Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

1981. július 3., péntek ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 5 KGSI-üiésszak Szilán Nyikolaj Tyihonov beszéde (Folytatás a 2. oldalról) A délelőtti ülésen szólalt fel Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. — Az elmúlt évek kézzel­foghatóan bizonyították, hogy amikor 10 évvel ezelőtt el­fogadtuk a szocialista gazda­sági integráció komplex­programját, helyes, eredmé­nyeket hozó útra léptünk. Ez a program megfelel orszá­gaink és népeink létérdekei­nek. Ezen az úton járva kö­zösségünk minden országa je­lentős sikereket ért el a szo­cialista és kommunista épí­tésben — mondotta beszéde elején. — Országaink kihasz­nálták a szocialista rendszer fölényét, saját erőfeszítéseik­kel, s a kölcsönös együttmű­ködésre támaszkodva, meg­növelték gazdasági és tudo­mányos-műszaki potenciál­jukat, az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növekedé­si üteme terén a 70-es évek­ben csaknem kétszeresen ha­ladták meg a fejlett tőkés or­szágokat. Tyihonov hangsúlyozta: a KOST tagállamainak hatal­mas gazdasági ' és tudomá­nyos-műszaki potenciálja, sokoldalú együttműködésük fejlesztésé biztosította azt, hogy növekedjék népeik anyagi és kulturális színvo­nala. — Közösségünk gazdasági erejének megnövekedése, a kommunista és munkáspár­tok aktív, békeszerető külpo­litikája eredményeként to­vább szilárdult a világban a szocialista országok pozíció­ja. A szocialista közösség testvérpártjainak, országainak legfőbb vívmánya az, hogy sikerült megőrizni földünk békéjét. Nyikolaj Tyihonov részle­tesen foglalkozott a KGST ered mén y ei vei. — Együttműködésünk ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy nincs a gazdasági fej­lődésnek olyan kérdése, amit együttesen ne tudnánk meg­oldani. A szocializmus, az új típusú nemzetközi kapcsola­tok, a szocialista gazdasági integráció fölénye még in­kább szembetűnő a tőkés vi­lágrendszer bizonytalan, vál­ságos helyzetével összeha­sonlítva. — A Szovjetunió döntő mértékben járul hozzá a KGST-tagállamok fűtőanyag- és nyersanyag-ellátásához. A szovjet kormányfő a to­vábbiakban a gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva, a tagállamok együttműködése kedvező és mindenekelőtt szilárd alapot teremtett min­den egyes ország szociális és gazdasági fejlődéséhez, fon­tos tényezője lett összefogá­suknak. Az integrációs kap­csolatok meghatározó szere­pet töltenek be például ab­ban, hogy a KGST országait ellássák kőolajjal és olajter­mékekkel. földgázzal, vas­érccel, színesfémekkel, mű­trágyával, fűrészáruval, cel­lulózéval. azbeszttel és más nyersanyagokkal. Ennek kö­vetkeztében jelentős mérték­ben sikerült enyhíteni azt a kedvezőtlen hatást, amelyet a világméretű energetikai és nyersanyagválság gyakorolt a testvéri országok gazdaságá­ra. — Azoknak a nehézségek­nek ellenére, amelyeket a termelés feltételeinek meg­nehezülése okoz, a Szovjet­unió energiahordozóinak ex­portja a KGST tagállamai­ba, fajlagos fűtőanyagra szá­mítva. a jelenlegi ötéves terv időszakában az előző öt év­hez képest 20 százalékkal nö­vekszik. A Szovjetunió a testvérországoknak a világ­piaci árnál jelentősen ala­csonyabb áron szállít fűtő­anyagot és nyersanyagot. — Magától értetődő, hogy a KGST keretei között lét- rejölt együttműködés a mi országunk számára is jelen­tük előnyökkel jár. — A szovjet külkereske­delmi áruforgalom legna­gyobb részét a KGST-or- szágokkal bonyolódó csere adja. E kapcsolatok fejlődé­sének távlatai rendkívül re­ményteljesek és kölcsönösen előnyösek. — Közös munkánk kere­tein kívül marad azonban időnként számos olyan fel­adat, amely nem nagy mé­retű. ellenkezőleg egyszerű, mindennapos, ezer nagy és kis vállalat együttműködését érinti: Sokat dolgoztunk ál­lamközi szinten azon, hogy megalapozzuk az integráció irányításának mechanizmu­sát. — A komplexprogram végrehajtásának elemzése azt mutatja, hogy a kölcsö­nös csere nem maradhat csupán annak eszköze, hogy ezzel pótolják az egyes, nép­gazdaságokban mutatkozó hiányokat. Hatalmas és ál­landóan működő hatóerővé kell válnia a termelés haté­konyságának növelésére. — Ez jelenti a kiindulási alapot egy olyan elvileg fon­tos probléma megoldásához, amelyet pártunk' XXVI. kongresszusa állított a szov­jet gazdasági vezetők elé. Arról van szó, hogy elő kell segíteniük: az elkövetkező két vötéves terv legyen az intenzív nemzetközi szako­sodás és együttműködés ter­ve. Hasonló célokat tűztek ki más testvérpártok kong­resszusai is. amelyek eléré­sének útjáról kell megálla­podnunk most, ezen az ülés­szakon. A nyolcvanas évek gazda­sági problémáinak megoldá­sára alkalmas új szemlélet kutatása a jelenlegi üléssza­kon kétségkívül hozzájárul ahhoz, hogy előkészítsük a KGST-országok legfelsőbb part- és állami szintű gaz­dasági tanácskozását, amely­nek célszerűségéről szó volt a testvérpártok kongresszu­sain. — A szocializmus már j több mint három évtizede világrendszer. Ez alatt az idő alatt minden testvéror­szágban sok tapasztalatot halmoztak fel a gazdaság tervszerű irányítási rendsze­rének tökéletesítése terén. A kollektív tapasztalat tanul­mányozása és felhasználasa az egész közösség tarsadal- mi-gazdasági haladását meg­gyorsító anyagi erővé válhat. Aktívabban tanulni egymás­tól — ezt a feladatot tűzték ki a testvérpártok kongresszu­sai. A KGST szerveinek tevé­kenységét is ennek keli alá­rendelni. — Minden eszközzel fej­lesztik a KGST-országok gazdasági kapcsolataikat Laosszal. Kambodzsával, Af­ganisztánnal, a Jemeni NDK- val, Angolával, Etiópiával és Mozambikkal. A( szocialista közösség minden fejlődő or­szághoz fűződő kapcsolatai­ban igyekszik megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy ezek a gazdaságok önállóan fejlődjenek. A KGST-országok a szo­cialista rendszer és az uj tí­pusú nemzetközi kapcsola­tok vitathatatlan fölényé­nek biztos tudatában léptek a nyolcvanas évekbe. Minden lehetőségük megvan arra, hogy sikeresen valósítsák meg a társadalmi-gazdasági fejlődésnek a testvérpartok által elfogadott programját. További sikereik biztosítéka az, hogy a társadalmi élet minden területén mind job­ban elmélyül együttműködé­sük, állandóan erősödik egy­ségük és összeforrottságuk — mondotta befejezésül Nyiko­laj Tyihonov szovjet minisz­terelnök. * A KGST-ülésszakon csü­törtökön valamennyi tagál­lam küldöttségének vezető­je beszédet mondott. Ugyan­csak felszólalt a csütörtöki ülésen a jugoszláv delegáció vezetője, valamint a megfi­gyelői minőségben jelenlevő küldöttségek vezetői. Emelt szintű rcseozes A parkban... Hazánkban, részben ön­állóan, részben vegyes pro­fillal 30 vállalat foglalkozik kéményseprőipari tevékeny­séggel. amely ma már több a klasszikus értelemben vett szakmai feladatnál, a ké­ményseprésnél és égetésnél. A kéményseprői tevékenység az energiatakarékosságot és a környezet védelmét szol­gálja. Komplex szolgáltatá­sokkal, korszerű eszközökkel, műszerekkel biztosítják a hagyományos és a korszerű tüzelés lehető legjobb hatás­fokát. Munkájuk hasznát bi­zonyítja, hogy csupán a tü­zeléstechnikai szolgáltatások­kal évi 50 ezer tonna tüzelő­anyag takarítható meg a kéményseprés, a rendszeres karbantartás során. Az év­százados szakma az utóbbi évtizedben vesztett presztí­zséből, — a főváros 1,1 mil­lió kéményére 160, a vidék 4.6 millió kéményére 1340 szakember iut —* pedig je­lentősége egyre inkább nö­vekszik. Az idén az új kö­vetelményeknek megfelelő szakmunkásképzési rendszert vezetnek be. A tanulóképzés­időt két évről három évre emelik, s ezalatt a tanulók tüzeléstechnikai és kémény­seprő szakmunkás-bizonyít­ványt szereznek. Tapolca — s a miskolci gyorsan hozzágondol­ja: napfény és árnyék, csend és gyerekkacaj, léptek alatt roppanó kavics, s apró fehér virá­gokkal pöttyözött pázsit zöldje... A hatal­mas, méltóságteljes fák, a