Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 154. szám Ara: 1,40 Ft Péntek, 1981. július S. KádárJános Leninvárosban A Tiszai Vegyi Kombinátban megtekintette az olefin- és a műanyaggyárat — Találkozott szocialista brigádvezetőkkel — Látogatást tett a városban Az olefingyár megtekintése közben Megyénk magas rangú ven­dége, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára borsodi látogatása so­rán tegnap, csütörtökön to­vább ismerkedett a megye életével. A délelőtti órákban Leninvárosba érkezett, ahová elkísérte Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, és Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke. Amikor a Központi Bizottság első titkára a lenin- városi program első állomásá­ra, a termelésben évek óta kimagasló eredményt elért, sokszorosan kitüntetett Tiszai Vegyi Kombinát főépülete elé érkezett, az üzem dolgozói­nak lelkes tapsa és üdvözlése közpette Havasi Béla, a me­gyei pártbizottság titkára, Dóka Ferenc, a városi párt- bizottság első titkára, Huszár Andor, a kombinát vezér- igazgatója, Lábas József, a városi tanács elnöke, Csősz Gábor, a nagyüzemi pártbi­zottság titkára, Mészáros Já­nos, a szakszervezeti bizott­ság és Szabó János, az üzemi KISZ-bizottság titkára fogad­ta, és köszöntötte a gépkocsi­ból kilépő vendégünket. A KISZ-szervezet fiataljai vi­rágcsokrok átadásával ked­veskedtek a Központi Bizott­ság első titkárának és a kísé­retében levő személyeknek. A szívélyes köszöntés és fo­gadtatás után a Központi Bi­zottság első titkára a TVK tanácstermében találkozott a Tiszai Vegyi Kombinát párí- vegfehajtóbizoltságának tag­jaival, a város állami,' társa­dalmi és tömegszervezeti ve­zetőivel, képviselőivel, ahol tájékoztatót hallgatott meg a fiatal fejlődő város és a ve­gyikombinát életéről, munká­járól. Elsőnek Dóka Ferenc, a vá­rosi pártbizóttság első titká­ra a 22 ezer lakosú, szocia­lista város történetéről, azilt élő emberek életkörülményei­ről és munkájáról tájékoz­tatta Kádár Jánost. E dél­borsodi tájat, az itt lakó emberek életmódját, a nagy­arányú ipartelepítés és az új város építése gyökeresen megváltoztatta — mondta. —• Az ipari beruházás 1953- ban, a városépítés 1955- ben kezdődött meg; 1966-ra értek meg a feltételei a tele­pülés várossá nyilvánításá­nak. Az új szocialista város nem­csak a térség eredeti jellegé­ben, hanem az itt élő és az ország mintegy 250 települé­séről ideköltözött emberek gondolkodásában, szokásai­ban is változást hozott. Élet­módjukban, életvitelükben fokozatosan bontakozott ki a városias jelleg. A város és az ipar legerő­teljesebben a IV. és az V. öt. éves tervek időszakában fej­lődött. Ebben a fejlődési sza­kaszban hatalmas ipari kon- «NftUáció valósult meg, amelyben a vegyipara megha­tározó. Az ipari fejlődést jól tükrözi, hogy 1980-ban az össztermelési érték megköze­lítette a 30 milliárd forintot. A legnagyobb termelőegy­ség a Tiszai Vegyi Kombinát. De jelentős a villamosener- gia-termelés is: a Tiszai Erő­mű Vállalat az ország vil­lamosenergia-termelésének egynegyedét adja. A leg­újabb ipari létesítmény a Tiszai Kőolajipari Vállalat. A városban ezenkívül továb­bi 15 jelentősebb gazdasági egység dolgozik. A várospolitikai, a város- fejlesztési célkitűzések során különösen az elmúlt 10 év­ben az arányos fejlesztésre, a lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítésére, a kulturális, szociális kereske­delmi szolgáltatás ellátá­sának javítására törekedtünk — mondta. — A város vala­mennyi intézményében kor­szerű körülmények között gondoskodunk az igények kielégítéséről. Különösen szép eredményeket értünk el az óvodai férőhelyek fejlesz­tésében, a munkáslakus-épí­tés ben. Mindezek ellenére azonban a feszítő gondok közé tartozik továbbra is a lakáskérdés megoldása és az egészségügyi ellátás biztosí­tása. Jelentkeznek bizonyos munkaerő-elhelyezési gondok is, elsősorban a nők részé­re. — Politikai helyzetünkről szólva örömmel mondhatom, hogy városunkban a politi­kai légkör kiegyensúlyozott, jó. Ehhez jelentős mérték­ben hozzájárulnak a város pozitív sajátosságai, minde­nekelőtt a stabil gazdasági alapok, a jó munka- és élet- körülmények — mondta, majd részletesen szólt a pártszervek és szervezetek életéről, a város kommunis­ta közösségének munkájáról. — A város területén 70 alap­szervezet működik, 2147 tag­gal. A párttagságnak magas fokú a politikai, szervezeti és cselekvési egysége. Ez biztosíték arra, hogy az el­következendő időszak meg­növekedett politikai, gazda­sági és társadalmi feladata­inknak maradéktalanul ele­get tudjunk tenni. Ezt követően Huszár An­dor, a Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgatója adott áttekin­tést az üzem életéről. A TVK létrejötte és fejlesztése kimagasló példája a szocia­lista építőmunka eredmé­nyeinek, a szocialista gazda­sági integrációnak és a ma­gyar—szovjet műszaki, gaz­dasági együttműködésnek — mondta. Majd részletesen szolt a kombinát különböző gyáregységeinek fejlődéséről, jelenlegi termelési eredmé­nyeiről. A polietilén-terme­lés meghaladja az évi 52 ezer tonnát, a műanyag-fel- dolgozás pedig 70 ezer tonna fölé emelkedett. 