Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
1981. júfíus 8., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Uj „lámpások” falun BESZÉLGETÉS AZ AGRARÉRTELMISÉG HELYZETÉRŐL ÉS SZEREPÉRŐL MICSUCH LÁSZLÓVAL, A MEDOSZ TITKÁRÁVAL Tatán van egy kis túlzás abban az elvárásban, hogy a jórészt falusi környezetben letelepedett agrárértelmiségiek — akárcsak annak idején a falusi tanítók, Gárdonyi szavaival élve — a falu lámpásai legyenek. Mindenesetre a nagyüzemi mezőgazdaság szervezeti kereteinek bővülését, sok tekintetben a falvak fejlődését, kulturálódását nem lehet elválasztani attól a ténytől, hogy ma 45 ezer okleveles mezőgazdasági szakember él és dolgozik Budapest határain kívül az országban. Közülük a legtöbben agrármérnökök (több mint húszezren!), akik — a gépészmérnökökkel, üzemmérnökökkel, vegyész- mérnökökkel, kertészmérnökökkel, erdőmérnökökkel, közgazdászokkal és állatorvosokkal együtt — rendkívül nagy potenciális értéket képviselnek lakóhelyük szellemi életében. Hogy ez a potenciális érték mennyire hat környezetére, tehát hogy menynyire sugárzó az értelmiségiekben rejlő tudás és gondolkodási készség, nagymértékben függ a helyzetüktől. Erről beszélgettünk Micsuch Lászlóval, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének titkárával. — Véleménye szerint mi* hfcn szerepe van a mai agrárértelmiségnek a vidék szellemi életének formálásában? — A MEDOSZ megkülönböztetett figyelmet fordít a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban foglalkoztatott értelmiségiek tevékenységére. Nemcsak az én véleményem, hanem adatokkal is igazolható tény, hogy az utóbbi években tovább növekedett a szerepük, mind a felső vezetésben, mind középszinten és munkahelyi szinten is, ahol közvetlen kapcsolatban vannak a fizikai dolgozókkal. Részt vesznek a tudományos ismeretek alkalmazásában, nagy részük van a gazdálkodás hatékonyságát növelő helyi intézkedésekben és jelentős szerepük az elmúlt évek jó mezőgazdasági eredményeiben; így a korszerű technológia alkalmazásában, az új növényfajták elterjesztésében, a termésátlagok növelésében, az állattenyésztés hozamnövelésében. Mindez a megbecsülésüket, s egyben a gondolataik iránti igényt is növeli. — Mennyire vesznek részt az agrárértelmiségiek a közéletben? — Kétségkívül növekedett az agrárértelmiségiek közéleti aktivitása, üzemen, falun belül, és országos arányokban is. Példaként említem, hogy a legutóbbi választások alkalmával a korábbinál jóval többen kerültek a szakszervezeti vezetésbe, ahöl kiválóan megállják a helyüket. Mindennapi munkájuk mellett sokat tesznek az adott körzet, község, falu kulturális életének alakításáért, fejlesztéséért. A legtöbben felismerték és vállalják is azt a fontos politikai szerepet, ami a falu és város közötti különbségek csökkentését szolgálja. Különösen növekszik az agrárértelmiség szerepe ott, ahol például az iskolakörzetesítés folytán hiányzik a pedagógus, ahol tehát bár más szerepkörben, de sok tekintetben hasonló gondolkodtató és gondolatébresztő munkát kell végeznie. Ez már ma sem csak igény, hiszen például a háztájival rendelkező mezőgazdasági és ipari dolgozóknak természetes szövetségesévé vált a gépi munkaeszközök, a takarmány beszerzésében őket segítő agrárértelmiségi, aki amellett, hogy szaktanácsokat ad a jobb gazdálkodáshoz, közel kerül az emberekhez, s egyben politikai és pedagógiai munkát is végez. — Mindehhez az is szükséges, hogy az agrárértelmiségi otthonának is tekintse azt a környezetet, ahol él. Ön szerint milyen igényeket kell kielégíteni ahhoz, hogy ez általános legyen? — Talán a