Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
05ZAK-MAGYARORSZAG 10 1981. jútius 19., vetsarnep Ilyen a kis háziló Egy bizonyos argentin úriember, Juiio Caesar Falabella, igazi gaucho, ahogy arrafelé a cowboyokat becézik, mostanság Párizstól Buenos Airesig népszerűségben vetekszik a világsztárokkal. Julio Caesar Falabellá- nak szépen csengő neve dacára esze ágában sincs a kamerák nyilvánossága elé által — megelégszik szerénye« azzal a hírnévvel, amit mint a „zseb”- — vagy egyelőre inkább csak „szoba”-lovacskák tenyésztője vívott ki magának. Az élelme* férfié ugyanis gondolt egy nagyot, és miután huszadik századi civilizációnk aműgyis miniatürizál mindent a rádiótól a tévéig, ő maga úgy döntött — ezután a derék pacikat kicsinyíti. Így született meg az „öl-ló” ötlete. A félig ír, félig fléaas mazású állattenyésztő örökölve ősei foglalkozáséit, különös szenvedéllyel vetette bele magát kissé bizarr elképzelései megvalósításába. Hosz- szas munkával, gondos válogatással, alapos megfigyeléssel sikerült viszonylag rövid idő alatt a kísérleti állatok nagyságát 60 centiről 30-ra csökkentenie, de véleménye szerint ez még nem a végállomás. „Általában egyik nemzedékről a másikra a lovak nagysága két centiméterrel lehet kisebb, de oly-’ kor akadnak ötcentimétere* „zuhanások” is. Azt hiszem, egyszer majd sikerűi, hús* vagy miért ne?! — tfcjemö* centiméter nagyságú pacikat’ „előállítanunk” — vallja az optimista milliomos, mert a* argentin üzletember egykettőre a legvagyonosabbak kőié küzdötte fel magát: a Ken-, nedy család, a Windsor! her-' eegnő, a holland királynő tartoznak megrendelői közé, illetve mindazok, akik igyekeznek gyorsan követni a legújabb divatot, és rendelkeznek ehhez a megfelelő anyagiakkal, ugyanis ez a különlegesen hosszú életű (csaknem 45 év az átlagéletkor!) lovacska csöppet sem olcsó mulatság, darabja 3—4 ezer dollár! 'A vadnyugaton egy ház ajtajára ezzel a szövegel tűztek ki egy cédulát: „A csengő rossz. Tessék- háromszor lőni!” — Tegnap megtámadtak az »teán és ki akarlak rabolni. — És tettél feljelentést a rendőrségen? — Nem. — Miért nem? — Mert amikor a rabló ninden zsebemet végignézte, óhajtott és adott nekem öt koronát — Hallom, síelni volt. Milyen volt a terep? — Nyaktörő. De szerencsére én csak a lábamat törtem ki. — 1-logy van megelégedve a férjével? — Ö, az egy elkényeztetett ember! — Miért? — Amikor pelenkát mos, mindig azt akarja, hogy közben olvassam fel neki az újságot! ~ Te miért ülsz? — Semmiért, emberi — Hogy értsem, hogy semmiért? — Mert amikor felnyitottam a kasszát, semmit nem találtam benne! Kovácsné panaszkodik: — Korábban mindig fogtad a kezem az ágyban... Kovács átnyúl, megfogja a kezét. — Aztán megcsókolták! Kovács megcsókolja. — Aztán mindig beleharaptál a nyakamba ... Kovács felkel. — Hová mész? — kérdezi a felesége. — A fürdőszobába — hozom a fogsoromat. A bíró mondja az ítélet kihirdetésekor: — A vádlott úgy gazdagodott meg, hogy fiktív dolgozók után vett fel bért. Ezért most három évi börtönbüntetésre ítéljük, hogy így a felvett bérekkel kapcsolatban járó szabadságot is kivehes- se... i - Ha nem vizsgázol le, mt- ietsz egyenesen az élet is- »Lolájába! r — És ott meddig tart a szünidő, papai Julio Caesar Falabella és „áldozatai” Senor Falabella véleménye szerint ezek a békés „zsebcsikók” nemsokára kiszorítják eddigi privilegizált helyzetükből a kutyákat, macskákat, ugyanis ' holnapután, vagy talán már holnap békésen ropogtatják majd jól megérdemelt kockacukrukat a lakás valamelyik kényelmes foteljében. Az „igazi” lór . nál öt és félszer kisebb, mindössze négy-öt kilós „váJ- .tozat” az örökletes tulajdon-: ságok figyelembe vételével születhetett csak meg. A* élelmes argentin minden ei- lé.snél a legkisebb termetű egyedeket válogatta ki, s eztán ezeket a mind kisebb egyedeket keresztezte egymással,’ voltaképpen a darwini elvek tiszteletben tartásával. Falabefla ér — számomra nagyon is kétes ízlésű „felfedezése" — még korántsem tökéletes: * szobalovacskákat ugyanig sűrűn kell pediköröz hoz vinni, hogy a perzsaszőnyeghez nem szokott pa- tácskák ne nőjenek nagyobbra a kelleténél és színűkkel sincs minden rendben. A zsemleszínű szobapacik nagyon unalmasak — ezért most éppen azon töpreng — a természet nagy szégyenére az állattenyésztés kis-Cae- sarja, hogy esetleg — kék, rózsaszín kedvencekkel lepje meg a közönséget.— W. <**. A külföldre utazó magyar turisták egyik kedvelt uti- célja a román tengerpart. A Fekete-tenger 78 kilométeres partszakaszán egyszerre 130 000 bel- és- külföldi vendégnek tudnak szálláshelyet biztosítani Mamaia, Eforia és a többi fürdőhely szállodái, villái, kempingjei. 161 vendéglő, 13 önkiszolgáló, 35 cukrászda, 145 eszpresszó — vagy ahogy itt nevezik, nappali bár és 630 strandbüfé gondoskodik az üdülők ellátásáról. A kényelmes szállás, a változatos étkezés biztosítása mellett változatos szórakozási és sportlehetőségek állnak a vendégek rendelkezésére. Az idén is megrendezik a Miss Litoral és a nap gyermeke hagyományos szépség verseny eket. Színházi, folklór-, ifjúsági, zenei fesztivál teszi emlékezetessé a tengerparti estéket. Ezeken kívül opera-, operett- és balettműsorokat, táncdal- és revühang- versenyeket tartanak az ország minden részéből érkező művészek részvételével. Mamaiától Szatuirnuszig valamennyi fürdőhelyen mindenki adózhat kedvenc sportjának is: uszodák, teniszpályák, lovardák, céllövöldék, tekepályák, kosár-, k ízi- és röplabdapályák, sőt, futballpálya is várja a turistákat, azokat, akik a lubickolás és * napfürdőzés Fürdőző turisták a Fekete-tenger partján, Mongolia Neptuunegyedében edzési lehetőségeket igényelnek. Az esti szórakozásokról — a már említetteken kívül — számos diszkóbár, zenés vendéglő gondoskodik. De a legfontosabb: a csillogó napsugár, a ragyogó kék ég, és a hozzá hasonló — nevét meghazudtoló — tenger. Korabeli történeti mű, Szigetvár tőrük alóti felszabadításáról A németországi Augsburg- ban monumentális történeti munka jelent meg az 1700. évben a törökkel folytatott európai háborúkról. A kötet számunkra különösen fontos forrásmű, mivel Magyarország török uralom alóli fel- szabadulásának minden lényeges mozzanatát megörökítette. A vaskos könyv egyik példányát megszerezte a Szigetvári Vár-baráti Kör, amely több mint két évtizede gyűjti a város múltjára vonatkozó írásos és tárgyi emlékeket. Az augsburgi történeti mű részletesen foglalkozik Szigetvár — akkori nevén egyszerűen Sziget — 1689-ben történt visszafoglalásával. Molnár Imre helytörténész, a Várbaráti Kör elnöke magyarra fordította ezt részt, és a társaság füzet alakban megjelentette. Most felőször olvasható nyomtatásban magyar nyelven az eseményekkel csaknem egykorú dokumentum. A krónika szerint a keresztény sereg blokád alá vette a bevehetetlennek tartott szigeti várat, és szabályszerűen kiéheztette a törököket. .A nélkülözések következtében a kilencezer katona közül, mindössze száz maradt életben. A reménytelen helyzetben a vezénylő pasa feladta a várat, cserébe bántatla- nul elvonulhatott maradék népével. Rendkívül érdekes ai szerző leírása Szigetvárról é» környékéről, némely részek: ugyanis arra vallanak, hogy személyesen is járhatott a helyszínen. Említés történik: például nagy szemű cseresznyéről is, amelyhez hasonló -rí állítja a szerző — „sem Magyarországon, sem az égés» oszmán birodalomban nem található”. Város a meddiányón A r ukrajnai Makejevka 'város építészmérnöki főiskolájának diákjai tervet dolgoztak. ki a szénbányák meddő- hár.yóinuk beépítésére. A jövendő építészek arra a következtetésre jutottak, hogy a közepes méretű meddőhányókon 5—7000 lakosú, kényelmes mikrokerület létesíthető. A régi hányok legyalult fe-i Kilétére, ahol a leülepedett kőzet’rendkívül szilárd, több- emeletes házak, a lejtőkor» pedig teraszos házak épílé-j sét javasolják. A szabadon maradt földterületeket pedig; talajfelújítás után, fásílani lehet. □erűre)' fii i VU A hajózás automatikus irányítási rendszerét a távol-keleti Nahodka kikötőben vezették be elsőként. A nemzetközi jelentőségű hatalmas kikötő export-import és part- hajózási áruk átrakodására szakosított. Innét továbbítják a -szállítmányokat Csukotka, az Ohotszki-partvidék körzetébe és a külföldi országokba. Negyven állam hajói kötnek; itt ki, a kikötőbp és bejáratánál egyszerre több tucatnyi hajó is horgonyoz. Az automatizált rendszer közli a hajók mozgási irányát, nem engedi, hogy eltérjenek a helyes útvonaltól, ezzel biztosítja a navigáció biztonságát. Az elektronikus „révkalauz” a hajók egymáshoz való közeledése vagy más veszélyhelyzet esetén azonnal informálja erről a kikötő operátorát és a hajó szemléyze- tét, javaslatot tesz a veszély elhárítására. , Ugyanakkor a kikötő dől- nyal áll a bejáratnál, stb. Így gozóit tájékoztatja arról, mi- sokkal hatékonyabban ki- lyen hajó, milyen rakomány- használható a technika, észszerűbben megtervezhető az elvégzendő műveiét, csökken a ki- és berakodás időtartama. A tervek szerint a későbbiekben az ország más nagy kikötőiben is felszerelnek hasonló automatizált rendszereket. Nyílt rév Nahodka kikötőjében, ahol 40 állam hajói kötnek ki