formásán nyírt bokrok közül a nap minden órájában „kivil­lannak” az emberek. Nyaralók? Miskolci ho­nosok? Ott és akkor tapolcaiak. S amíg száll a hinta, s billeg a libikóka, az apró kis játszó­teret körülölelő padokon szülök „vigyázzák” a gondtalan nyarat. Fotó: L J. Gomba Rátkáról Jósvafón és Füzérradványban Beteg gyerekek üdültetése Mégpedig laskagomba. Egészen pontosan Florida típusú laskagomba. Ez év március 15-e óta foglalkoz­nak vele a rátkai Búzaka­lász Tsz-ben, egy átalakított, illetve még átalakítás alatt álló épületben. Jelenleg az átlagos napi termelés 40—50 kilogramm, amit szeretné­nek viszonylag rövid időn belül 100 kilogramm fölé emelni. A termelt gomba kisebb részét helyben, na­gyobb részét a szerencsi, va­lamint abaújszanlói áfészek útján értékesítik, 50 forintért kilogrammját. A gombát zárt helyiség­ben, megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett, pol­cokon, egymás fölött elhe­lyezett, műanyagba csoma­golt, apróra összezúzott, pe­nészmentes, csírátlanított, szalmatömbökben termesztik. Ezeket a tömböket a koráb­ban kölesszemekből előállí­tott oltóanyaggal oltják be. A gombami céliumok rövid időn belül teljesen átszövik, s ezzel létrejön a gombater­mesztés közvetlen feltétele Szalai László, a tsz főme­zőgazdásza: — A törzsanyagot a han­gácsi Rákóczi Tsz-től kap­tuk. Külön köszönet illeti az ottani szakembert, Darai Balázst, aki számunkra sok­irányú segítséget nyújtott. *Ivia már mi állítjuk eiő a törzsfenntartáshoz szükséges anyagot, s rövid időn belül három-öt gazdaság gomba- termesztéséhez is tudunk ol­tóanyagot biztosítani. Ter­vezzük egy úgynevezett egy­szerű társulás megalakítását. A hercegkúti Remény Tsz mar konkrétan érdeklődött, s nyilván lesznek még má­sok is, akiket a iaskagom- ba-tennesztés érdekel. Mi magunk is szeretnénk a ter ­melést bővíteni. Mintegy 100 ezer forintos beruházással bővítjük, korszerűsítjük, ja­vítjuk a tárgyi feltételeket, és a szükséges gépi beren­dezéseket is megvásároljuk. Ugyancsak a terveink között szerepel a TSZK ER-re] együttműködve egy gomba­tartósító, esetleg savanyító üzem létesítése is. <*•»> A megyei gyermekegész­ségügyi központ, egészségügyi és társadalmi társszervekkel, az idén másodszor üdültet kéthetes turnusokban kró­nikus beteg gyermekeket A gyermekegészségügyi köz­pont gondozottjai betegsé­gük miatt úgynevezett „nor­mál” úttörőtáborozáson nem vehetnek részt A tavaly i kez­deményezés sikeresnek bizo­nyult; orvosok, szakápolónők, vöröskeresztes aktívák, pe­dagógusok felügyelete mel­lett kéthetes turnusokban tá­boroztak a gyerekek Füzér- radványban. Az idei táboroztatási terv bővült, Jósvafón a bányász­üdülőben július 2—15. között légúti megbetegedésű gyere­kek töltik nemcsak táborozás­sal idejüket, gyógykezelésben is lesz részük, kihasználva a barlang klímáját Délelőtt tábori programjuk lesz, ebéd után a barlangban töltik a csendes pihenőt Dr. Bor­sodi Klára gyermekszakorvos vezeti a jósvafői táborozást, orvosi, szakápolónői, pedagó­gusi segédlettel. Füzérradvány másodszor ad otthont a táborozó gyer­mekeknek. Július 20—31. kö­zött szívbetegségük miatt gondozott gyerekek üdülnek itt valamint a sályi intézet­ből mozgássérült gyermekek. Dr. Tóth Anna kardiológus főorvos vezetésével a gyer­mekegészségügyi központ ki­jelölt szakdolgozói, pedagógu­sai, ifjú vöröskeresztes ak­tivisták, valamint a sályi in­tézet pedagógusai gondoskod­nak a gyermekekről. Az augusztus 3—14. közötti má­sodik füzérradványi turnus vezetője dr. Németh Gyula. Az elmúlt évi táborozásnak pozitív tapasztalatait állapí­tották meg az intézmény szakorvosai; minden szem­pontból sikeresnek bizonyult az elmúlt évi táborozás. A krónikus betegségük miatt zárkózottabb gyerekeknek is biztosítják a közösségi prog­ramokat, olyan táborozási lehetőséget, amelyben ko­rábban nem volt részük. Á napveszély és a vízártalom A nyarat minden ember másképpen látja