legfontosabb, hogy a mainál nagyobb mértékben kell bevonni az értelmiségi dolgozókat, az ágazat, a vállalat, az adott üzem fejlesztésével, a gondok megoldásával kapcsolatos kérdések megvitatásába, a különféle koncepciók kialakításába. Ez igény is a részükről, s ennek feltételeit meg kell teremteni. A szakszervezet ezt a törekvést támogatva, nemcsak a személyes érdeket szolgálja, hanem népgazdasági és társadalmi érdeket is, hiszen a döntések előkészítésébe bevont értelmiségiek feltétlenül nagyobb kedvvel végzik a munkájukat, s ez mindenkinek hasznos. Nem beszélve arról, hogy a döntés előkészítéséhez szükséges viták feüs- merhetőbbé teszik a fizikai dolgozókkal való egymásrautaltságukat, amiért is javul az összhang közöttük. — Az agrárértelmiségiek bizonyos rétegét érzékenyen érintik a különféle átszervezések. Mi a szakszervezet álláspontja az átszervezéssel kapcsolatban? — Éppen az értelmiség otthonérzetének, alkotókedvének növelése érdekében a szak- szervezet csakis az átgondolt, a következményekkel is számoló, a dolgozókkal megbeszélt, az időben nem elhúzódó és a szocialista törvényességet betartó átszervezéseket támogatja. — A falun élő értelmiség helyzetét ismerve, véleménye szerint milyen fontos igények kielégítése ad a szakszervezet számára további feladatokat? — Valóban vannak olyan, az értelmiségieket joggal foglalkoztató kérdések, amelyek egyben megoldandó leckék is mind a szakszervezetek, mind az állami irányító szervek, nem utolsósorban az adott termelőüzemek, intézmények, költségvetési szervek számára. Az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani például a pályakezdő agrárértelmiségiek beilleszkedésének segítésére, továbbá arra, hogy végzettségüknek megfelelő munkakört kapjanak. Emellett anyagilag érdekeltebbé kell tenni őket a jobb minőségű munkában. Feladatot jelent a női agrárszakembereknek a mainál méltányosabb anyagi, erkölcsi elismerése is, beleértve, hogy bátrabban kell megbízni őket vezetői feladatokkal. Az értelmiségieket kevéssé vonzó, tehát bizonyos tekintetben fehér foltoknak is nevezhető területeken olyan lakás-, anyagi és foglalkozta tási lehetőségeket, kell teremteni, amelyek révén mind a fiatal, mind a tapasztalt diplomás szakembereknek érdemes lesz ott letelepedni. A szakszervezetnek természetesen minden rendelkezésre álló eszközzel támogatnia kell ezeket a törekvéseket, hiszen hosszabb távon e feladatok megoldásával lehet mind a gazdálkodás eredményességét javítani, mind pedig az adott helység kulturális-társadalmi felemelkedését szolgálni. A. G. II gabonáin A gabonaipar felkészült a felvásárlásra a földekről érkező szállítmányok fogadására. feldolgozására és raktározására. Az iparban számolnak azzal, hogy a gazdaságok az elmúlt évinél kisebb területen termesztettek gabonát. Ezt részben a kedvezőtlen Időjárás idézte elő, de ezt a kiesést némileg sikerült ellensúlyozni azzal, hogy tavasszal a tervezettnél nagyobb területen vetettek árpát és zabot. A gabonaipari vállalatok műszaki felkészülése befejeződött. A gabonát 1050 helyen veszik át. Azzal számolnak, hogy egy 12 órás műszak alatt naponta 300 ezer tonna gabonát tudnak átvenni a termelőktől, 2 százalékkal többet mint tavaly. Előnyösen éreztetik hatásukat a műszaki korszerűsítések. amelyek érintették a raktározást is. Egy év alatt hozzávetőleg 88 600 tonna összbefogadó képességű, kor- aaerű tárolót adtak át. Felújították az ideiglenes tárolókat is és így összesen 45 ezer tonna termést helyeznek el nem végleges körülmények között, de úgy. hogy a termés nem károsodik. A bértárolásra továbbra is szükség