1980-ban a kombinát valamennyi gyára minden addigit meghaladó termelési eredményt ért el, aminek következtében a nyereség 1 milliárd 740 mil­lió forint volt. A 14,4 milli­árd forint értékű termelés közel egyharmada pedig ex­portra került. Az 5680 főt foglalkoztáié kombinát dolgozóinak mun­ka- és életkörülményeiről szólva hangsúlyozta, hogy a termelési, a műszaki, gaz­dálkodási tevékenység mel­lett nem feledkeztek meg a A műanyaggyárban dolgozó, alkotó emberről sem. A munkahelyi közérzet, a szociális ellátottság, az élet- és munkakörülmények javí­tását alapvető feladatnak te­kintik. Az V. ötéves tervben például a tervezett 547 mil­lió forinttal szemben 706 millió forintot költöttek a szo­ciális ellátás javítására. Meg­különböztetett figyelmet for­dítottak a dolgozók lakás- helyzetének javítására — mondta. Öt év alatt 364 új lakást juttattak a TVK dol­gozóinak. E célra több mint 21 millió forintot költöttek. Az elmúlt öt év alatt a bérszínvonal a tervezettnél lényegesen jobban, 47 száza­lékkal növekedett; a dolgo­zók évi átlagkeresete 1980- ban elérte az 51 ezer 107 forintot. Hosszú évek óta nagy erő­feszítéseket tesznek az anyag- és energiatakarékos­ságra. A tervszerű intézke­dések és brigádvállalások A tájékoztatók után Kádár János üzemlátogatásra in­dult. Az olefingyár bejáratá­nál a dolgozók nevében Nagy László gyárvezető köszön­tötte, majd a központi vezér­lőterembe kísérte a vendé­get. Ezt a műszerekkel, bo­nyolult elektronikus beren­dezésekkel felszerelt termet nem ok nélkül nevezik az olefinmű „agyának”. Innen történik a vegyi folyamatok irányítása, ide futnak be a szovjet testvérüzem és az olefingyár között létesített közvetlen telefon- és telex­vonalak; a műszerfalon az ipari televíziólánc monitora­in a termelés minden mozza­nata ellenőrizhető és a Lenin- várost Katussal összekötő eti­lénvezeték minden méteréről bármikor pontos információt szerezhetnek, egyetlen gomb­nyomással beavatkozhatnak, hiszen rendkívül nagy érté­kekről van szó. Ezen a mű­szakon Kömőczi István volt a „figyelő” műszerek kezelő­je. Kádár János néhány szót váltott vele, majd további sikereket kívánt felelősség- teljes munkájához. Ezen a délelőtitön volt szolgá­latban Várhegyi Miklós- nÁ, a Madame Curie ifjú­eredményeként öt év alatt 595 millió forint összegű megtakarítást értek el. Az eredmények egyik for­rása a szocialista munka­verseny és brigádmozgalom széles körű kibontakoztatása. A múlt évben 310 brigádból 260 brigád 3454 taggal érte el a szocialista címet. Az idei feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a tervek feszítettek, de teljesíthetők. Ezt egyébként az év első fe­lében elért eredmények is alátámasztják. A vállalat fejlesztéséről szólva elmondta, hogy a fel­tételek továbbra is adottak. Az idén megkezdték a poli­propiléngyár * 10 százalékos bővítését, melynek költsége 2,2 milliárd forint. Ugyan­csak most van folyamatban a műtrágyagyár további bő­vítése is. Az év végére újabb 5 ezer tonna polipro­pilén-feldolgozó kapacitást hoznak létre. Az új termék kiváltja a jelenleg tőkés pi­acról behozott celofánt es ezenkívül dollárelszámolású export árualapot is biztosít. Tisztában vagyunk azzal —> mWrtita befejezésül —, hogy; az a munka és erői eszi-) tes, ami a múlt évben ele-) gendő volt, ma már kevés! A jövő feladatainak megol­dása a jelenleginél sokkal többet követel vezetőktől és munkásoktól egyaránt. A szi­gorúbb és nehezebb feltéte­lek között úgy kell végezni munkánkat, hogy a követel­ményrendszert állandóan emeljük. sági brigád vezetője is, akW nek kérésére Kádár János emléksorokat jegyzett a bri­gádnaplóba. A látogatás em­lékére az olefingyár Magyar —Szovjet Barátság elnevezé­sű tmk-brigádja pedig aján­dékkal kedveskedett a párt Központi Bizottsága első tit­kárának. Jezoviczki György lakatos csoportvezető és Mű­tő Sándor tmk-művezető tol­mácsolta Kádár elvtársnak az itteni dolgozok örömet, hogy látogatásával megtisz­telte munkahelyüket és aján­dékul egy TVK-emblémával ékesített, művészien dombo­rított réztálat nyújtottak át, amelyet Bánrévi László laka­tos készített A Központi Bi­zottság első titkára meleg szavakkal köszönte meg a szép ajándékot a szívélyes fogadtatást, és ezúttal sem maradt el néhány kedves em-, léksor bejegyzése az MSZBT- brigád naplójába. A kombinát területén; amerre Kádár János el­haladt, mindenütt szere­tettel fogadták a dolgozók. Így volt ez a műanyaggyár­ban is, ahol Kucsma János gyárvezetővel az élen aa (Folytatás a 3. oldalon) j Tájékoztató az olefingyár vezérlStermében Ismerkedés a gyáregységek életével «ssmmmmmammmmmmnmmmammmmsmmmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom