdaságunk helyét, szerepét a nemzetközi gazdaságban. Egy lényeges dolgot tudo­másul kell venni: a nemzeti gazdaságon belüli változás érdemben nem tudja befo­lyásolni a nemzetközi folya­matokat. Ehhez mi túl kevés, világszínvonalon kiemelkedő termekkel szerepelünk a pia­con. Miért beszélünk akkor mégis annyit az innovációról és miért sürgetjük? Mert szükséges és nelkülözhetellen a világgazdasági beilleszke­déshez. Ebben a felgyorsult változásban már nem a fej­lett tőkés országok a konkur- renseink, hanem egyre in­kább a fejlődő országok, akik az energiahordozók birtoká­ban vannak, s már nem csak úgy tudják feldolgozni a kő­olajat, hogy önmagukat el­látják termékekkel, hanem egyre gyakrabban megjelen­nek, mint exportálók is a vi­lágpiacon. Ez elgondolkod­tató! Szólt a KGST térségén be­lül kialakult lehetőségekről és korlátokról. Ma már a KGST árképzési és egyéb gyakorlata Is követi a világ- gazdaságban végbemenő vál­tozásokat. A KGST-nek fon­tos szerepe van, de nem he­lyettesítheti a helyi racioná- bs gazdaságpolitikat­Részletesen beszélt a piaci kérdésekről, a piacszerkezeti tényezőkről, a piacstruktúra változásairól. Fontos, a vál­lalatok jövőjét, orientációját lényegesen befolyásoló, ak­tuális problémákról volt szó, s igen sajnálatos — és szinte érthetetlen —, hogy a mi sok nagyiparral rendelkező me­gyénkből alig akadnak néhá- nyan a hallgatók között. A. L Tábor a nemzetközi úttörőbarátság jegyében A Csanyik-völgvi nemzet­közi jubileumi úttörőtábor eiső napjára már minden pajtás megérkezett; délután az ünnepélyes' zászlófelvo­násnál Sarlai Pélerne, me­gyei úttörőelnök köszöntötte a közel 500 pajtást, akik kö­zött ott sorakoztak a test- vérmegyékből érkezettek is. tamperei. Kassai, neubran- denburgi. vologdai gyerekek. Az idei év a megyében már az úttörőszövetség 35 éves évfordulójának jegyé­ben telt az általános isko­lások számára, az elmúlt év szeptemberében készített tervekben kiemelt helyet ka­pott a „születésnap”. Június­ban a felnőtt úttörővezetők kibővített ünnepi ülést tar­tottak az évforduló kapcsán, a gyerekeknek most. ez a tábor a jubileumi megemlé­kezés. — Táborunk a nemzetközi néven túl a jubileumi elne­vezést is viseli — mondta Sarlai Péterné, a Magyar Üttörők Szövetsége Borsod megyei elnöke —, ezért a tábor programjában igyek­szünk azt is megmutatni, ho­gyan dolgoztunk az elmúlt esztendőkben, megismertet­jük a vendég pajtásokkal a magyar szervezeti élet alap­formáit. Legyen lehetőségük ismeretszerzésre, közösségi művelődésre, a nemzetközi úttörőbarátság elmélyítésére, és találkozzanak a gyerekek a szabadidős tevékenység valamennyi formájával. A Magyar Űttörő Szövetség me­gyei életének 35 évéből, em­lékeiből készítettek a gyere­kek kiállítást kiegészítve a nemzetek anyagával is. A tábor második napjá­nak délelőttjén a gyerekek a legváltozatosabb dolgokat készítették, az úgynevezett szakköri napon, makraméz­tak. bábok kerültek ki a ke­zeik alól. hímeztek, elsőse­gélynyújtással ismerkedtek, sportoltak, agyagoztak... Majd színre léptek a táncosok, tor­nászok, énekesek, színját­szók... Az első vetélkedő győztese Molnár Zsolt, sajószögedi résztvevő, aki az ötvenfős versenyben megnyerte a test­vérszervezetek életéből ren­dezett vetélkedőt. A gyermekeket kísérő fel­nőttek. magyarok és vendé­gek egyaránt, közös tapasz­talatcseréken vesznek- részt a táborban, ahol megismerte­tik egymással munkájuk ta­pasztalatait szervezeteik életét. A tábor további program­jában kirándulás, filmvetítés, nemzeti napok, sportnap, tu- ranap szerepel. — ke — j

Next

/
Oldalképek
Tartalom