van. Az erre vállalkozó mezőgazdasági üzemek 50 százalékkal nagyobb térítési díjat kapnak. A hosz- szabb időtartamú helyi bértárolásokat azzal is össztön- zik, hogy a 13 hetet meghaladó helybentartás esetén még magasabb tárolási díjat térítenek. A gabonaátvétel minőségi feltételeiben változás nem történt. A búzát hármas minőségű csoportosításban veszik át és műszeres vizsgálatokkal döntenek a termékek minőségéről. Az elmúlt évi termésből megmaradt készletekből az új termésig kiegyensúlyozott, nyugodt lakossági kenyér- és pékáruellátást tudnak biztosítani. Ugyanúgy zavartalan lesz a takarmányellátás is. Jó ütemben szállítják a mezőgazdasági nagyüzemekbe a másod- és tarlóvetésekhez szükséges szaporítóanyagot. Bőséges a készlet, a megrendeléseket kivétel nélkül visszaigazolják a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál. Az idei év különösen alkalmas a másodvetésekre, hiszen az elmúlt évekhez képest a növények a szántóföldeken, valamivel korábban értek be. Így marad idő a talaj elmunkálá- sára és a vetésre, .tó hatásfokkal termeszthető az elkövetkező időszakban a hibrid kukorica, amelyből a legkeresettebb típusok a termelők rendelkezésére állnak. Hasznosítják az A zalai tsz-ek erdeiben évenként mintegy 12 ezer tonna íahulladék keletkezik. Az összegyűjtésre eddig senki nem vállalkozott, ezért veszendőbe ment. A jövőben e nagy mennyiségű hulladékból M eaer tonnát felhasználnak. Kaparójavítás A bányában a kitermelt szénmennyiséget kaparó segítségével szállítják, ezért lényeges a szállítóberendezés üzembiztonsága. Putnok-aknán a meghibásodott Slask-kaparókat a külszíni tmk-műhelyben javítják. Felvételünkön Gyúrón József és Szakács Ferenc végzi ezt a műveletet. Bővül a késztermékgyártás A Borsodi Vegyikambinát VI. ötéves terve A Borsodi Vegyikombinát termelési szerkezetén belül a legnagyobb hányadot a pvc-alapanyaggyártás jelenti, ennek jövedelmezősége azonban — a világpiacon kialakult rendkívül alacsony árak miatt — szinte a kritikus szint alatt van. Vagyis ráfizetéssel lehet ma a pvc-port a tőkés országokban értékesíteni. Az előrejelzések szerint a világpiacon bekövetkezett dekonjunktúra jó ideig eltart meg, s csak igen lassú javulásra lehet számítani. Ehhez jön még az a nehézség, hogy a PVC—III. beruházásának elhatározásakor a népgazdasági terv az elértnél lényegesen nagyobb mennyiségű pvc-por felhasználását irányozta elő a belföldi piacon. A belföldi értékesítés mar 198ü-ban is messze elmaradt a tervezettől, de ugyanez a helyzet a tervidőszak első esztendejében is. Emiatt a kívánatosnál lényegesen nagyobb a pvc-export, ami még abban az esetben sem lenne szerencsés, ha kiegyensúlyozott exportarak uralkodnának a piacokon. CÉL: A TARTÓS GAZDASÁGI STABILITÁS A fentiek figyelembevételével a vállalat tartós gazdasági stabilitása csak oly módon érhető el, ha a BVK- ban számottevően növelik a kevésbé konjunktúraérzékeny termékcsaládok aranyát, ha fokozzák az alapanyagok feldolgozottságát. Ennek az alapvető feladatnak a megvalósítását tűzi célul a vállalat VI. ötéves terve is, amely a szerkezeti arányok javulását a pvc-műanyagfeldolgozás dinamikus növelésével tartja elérhetőnek. A műanyag-feldolgozás jövedelmezősége ugyanis lényegesen jobb. mint az alapanyaggyártásé, ugyanakkor mérsékelhető az A baromfinevelő-telepek óljainak fűtésére s ezzel jelentékeny mennyiségű tüzelőolajat takarítanak meg. Most egy olyan önjáró gép vásárlását tervezik, amely tüzelésre alkalmas aprítékot készít az erdei hulladékból. alacsony árfekvésű alapanyagexport. Ennélfogva, a vállalat VI. ötéves terve a piackutatásban, a fejlesztésben és a kereskedelemben fő stratégiai célként a műanyagfeldolgozás, s a késztermékgyártás erőteljes fokozását írja elő. Természetesen, ezen túlmenően kellőképpen kihasználják a hagyományos termékek gyártásában meglevő lehetőségeket, sőt, ha a piaci feltételek kedvezően alakulnak, célravezető a termelőkapacitások minimális fejlesztési ráfordítással történő bővítése is. A vállalatvezetés — a kidolgozott több tervvariáció közül — a fejlesztési lehetőségek, a piaci prognózisok és a gazdálkodási feltételek figyelembevételével a legreálisabbnak látszó koncepciót terjesztette az illetékes szak- szervezeti fórumok elé, amelyek felelősségérzettől áthatva vitatták meg és fogadták el a BVK középtávú tervét. A FEJLŐDÉS NEM ÁLLHAT MEG Milyen főbb fejezeteket tartalmaz a vállalat VI. ötéves terve? Reális lehetősége van annak, hogy középtávon kedvező áron értékesítheti a vállalat az általa előállított műtrágyát, ezért tervbe vették a nitrogénműtrágya-termelés bővítését. Ez azt eredményezi majd, hogy 1985-ben — hatóanyagban számolva — a múlt évi 100 ezer 311 tonnáról 131 ezer tonna fölé emelkedik a termelés. Kaprolak- támból, ha megfelelően alakulnak a piaci viszonyok és a költségek, a tervidőszak végén évi 7 ezer tonnát gyártanak. A műanyag-feldolgozás fejlesztését — összhangban a VI. ötéves népgazdasági tervben megfogalmazott feladatokkal — a vállalat minden eddigit meghaladó ütemben folytatja. Így, 1985- ben — az előző évi 19 ezer 893 tonnához képest — a BVK műanyag-feldolgozó kapacitása több mint kétszeresére. évi 42 ezer 840 tonnára növekszik. Ez azt jelenti, hogy a hazai gyártású pvc- pornak mind nagyobb hányadát hasznosítja a vállalat késztermék formájában. A terv ugyanakkor számol azzal is, bogy a jövő évtől kezdve fokozatosan megvalósulnak a foszgén- és intermedier gyártókapacitások. Ami a külföldi vállalkozásokat és a Szellemi exportot illeti, a Borsodi Vegyikombinát eddig is nagyfokú rugalmasságról, kezdeményezőkészségről tett bizonyságot. Ezt a tevékenységet a jövőben tovább szélesítik: a tervidőszak utolsó évében az ebből származó árbevétel a múlt évinek több mint a tízszerese, mintegy 270 millió forint lesz. EXPORT ÉS NYERESÉG T Az elkövetkező években megvalósuló új termelőkapacitások révén, valamint az árváltozások következtében a kombinát bruttó termelési értéke 1985-ben meghaladja a 14 milliárd forintot, ami S milliárddal több, mint az előző tervidőszak utolsó évének teljesítménye. Az elkövetkező években az értékesítés és az export irányában alapvető változások következnek be. Mint ismeretes, a BVK ma még nagy mennyiségű pvc-alapanyagot ad el nem rubelelszámolású relációban. Ezt fokozatosan csökkentik, ugyanis mind a BVK-nál, mind pedig más hazai vállalatoknál növelik ' a pvc-porfelhasználást, ami a mai gazdasági helyzetben lényegesen kifizetődőbb. Mindez nem zárja ki annak lehetőségét. sőt alapvető érdeke fűződik a vállalatnak ahhoz, hogy bővítse a műanyag késztermékek nem rubelelszámolású kivitelét. A rubelelszámolású export alapvetően az NDK—magyar árucsere eredményeként öt év alatt a jelenleginek mintegy kétszeresére emelkedik. A dinamikusan fejlődő műanyag-feldolgozás. a műtrágyagyár tervbe vett rekonstrukciója es intenzifikálása. az energiaracionalizálást szolgáló beruházások hatásaként a várható beszerzési és eladási árak mellett a tervidőszak végére előreláthatólag háromszorosára nő a BVK tervezhető nyeresége. Ez lehetővé teszi a tervbe vett beruházásokhoz szükséges fejlesztési alapképzést, ugyanakkor lehetőséget nyújt évi 4 százalékos bérfejlesztés végrehajtására. L. L