és máskép­pen értékeli. Az egyik a de­rűs, napsugaras napokat vár­ja, a másik a természetjá­rásra alkalmas hűvöset, és a harmadik — a mezőgazdász — taían éppen az esőt. A beteg örül a kellemes idő­nek, mert érzi, hogy gyógyul, hogy erősödik, de bánatos, ha felhős, ha goromba az ég, ha szemetel az eső. Hát az orvos? Iparkodik kiegyensúlyozni az ellentéte­ket. Csitítja a túlzást, mozdítja az elmaradottságot. Óv, int. biztat, tanácsol. Fi­gyelmeztet a nyár veszedel­meire, ártalmaira, de hang­súlyozza. aláhúzza, bemutat­ja az előnyeit. Ezelőtt 20—35 évvel még biztatni kellett az embert, fő­leg az üzemi munkást, hogy vegye ki a szabadságát, kér­jen beutalást valamelyik üdülőbe, és pihenjen, nya­raljon. Azóta megtanulta, hogy a napfény, a víz, a leve­gő egészséget ad, amit a rend­szeres mozgás, a sport, a já­ték még fokozni is tud. Meg­tanulta. hogy az aktív — te­hát a helyes elfoglaltsággal kitöltött — pihenés valóság­gal kicseréli, és feltölti erő­vel nemcsak az izmokat, ha­nem az idegrendszert is. Meg­tanulta, hogy a nyári táplál­kozás, a zöldfélék és gyümöl­csök vitamindús ármádiája nemcsak az étrendet, az erő­bem állapotot is növeli, szí­nesíti. Beszélnünk kell a nyári ár­talmakról is. A váratlan na­pozás először csak első fokú napártalmat, börpirosságot, viszkető, égő' érzést, gyulla­dásos tüneteket okoz. Ezt az olajozás, a hűvös zuhany, vagy lemosás még enyhítheti. Erösehb napveszély után hó­lyagos bőrgyulladás jelent­kezhet. A bőr olyanná válik, mintha leforrázták volna. Ezek a hólyagok elíakadnaic, a mélyebb börrétegek sebe­sednek, és fájdalmas kivárás menti meg a könnyelműen napozót a további kellemet­lenségektől. Ezért örül a hely­telenül napfürdőző, amikor a nem hólyagos területen is kopni, hámlani, dunántúli szóval élve: köppedni kezd a bőr. A napveszély legsúlyo­sabb ártalma a bőr sebesre égése, főleg azokat fenyegeti, akik tartósan napon dolgoz­nak, vagy könnyelműen ne­kivetkőznek. Ez az. ami már közel áll ahhoz a bőrárta­lomhoz. amit a bőrgyógyászat pellagra néven emleget, és amit a vitaminhiányos szer­vezetnek a ruhával nem fe­dett részein a napsugár okoz. Ma már az egyoldalú táplál­kozásnak kevés esetével ta­lálkozik az orvos, és így a pellagra is igen ritka, de pél­da arra, hogy a vegyes táp­lálkozás ételeinek gondos összeválogatása, a napsugár áldásainak céltudatos felhasz­nálása sok kellemetlen órá­tól mentheti meg az embert; A másik, aránylag ritkán emlegetett nyári kellemet­lenség a vizártalom. Az em­beri test melegét az élet las­sú égése adja, és a hőközpont irányítja. Ha fázik, növeli a hőtermelést még a szőrszálak apró mozgatóizmainak meg­mozgatásával, a lúdbőrözte- tésével is. Ha túlmelegszik, verítékezni kezd. mert a ve­ríték folyadék, és az elpáro­logtatósához, a légneművé válásához szükséges nagy mennyiségű hőt a szervezet­től vonja el a felszáradás fo­lyamata. Ennek a következ­ménye a szervezet hőmennyi­ségének a csökkenése, a nő­érzés enyhülése, ami viszont szomjúságérzéssel jár. mert a szervezet folyadéktartalma csökken. A szomjas ember iszik. Minél többet iszik, an­nál jobban izzad. Minél töo- bet izzad, a verítékben annal több a só, és a szervezetnek ez a sóvesztesége rosszullétet, gyengeségérzést. szédülést, főfájást, étvágytalanságot okozhat. Ez a vízártalom. Mivel és hogyan lehet meg­előzni ? A tűző napsugárzás elől való meneküléssel, és a verí­tékezés során veszített só­mennyiség pótlásával. Meg helyes nyári étrenddel, ami­nek a során nemcsak vízzel, sörrel, üditőkkel, hanem tej­jel, levessel, híg főzelékkel, gyümölccsel, gyümölcslével oltja szomját az ember. Sőt, ha csak teája van, abba csi­petnyi sót és nehány csepp ecetet is cseppenthet. A nyár kézzelfoghatóan szebb, kellemesebb, haszno­sabb, mint a tél és — lám! —- mégis megvannak a vesze­delmei. Még az a szerencse,' hogy ésszerű életmóddal a kellemetlenségek megelőzhet tők. é

Next

/
Oldalképek
Tartalom